Meteorológiai esélylatolgatások
Az elkövetkező időszakban változik felettünk a cirkuláció. Ha nem is lesz egy gyökeres fordulat, de mindenképp a zonálisabb áramlási kép kibontakozása figyelhető meg. Nem a "vonalzós" változata, félblokk, félzóna felé billen inkább.
A most még majdnem a Brit-szigetek feletti középponttal elhelyezkedő AC és a tőle keletre érkező ciklonális peremhullámok határozzák meg a medence időjárását. A középpontjukkal tőlünk északra haladó ciklonok meleg,hideg, esetleg okkludált frontjai érintenek, illetve el is érnek minket. Leginkább óceáni esetenként maritim vagyis tengeri eredetű légtömegek váltakozása valószínűsíthető hosszabb távon. A növekvő bárikus gradiens hatását jól tükrözi a szél előrejelzés, miszerint nem ritkán élénk, erős, helyenként viharos légmozgás várható, aminek iránya délnyugati és északnyugati között változhat. Lényegében az AC már 120 óránál délnyugat-északkeleti tengelyűvé válik, ugyan itt még látható egyfajta orrosodás a hidegfront után Link
168 óránál már az AC centrum az Azori-szigetek felett helyezkedik majd el. Link
Ezt követően pedig hullámzó frontrendszer okozhat kiadós esőzést, ugyanis enyhe maradhat az idő eleinte. Utána az időszak végén ugyan ismét érkezhet hidegebb levegő, de kemény téli periódus egyelőre nem látszik.
A NAO index Link pozitív tartományát erősíti az Azori AC elég masszívvá váló mivoltja, valamint az erős atlanti (izlandi) ciklontevékenység is. Az AO az inkább lefelé szór éppen. Link
Megfigyeléseim szerint 20-a körül és nem sokkal utána szokott lenni egy újabb fordulópont januárban. Nem egy tél volt már, amikor 20-a körül és kicsivel utána történt erősebb hidegbetörés vagy alakult ki komolyabb mediterrán ciklon, és okozott nagy havazást. Előtte viszont a január első, vagy második fele zonális áramlatokat, óceáni levegőt hozott.
Tendenciáját tekintve a dolgoknak a jövő heti enyheséget értelemszerűen előbb-utóbb lehűlés követheti, már csak annak mértéke és tartóssága kérdés, illetve az, hogy kialakul-e ténylegesen mediterrán ciklon és mennyire lesz erős az északkelet-európai hidegdepó, egyáltalán maga a ciklon ha jelen lenne, mennyit hideget tudna magával berántani. Belátható 10 napban erre nem sok esélyt látok, sőt erősödhet a nyugati drift, de kissé görbülhet északi, északkeleti irányúvá a pálya az Azori AC észak felé terjeszkedésének következtében, így az Izland felől északkelet felé rohanó ciklonok Kanada, az Egyesült-Államok keleti partvidékei felé indíthatják meg a hideget.
Az időszak végén megjelenő hidegmag Kanada keleti részén a Hudson-öböl térségében nem túl jó előjel, persze nagyon messze van még, így addig a változás jogát fenntartja. Azonban elnézve a hemiszféra északi részének 850 hepás hőmérsékleti és nyomási viszonyainak alakulását hosszabb távon nem annyira kecsegtető. Link
A most még majdnem a Brit-szigetek feletti középponttal elhelyezkedő AC és a tőle keletre érkező ciklonális peremhullámok határozzák meg a medence időjárását. A középpontjukkal tőlünk északra haladó ciklonok meleg,hideg, esetleg okkludált frontjai érintenek, illetve el is érnek minket. Leginkább óceáni esetenként maritim vagyis tengeri eredetű légtömegek váltakozása valószínűsíthető hosszabb távon. A növekvő bárikus gradiens hatását jól tükrözi a szél előrejelzés, miszerint nem ritkán élénk, erős, helyenként viharos légmozgás várható, aminek iránya délnyugati és északnyugati között változhat. Lényegében az AC már 120 óránál délnyugat-északkeleti tengelyűvé válik, ugyan itt még látható egyfajta orrosodás a hidegfront után Link
168 óránál már az AC centrum az Azori-szigetek felett helyezkedik majd el. Link
Ezt követően pedig hullámzó frontrendszer okozhat kiadós esőzést, ugyanis enyhe maradhat az idő eleinte. Utána az időszak végén ugyan ismét érkezhet hidegebb levegő, de kemény téli periódus egyelőre nem látszik.
A NAO index Link pozitív tartományát erősíti az Azori AC elég masszívvá váló mivoltja, valamint az erős atlanti (izlandi) ciklontevékenység is. Az AO az inkább lefelé szór éppen. Link
Megfigyeléseim szerint 20-a körül és nem sokkal utána szokott lenni egy újabb fordulópont januárban. Nem egy tél volt már, amikor 20-a körül és kicsivel utána történt erősebb hidegbetörés vagy alakult ki komolyabb mediterrán ciklon, és okozott nagy havazást. Előtte viszont a január első, vagy második fele zonális áramlatokat, óceáni levegőt hozott.
Tendenciáját tekintve a dolgoknak a jövő heti enyheséget értelemszerűen előbb-utóbb lehűlés követheti, már csak annak mértéke és tartóssága kérdés, illetve az, hogy kialakul-e ténylegesen mediterrán ciklon és mennyire lesz erős az északkelet-európai hidegdepó, egyáltalán maga a ciklon ha jelen lenne, mennyit hideget tudna magával berántani. Belátható 10 napban erre nem sok esélyt látok, sőt erősödhet a nyugati drift, de kissé görbülhet északi, északkeleti irányúvá a pálya az Azori AC észak felé terjeszkedésének következtében, így az Izland felől északkelet felé rohanó ciklonok Kanada, az Egyesült-Államok keleti partvidékei felé indíthatják meg a hideget.
Az időszak végén megjelenő hidegmag Kanada keleti részén a Hudson-öböl térségében nem túl jó előjel, persze nagyon messze van még, így addig a változás jogát fenntartja. Azonban elnézve a hemiszféra északi részének 850 hepás hőmérsékleti és nyomási viszonyainak alakulását hosszabb távon nem annyira kecsegtető. Link
Ezzel én is egyetértek pár napja, a sarkkörön belüli nyomásátrendeződések is erre következtetnek. Nagyjából 20-ától már várhatóak, láthatóak, érezhetőek lehetnek vagy lesznek a változások. Ez valószínűleg összekapcsolódik azzal hideg fázissal, aminek február első hétvégéje környékén így is úgy is jönnie kell.
Link
Az előttünk álló hét igazi, mérsékelten télies időjárást hoz. A mi (Dny-Dunántúl) szempontunkból azért ez nem komoly télnek tekinthető helyzet lesz. Ény-i irányítás, amely rövid időre É-i, Ék-ibe vált majd ugyan-ekkor felénk is lehet rövid ideig tartó keményebb intermezzó, de gyorsan vissza is rendeződik majd a hétvégére a fennálló alaphelyzet. Majd a jövő hét néhány napos enyhülést, de csak átmeneti enyhülést fog hozni. Azt követően majd egy komolyabb átrendeződés indulhat el Európa időjárási alaphelyzetében. A Földközi-tenger nyugati medencéje is végre aktivizálódhat majd, azaz med. ciklonok indulhatnak el keleti irányba, melyek Közép-Európa déli-délnyugati részének is alapjaiban meghatározhatják majd az időjárását. Közben Ény-Eu. felett marad a blokkosodási hajlam, valamint Skandinávia felett is tartósan nagy mennyiségű hideg levegő gyülemlik fel. Mindezek eredményeként igazi TÉL köszönthet be talán országosan is hazánkba jan utolsó dekádjában, mely február elején még inkább kibontakozhat majd!
Az előttünk álló hét igazi, mérsékelten télies időjárást hoz. A mi (Dny-Dunántúl) szempontunkból azért ez nem komoly télnek tekinthető helyzet lesz. Ény-i irányítás, amely rövid időre É-i, Ék-ibe vált majd ugyan-ekkor felénk is lehet rövid ideig tartó keményebb intermezzó, de gyorsan vissza is rendeződik majd a hétvégére a fennálló alaphelyzet. Majd a jövő hét néhány napos enyhülést, de csak átmeneti enyhülést fog hozni. Azt követően majd egy komolyabb átrendeződés indulhat el Európa időjárási alaphelyzetében. A Földközi-tenger nyugati medencéje is végre aktivizálódhat majd, azaz med. ciklonok indulhatnak el keleti irányba, melyek Közép-Európa déli-délnyugati részének is alapjaiban meghatározhatják majd az időjárását. Közben Ény-Eu. felett marad a blokkosodási hajlam, valamint Skandinávia felett is tartósan nagy mennyiségű hideg levegő gyülemlik fel. Mindezek eredményeként igazi TÉL köszönthet be talán országosan is hazánkba jan utolsó dekádjában, mely február elején még inkább kibontakozhat majd!
Jó, hogy ismét visszatértél, szerinted a január maradhat csapadékos és hideg?
Rövid és középtávon (tehát a jövő héten) marad a brit-atlanti AC-al, annak keleti peremén ény-ról dk felé "legörgő" ciklonokkal, fél és teljes blokk közötti ingadozással jellemezhető makrokép. Kedden közelíti meg északnyugatról térségünket egy ilyen ciklonális hullám:
Link Link
Szerdára teljessé válik a blokk, a kontinens középső részén szép teknő jön létre egy mediterrán és egy északi cikloncentrummal:
Link Link Link
Majd csütörtöktől újabb ciklon-legördülés, amely azonban már nem fut ki végig, az alacsony nyomás nem a kontinens belseje felé mozog, hanem északon, északkeleten marad. Ez már jelzi a következő makroszinoptikai változást, az ény-i irányítású makrokép "szétcsúszását", a brit AC délre kenődését, a cirkuláció zonálisabbá válását. De ez utóbbi már nem a jövő hét történése.
Link Link Link
Link Link Link
A gyakran közelünkbe kerülő alacsony nyomások azt eredményezik, hogy az előttünk álló hét nagy részében ciklonális hatások uralkodnak majd. Változékony, gyakran csapadékos, mérsékelten hideg, illetve kissé enyhe idő a legvalószínűbb. Az északnyugati irányítás jellegzetessége következtében a hidegebb idő országunk északkeleti, míg az enyhébb a nyugati, délnyugati részén valószínű. A szerdára várható, ciklonrendszeren belüli pozícióhoz képest a modellek most elég kevés csapadékot jeleznek erre a napra. A csapadék halmazállapota kissé bizonytalan, bár 925 hepán végig negatív hőmérséklet látszik most, a keddi napot kivéve, mikor a magasban átmenetileg kelet felé meghátrál a hideg. A keddi, az ország északi, majd középső és keleti részeit érintő csapadékhullás sokfelé havazással indulhat, ami aztán nyugat felől havasesőbe, esőbe megy át. Szerdán már ismét kisebb havazás, gyenge hózáporok lehetnek.
A következő csapadékos etap pénteken veheti kezdetét az északnyugatról beáramló nedvesebb, csak alig-alig enyhébb levegő hatására. A csapadék hónak ígérkezik.
Ami a hosszabb távot illeti, érdemes lesz megfigyelni, hogy reagál a makrocirkuláció a major sztratoszférikus melegedésre, a poláris örvény gyengülésére, esetleges szétesésére. Ez a nyugati sodrás erős csökkenését, blokkhajlamot, északkeleti áramlásokat hozhat magával január folyamán. Ez "ráülhet" a januárban amúgy is általában jellemző meridionális hajlamra. Mindebből kifolyólag azt feltételezem, hogy a jelenlegi félblokk/atlanti blokk helyzet szétcsúszása, a makrocirkuláció zonális irányba való eltolódása alighanem átmeneti jelenség lesz. Az űrtávba "látó" GFS és PARA 300 óra után csakugyan vissza is hozza a blokkot. Természetesen ez egyelőre csak lehetőség, de fenti meggondolások miatt figyelni kell rá.
A meridionalitásnak nyugati teknős formája, nálunk erős C előoldali d-i, dny-i áramlásokkal (ami felmerült a latolgatásokban) egyelőre nyomokban sincs a modelltérképeken, így ezzel a verzióval egyelőre nem kell foglalkozni. Ez egyébként is késő tavaszi, nem pedig januári tipikus felállás. Annyi megjegyzésem mégis van ehhez, hogy a nyugati drift gyengélkedése mellett, jelentős északkeleti hidegdepó jelenlétében ez csúszópályás, C "alácsúszós" helyzetbe torkollhat.
Link Link
Szerdára teljessé válik a blokk, a kontinens középső részén szép teknő jön létre egy mediterrán és egy északi cikloncentrummal:
Link Link Link
Majd csütörtöktől újabb ciklon-legördülés, amely azonban már nem fut ki végig, az alacsony nyomás nem a kontinens belseje felé mozog, hanem északon, északkeleten marad. Ez már jelzi a következő makroszinoptikai változást, az ény-i irányítású makrokép "szétcsúszását", a brit AC délre kenődését, a cirkuláció zonálisabbá válását. De ez utóbbi már nem a jövő hét történése.
Link Link Link
Link Link Link
A gyakran közelünkbe kerülő alacsony nyomások azt eredményezik, hogy az előttünk álló hét nagy részében ciklonális hatások uralkodnak majd. Változékony, gyakran csapadékos, mérsékelten hideg, illetve kissé enyhe idő a legvalószínűbb. Az északnyugati irányítás jellegzetessége következtében a hidegebb idő országunk északkeleti, míg az enyhébb a nyugati, délnyugati részén valószínű. A szerdára várható, ciklonrendszeren belüli pozícióhoz képest a modellek most elég kevés csapadékot jeleznek erre a napra. A csapadék halmazállapota kissé bizonytalan, bár 925 hepán végig negatív hőmérséklet látszik most, a keddi napot kivéve, mikor a magasban átmenetileg kelet felé meghátrál a hideg. A keddi, az ország északi, majd középső és keleti részeit érintő csapadékhullás sokfelé havazással indulhat, ami aztán nyugat felől havasesőbe, esőbe megy át. Szerdán már ismét kisebb havazás, gyenge hózáporok lehetnek.
A következő csapadékos etap pénteken veheti kezdetét az északnyugatról beáramló nedvesebb, csak alig-alig enyhébb levegő hatására. A csapadék hónak ígérkezik.
Ami a hosszabb távot illeti, érdemes lesz megfigyelni, hogy reagál a makrocirkuláció a major sztratoszférikus melegedésre, a poláris örvény gyengülésére, esetleges szétesésére. Ez a nyugati sodrás erős csökkenését, blokkhajlamot, északkeleti áramlásokat hozhat magával január folyamán. Ez "ráülhet" a januárban amúgy is általában jellemző meridionális hajlamra. Mindebből kifolyólag azt feltételezem, hogy a jelenlegi félblokk/atlanti blokk helyzet szétcsúszása, a makrocirkuláció zonális irányba való eltolódása alighanem átmeneti jelenség lesz. Az űrtávba "látó" GFS és PARA 300 óra után csakugyan vissza is hozza a blokkot. Természetesen ez egyelőre csak lehetőség, de fenti meggondolások miatt figyelni kell rá.
A meridionalitásnak nyugati teknős formája, nálunk erős C előoldali d-i, dny-i áramlásokkal (ami felmerült a latolgatásokban) egyelőre nyomokban sincs a modelltérképeken, így ezzel a verzióval egyelőre nem kell foglalkozni. Ez egyébként is késő tavaszi, nem pedig januári tipikus felállás. Annyi megjegyzésem mégis van ehhez, hogy a nyugati drift gyengélkedése mellett, jelentős északkeleti hidegdepó jelenlétében ez csúszópályás, C "alácsúszós" helyzetbe torkollhat.
Rövidtávon nézelődve érdemes beszélni a holnapi eseményekről is. Bevallom én kicsit csalódott vagyok a város északi részén történt események miatt, de Budapestnek sok tőlünk szerencsésebb része élvezheti a vastagabb hópaplant, ami engem bár nem vígasztal, de azért irigykedve olvasom és nézem, ahogy mások örülnek 
. Elég gyümölcsöző melegfront ez a mai sok helyen, talán kicsit tovább és nagyobb területen tart ki a hideg, mint ahogy az eredetileg kinézett, így északnyugaton nem csak a Bakonyban, de síkvidéki területeken is nagyon szép hótakaró alakult ki. Persze most jön majd némi enyhülés átmenetileg, de ekkora hótömeg azért nehezebben fog teljesen elolvadni.
A melegfront átvonulása után nagyon gyorsan utoléri a hidegfront a témát, a ciklonunk tőlünk keletre eléri a végstádiumát, már csak egy okklúziót tartalmaz majd Link és ezzel párhuzamosan egy magassági hidegörvény is lefűződik a tőlünk keletre lévő teknőről Link , aminek köszönhetően beáll az északi áramlás. Ezzel változó nedvességtartalmú és egyre hidegebb levegő érkezik. A holnapi események okozója ez a makrohelyzet és az orográfiai adottságainknak köszönhetően kialakítja a jól megszokott Duna-Tisza közén keletről nyugatra tartó konvergenciát, ami mentén kisebb havazások, beágyazott hózáporok jöhetnek létre Link .
Ezek mellett a szokásos Dunántúl leginkább nyugati területeit érintő sávban és az északkeleti csücsökben is lehetnek újra hózáporok.
Ami a csapadékot illeti, szerintem a Duna-Tisza köze Tiszához közelebbi részén, nagyjából a Jászberény-Szolnok-Szeged vonal környékén várom a legaktívabbnak a csapadékot és még az is lehet, hogy Budapestet is megcsípi majd, de nyilván nem mi leszünk ismét főszerepben, pláne nem a város északi része, ahol én is lakom.
Ezeken a területeken azért lepel-3 cm hó hullhat, de napközben azért olvadni fog... viszont sötétedés után még aktív marad az összeáramlás.
. Elég gyümölcsöző melegfront ez a mai sok helyen, talán kicsit tovább és nagyobb területen tart ki a hideg, mint ahogy az eredetileg kinézett, így északnyugaton nem csak a Bakonyban, de síkvidéki területeken is nagyon szép hótakaró alakult ki. Persze most jön majd némi enyhülés átmenetileg, de ekkora hótömeg azért nehezebben fog teljesen elolvadni.A melegfront átvonulása után nagyon gyorsan utoléri a hidegfront a témát, a ciklonunk tőlünk keletre eléri a végstádiumát, már csak egy okklúziót tartalmaz majd Link és ezzel párhuzamosan egy magassági hidegörvény is lefűződik a tőlünk keletre lévő teknőről Link , aminek köszönhetően beáll az északi áramlás. Ezzel változó nedvességtartalmú és egyre hidegebb levegő érkezik. A holnapi események okozója ez a makrohelyzet és az orográfiai adottságainknak köszönhetően kialakítja a jól megszokott Duna-Tisza közén keletről nyugatra tartó konvergenciát, ami mentén kisebb havazások, beágyazott hózáporok jöhetnek létre Link .
Ezek mellett a szokásos Dunántúl leginkább nyugati területeit érintő sávban és az északkeleti csücsökben is lehetnek újra hózáporok.
Ami a csapadékot illeti, szerintem a Duna-Tisza köze Tiszához közelebbi részén, nagyjából a Jászberény-Szolnok-Szeged vonal környékén várom a legaktívabbnak a csapadékot és még az is lehet, hogy Budapestet is megcsípi majd, de nyilván nem mi leszünk ismét főszerepben, pláne nem a város északi része, ahol én is lakom.
Ezeken a területeken azért lepel-3 cm hó hullhat, de napközben azért olvadni fog... viszont sötétedés után még aktív marad az összeáramlás.
Természetesen nem gondolom, hogy csak Európa lehet a célpont, egyetértek, hogy hideg szempontból kerülhetünk a rossz oldalra is, sőt lehet majd ellaposodik az egész helyzet, gyengébb marad a sarki AC, ahelyett, hogy erősödne, vagy nem kapcsolódik össze délebbi AC-vel stb. Többhetes előréket azért linkeltem, mert pl. az ECM a tavalyi polar split után meglátta már a 3. hétre előre a szitut. Majd a modellek tendenciáit kell figyelni ezügyben a következőkben. 
Tartalmas hozzászólás.
A végén jól belenyúltál a tutiba. A CFS-t azért fenntartással kezelném.
Az Északi sarkköri AC kevesebb mint 48-72 óra múlva kezd formát ölteni, de kifejezetté 96 óra múlva válik. Igy igazság szerint látszik amiről írsz, lentebb szinte egyszerre írtuk majdnem ugyanazt.
Én hsz.linkje: Link
Annyival nem értek veled egyet, hogy nem törvényszerű,hogy csak felénk szakadhat le a hideg. A következő "kanyart" kaphatja nyugodt szível az USA. De landolhat az Atlanti - óceánon is, ami akkora bődületes előoldalt generálna, hogy nálunk futószallagon érkezne délnyugatról a "tavasz". Persze ez az utóbbi lefűződés igen csak nagy pocséklás lenne,s valószínű elcseszné az idei (hátralévő ) tél jelentősebb részét.
Szeretem ha más is észreveszi a változás előjeleit.
Ez már az lesz. - csak mondom szerintem nincs még "lefixálva" hova szakad le a hideg.
Még valami: "hosszabb távon ez még bekövetkezhet, és a létrejövő sarki AC-t jelentősen megerősítheti, egy nagy poláris AC-t létrehozva. " - űrtávlatban a modellek ezt adják. A "hosszabb táv" meg betyár dolog,mert most nekem az a gyanúm, hogy ebből a mostani hidegöblitésből Európában enyhülés lesz, ami szinte törvényszerű a mértéke és hossza erősen kérdéses még.
A végén jól belenyúltál a tutiba. A CFS-t azért fenntartással kezelném.
Az Északi sarkköri AC kevesebb mint 48-72 óra múlva kezd formát ölteni, de kifejezetté 96 óra múlva válik. Igy igazság szerint látszik amiről írsz, lentebb szinte egyszerre írtuk majdnem ugyanazt.
Én hsz.linkje: Link
Annyival nem értek veled egyet, hogy nem törvényszerű,hogy csak felénk szakadhat le a hideg. A következő "kanyart" kaphatja nyugodt szível az USA. De landolhat az Atlanti - óceánon is, ami akkora bődületes előoldalt generálna, hogy nálunk futószallagon érkezne délnyugatról a "tavasz". Persze ez az utóbbi lefűződés igen csak nagy pocséklás lenne,s valószínű elcseszné az idei (hátralévő ) tél jelentősebb részét.
Szeretem ha más is észreveszi a változás előjeleit.
Ez már az lesz. - csak mondom szerintem nincs még "lefixálva" hova szakad le a hideg.
Még valami: "hosszabb távon ez még bekövetkezhet, és a létrejövő sarki AC-t jelentősen megerősítheti, egy nagy poláris AC-t létrehozva. " - űrtávlatban a modellek ezt adják. A "hosszabb táv" meg betyár dolog,mert most nekem az a gyanúm, hogy ebből a mostani hidegöblitésből Európában enyhülés lesz, ami szinte törvényszerű a mértéke és hossza erősen kérdéses még.
A CFS 3., 4. heti hőm. előre link helyesen, amin látszik, hogy ilyen távra egész Észak -Eurázsiába hideget jelez: Link
Természetesen mindezt nagyon nagy fenntartással kell kezelni, csak feltűnő, hogy tavaly februárban pont így kezdte a többhetes anomália előre mutatni a hideget több hétre előre,
Természetesen mindezt nagyon nagy fenntartással kell kezelni, csak feltűnő, hogy tavaly februárban pont így kezdte a többhetes anomália előre mutatni a hideget több hétre előre,
Hosszabb távú latolgatás következik, több hétre előre. Először több hetes előrejelzési térképeket linkelek az ECMWF-ből majd a CFS-ből, utána elemezgetném, hogy vajon mi miért lehet.
ECMWF többhetes jövő hétfőtől hetenkénti bontásban:
Link
Link
Link
Link
Látszik a mostani hideg anomália, majd ehelyett a második 2 hétben markáns hideg anomália jelenik meg északon, vagyis ez egy újabb blokkoló AC felépülését veti fel, ezúttal nem az atlanti térségben, hanem még magasabb szélességeken, esetlegesen sarki-grönlandi AC-re utalhat a kép.
CFS előre 1-2. hét: Link
3-4. hét: Link
Ehhez pluszban a geopotenciál anomáliák északi félgömbre
Link és Link
Ebből jól leolvasható a jövő heti atlanti-óceáni blokk helyzete, és az is, hogy ez leépülhet a modell szerint hosszabb távon, viszont a 3. és 4. hétre kialakul egy sarki AC, tőle délre ciklonok, klasszikus negatív AO helyzet, ez lehet a kulcsa az előrejelzett hideg anomáliának Észak-Európában.
És a februárra előrejelzett anomália, a beválási esélyek gyengeségét jól jelzi a szürke rész az alsó ábrákon: Link
Két szempontból érdekes ez: egyrészt a makroszinoptikus térképeken már jelentkezik a pólus körüli anticiklon kifejlődése a köv 10-12 napban:
pl. friss ECM: Link
Link
Link
Látható az is, hogy ezzel összefüggésben Skandinávoktól északra hideg halmozódna, Eurázsiai hidegmag is tovább erősödik:
Link
Link
GFS-ben szintén erre vannak jelek:
Link
Link
Link
Másrészt: tegnapelőtt óta hivatalosan is major warming van a sztratoszférában, és bekövetkezett a polar split is odafent, egyelőre azonban a sztratoszférikus negatív AO rezsim nem igazán akar betörni a troposzférába, ellentétben a 2018 februári esettel. Viszont hosszabb távon ez még bekövetkezhet, és a létrejövő sarki AC-t jelentősen megerősítheti, egy nagy poláris AC-t létrehozva.
GFS vertikális AO előrejelzésben látszik miről írtam: Link
200 hPa felett masszívan negatív AO, ami a poláris örvény legyengülését jelzi, alatta a troposzférában viszont pozitív az előrejlezett AO végig jan. 20-ig, csak a talajfelszín közelében,800-1000 hPa-n negatív enyhén. (A sokszor a fórumba belinkelt AO előrejelzések pont a "hagyományos", 1000 hPa szintre vonatkoztatott AO-t szokták mutatni, ami azért részbe). Mondjuk már ez az alsó troposzférában mutatott negatív AO is részben a sarki AC-ből ered.
ECMWF többhetes jövő hétfőtől hetenkénti bontásban:
Link
Link
Link
Link
Látszik a mostani hideg anomália, majd ehelyett a második 2 hétben markáns hideg anomália jelenik meg északon, vagyis ez egy újabb blokkoló AC felépülését veti fel, ezúttal nem az atlanti térségben, hanem még magasabb szélességeken, esetlegesen sarki-grönlandi AC-re utalhat a kép.
CFS előre 1-2. hét: Link
3-4. hét: Link
Ehhez pluszban a geopotenciál anomáliák északi félgömbre
Link és Link
Ebből jól leolvasható a jövő heti atlanti-óceáni blokk helyzete, és az is, hogy ez leépülhet a modell szerint hosszabb távon, viszont a 3. és 4. hétre kialakul egy sarki AC, tőle délre ciklonok, klasszikus negatív AO helyzet, ez lehet a kulcsa az előrejelzett hideg anomáliának Észak-Európában.
És a februárra előrejelzett anomália, a beválási esélyek gyengeségét jól jelzi a szürke rész az alsó ábrákon: Link
Két szempontból érdekes ez: egyrészt a makroszinoptikus térképeken már jelentkezik a pólus körüli anticiklon kifejlődése a köv 10-12 napban:
pl. friss ECM: Link
Link
Link
Látható az is, hogy ezzel összefüggésben Skandinávoktól északra hideg halmozódna, Eurázsiai hidegmag is tovább erősödik:
Link
Link
GFS-ben szintén erre vannak jelek:
Link
Link
Link
Másrészt: tegnapelőtt óta hivatalosan is major warming van a sztratoszférában, és bekövetkezett a polar split is odafent, egyelőre azonban a sztratoszférikus negatív AO rezsim nem igazán akar betörni a troposzférába, ellentétben a 2018 februári esettel. Viszont hosszabb távon ez még bekövetkezhet, és a létrejövő sarki AC-t jelentősen megerősítheti, egy nagy poláris AC-t létrehozva.
GFS vertikális AO előrejelzésben látszik miről írtam: Link
200 hPa felett masszívan negatív AO, ami a poláris örvény legyengülését jelzi, alatta a troposzférában viszont pozitív az előrejlezett AO végig jan. 20-ig, csak a talajfelszín közelében,800-1000 hPa-n negatív enyhén. (A sokszor a fórumba belinkelt AO előrejelzések pont a "hagyományos", 1000 hPa szintre vonatkoztatott AO-t szokták mutatni, ami azért részbe). Mondjuk már ez az alsó troposzférában mutatott negatív AO is részben a sarki AC-ből ered.
Ezt még lefelejtettem:
Nem árt majd nézegetni a skandináv és izlandi nyomást.
- Ha megtudná vetni a lábát vagy ott vagy a másik térségbe a magasnyomás, a sarki anticiklonnal karöltve tetemes mennyiségű hideg lódulna/lódulhat meg északról. Persze központtól függne majd,hogy milyen irányba, merre..stb. - de ez már csak fikció.
Nem árt majd nézegetni a skandináv és izlandi nyomást.
- Ha megtudná vetni a lábát vagy ott vagy a másik térségbe a magasnyomás, a sarki anticiklonnal karöltve tetemes mennyiségű hideg lódulna/lódulhat meg északról. Persze központtól függne majd,hogy milyen irányba, merre..stb. - de ez már csak fikció.
Sejtettem, hogy ez a jövőhét makroszinoptikailag "kemény menet" lesz. 
(Ezért is utaltam arra korábban, hogy nem dőlt még el maradéktalanul az a hét. )
ECM:
Link
Link
GFS:
Link
Link
Az AO ugye negatívba zuhan, amit az Északi - Sarkvidék felett magasnyomású képződmény térhódítását jelzi. A gond, fenti térképeken az anciklon kp.-ja, ami Európára nézve nincs túl közel, igaz kárpótlásul "szinte mindenhol" van kisebb, nagyobb mennyiségű -10, (-15) fok alatti 850hPal-os magasságban vett hideglégtömeg. Hál' az égnek a telünk szempontjából kulcsfontásságú területre Grönland északi és északkeleti partvidékeire továbbra is érkezik (nagyon) hideglégtömeg.
A nagy kérdés az,hogy ez a magasnyomású légköri képződmény milyen irányokban mozdítja el a fenti vaskosabb hidegmagokat, valamint a magasnyomás mennyire és hova(??) tud utat találni alacsonyabb szélességek felé. ( Akár összekapcsolódva mérsékelt övi anciklonnal is. )
Európára nézve a NAO nullához közeli szórása, ennek a jelentős bizonytalansággal terhelt időszakot körvonalaz az Atlanti - óceánon.
Fő okául annak, hogy észak felől a már még markánsabb eredetű hideg légtömegek már-már vesztegelnek az Északi - Sarkkör vonala mentén, s attól kissé északabbra. Kétségtelenül a magasnyomású anticiklon és azok peremeinél kialakul szibériai- és kanadai ciklonok miatt nagyon bizonytalanná kezd vállni a jövőkép.
Nálunk a jelenlegi képek mind két modellen(GFS,ECM) a kiélezett hőmérsékleti hőkontraszt miatt, horizontálisan kezdetben(!) kis kiterjedésű, de mély ciklonok alakulnak a hidegmagok peremei mentén, s a mérsékelt magasnyomású anticiklont Európában ellaposíthatja. Félblock irányába.
A folytatásban én azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy ez a jelenlegi hosszúra nyúlt hidegöblités(ünk) után, a következő "adagot" Amerika kaphatja. Földrajzi szempontból is blokkolt nyugati szelek/700,850,925hPalos hőmérséklet/ miatt lásd. Sziklás hegység. Az jelentősen "betart" a Észak Csendes Óceáni(PNA index) területnek.
(( De nem kizárt olyan is, mert volt már rá példa, hogy mint USA mind Európa kap újabb lefűződést észak felől. Ahhoz pont elég lenne a markáns - AO mellett gyenge +NAO is. ))
Európára nézve itt a jelentős bizonytalanság a jövőhét második felét illetően. Egyrészt a jövőhét közepi ciklon + medi kombo, valamint hogyan fog viselkedni az eddig - kitartóan blokkolt- Brit. szk.-i anciklon(unk).
(( Azt hagyj jegyezzem meg zárójelben, hogy az indexek nem képesek és nem is tudják előrejelezni pl.egy mediterrán ciklont, mert ahhoz olyan beesési szögű hidegöblités kell, ami az Alpok nyugati felén keresztül bukva éri el a térséget. Ha rajtunk keresztül akkor abból Balkán fsz. menti keletkezés lesz. Van persze kivéltel, mikor délnyugat Eu.ra fűződik le a hideg és ott generált ciklon kanyarodik fel,de ahhoz már Volyekov - tengely kell, vagy ahhoz hasonló szintén blokkoló magasnyomású Ac..A fent említett mediterrán ciklonok keletkezési helyét vagy esélyét egyik index se. Se az AO, se pedig a NAO index területeihez nem tartozik, az indexek csak nagy térségű folyamatok előrejelzésére használhatok jól. Ebből már tanultabbak kibarkobázhatják modellek segitségével a várható további trendet. ))
Makroszintoptiakilag a blocking végét felételezem, egyenlőre nem látható kimenettel. Lehet átmeneti félblock és újra meridionális fázis, de az is lehet tartósabb marad az enyhülés.
Hazánkra nézve még komplikáltabb a helyzet. Ha beragad felettünk a magasnyomás kihúzhatjuk télies, száraz, köd hajlamra hajazó idővel(magasban enyhüléssel) talajon meg konvervált faggyal. Vagy északról belógó enyhülésekkel vegyes halmazállapotos frontokkal.
Hazánkra nézve nem mennék bele a jövőhét hétvégébe, azt valószínűleg jövőhét közepén már többet tudhatunk.
Ebből sok féleképpen elsülhet a dolog, főként azért, mert mindkét koninens északi pereimeinél illetve annak közvetlen közelében ott toporog majd szinte minden északias irányból egy egy -10,(-15) fok vagy alatti(!) hidegmag.
(Ezért is utaltam arra korábban, hogy nem dőlt még el maradéktalanul az a hét. )ECM:
Link
Link
GFS:
Link
Link
Az AO ugye negatívba zuhan, amit az Északi - Sarkvidék felett magasnyomású képződmény térhódítását jelzi. A gond, fenti térképeken az anciklon kp.-ja, ami Európára nézve nincs túl közel, igaz kárpótlásul "szinte mindenhol" van kisebb, nagyobb mennyiségű -10, (-15) fok alatti 850hPal-os magasságban vett hideglégtömeg. Hál' az égnek a telünk szempontjából kulcsfontásságú területre Grönland északi és északkeleti partvidékeire továbbra is érkezik (nagyon) hideglégtömeg.
A nagy kérdés az,hogy ez a magasnyomású légköri képződmény milyen irányokban mozdítja el a fenti vaskosabb hidegmagokat, valamint a magasnyomás mennyire és hova(??) tud utat találni alacsonyabb szélességek felé. ( Akár összekapcsolódva mérsékelt övi anciklonnal is. )
Európára nézve a NAO nullához közeli szórása, ennek a jelentős bizonytalansággal terhelt időszakot körvonalaz az Atlanti - óceánon.
Fő okául annak, hogy észak felől a már még markánsabb eredetű hideg légtömegek már-már vesztegelnek az Északi - Sarkkör vonala mentén, s attól kissé északabbra. Kétségtelenül a magasnyomású anticiklon és azok peremeinél kialakul szibériai- és kanadai ciklonok miatt nagyon bizonytalanná kezd vállni a jövőkép.
Nálunk a jelenlegi képek mind két modellen(GFS,ECM) a kiélezett hőmérsékleti hőkontraszt miatt, horizontálisan kezdetben(!) kis kiterjedésű, de mély ciklonok alakulnak a hidegmagok peremei mentén, s a mérsékelt magasnyomású anticiklont Európában ellaposíthatja. Félblock irányába.
A folytatásban én azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy ez a jelenlegi hosszúra nyúlt hidegöblités(ünk) után, a következő "adagot" Amerika kaphatja. Földrajzi szempontból is blokkolt nyugati szelek/700,850,925hPalos hőmérséklet/ miatt lásd. Sziklás hegység. Az jelentősen "betart" a Észak Csendes Óceáni(PNA index) területnek.
(( De nem kizárt olyan is, mert volt már rá példa, hogy mint USA mind Európa kap újabb lefűződést észak felől. Ahhoz pont elég lenne a markáns - AO mellett gyenge +NAO is. ))
Európára nézve itt a jelentős bizonytalanság a jövőhét második felét illetően. Egyrészt a jövőhét közepi ciklon + medi kombo, valamint hogyan fog viselkedni az eddig - kitartóan blokkolt- Brit. szk.-i anciklon(unk).
(( Azt hagyj jegyezzem meg zárójelben, hogy az indexek nem képesek és nem is tudják előrejelezni pl.egy mediterrán ciklont, mert ahhoz olyan beesési szögű hidegöblités kell, ami az Alpok nyugati felén keresztül bukva éri el a térséget. Ha rajtunk keresztül akkor abból Balkán fsz. menti keletkezés lesz. Van persze kivéltel, mikor délnyugat Eu.ra fűződik le a hideg és ott generált ciklon kanyarodik fel,de ahhoz már Volyekov - tengely kell, vagy ahhoz hasonló szintén blokkoló magasnyomású Ac..A fent említett mediterrán ciklonok keletkezési helyét vagy esélyét egyik index se. Se az AO, se pedig a NAO index területeihez nem tartozik, az indexek csak nagy térségű folyamatok előrejelzésére használhatok jól. Ebből már tanultabbak kibarkobázhatják modellek segitségével a várható további trendet. ))
Makroszintoptiakilag a blocking végét felételezem, egyenlőre nem látható kimenettel. Lehet átmeneti félblock és újra meridionális fázis, de az is lehet tartósabb marad az enyhülés.
Hazánkra nézve még komplikáltabb a helyzet. Ha beragad felettünk a magasnyomás kihúzhatjuk télies, száraz, köd hajlamra hajazó idővel(magasban enyhüléssel) talajon meg konvervált faggyal. Vagy északról belógó enyhülésekkel vegyes halmazállapotos frontokkal.
Hazánkra nézve nem mennék bele a jövőhét hétvégébe, azt valószínűleg jövőhét közepén már többet tudhatunk.
Ebből sok féleképpen elsülhet a dolog, főként azért, mert mindkét koninens északi pereimeinél illetve annak közvetlen közelében ott toporog majd szinte minden északias irányból egy egy -10,(-15) fok vagy alatti(!) hidegmag.
Összességében van ok optimistának lenni a következő 1 hétre nézve. A modellek legnagyobb része erre az időszakra egyetért az időjárás várható alakulásában, most a GEM jár kicsit külön úton a többitől, mert egyedül rajta szakad le keletebbre a hideg 150 óra körül, és nem csak a peremciklon lenne kevésbé karakteres ennek köszönhetően, hanem mediterrán ciklon sem alakulna ki, így kevésbé lenne blocking jelleg, mint a többi esetben (közelebb lenne a verzió a zonalitáshoz, még ha nem is beszélhetünk arról, inkább nevezzük félblocknak).
A jelenlegi kiinduló helyzet, a brit blokkoló AC-val és a rajtunk keresztül vezető sarkvidéki hidegleszakadással fontos lesz a jövőt tekintve. A mai napra nézve egyértelmű, hogy északkelet és az Dunántúl bizonyos részein történnek majd az események, ha a délkeleti havazást nem vesszük már figyelembe, mert annak lassan vége. Az északkeleti hózáporok minden modellen rajta voltak, már zajlanak is az események, de a Dunántúlra várható intenzív csapadéksávot tekintve a GFS OP és PARA kicsit külön úton jár a többi modelltől. A GFS a Dunántúl közepén viszi súlypontjával a... a többi modell pedig ennél nyugatabbra. Ez majd estére biztos kiderül, de esélyes, hogy nem a GFS-nek lesz igaza, hacsak nem felszívta magát és most bemutat a többi modellnek.
A péntek estétől vasárnap délelőttig várható helyzet szép, az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadékkal és időszakosan vagy tartósabban megmaradó hóval. A legnagyobb mennyiség az Észak-Dunántúlon természetesen (pl a Bakonyban, de csapadékban az egész területet említhetném). Oda elég kiugró csapadékot adnak a modellek. Szombaton közben északnyugatról szépen kezd beenyhülni és főleg azokon a részeken lehet majd aggódni a váltás és az olvadás miatt. Mire megérkezik az enyheség, addigra szerintem 5 cm-t meghaladó hó össze fog jönni, ami majd szép lassan fogyhat, megcsappanhat. Az északkeleti részeken és a Tiszántúlon észak felé haladva szerintem szépen kitart majd a fagy és ott nagyon halmazállapot váltásra sem számítok a jelenlegi állás alapján, lévén hogy a leginkább enyhe GFS OP is faggyal számol a környékre, a többi modell pedig ettől csak hidegebb. Az átmeneti szombat délutáni beenyhülés után gyorsan megérkezik a ciklon hátoldal és elkezd újra áramlani a hideg légtömeg. Szerintem ennek a helyzetnek a Tiszántúl északi részén és az északkeleti csücsökben lesz a legjobb kicsengése, itt lehet majd tartósabban téli jellegű tájra számítani. Ott is olyan 3-5 mm csapadékot az összes modell vár fagyban.
A következő esemény pedig a 7 napos periódus vége felé a jelenleg brit térségben blokkoló anticiklon kicsit délnyugatabbra való helyeződéséből és egy annak a peremén érkező ciklonból jóvoltából születhet majd. A modellek egyetértenek abban, hogy a ciklon tőlünk kicsit nyugatabbra érkezhet, így kialakul egy peremciklon-mediterrán ciklon páros. Ez a helyzet okozhat majd nagy örömöt és elsülhet a visszájára is. Az ECMWF elkezdte adni a szokásos jelentős mennyiségű havazásokat a GFS OP is elég bőkezű, bár ebben az esetben a Dunátől keletre már aggódni lehetne a halmazállapot miatt, a GFS para alapján pedig a peremciklon maradéka lenyomva tartaná a medit és tőlünk délre menne el a csapadék jelentős része. Itt majd 4-5 nap múlva már biztos minden szépen letisztul.
Hosszabb távon az AO-NAO index vizsgálatából nem leszünk sokkal okosabbak, legalábbis én. Az AO kilátások alapján bármilyen irányban lehet változás... a NAO egy hangyányit egyértelműbb. Ez utóbbi alapján én úgy gondolom, hogy marad az erősebb ciklonaktivitás ÉNY-on. Így tekintve hogy ha kialakul a peremciklon és mediciklon páros, ami kicsit megfoghatja a dinamikát... utána könnyen kiépülhet hasonló makrokép, mint amit mostanában tapasztalunk. Vagy jöhet majd félblock is.
Addig írtam ezt a hozzászólást, hogy megjelent a csapadékmező északnyugaton. Hát esélye, hogy nem a GFS-nek lesz igaza.
A jelenlegi kiinduló helyzet, a brit blokkoló AC-val és a rajtunk keresztül vezető sarkvidéki hidegleszakadással fontos lesz a jövőt tekintve. A mai napra nézve egyértelmű, hogy északkelet és az Dunántúl bizonyos részein történnek majd az események, ha a délkeleti havazást nem vesszük már figyelembe, mert annak lassan vége. Az északkeleti hózáporok minden modellen rajta voltak, már zajlanak is az események, de a Dunántúlra várható intenzív csapadéksávot tekintve a GFS OP és PARA kicsit külön úton jár a többi modelltől. A GFS a Dunántúl közepén viszi súlypontjával a... a többi modell pedig ennél nyugatabbra. Ez majd estére biztos kiderül, de esélyes, hogy nem a GFS-nek lesz igaza, hacsak nem felszívta magát és most bemutat a többi modellnek.
A péntek estétől vasárnap délelőttig várható helyzet szép, az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadékkal és időszakosan vagy tartósabban megmaradó hóval. A legnagyobb mennyiség az Észak-Dunántúlon természetesen (pl a Bakonyban, de csapadékban az egész területet említhetném). Oda elég kiugró csapadékot adnak a modellek. Szombaton közben északnyugatról szépen kezd beenyhülni és főleg azokon a részeken lehet majd aggódni a váltás és az olvadás miatt. Mire megérkezik az enyheség, addigra szerintem 5 cm-t meghaladó hó össze fog jönni, ami majd szép lassan fogyhat, megcsappanhat. Az északkeleti részeken és a Tiszántúlon észak felé haladva szerintem szépen kitart majd a fagy és ott nagyon halmazállapot váltásra sem számítok a jelenlegi állás alapján, lévén hogy a leginkább enyhe GFS OP is faggyal számol a környékre, a többi modell pedig ettől csak hidegebb. Az átmeneti szombat délutáni beenyhülés után gyorsan megérkezik a ciklon hátoldal és elkezd újra áramlani a hideg légtömeg. Szerintem ennek a helyzetnek a Tiszántúl északi részén és az északkeleti csücsökben lesz a legjobb kicsengése, itt lehet majd tartósabban téli jellegű tájra számítani. Ott is olyan 3-5 mm csapadékot az összes modell vár fagyban.
A következő esemény pedig a 7 napos periódus vége felé a jelenleg brit térségben blokkoló anticiklon kicsit délnyugatabbra való helyeződéséből és egy annak a peremén érkező ciklonból jóvoltából születhet majd. A modellek egyetértenek abban, hogy a ciklon tőlünk kicsit nyugatabbra érkezhet, így kialakul egy peremciklon-mediterrán ciklon páros. Ez a helyzet okozhat majd nagy örömöt és elsülhet a visszájára is. Az ECMWF elkezdte adni a szokásos jelentős mennyiségű havazásokat a GFS OP is elég bőkezű, bár ebben az esetben a Dunátől keletre már aggódni lehetne a halmazállapot miatt, a GFS para alapján pedig a peremciklon maradéka lenyomva tartaná a medit és tőlünk délre menne el a csapadék jelentős része. Itt majd 4-5 nap múlva már biztos minden szépen letisztul.
Hosszabb távon az AO-NAO index vizsgálatából nem leszünk sokkal okosabbak, legalábbis én. Az AO kilátások alapján bármilyen irányban lehet változás... a NAO egy hangyányit egyértelműbb. Ez utóbbi alapján én úgy gondolom, hogy marad az erősebb ciklonaktivitás ÉNY-on. Így tekintve hogy ha kialakul a peremciklon és mediciklon páros, ami kicsit megfoghatja a dinamikát... utána könnyen kiépülhet hasonló makrokép, mint amit mostanában tapasztalunk. Vagy jöhet majd félblock is.
Addig írtam ezt a hozzászólást, hogy megjelent a csapadékmező északnyugaton. Hát esélye, hogy nem a GFS-nek lesz igaza.
Én azt nem bánom ha beteszi a -20 a lábát Európába csak akkor nyugatra szakadjon jó helyre. 
Ilyen hideg szárazon nekem se hiányozna ami ezen a tagon volt.Egyébként tökéletes a -10 fokos izoterma egy jó medi hátoldalán amit beránt.Csapadékos a fáklya is rendesen január 10-től.Véleményem szerint ez a január jó eséllyel hoz nagy havazást is.Most picit optimista vagyok,jók az esélyek
Ilyen hideg szárazon nekem se hiányozna ami ezen a tagon volt.Egyébként tökéletes a -10 fokos izoterma egy jó medi hátoldalán amit beránt.Csapadékos a fáklya is rendesen január 10-től.Véleményem szerint ez a január jó eséllyel hoz nagy havazást is.Most picit optimista vagyok,jók az esélyek
A durva hideg helyett én inkább egy kevésbé zord (mondjuk a -24-es T850-hez képest még a -15 is lájtos), de a mostaninál jóval csapadékosabb időt jövendölök a 15-21. közötti időszakra, akár mediterrán ciklonnal. Hőmérsékleti jelleget utóbbi miatt nem is nagyon írnék mellé.
Nos hát arra jutottam a GFS-t átnézegetve és saját véleményem szerint is,hogy ez még mindig a legkeményebb támadása a télnek....
1 dologra felhívnám itt mindenki figyelmét az pedig nem más mint a Skandináv T850 fáklya diagramm!Nagyon úgy néz ki és a GFS tagok elkezdték pedzeni hogy oda nagy területen érkezhet a -20 fokos levegő a hónap közepe táján.Űridő,de azt gondolom nem véletlen kerül a kártya lapba már ilyen tag is...
Link
Persze 20 tagból több mint 10 nagyon komoly,inkább Skandináv hidegmaggal számol,de jócskán akad,mely nagyon a nyakunkra hozza,már-már a fejünkre a közel -20 fokos izotermát a távolban! Néhány napon belül,ha folytatódik a tendencia,drasztikus fordulatra számítok a modelleken és a fáklyákon!
Még egyszer megismétlem hogy tendencia ként fogom figyelni a tagokat,de sokat mondo a Skandináv fáklya!
A legkeményebb kiragadott tag ránk nézve,szándékosan,hiszen ez még akkor is kuriózum,ha nem is valósul meg!
Link
1 dologra felhívnám itt mindenki figyelmét az pedig nem más mint a Skandináv T850 fáklya diagramm!Nagyon úgy néz ki és a GFS tagok elkezdték pedzeni hogy oda nagy területen érkezhet a -20 fokos levegő a hónap közepe táján.Űridő,de azt gondolom nem véletlen kerül a kártya lapba már ilyen tag is...
Link
Persze 20 tagból több mint 10 nagyon komoly,inkább Skandináv hidegmaggal számol,de jócskán akad,mely nagyon a nyakunkra hozza,már-már a fejünkre a közel -20 fokos izotermát a távolban! Néhány napon belül,ha folytatódik a tendencia,drasztikus fordulatra számítok a modelleken és a fáklyákon!
Még egyszer megismétlem hogy tendencia ként fogom figyelni a tagokat,de sokat mondo a Skandináv fáklya!
A legkeményebb kiragadott tag ránk nézve,szándékosan,hiszen ez még akkor is kuriózum,ha nem is valósul meg!
Link
Csak igy általánosságban: "az időjárás minadannyiunk szenvedélye." - ahogy írtam már lentebb. Sokan azt hiszik, hogy a meteorológiában is addig kell nyújtózkodnod míg a takaród ér. Ez téves megállapítás. A szakma úttörőit is az a lelkület hajtotta, hogy feszegetni kell a határokat, még ha 100szor bukunk el, még ha találunk is valamit,de 1000 ennyien vannak ellened, akkor is küzdeni kell a végcélért. Kutatni, fejlődni,elbukni és újra felállni. Ez a tudomány csak ugy halad előre, ha vannak úttörői akik hatják és inspirálják kollégáit, minnél nagyobb tervek felé. Ahhoz, hogy megértsük a Föld időjárását kutatnunk kell azt, még jobban. Ha kell újra felfedezni, s oly célok felé törtetni, ahol senki sem járt.
Ahogy egy jó idézet is tartja, s ezzel zárnám is magam.
"A munka előfeltétele: az elégedetlenség."
S, ami az időjárást illeti.
Az AO stabilan minuszba(n), míg a NAO vonakodva követi. Még nem biztos, hogy a jövőhét is a nagybetűs tél jegyében tellhet, de vannak rá biztató jelek a tendenciát elnézve. Hozzám yr.no-s ecm csütörtöktől már egész nap fagy, míg a szem ellát. Hétvégén csak a centicskéket méregethetem, vegyestől és olvadástól nem kell tartanom. E légörvénytől kissé aggódok, hogy a végén elfogy a csapadék, s inkább szorványos kis mennyiségű hóra lehet készülni mint sem nagyobb térséget lefedő havazásra.
Jövőhét mint mondtam óvatosan bánnék, bár ugy fest eldőlni látszik a dolog. Tartós maradHAT a blokkoló Brit szk.-i anticiklon.
Ahogy egy jó idézet is tartja, s ezzel zárnám is magam.
"A munka előfeltétele: az elégedetlenség."
S, ami az időjárást illeti.
Az AO stabilan minuszba(n), míg a NAO vonakodva követi. Még nem biztos, hogy a jövőhét is a nagybetűs tél jegyében tellhet, de vannak rá biztató jelek a tendenciát elnézve. Hozzám yr.no-s ecm csütörtöktől már egész nap fagy, míg a szem ellát. Hétvégén csak a centicskéket méregethetem, vegyestől és olvadástól nem kell tartanom. E légörvénytől kissé aggódok, hogy a végén elfogy a csapadék, s inkább szorványos kis mennyiségű hóra lehet készülni mint sem nagyobb térséget lefedő havazásra.
Jövőhét mint mondtam óvatosan bánnék, bár ugy fest eldőlni látszik a dolog. Tartós maradHAT a blokkoló Brit szk.-i anticiklon.
Egyáltalán nem szántam gúnyolódásnak! Szerintem bőven belefér az, ha az ember 1 héttel a várható esemény előtt módosítja a korábban, 2 hétre előre leírt latolgatását. Ha a modelleket sem vesszük készpénznek 1 héten túl, akkor ez a fajta korrekció nemhogy gáz, hanem sokkal inkább a mostani lehetőségek realitását tükrözi.
A két hetes prognózisok tipp-faktora a jelenlegi lehetőségek mellett még bőven túl nagy ahhoz, hogy akar statisztikailag “sikeresen” jósoljunk vele. Ha esetleg bejön, betudhatjuk a saját sikerünknek, de érdemes lenne mellé tenni egy ilyen (nem csak saját magunkra vonatkozó) beválási statisztikát, hogy a laikusok is tisztában legyenek vele. Ez utóbbi úgyis sokszor előkerül itt a fórumon, mint lényegi szempont.
Lényeges: semmiképpen sem “baki” lesz részedről, ha nem jön be amit leírtál, hanem sokkal inkább az előrejelzések időtávbeli korlátainak realista demonstrációja. Ez nem személyes kudarc, vagy siker, ezt szerintem fontos ki hangsúlyozni! Ezért nem szerencsés ez a szó sem.
A két hetes prognózisok tipp-faktora a jelenlegi lehetőségek mellett még bőven túl nagy ahhoz, hogy akar statisztikailag “sikeresen” jósoljunk vele. Ha esetleg bejön, betudhatjuk a saját sikerünknek, de érdemes lenne mellé tenni egy ilyen (nem csak saját magunkra vonatkozó) beválási statisztikát, hogy a laikusok is tisztában legyenek vele. Ez utóbbi úgyis sokszor előkerül itt a fórumon, mint lényegi szempont.
Lényeges: semmiképpen sem “baki” lesz részedről, ha nem jön be amit leírtál, hanem sokkal inkább az előrejelzések időtávbeli korlátainak realista demonstrációja. Ez nem személyes kudarc, vagy siker, ezt szerintem fontos ki hangsúlyozni! Ezért nem szerencsés ez a szó sem.
Annál már csak az elegánsabb, ha nem változtatgatok fél naponta, hanem a végén (14-én) verifikálok és elismerem a bakit, ha úgy adódik.
Egyúttal megkérnélek, hogy fejezd be a gúnyolódást, előre is köszi.
Egyúttal megkérnélek, hogy fejezd be a gúnyolódást, előre is köszi.
Dupla vagy semmi? Egy szép fold ilyenkor még elegáns tud lenni... Link
Link 
Lehet, hogy nem jól értetted. A NAO index 320 órára úgy áll elő, hogy a GFS 320 órás világtérképére kiszámolják a NAO indexet. Tehát amiatt alacsony az index, az már egy elképzelt jövő a modell által. Az index grafikonon explicite azt a 20 tagot látod, ami a GFS 20 pertubált tagja (a fáklyatagok). Persze ha pechesek vagyunk épp hidegleszakadás szempontjából, de az index alacsonyan van, akkor az indexre alapozva érdemes lehet kicsit jobban reménykedni, mint az aktuális fáklya indokolja.
"Az adott modell által leírt jövőbeli légkörállapotnak egyfajta vetülete."
Mivel nagy térségű cirkulációs rendszer egészét(!) nézi az pl. NAO index, nem pedig egy modell adott rácspontra vagy térségre(lásd.Európa). Ezért lehet az index előrébb a modellnél, mert komplexebb képet ad a jövőbeli folyamatokról, amennyiben ismered az áltad nézett index legyen pl. AO vagy NAO korrelációs területeit. Továbbá tudomásod van a felől ha pozitív vagy negatív az index milyen akció centrumok azonosíthatóak jól be és hol.
Szakirodalomban a legkorábban felfedezett cirkulációs rendszereket először Hildebrandsson (1897) nevéhez köthető, majd N. Lockyer and W. J. S. Lockyer (1902) valamint W. J. S. Lockyer (1906) után e kiindulási alapokat Sir Gilbert Walker 1909 és az 1930-as évek között e téren fejtett ki munkásságát.
"Ezek az Észak-atlanti oszcilláció (NAO), az Észak-pacifikus oszcilláció (NPO) és a Déli oszcilláció (SO) voltak, és Walker (1924), illetve Walker and Bliss (1932) munkáiban kerültek először publikálásra. A rendszerek felismerésének módja ekkor még egyszerű korrelációs eljáráson alapult."
"Távkapcsolat" kifejezést először Ångström (1935) használta, mégpedig az éghajlati fluktuációk rendszerével kapcsolatban. Később Bjerknes (1969) a felszíni kényszerekre adott légköri válaszok távkapcsolati rendszeréről tett említést. Azonban tulajdonképpen egészen az 1980-as, 90-es évekig kellett várni arra, hogy a tudósok figyelme erőteljesebben a Walker által egykoron felfedezett cirkulációs rendszerek és az egyéb, a Föld más pontjain fellépő nagytérségű jelenségek közötti kapcsolat felé forduljon. Ekkor azonban ezek a kutatások természetesen már a modern módszerek, főként a különböző térbeli analízisen alapuló eljárások segítségével történtek. Ilyenek például a Horel(1981), Wallace and Gutzler (1981), Barnston and Livezey (1987), Mo and Ghil
(1987), Kushnir and Wallace (1989), Rogers (1990), illetve Cheng and Wallace (1993) által leírt technikák is. A vizsgálatok alapvetően két fő területre irányulnak: egyrészt a fenti módszerekkel azonosított cirkulációs rendszerek tulajdonságaira,
másrészt pedig az őket kialakító folyamatok természetére. A leggyakrabban használt statisztikai eszközök a távkapcsolatok korreláció-analízise valamint a főkomponens-analízis vagy empirikus ortogonális függvények analízise, amihez
sokszor a clusteranalízist is segítségül hívják. Mindezen kutatások során több, az előzőekben említettekhez hasonló típusú távkapcsolati rendszert (pl. AO, EA,SCA) is azonosítottak." - részlet Tabi Krisztián - Makrocirkulációs rendszerek
és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon c. diploma munkájából.
Mivel nagy térségű cirkulációs rendszer egészét(!) nézi az pl. NAO index, nem pedig egy modell adott rácspontra vagy térségre(lásd.Európa). Ezért lehet az index előrébb a modellnél, mert komplexebb képet ad a jövőbeli folyamatokról, amennyiben ismered az áltad nézett index legyen pl. AO vagy NAO korrelációs területeit. Továbbá tudomásod van a felől ha pozitív vagy negatív az index milyen akció centrumok azonosíthatóak jól be és hol.
Szakirodalomban a legkorábban felfedezett cirkulációs rendszereket először Hildebrandsson (1897) nevéhez köthető, majd N. Lockyer and W. J. S. Lockyer (1902) valamint W. J. S. Lockyer (1906) után e kiindulási alapokat Sir Gilbert Walker 1909 és az 1930-as évek között e téren fejtett ki munkásságát.
"Ezek az Észak-atlanti oszcilláció (NAO), az Észak-pacifikus oszcilláció (NPO) és a Déli oszcilláció (SO) voltak, és Walker (1924), illetve Walker and Bliss (1932) munkáiban kerültek először publikálásra. A rendszerek felismerésének módja ekkor még egyszerű korrelációs eljáráson alapult."
"Távkapcsolat" kifejezést először Ångström (1935) használta, mégpedig az éghajlati fluktuációk rendszerével kapcsolatban. Később Bjerknes (1969) a felszíni kényszerekre adott légköri válaszok távkapcsolati rendszeréről tett említést. Azonban tulajdonképpen egészen az 1980-as, 90-es évekig kellett várni arra, hogy a tudósok figyelme erőteljesebben a Walker által egykoron felfedezett cirkulációs rendszerek és az egyéb, a Föld más pontjain fellépő nagytérségű jelenségek közötti kapcsolat felé forduljon. Ekkor azonban ezek a kutatások természetesen már a modern módszerek, főként a különböző térbeli analízisen alapuló eljárások segítségével történtek. Ilyenek például a Horel(1981), Wallace and Gutzler (1981), Barnston and Livezey (1987), Mo and Ghil
(1987), Kushnir and Wallace (1989), Rogers (1990), illetve Cheng and Wallace (1993) által leírt technikák is. A vizsgálatok alapvetően két fő területre irányulnak: egyrészt a fenti módszerekkel azonosított cirkulációs rendszerek tulajdonságaira,
másrészt pedig az őket kialakító folyamatok természetére. A leggyakrabban használt statisztikai eszközök a távkapcsolatok korreláció-analízise valamint a főkomponens-analízis vagy empirikus ortogonális függvények analízise, amihez
sokszor a clusteranalízist is segítségül hívják. Mindezen kutatások során több, az előzőekben említettekhez hasonló típusú távkapcsolati rendszert (pl. AO, EA,SCA) is azonosítottak." - részlet Tabi Krisztián - Makrocirkulációs rendszerek
és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon c. diploma munkájából.
Egy (az) időjós szerint a január első dekádja +2-3C fokos maximumok mellett -3--4C fokos minimumértékekkel számol. A csapadék valószínűsége elsején 6-án és 9-10-én közepes, 2-3 kicsi, a többi napon nem valószínű.
A 2. dekádban jön a hideg elárasztás -5--7C fokos maximumokkal és -10Calatti minimumokkal. Akkor csapadék mindennap várható kis és közepes valószínűséggel.
A gfs fáklya ide egy kicsit másképp látja a következő 2 hetet.
Link
A mediterrán ciklonok magyarországi felfutása és az ÉK-i hideg elárasztás szempontjából fontos stockholmi fáklya kevéssé mutat magasnyomás irányába.
Link
Kíváncsi vagyok melyik irány lesz a valós.
A 2. dekádban jön a hideg elárasztás -5--7C fokos maximumokkal és -10Calatti minimumokkal. Akkor csapadék mindennap várható kis és közepes valószínűséggel.
A gfs fáklya ide egy kicsit másképp látja a következő 2 hetet.
Link
A mediterrán ciklonok magyarországi felfutása és az ÉK-i hideg elárasztás szempontjából fontos stockholmi fáklya kevéssé mutat magasnyomás irányába.
Link
Kíváncsi vagyok melyik irány lesz a valós.
Azon gondolkodtam, ez esetleg máshogy lehet-e a polár split miatt. Hiszen azt is fogják a modellek, de messze nincs rajtuk a nagy meridionális borulás (globális szinten), mint ami később megjelenik, ahogy tényleg gyengül, szakad, megfordul az örvény iránya területek felett. Lehet egyszerűen nem jól számolja az örvények befolyásoló erejét az alacsonyabb rétegekben, bár ahhoz képest pedig egészen pontosak a magassági előrejelzések.
Ez a feltételezés nem nyert egyelőre semennyi alátámasztást, Európában legalábbis marad a ciklonesély a modelleken 150 óra felett.
Ez a feltételezés nem nyert egyelőre semennyi alátámasztást, Európában legalábbis marad a ciklonesély a modelleken 150 óra felett.
Az index értékekre vonatkozó előrejelzések tudtommal nem függetlenek (azaz nincs külön "index előrejelző eszköz"), hanem ugyanazon modellek által közvetlenül előrejelzett paraméterekből származtatják ezeket, mint amiken egyéb előrejelzett paramétereket is nézegetünk. Szóval az index attól a modelltől nem lehet független, amiből készül, max a többitől…. S így nem is "előzheti meg a modellt". Az adott modell által leírt jövőbeli légkörállapotnak egyfajta vetülete. Ez lehet, hogy a modell más paramétereihez képest valamit jobban mutat, de nem a modellhez képest, amiből származik.
Lehet ez itt új keletű,de az indexek előrébb vannak a modelleknél.
Nyakamat nem tenném rá,hogy egy hét múlva is igy marad. Az indexek is szórnak.
-de jövő helyet a közeli jelent elnézve: Legalább mozgalmas a telünk!
Noha JoeJack-kal nem értek egyet. Még,ha lesz ebből visszarendeződés (sztm átmeneti) újabb block jöhet. Szerintem ebben ha Termo is felszólalna ő is inkább a hidegre voksolna mint a nyugati szelőre. ( Már nem azért mert ő alapjában véve hideg párti.)
Az lehetne még csak a csattanó, ha nagyobb volumenű hideg szakadna be Kelet-Európába, a következő körnél, a meglévő hóra. - De az attól függ hogy az AO-n hosszabb távon a "szétszakadt ménes" mennyire hág mélyebb mélységekbe és lesz a diagrammon csúnyább minusz mint ami november vége előtt volt.
Link
Ha az AO jelentősen esik, kis mértékben(!) a NAO is követi azt. Az erre "tessékelt" hideglégtömegeknek van befolyása az atlanti ciklontevékenységre(NAO-ra).
Nyakamat nem tenném rá,hogy egy hét múlva is igy marad. Az indexek is szórnak.
-de jövő helyet a közeli jelent elnézve: Legalább mozgalmas a telünk!
Noha JoeJack-kal nem értek egyet. Még,ha lesz ebből visszarendeződés (sztm átmeneti) újabb block jöhet. Szerintem ebben ha Termo is felszólalna ő is inkább a hidegre voksolna mint a nyugati szelőre. ( Már nem azért mert ő alapjában véve hideg párti.
) Az lehetne még csak a csattanó, ha nagyobb volumenű hideg szakadna be Kelet-Európába, a következő körnél, a meglévő hóra. - De az attól függ hogy az AO-n hosszabb távon a "szétszakadt ménes" mennyire hág mélyebb mélységekbe és lesz a diagrammon csúnyább minusz mint ami november vége előtt volt.
Link
Ha az AO jelentősen esik, kis mértékben(!) a NAO is követi azt. Az erre "tessékelt" hideglégtömegeknek van befolyása az atlanti ciklontevékenységre(NAO-ra).
LOL, az általam 2 napja (!) felhozott dublini nyomásfáklya akkor még 960 és 1040 között majdnem egyenletesen szórt, valahol 1010 körüli átlaggal.
Lám, már 4 nap sem kell ahhoz, hogy elavuljon egy "kommentes link"... Link
Ez sem a zonalitás tele lesz, nagyon úgy néz ki.
Lám, már 4 nap sem kell ahhoz, hogy elavuljon egy "kommentes link"... Link
Ez sem a zonalitás tele lesz, nagyon úgy néz ki.
Az indexek(AO,NAO) napok óta -lehetséges- negatívba fordulásuk után, a vártaknak megfelelően beindultak a modellek is. Meglepő gyakorisággal kontárzzák egymás utáni futásokban és konkurens modellek futásait meridionálisabbnál meridionálisabb képeket adva.
Mondjuk: Várható volt!
Ez a lentebb említett HCS érdekes lesz.Vajon lesz-e mázlink és megakad e a Keleti - Kárpátokon?
- és vajon kihúzzuk e a következő blockig?
Mondjuk: Várható volt!
Ez a lentebb említett HCS érdekes lesz.
Vajon lesz-e mázlink és megakad e a Keleti - Kárpátokon? - és vajon kihúzzuk e a következő blockig?
“Egy rapid, nagyrészt száraz hideglötty valószínű gyors visszaenyhüléssel”.
Emelkedik az odds szépen by ECM, de a többi is kontrázik most.
Emelkedik az odds szépen
by ECM, de a többi is kontrázik most.
S ezt abból "olvasod ki" Európára vonatkozóan, hogy az Északi - Hemiszfériában továbbra is bent tartja mind a három modell az ECM,GEM,GFS az Észak-Amerikára adott hidegöblitéseit? S ebből lenne gyors visszaenyhülés?
Nekem az a gyanúm, ezért tetted voksod erre. Biztosabb, hisz az esetek döntő többségében nekünk nem túl jó hír, ha az államokra és később a keleti partra is sarki hidegöblitések "vendégeskednek".
Nézzük reálisabban a helyzetképet.
Donnie bejegyzésének linkje a 80 hpa-alról is elég tanulságos mekkora a bizonytalanság a jövőt illetően. De alapjában véve maga a #71733 hsz. is igaz.
A jelentős bizonytalanság ellenére kiálnék azon érv mellett, hogy Kárpát - medencében, s ezen belül hazánkban most nem fog győzni " január második hetére" a nyugatias irányítás. Nem azért mondom hogy én legyek az ellenpólusod.Nyugi. Ne érts félre, az időjárás minadannyiunk szenvedélye.
S, hogy érveket is felhozzak véleményemre, az AO indexen továbbra jelentős szórás mutatkozik. Ami mindkét nézőpontnak "semleges hír", viszont a NAO indexen időközben kicsit hűtött volna a korábbi előrejelzésihez képest. Ha lesz is átmeneti visszarendeződés a jan.2--ától kezdődő hidegöblités után, nehezen valószínűsíthetem, hogy tartósabb nyugati áramlások borzolnák a forum kedélyét.
A mostani hidegöblités volta már boritékolható. Mértéke és annak pontos "hosszúsága"(ideje) még ködbe vész. De 120-144 óránál kezdődő lehűlést már illik komolyan venni.
Visszatérve a cseppet sem hosszútávú már-már extra hosszútávú nézetnek, miszerint újra nyugatias áramlások veszik a soron következő ciklus utáni állapotokat, már csak szimpla matematikailag is törvényszerű, hogy minden meleg/hideg öblitést "előbb" vagy "utóbb" annak ellenpólusa követ. S a légköri képződmények közt magasan az anticiklon visszi a prímet tartóság terén, s annak élettartalma is általában egy kp. képzödménynek 5-6 nap. ( Leszámítva egy-két kívételes esetet. )
Figyelembe véve az Európa legészakibb régiónak szomszédságába elhelyezkedő markáns hidegbázis voltát, még ha a leszakadó lefűződés további utánpótlás nem is követ mindenképp HCS lesz/lehet a leendő lefűződésből.
Ennek fő központja vagy a Kelet - Európai síkságon köt ki, vagy 'szerencsés esetben' pont a Kárpát - medence keleti Kárpátok gyűrűi feletti központtal.
A magasnyomás iránti hajlam a kontinens szárazföldi területei felett továbbra is döntő szerepet fog játszani ugy vélem. Két akció központ lehet ennek szülőhelye.
1. délnyugati központú,de fölénk is benyúló magasnyomás, gyenge északkeleti áramlással.
2. ÉK-i Európai magasnyomás anticiklon, felénk belógó magasnyomással, szintén északkeleti áramlással.
Az óceánon a ciklontevékenység javarészt Grönldand partjai mentén dny-ék tengelyirányban.
Hazánkban a tartósabb anticiklonosabb időre álló száraz hideg időjárás a legvalószínűbb január első felében.
Kárpát-medencére tartósabban "megüllő" magasnyomást (legyen dny-i vagy ék-i központú) leginkább pont az amerikai hidegöblitések irányában látom.
Miért is?
- Mert javarészt nem keleti part irányába, hanem mélyen az államok középső részére dől a hideg. Másrészről az elmúlt negyedévben rendkivül makacsnak bizonyult a délnyugat Európai magasnyomás. Tehát ki-ki újulása valószínűsíthető, de annak tartós lecsengése is. Viszont, ha Délnyugat - Európában esik a légnyomás, akkor a Brit szk. vagy főként a Skandináv vagy Ék-i Eu.-i régiókban nő. Ami felveti egy (tartósabb)antciklon létrejötét a térségben.Ez blokkolja a nyugati, dny-i áramlásokat és kényszerpályára "csúszópályára" kényszeríti a ciklonokat Európa délnyugati vidékei felé.
Egy szó mint száz, szerintem a soron következő hidegöblités dönt el mindent, hogy mekkora mennyiségű és legfőképpen erőségű hideglégtömeg tud átcsoportosulni az európai kontinens belső vidékei felé. Vagyis a leendő HCS-tól függ, hogy hol landol és tud e nyomában rá húzódó magasnyomás kiépülni és milyen központtal? S merre taszigálja majd a megmaradt HCS-t. Az már csak csemege lenne ha medit is generálna és keletről visszapörögne az egész ránk.Most mindegy az, hogy Fekete-tengeri vagy Adriai kimélyüléssel.
Nekem az a gyanúm, ezért tetted voksod erre.
Biztosabb, hisz az esetek döntő többségében nekünk nem túl jó hír, ha az államokra és később a keleti partra is sarki hidegöblitések "vendégeskednek".Nézzük reálisabban a helyzetképet.
Donnie bejegyzésének linkje a 80 hpa-alról is elég tanulságos mekkora a bizonytalanság a jövőt illetően. De alapjában véve maga a #71733 hsz. is igaz.
A jelentős bizonytalanság ellenére kiálnék azon érv mellett, hogy Kárpát - medencében, s ezen belül hazánkban most nem fog győzni " január második hetére" a nyugatias irányítás. Nem azért mondom hogy én legyek az ellenpólusod.Nyugi. Ne érts félre, az időjárás minadannyiunk szenvedélye.
S, hogy érveket is felhozzak véleményemre, az AO indexen továbbra jelentős szórás mutatkozik. Ami mindkét nézőpontnak "semleges hír", viszont a NAO indexen időközben kicsit hűtött volna a korábbi előrejelzésihez képest. Ha lesz is átmeneti visszarendeződés a jan.2--ától kezdődő hidegöblités után, nehezen valószínűsíthetem, hogy tartósabb nyugati áramlások borzolnák a forum kedélyét.
A mostani hidegöblités volta már boritékolható. Mértéke és annak pontos "hosszúsága"(ideje) még ködbe vész. De 120-144 óránál kezdődő lehűlést már illik komolyan venni.
Visszatérve a cseppet sem hosszútávú már-már extra hosszútávú nézetnek, miszerint újra nyugatias áramlások veszik a soron következő ciklus utáni állapotokat, már csak szimpla matematikailag is törvényszerű, hogy minden meleg/hideg öblitést "előbb" vagy "utóbb" annak ellenpólusa követ. S a légköri képződmények közt magasan az anticiklon visszi a prímet tartóság terén, s annak élettartalma is általában egy kp. képzödménynek 5-6 nap. ( Leszámítva egy-két kívételes esetet. )
Figyelembe véve az Európa legészakibb régiónak szomszédságába elhelyezkedő markáns hidegbázis voltát, még ha a leszakadó lefűződés további utánpótlás nem is követ mindenképp HCS lesz/lehet a leendő lefűződésből.
Ennek fő központja vagy a Kelet - Európai síkságon köt ki, vagy 'szerencsés esetben' pont a Kárpát - medence keleti Kárpátok gyűrűi feletti központtal.
A magasnyomás iránti hajlam a kontinens szárazföldi területei felett továbbra is döntő szerepet fog játszani ugy vélem. Két akció központ lehet ennek szülőhelye.
1. délnyugati központú,de fölénk is benyúló magasnyomás, gyenge északkeleti áramlással.
2. ÉK-i Európai magasnyomás anticiklon, felénk belógó magasnyomással, szintén északkeleti áramlással.
Az óceánon a ciklontevékenység javarészt Grönldand partjai mentén dny-ék tengelyirányban.
Hazánkban a tartósabb anticiklonosabb időre álló száraz hideg időjárás a legvalószínűbb január első felében.
Kárpát-medencére tartósabban "megüllő" magasnyomást (legyen dny-i vagy ék-i központú) leginkább pont az amerikai hidegöblitések irányában látom.
Miért is?
- Mert javarészt nem keleti part irányába, hanem mélyen az államok középső részére dől a hideg. Másrészről az elmúlt negyedévben rendkivül makacsnak bizonyult a délnyugat Európai magasnyomás. Tehát ki-ki újulása valószínűsíthető, de annak tartós lecsengése is. Viszont, ha Délnyugat - Európában esik a légnyomás, akkor a Brit szk. vagy főként a Skandináv vagy Ék-i Eu.-i régiókban nő. Ami felveti egy (tartósabb)antciklon létrejötét a térségben.Ez blokkolja a nyugati, dny-i áramlásokat és kényszerpályára "csúszópályára" kényszeríti a ciklonokat Európa délnyugati vidékei felé.
Egy szó mint száz, szerintem a soron következő hidegöblités dönt el mindent, hogy mekkora mennyiségű és legfőképpen erőségű hideglégtömeg tud átcsoportosulni az európai kontinens belső vidékei felé. Vagyis a leendő HCS-tól függ, hogy hol landol és tud e nyomában rá húzódó magasnyomás kiépülni és milyen központtal? S merre taszigálja majd a megmaradt HCS-t. Az már csak csemege lenne ha medit is generálna és keletről visszapörögne az egész ránk.
Most mindegy az, hogy Fekete-tengeri vagy Adriai kimélyüléssel. 
Ja igen.
Egyelőre elég vegyes a kép a vasárnapot illetően. Az Északerdő hidegebb, de szárazabb, a Bakonyerdő nedvesebb, de enyhébb. GFS enyhébb, mint az ECM.
Szóval volt már jobb szitu, jelen állás szerint Normafa inkább csak látványhavazás kategória. Dobogókőre, Pilis-tetőre már inkább be mernék vállalni pár centis hóréteget, de még az is necces.
Egyelőre elég vegyes a kép a vasárnapot illetően. Az Északerdő hidegebb, de szárazabb, a Bakonyerdő nedvesebb, de enyhébb. GFS enyhébb, mint az ECM.
Szóval volt már jobb szitu, jelen állás szerint Normafa inkább csak látványhavazás kategória. Dobogókőre, Pilis-tetőre már inkább be mernék vállalni pár centis hóréteget, de még az is necces.
A GFSP-én nagyon jól nyomon követhető a hideglötty utáni állapot. Tehát Nyugat- Északnyugat-Európa feletti dominanciával anticiklon erősödik meg eleinte, illetve Grönlandon is a magasnyomás válik uralkodóvá. A kettő között egy alacsony nyomású zónán belül behatol Izlandon át egy elég markáns atlanti ciklon Észak-Európába, elérve a Skandináv-félszigetet. Link
Mögötte Izlandon emelkedik a nyomás, a nyugat-európai AC nyúlványa eléri a szigetet és összekapcsolódik a Grönland feletti magasnyomással majd az AC peremén az orosz területek felett örvénylő ciklon közös áramlásában bezúdulna a hideg, fagyosabb légtömeg. Ez 850 hepán -8, -13 fok közötti értéket jelentene a GFSP alapján, de az ECM is hasonlóképp adja a lehűlés mélypontját.
144 óránál a mérges csigák egyébként legyűrik a grönlandi AC-t és 168 órától fokozatosan délnyugat-északkelet tengelyűvé válna az nyugat-európai AC és mi AC centrális helyzetbe kerülnénk 192 órát követően, de a csigagyár aktív maradna és elég jól fejlettek maradnának az akciócentrumok (az izlandi alacsony nyomású minimum, az azori maximum) amit tükrözhet is a felfelé evickélő NAO index és a megerősödő, illetve viharossá fokozódó nyugatias áramlás. Tartós AC centrális helyzetre sem látok sok esélyt, közel lehetnek a ciklonok, dimanikusabb lehet a légkör, frontátvonulásokkal. Én senkit sem akarok lelombozni, de Joe-val egyetértve egy átmeneti hidegöblítésre számítok, bekaphatunk egy pár keményen fagyos hajnalt is miatta, hócsapadék, hózápor nem kizárt amennyiben kialakulnak csapadékgócok, de a havas, zord tél -még- nem most következik. Aki viszont szereti a viharos szelet, főként az ország nyugati és középső, aztán később akár északkeleti vidékein is élvezheti jó eséllyel.
ECM-en 216 óránál egy viharciklon kezdeménye jelenik meg az Azori-szigetek felett, ami 240 órára gyorsan célba is venné a Brit-szigeteket. Onnantól nálunk délnyugatira váltana az addigi északias áramlás, óceáni léghullámok érkeznének a medencébe a ciklon előoldalán amennyiben bele kerülnénk az áramlási rendszerébe.
A modellösszkép erős atlanti ciklontevékenységet olykor igen mély ciklonmagokkal, vagyis ez a korábban általam többször is felvetett gyors légtömegcserét, frontátvonulásokat, dinamikus időt sejteti, amiben benne lehet egy-egy csendesebb magasnyomás uralta nap.
Veszve nincs még a dolog, meglátjuk, hogy bekerül-e vissza a képbe a mediterrán ciklon.
Mögötte Izlandon emelkedik a nyomás, a nyugat-európai AC nyúlványa eléri a szigetet és összekapcsolódik a Grönland feletti magasnyomással majd az AC peremén az orosz területek felett örvénylő ciklon közös áramlásában bezúdulna a hideg, fagyosabb légtömeg. Ez 850 hepán -8, -13 fok közötti értéket jelentene a GFSP alapján, de az ECM is hasonlóképp adja a lehűlés mélypontját.
144 óránál a mérges csigák egyébként legyűrik a grönlandi AC-t és 168 órától fokozatosan délnyugat-északkelet tengelyűvé válna az nyugat-európai AC és mi AC centrális helyzetbe kerülnénk 192 órát követően, de a csigagyár aktív maradna és elég jól fejlettek maradnának az akciócentrumok (az izlandi alacsony nyomású minimum, az azori maximum) amit tükrözhet is a felfelé evickélő NAO index és a megerősödő, illetve viharossá fokozódó nyugatias áramlás. Tartós AC centrális helyzetre sem látok sok esélyt, közel lehetnek a ciklonok, dimanikusabb lehet a légkör, frontátvonulásokkal. Én senkit sem akarok lelombozni, de Joe-val egyetértve egy átmeneti hidegöblítésre számítok, bekaphatunk egy pár keményen fagyos hajnalt is miatta, hócsapadék, hózápor nem kizárt amennyiben kialakulnak csapadékgócok, de a havas, zord tél -még- nem most következik. Aki viszont szereti a viharos szelet, főként az ország nyugati és középső, aztán később akár északkeleti vidékein is élvezheti jó eséllyel.
ECM-en 216 óránál egy viharciklon kezdeménye jelenik meg az Azori-szigetek felett, ami 240 órára gyorsan célba is venné a Brit-szigeteket. Onnantól nálunk délnyugatira váltana az addigi északias áramlás, óceáni léghullámok érkeznének a medencébe a ciklon előoldalán amennyiben bele kerülnénk az áramlási rendszerébe.
A modellösszkép erős atlanti ciklontevékenységet olykor igen mély ciklonmagokkal, vagyis ez a korábban általam többször is felvetett gyors légtömegcserét, frontátvonulásokat, dinamikus időt sejteti, amiben benne lehet egy-egy csendesebb magasnyomás uralta nap.
Veszve nincs még a dolog, meglátjuk, hogy bekerül-e vissza a képbe a mediterrán ciklon.
Hasonlóan látom. Sajnos masszív tél hóval tartósan országosan nem valósziínű, talán Ék lehet a befutó ott tartósabb téli hőmérséklet lehet. Tartósság nálam 8-14 napos összefüggő olvadás mentes minimum 5 cm vastag havat jelent.
Gyors visszaenyhülést írsz, az pedig meglehetősen ellentmond annak, amit Zivi írt.
Számomra elég fura két hétre előre ilyen határozott elképzeléseket olvasni, bármilyen előjellel. Egyelőre a január eleji hidegbetörést sem venném készpénznek, nemhogy a tartósságát vagy a további makrohelyzetbeli alakulást. Mennyire szór a nyomásfáklya az óceánhoz közel? 20 évi rutinnal is igen-igen óvatos lennék egy ilyen helyzetben. Mennyi lehet ez, 80 hpa? Link
Mindenesetre újabb két hét múlva tanulságos lesz egy hasonló, akár csak belinkelt verifikáció
Számomra elég fura két hétre előre ilyen határozott elképzeléseket olvasni, bármilyen előjellel. Egyelőre a január eleji hidegbetörést sem venném készpénznek, nemhogy a tartósságát vagy a további makrohelyzetbeli alakulást. Mennyire szór a nyomásfáklya az óceánhoz közel? 20 évi rutinnal is igen-igen óvatos lennék egy ilyen helyzetben. Mennyi lehet ez, 80 hpa?
LinkMindenesetre újabb két hét múlva tanulságos lesz egy hasonló, akár csak belinkelt verifikáció
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat