Modell-iskola
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is. 
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
Itt egy ilyen diagram:
Link
Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak információt (pl. szonda, mûhold, amdar).
A távérzékelés érezhetõen sokat dobott a déli félgömb elõrejelzéseinek pontosságán, aztán ahogy fejlõdött a technika, az északi félgömbön is sokat tudott javítani, ahol egyébként is sûrû volt a felszíni mérõhálózat. Ezt azt hiszem talán svadasz is írta régebben. Szerintem ebben is van még sok lehetõség.
A másik hogy a GFS pl. 50km körüli felbontással dolgozik az ECMWF már talán 25km körülivel.
A Moore-törvény kimondja, hogy egy chipen található tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, a processzorok egyre gyorsabbak/kisebbek lesznek, ami közvetve lehetõvé teszi az egyre kifinomultabb modellek futtatását.
Link
Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak információt (pl. szonda, mûhold, amdar).
A távérzékelés érezhetõen sokat dobott a déli félgömb elõrejelzéseinek pontosságán, aztán ahogy fejlõdött a technika, az északi félgömbön is sokat tudott javítani, ahol egyébként is sûrû volt a felszíni mérõhálózat. Ezt azt hiszem talán svadasz is írta régebben. Szerintem ebben is van még sok lehetõség.
A másik hogy a GFS pl. 50km körüli felbontással dolgozik az ECMWF már talán 25km körülivel.
A Moore-törvény kimondja, hogy egy chipen található tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, a processzorok egyre gyorsabbak/kisebbek lesznek, ami közvetve lehetõvé teszi az egyre kifinomultabb modellek futtatását.
Lehetséges szerintem is, de én is inkább a mérõállomások sûrítésére gondoltam, a mérések pontosítására nem nagyon lehet számítani (század °C pontosságú T-mérés? Nem hiszem…). De nem tudom, hogy mennyivel lesznek pontosabbak a modellek. Lehet, hogy tényleg nem nagyon. (Én azt a diagramot egyébként nem láttam). Én azt mondom, hogy bízhatunk a fejlõdésben, leginkább a lassú, kis lépésekben történõ fejlõdésben.
Amit "sejtek", hogy az elsõdleges hibaforrások között van a kezdeti adatok rácspontokra interpolálása (a mûszeres hiba terjedése itt nagyon "kinyíló" hibatartományt okoz), amit viszont csakis a mérés pontosságának növelésével csökkenthetünk, ez lenne az igazi a fejlõdés szerintem.
Amit "sejtek", hogy az elsõdleges hibaforrások között van a kezdeti adatok rácspontokra interpolálása (a mûszeres hiba terjedése itt nagyon "kinyíló" hibatartományt okoz), amit viszont csakis a mérés pontosságának növelésével csökkenthetünk, ez lenne az igazi a fejlõdés szerintem.
Mûholdról lehet sugárzásmérés segítségével hõmérsékletet mérni, de az nem a levegõ, hanem a felszín hõmérséklete lesz. A kettõ idõbeli és térbeli eloszlása eléggé különbözik.
A mûholdas mérés pontossága elvben 1-2°C, gyakorlatilag 3-4°C különbség simán lehet a kettõ között.
Bemutatok egy viszonylag kiugró példát, ez egy téli éjszaka hõsziget-intenzitása Szegeden. Az intenzitás annyit jelent, hogy a meteorológiai állomás környékén mért hõmérsékleti értéket vették 0°C-nak.
Ja, a kép bal oldala mûholddal mért érték, a jobb oldala autóra szerelt hõmérõvel.
A mûholdas mérés pontossága elvben 1-2°C, gyakorlatilag 3-4°C különbség simán lehet a kettõ között.
Bemutatok egy viszonylag kiugró példát, ez egy téli éjszaka hõsziget-intenzitása Szegeden. Az intenzitás annyit jelent, hogy a meteorológiai állomás környékén mért hõmérsékleti értéket vették 0°C-nak.
Ja, a kép bal oldala mûholddal mért érték, a jobb oldala autóra szerelt hõmérõvel.
Egy teljesen nem hozzáértõ hozzászólás: Nem lehet késõbb mûholdról "hõmérsékletet mérni", azaz valamilyen leképezéses módszerrel egy nagyfelbontású "hõtérképet" kapni? Persze a légrétegzõdés miatt ez nem egy könnyû feladat alapból, de van valamilyen fizikai vagy kivitelezhetõségi korlátja? Persze más idõjárási paraméter (szél, légnyomás) úgyszintén nagyon elképzelhetetlennek hangzik, de lehetelten is egyben? Persze a pontosság már más téma.
A legtöbb dologban egyet tudunk érteni, kivéve a "modellek nagy fejlõdésében". Meg nem mondom, hogy hol, de láttam egy diagrammot, ami kb. ötven esztendõre nyúlt vissza az idõben, s az idõjárás-elõrejelzés pontosságát prezentálta.
Jól kivehetõ volt (mondhatni szignifikáns), hogy az utóbbi évtizedekben jelentõsen javult a prognózisok pontossága, ugyanakkor a legutolsó egy évtized során a javulás nagy mértékben lefékezõdött.
Véleményem szerint kizárólag a mérõhelyek számának (s fõként területi eloszlásának!) ésszerûsítésével lennénk képesek jelentõsebb fejlõdésre.
A Föld egyes területein igen sûrû a mérõhálózat. Amennyiben én lennék a "fõ-fõ", jónéhányat átcsoportosítanék olyan vidékekre, ahol ritkábbak a mérések (pl. óceánok, tengerek, ritkábban lakott és/vagy fejletlenebb térségek.)
Szerintem a közeljövõben már csupán apró lépéseket tehetünk elõre. Kívánom, hogy ne legyen igazam.
Jól kivehetõ volt (mondhatni szignifikáns), hogy az utóbbi évtizedekben jelentõsen javult a prognózisok pontossága, ugyanakkor a legutolsó egy évtized során a javulás nagy mértékben lefékezõdött.
Véleményem szerint kizárólag a mérõhelyek számának (s fõként területi eloszlásának!) ésszerûsítésével lennénk képesek jelentõsebb fejlõdésre.
A Föld egyes területein igen sûrû a mérõhálózat. Amennyiben én lennék a "fõ-fõ", jónéhányat átcsoportosítanék olyan vidékekre, ahol ritkábbak a mérések (pl. óceánok, tengerek, ritkábban lakott és/vagy fejletlenebb térségek.)
Szerintem a közeljövõben már csupán apró lépéseket tehetünk elõre. Kívánom, hogy ne legyen igazam.
Köszi!
Számomra nagyon szimpatikus volt a személyisége. Nyugodjék békében! [esõ]
Számomra nagyon szimpatikus volt a személyisége. Nyugodjék békében! [esõ]
Mivel a mérések csak véges pontosságúak lehetnek, ezért biztosan létezni fog az az idõtáv, amely után az elõrejelzés pontossága egy adott szint alá csökken. Ezen lehet javítani: ha növeljük a pontosságot, és a mérõhelyek sûrûségét, akkor az elõrejelzés pontossága is nõ. (Pl. késõbb és kevésbé megy szét a fáklya.)
Lényeg: Érdekes lenne végiggondolni (hibaszámítási módszerekkel nem is olyan nehéz, ha ismerjük a "képleteket", amik a modellekben "benne vannak"), hogy mi az, amit érdemes fejleszteni, és mi az, amit kevésbé. Biztos, hogy vannak, amik mérésének pontosítása jobban növeli az elõrejelzés pontosságát, mint másé, de ehhez nem értek. De biztos vagyok benne, hogy rengeteg lehetõség van még ezekben, és még nagy fejlõdése várható a modelleknek…
Lényeg: Érdekes lenne végiggondolni (hibaszámítási módszerekkel nem is olyan nehéz, ha ismerjük a "képleteket", amik a modellekben "benne vannak"), hogy mi az, amit érdemes fejleszteni, és mi az, amit kevésbé. Biztos, hogy vannak, amik mérésének pontosítása jobban növeli az elõrejelzés pontosságát, mint másé, de ehhez nem értek. De biztos vagyok benne, hogy rengeteg lehetõség van még ezekben, és még nagy fejlõdése várható a modelleknek…
Modellezõ !
Én úgy tudom Dr. Illés László ( szül.: Pécs 1934 . ) legalább egy évvel ezelõtt súlyos betegség után elhunyt !
Én úgy tudom Dr. Illés László ( szül.: Pécs 1934 . ) legalább egy évvel ezelõtt súlyos betegség után elhunyt !
Egyébként H. Bõna Márta (egyik kedvenc meteorológusom) is kijelentette egykor, hogy a hõmérséklet elõrejelzése a legnehezebb. 
Utóirat:
nem tud valaki valami infót Dr. Illés Lászlóról? Õ volt ugyanis a másik kedvenc meteorológusom annak idején. (Jó régen.)
Utóirat:
nem tud valaki valami infót Dr. Illés Lászlóról? Õ volt ugyanis a másik kedvenc meteorológusom annak idején. (Jó régen.)
Köszi az infót. Valóban azt gondoltam, hogy a svájciak keze van a dologban
Az ETA-t anno nagyon kedveltem, de most inkább az ARW jön be.
Egyébként valóban nem könnyû a modellek sorsa, hiszen részben nem valós adatokból indulnak ki.
Amennyiben a Föld minden négyzetkilométerén lennének olyan mérõállomások, melyek legalább a legszükségesebb adatokat szolgáltatni tudnák, úgy a modellek is sokkal pontosabbak lennének...de azt hiszem, ezzel mindnyájan tisztában vagyunk.
Gondolom azzal is, hogy ennek megvalósulására semmi esély nincs. Még az ilyen-olyan válságok ellenére sem.
Az idõjárás-elõrejelzés határai sajnos meg vannak szabva. Ebben a tekintetben a jövõben radikális fejlõdésre nincs kilátás. SAJNOS....
Az ETA-t anno nagyon kedveltem, de most inkább az ARW jön be.
Egyébként valóban nem könnyû a modellek sorsa, hiszen részben nem valós adatokból indulnak ki.
Amennyiben a Föld minden négyzetkilométerén lennének olyan mérõállomások, melyek legalább a legszükségesebb adatokat szolgáltatni tudnák, úgy a modellek is sokkal pontosabbak lennének...de azt hiszem, ezzel mindnyájan tisztában vagyunk.
Gondolom azzal is, hogy ennek megvalósulására semmi esély nincs. Még az ilyen-olyan válságok ellenére sem.
Az idõjárás-elõrejelzés határai sajnos meg vannak szabva. Ebben a tekintetben a jövõben radikális fejlõdésre nincs kilátás. SAJNOS....
Hát nem nagyon néztem, de úgy tudom finoman szólva nem tartozik az élvonalba:
Link
Link
Ez a WMC modell ez mennyire tartozik a megbízhatóbbak közé?Még csak hallottam errõl a modellrõl,még azt se tudom,hol lehet megnézni...
Valószínûleg azt arra értik, hogy a GFS biztosítja a WRF-ARW számára a kezdeti mezõket, és a peremfeltételeket.
Erre általában vagy a GFS-t vagy az ECMWF-et használják: Link
Amúgy ECM is globális modell, a neve megtévesztõ:
Link
Sajnos ez a modell nem szabadon elérhetõ. Szerencséjük van, hogy valamivel jobb mint a GFS, különben nem tudom ki fizetne kemény tagdíjakat (bár Európában ez sem lenne meglepõ).
Persze ez a "szerencse" rengeteg munkát és bonyolult matematikai megoldásokat, tapasztalatot jelent, amit az amerikaiak máig sem tudnak túlszárnyalni.
Erre általában vagy a GFS-t vagy az ECMWF-et használják: Link
Amúgy ECM is globális modell, a neve megtévesztõ:
Link
Sajnos ez a modell nem szabadon elérhetõ. Szerencséjük van, hogy valamivel jobb mint a GFS, különben nem tudom ki fizetne kemény tagdíjakat (bár Európában ez sem lenne meglepõ).
Persze ez a "szerencse" rengeteg munkát és bonyolult matematikai megoldásokat, tapasztalatot jelent, amit az amerikaiak máig sem tudnak túlszárnyalni.
Köszi a kiegészítést A GFS-ARW-n én is csodálkoztam, de több helyen láttam rá utalást. Az ECMWF-et pont azért nem soroltam a globális modellek közé, mivel "csak" európai.
A GFS-ARW-n én is csodálkoztam, de több helyen láttam rá utalást. Az ECMWF-et pont azért nem soroltam a globális modellek közé, mivel "csak" európai.
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.).
Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és az ARW. Az elõbbit az NCEP az utóbbit az NCAR fejlesztette ki, tehát az nem a svájci egyetem saját modellje, de már olyan régóta futtatják, hogy összefonódott a két dolog.
Az egyes konfigurációk között nagy különbségek lehetnek, fõleg ha a dinamika különbözik, szóval a wrf teljesítményét úgy általában nem olyan egyszerû ránézésre megitélni.
Nagyon durván fogalmazva, az ARW MM5, az NMM pedig az ETA továbbfejlesztése, ha jól tudom.
A másik, hogy a GFS az NCEP modellje, nem értem hogy futtat ARW-t?
Ja, az AVN az Aviation rövidítése volt anno, utána nevezték át GFS-re, jól írtad.
Globális modellekbõl még van az ECMWF (~közép európai), és az Arpege (francia), meg még egy orosz, a WMC vagy mi, több nem jut az eszembe.
A T2m meghatározása azért is nehéz, mert szoros kapcsolatban van a talajmodellel, a talaj hõmérsékletével, nedvességtartalmával, erre télen még rájön a hóborítottság, meg hogy mennyire van átfagyva, a különbözõ rétegeinek milyen a hõmérséklete, stb.
Szóval nem egyszerû.
Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és az ARW. Az elõbbit az NCEP az utóbbit az NCAR fejlesztette ki, tehát az nem a svájci egyetem saját modellje, de már olyan régóta futtatják, hogy összefonódott a két dolog.
Az egyes konfigurációk között nagy különbségek lehetnek, fõleg ha a dinamika különbözik, szóval a wrf teljesítményét úgy általában nem olyan egyszerû ránézésre megitélni.
Nagyon durván fogalmazva, az ARW MM5, az NMM pedig az ETA továbbfejlesztése, ha jól tudom.
A másik, hogy a GFS az NCEP modellje, nem értem hogy futtat ARW-t?
Ja, az AVN az Aviation rövidítése volt anno, utána nevezték át GFS-re, jól írtad.
Globális modellekbõl még van az ECMWF (~közép európai), és az Arpege (francia), meg még egy orosz, a WMC vagy mi, több nem jut az eszembe.
A T2m meghatározása azért is nehéz, mert szoros kapcsolatban van a talajmodellel, a talaj hõmérsékletével, nedvességtartalmával, erre télen még rájön a hóborítottság, meg hogy mennyire van átfagyva, a különbözõ rétegeinek milyen a hõmérséklete, stb.
Szóval nem egyszerû.
Köszi a választ!
Tehát a Kárpát-medence bizonyos téren -amennyiben jól értelmezem- "keményebb dió" a modelleknek...
Egyébként -ha megoszthatom tapasztalataimat-, a modellek leginkább T2m-ben gyengék. A csapadék-eloszlás nagyjából megfelelõ, a felhõzet mennyisége és milyensége elmegy, a wind 10m jó, de a hõmérséklet, az nem igazán tuti.
Modell és modell között is óriási különbségek vannak. A GFS, az MM5 és a WRF-NMM Hazánk szempontjából iszonyúan rossznak mutatkozik, ugyanakkor a WRF-ARW, az eta, az ALADIN, s az UM az alapparamétereket tekintve egyértelmûen kevésbé rosszak.
(Az NMM-et pedig -úgy tudom- Európára vonatkoztatva több napra elõre futtatják, de Közép-Európára valóban csak rövidtávon.)
Tehát a Kárpát-medence bizonyos téren -amennyiben jól értelmezem- "keményebb dió" a modelleknek...
Egyébként -ha megoszthatom tapasztalataimat-, a modellek leginkább T2m-ben gyengék. A csapadék-eloszlás nagyjából megfelelõ, a felhõzet mennyisége és milyensége elmegy, a wind 10m jó, de a hõmérséklet, az nem igazán tuti.
Modell és modell között is óriási különbségek vannak. A GFS, az MM5 és a WRF-NMM Hazánk szempontjából iszonyúan rossznak mutatkozik, ugyanakkor a WRF-ARW, az eta, az ALADIN, s az UM az alapparamétereket tekintve egyértelmûen kevésbé rosszak.
(Az NMM-et pedig -úgy tudom- Európára vonatkoztatva több napra elõre futtatják, de Közép-Európára valóban csak rövidtávon.)
Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a jelentése Advanced Research, és több modell is futtaja, pl. GFS, NCEP, WRF, stb.
A globális modellek: GFS (amerikai), GME (német), UKMO (brit), JMA (japán), GEM (kanadai), NOGAPS (amerikai haditengerészet).
A T2m elõre 6 órára is nehéz; mondjuk van egy éjféli felszállás (00Z, ami most télen 1 óra). Az adatok feldolgozása eltart egy darabi, valamikor reggel 6 körül van kész - az elõre kijön 00Z idõponttal, benne a reggel 6-ra szólól T2m-rel, de addigra már változtak annyit a dolgok, hogy eltérések is lehetnek. A másik dolog a modellek algoritmusában és a Kárpát-medence sajátosságaiban keresendõ. Ugyanez érvényes a felhõzetre is. Amúgy a 800-900 m-en tetõzõ ködfelhõs idõjárás esetén a derült ég még igaz is, hiszen felette süt a Nap A dolog nyitja (vagy legalábbis magyarázata) ugyanaz, mint elõbb, azaz az inverziót a speciális medencei körülmények között "nem látja" a modell
A globális modellek: GFS (amerikai), GME (német), UKMO (brit), JMA (japán), GEM (kanadai), NOGAPS (amerikai haditengerészet).
A T2m elõre 6 órára is nehéz; mondjuk van egy éjféli felszállás (00Z, ami most télen 1 óra). Az adatok feldolgozása eltart egy darabi, valamikor reggel 6 körül van kész - az elõre kijön 00Z idõponttal, benne a reggel 6-ra szólól T2m-rel, de addigra már változtak annyit a dolgok, hogy eltérések is lehetnek. A másik dolog a modellek algoritmusában és a Kárpát-medence sajátosságaiban keresendõ. Ugyanez érvényes a felhõzetre is. Amúgy a 800-900 m-en tetõzõ ködfelhõs idõjárás esetén a derült ég még igaz is, hiszen felette süt a Nap
A dolog nyitja (vagy legalábbis magyarázata) ugyanaz, mint elõbb, azaz az inverziót a speciális medencei körülmények között "nem látja" a modell
Amennyiben beleszólhatok a fórumba... elõrejelzést ugyan nem készítek csak családnak, rokonoknak, ismerõsöknek, de egy barátom több regionális modellt is futtat a szám. gépén, én pedig kb. két esztendeje vizsgálom az elõrejelzett alapparamétereket és a megvalósult, azaz tényadatokat. (Részletes statisztikákkal rendelkezem ez ügyben.)
A következõ kérdéseim lennének:
Mi az ARW és mi az NMM, valamint mi az AVN rövidítés? Mi a különbség közöttük?
Szám szerint hány globális modell van, melyekre a regionális modellek épülhetnek?
Miért nem képesek a modellek 6 órával elõre sem "megjósolni" a T2m-t még csak nagyjából sem?
Miért nem képesek a modellek 6 órás idõtávlatból sem a várható felhõzetet elõrejelezni?
Miért vannak bajban a modellek, amennyiben a Kárpát-medencében ködfelhõzet ülepszik meg? (Pl. Wetterzentrale GFS Modellwetter derült idõt jelez, a tény pedig ködfelhõs idõjárás. Pedig ott szerepel, hogy a "fog"-ot is feltünteti.)
Nem értek ennyire a dologhoz, úgyhogy egész nyugodtan kijavíthattok, ha valamiben súlyosan tévedtem!
Köszönöm!
A következõ kérdéseim lennének:
Mi az ARW és mi az NMM, valamint mi az AVN rövidítés? Mi a különbség közöttük?
Szám szerint hány globális modell van, melyekre a regionális modellek épülhetnek?
Miért nem képesek a modellek 6 órával elõre sem "megjósolni" a T2m-t még csak nagyjából sem?
Miért nem képesek a modellek 6 órás idõtávlatból sem a várható felhõzetet elõrejelezni?
Miért vannak bajban a modellek, amennyiben a Kárpát-medencében ködfelhõzet ülepszik meg? (Pl. Wetterzentrale GFS Modellwetter derült idõt jelez, a tény pedig ködfelhõs idõjárás. Pedig ott szerepel, hogy a "fog"-ot is feltünteti.)
Nem értek ennyire a dologhoz, úgyhogy egész nyugodtan kijavíthattok, ha valamiben súlyosan tévedtem!
Köszönöm!
Ha valakit esetleg érdekel, a december 9.-i NCEP model review konferencián bemutatott prezentációkat itt lehet megtalálni: Link
A GFS-rõl fõleg a Global Weather Modeling elõadásban lehet olvasni.
Érdekes, hogy kigyûjtötték a modell jellemzõ gyenge pontjait:
-Large growth in rms error in first 24 hours in midlatitudes
-Large growth in rms error in first 48 hours in tropics
-Too much surface downward short wave radiation
-Warm low-level bias over western US in summer
-Negative height bias over Antarctica
-Poor scores in Southern Hemisphere
-Lack of stratus clouds in fcsts; displacement of stratus clouds from coasts
-Higher precipitation than independent estimates
-Cold bias over US in winter
-Negative moisture
-Relatively low QPF scores
-Failure to maintain rising motion over Indonesia in the forecasts
-Failure to capture early stages (TD) of tropical systems
-High bias for areal coverage of low QPF amounts (< 0.10 in.)
-Grid scale overturning induces spurious mid-level vorticity maxima, particularly in the warm season.
-Too cold with the melting layer in wintry precipitation events
-Too flat with strongly amplifying troughs/closed lows in the western U.S. resulting in the model being too fast to eject these systems out to the east
-Too far east with the track of East Coast/Gulf Stream cyclones
-Lack of terrain resolution adversely impacts QPF in the western U.S. and in other areas of complex terrain, such as southern Mexico.
-GFS forecasts conditions favorable for heavy lake effect snow but has low amounts of QPF
Routinely places a trough over the eastern Brooks Range in Alaska
Too weak and fast with well-developed Pacific systems more than a couple of days into the forecast period
-Too aggressive bringing energy into the western side of ridges
-Cold bias in the longer ranges over the eastern U.S./western Atlantic
-Surface lows coming out of the west into the Plains are too far north The model tends to focus too much QPF in the cold sector of cyclones
Sok megállapítás inkább csak az USA-ra vonatkozik, de talán itt is tapasztalható azokból is valami.
Egyébként a sztrátuszfelhõzet hiánya szembetûnõ, viszont a Negative moisture nem tudom mit takarhat pontosan, én inkább az ellenkezõjérõl hallottam a GFS-el kapcsolatban.
Ha valamit meg tudtok erõsíteni/cáfolni, vagy egy újabb jellemzõ hibájáról tudtok, akkor bõvítsük a listát, hasznos lehet.
A GFS-rõl fõleg a Global Weather Modeling elõadásban lehet olvasni.
Érdekes, hogy kigyûjtötték a modell jellemzõ gyenge pontjait:
-Large growth in rms error in first 24 hours in midlatitudes
-Large growth in rms error in first 48 hours in tropics
-Too much surface downward short wave radiation
-Warm low-level bias over western US in summer
-Negative height bias over Antarctica
-Poor scores in Southern Hemisphere
-Lack of stratus clouds in fcsts; displacement of stratus clouds from coasts
-Higher precipitation than independent estimates
-Cold bias over US in winter
-Negative moisture
-Relatively low QPF scores
-Failure to maintain rising motion over Indonesia in the forecasts
-Failure to capture early stages (TD) of tropical systems
-High bias for areal coverage of low QPF amounts (< 0.10 in.)
-Grid scale overturning induces spurious mid-level vorticity maxima, particularly in the warm season.
-Too cold with the melting layer in wintry precipitation events
-Too flat with strongly amplifying troughs/closed lows in the western U.S. resulting in the model being too fast to eject these systems out to the east
-Too far east with the track of East Coast/Gulf Stream cyclones
-Lack of terrain resolution adversely impacts QPF in the western U.S. and in other areas of complex terrain, such as southern Mexico.
-GFS forecasts conditions favorable for heavy lake effect snow but has low amounts of QPF
Routinely places a trough over the eastern Brooks Range in Alaska
Too weak and fast with well-developed Pacific systems more than a couple of days into the forecast period
-Too aggressive bringing energy into the western side of ridges
-Cold bias in the longer ranges over the eastern U.S./western Atlantic
-Surface lows coming out of the west into the Plains are too far north The model tends to focus too much QPF in the cold sector of cyclones
Sok megállapítás inkább csak az USA-ra vonatkozik, de talán itt is tapasztalható azokból is valami.
Egyébként a sztrátuszfelhõzet hiánya szembetûnõ, viszont a Negative moisture nem tudom mit takarhat pontosan, én inkább az ellenkezõjérõl hallottam a GFS-el kapcsolatban.
Ha valamit meg tudtok erõsíteni/cáfolni, vagy egy újabb jellemzõ hibájáról tudtok, akkor bõvítsük a listát, hasznos lehet.
Vagy cookie, vagy wget, vagy a request headerben authentikációs info, vagy vmi ezt tudó letöltésvezérlõ parancssorból, vagy pl a badboy2 tesztelõ cucc, amit ugyan nem erre találtak ki, de önállóan be tud jelentkezni és le tud tölteni képeket 
Ne add fel
ad abszurdum akár vmi webservice is lehetne ott, akit lehet faggatni
Ne add fel
ad abszurdum akár vmi webservice is lehetne ott, akit lehet faggatni
Van egy TIGGE elnevezésû projekt. A lényege, hogy létrehoztak egy modell-adatbázist, melyben jó pár idõjárás elõrejelzõ modell adatait tárolják, hogy ezekbõl valami multi-modell-ensemble elõrejelzéseket lehessen készíteni - kb úgy mint te is .
Elv csak regisztrálni kell és hozzáférhetsz a különféle adatokhoz, amelyek GRIB2-ben vannak.
Néhány oldal a témával kapcsolatban:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Modellek:
TIGGE products generated by BOM, CMA, ECMWF, JMA, NCEP, UK MetOffice., CMC, Meteo France, KMA
. Elv csak regisztrálni kell és hozzáférhetsz a különféle adatokhoz, amelyek GRIB2-ben vannak.
Néhány oldal a témával kapcsolatban:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Modellek:
TIGGE products generated by BOM, CMA, ECMWF, JMA, NCEP, UK MetOffice., CMC, Meteo France, KMA
A wetter24 felidegesített, mert hiába vagyok regisztrált jó ideje, egy idõ után tett rám és az anélküli felületet adta nekem, hiába regisztráltam újra több néven, ezt se vette figyelembe, ott is hagytam...
Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta.
Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye oldalra?
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Csalódott vagyok.
Hiszen néha bejelentkeztetve hagy, néha nem, ez a hosszú kód, amit említettem, ez futásonként más, a c#-os WebControl object számára lehet, hogy nem is vagyok bejelentkezve, ki tudja, mennyi idõ után dob ki... Manuális beállítgatást pedig nem szeressük. Marad a wetterzentrale, vagy meteociel... de ott meg nincs ECM (vagyis csak 5 szmötyi térkép)...
Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye oldalra?
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Csalódott vagyok.
Hiszen néha bejelentkeztetve hagy, néha nem, ez a hosszú kód, amit említettem, ez futásonként más, a c#-os WebControl object számára lehet, hogy nem is vagyok bejelentkezve, ki tudja, mennyi idõ után dob ki... Manuális beállítgatást pedig nem szeressük. Marad a wetterzentrale, vagy meteociel... de ott meg nincs ECM (vagyis csak 5 szmötyi térkép)...
Ez bajos, mert a képre mutató linkben van egy kis baki: Ez pontosan a link:
www.wetter24.de/meteo/ecmwf/Balkan/2008123000/4372b42c7639bcbf3203d2e6fa4eb58f/Balkan_2008123000_thgt850_3.png
A wetterzentrale jó, mert ott mindig ugyanaz a link. Itt kell az idõpont (123000), ennek megállapítása azért nem nehéz, csak le kell kérni az idõt. Viszont ezt a kódot: 4372b42c7639bcbf3203d2e6fa4eb58f nem tudom, honnan a fenébõl találjam ki... Kis szerencsével ez az én egyedi regisztrációs kódom... Nektek megnyitja ezt?
Szerk.: Azért kell a link, mert a progi az alapján kéri le a szerverrõl...
www.wetter24.de/meteo/ecmwf/Balkan/2008123000/4372b42c7639bcbf3203d2e6fa4eb58f/Balkan_2008123000_thgt850_3.png
A wetterzentrale jó, mert ott mindig ugyanaz a link. Itt kell az idõpont (123000), ennek megállapítása azért nem nehéz, csak le kell kérni az idõt. Viszont ezt a kódot: 4372b42c7639bcbf3203d2e6fa4eb58f nem tudom, honnan a fenébõl találjam ki... Kis szerencsével ez az én egyedi regisztrációs kódom... Nektek megnyitja ezt?
Szerk.: Azért kell a link, mert a progi az alapján kéri le a szerverrõl...
Pontosan itt:
Link
Szerk.:én is most regeltem.
"Bitte bestätigen Sie aus Sicherheitsgründen die Registrierung: Klicken Sie dazu auf den Link in der E-Mail, die wir Ihnen eben an die Adresse [email protected] zugesandt haben."
Link
Szerk.:én is most regeltem.
"Bitte bestätigen Sie aus Sicherheitsgründen die Registrierung: Klicken Sie dazu auf den Link in der E-Mail, die wir Ihnen eben an die Adresse [email protected] zugesandt haben."
De úgy van, csak ahoz regisztrálni kell az oldalon! Egyébként az ottani pontos ECMWF futás késõbb van kész sajnos, mint a meteocielen!
De a regisztráció ingyenes Link valahol itt megpróbálhatsz regisztrálni!
Ebben az a jó, hogy általában az utolsó 4 futást meg is õrzik... és ha már ilyen ügyesen gyártod a fáklya diagramokat, akkor idõnként az utolsó 4 egymást követõ fõfutásokat is elhelyezheted rajta, hátha valami jó tendencia kiderül belõle!
De a regisztráció ingyenes Link valahol itt megpróbálhatsz regisztrálni!
Ebben az a jó, hogy általában az utolsó 4 futást meg is õrzik... és ha már ilyen ügyesen gyártod a fáklya diagramokat, akkor idõnként az utolsó 4 egymást követõ fõfutásokat is elhelyezheted rajta, hátha valami jó tendencia kiderül belõle!
Sziasztok,
Dolgoznám bele az ECMWF-et a fáklyába, de akkor annak a T850 adata most komolyan csak 72 órától, és csak 24 órás ugrásokban tekinthetõ meg, az is 8-10 órával a frissítés idõpontja után? A Wetter24.de oldalra gondolok... Azt hittem, 240 óráig 3-6 órás felbontással van, valahogy így emlékszem... Segítsetek!
Dolgoznám bele az ECMWF-et a fáklyába, de akkor annak a T850 adata most komolyan csak 72 órától, és csak 24 órás ugrásokban tekinthetõ meg, az is 8-10 órával a frissítés idõpontja után? A Wetter24.de oldalra gondolok... Azt hittem, 240 óráig 3-6 órás felbontással van, valahogy így emlékszem... Segítsetek!
Szerintem az csak egy modellhiba! Én oda H betût tettem volna a modell helyében!
Szerintem a T és a H betûk elhelyezése nincsen légnyomási határhoz kötve, tehát egy 1040 hPa-s anticiklon ciklonális hullámába nem fognak H-t tenni, még akkor se ha a hullám az 1035 hPa magasnyomáson van!
Szóval ha egy bizonyos területet körülvéve (360 fokban körülötte) legalább 180 fokos sugárban alacsonyabb vagy magasabb a lényomás, akkor úgy rakják oda a T vagy H betût! Magyarul egy jól elhatárolható alcsonynyomású központ vagy magasnyomású kell hogy legyen... esetleg szépen elkülönülõ gerinc vagy teknõ, aminek nincsenek zárt izobárvonalai.
Mellesleg az egy dolog, hogy az európai nagyságú modellen 5 hPa-ként osztják be a légnyomást, de attól még sokkal finomabban is ki tudja számítani a modell, hogy hol vannak zárt izobárvonalak... és szerintem oda rakja ezeket a H és T betûket.
Szerintem a T és a H betûk elhelyezése nincsen légnyomási határhoz kötve, tehát egy 1040 hPa-s anticiklon ciklonális hullámába nem fognak H-t tenni, még akkor se ha a hullám az 1035 hPa magasnyomáson van!
Szóval ha egy bizonyos területet körülvéve (360 fokban körülötte) legalább 180 fokos sugárban alacsonyabb vagy magasabb a lényomás, akkor úgy rakják oda a T vagy H betût! Magyarul egy jól elhatárolható alcsonynyomású központ vagy magasnyomású kell hogy legyen... esetleg szépen elkülönülõ gerinc vagy teknõ, aminek nincsenek zárt izobárvonalai.
Mellesleg az egy dolog, hogy az európai nagyságú modellen 5 hPa-ként osztják be a légnyomást, de attól még sokkal finomabban is ki tudja számítani a modell, hogy hol vannak zárt izobárvonalak... és szerintem oda rakja ezeket a H és T betûket.
Igazából az elhelyezés módja érdekelne, miért pont oda stb. Ezen inkább egy anticiklon "peremhullámára" tették.
Nem ilyen 12-18 órával elõtti adat nincs benne - legjobb tudásom szerint. De végig gondolva sem lenne sok értelme.
Az analizis mezõ elkészítésénél - mindegyik futásnál - a beérkezõ adatokon kívü a megelõzõ futás adot analízis idõpontjára vonatkozó elõrejelzését használják fel.
vagyis t-1 idõpontban futott elõrejelzés t idõpontra vonatkozó elõrejelzett mezejét veszik, plusz a t idõpontbeli megfigyeléseket. Így készül el a t idõpontbeli mezõ, amibõl idnul az elõrejelzés.
LeviG már korábban belinkelte, hogy egyes futásokba mennyi információ van:
Link
Land Soundings
Subcategory T00Z T06Z T12Z T18Z Total Number Total Input % Input
* Fixed Land RAOB 668 55 671 41 1435 1435 *
* Mobile Land RAOB 1 1 1 1 4 4 *
* Ship RAOB 6 2 7 3 18 18 *
* Dropsonde 0 3 1 2 6 6 *
* Pibal 71 111 73 66 321 321 *
* Profiler 221 218 217 219 875 875 *
* NEXRAD Wind 1705 1715 1662 1686 6768 6768 *
* sub-total 2672 2105 2632 2018 9427 9427 0.0732000
Habár a felszállási adatok többségében a fõ terminusoknál van, a nagyon nagy számú mûholdas mérés kompenzálja a dolgokat:
Satellite Soundings GOES 8859581 9237152 9555641 9377342 37029716
Ezért nem érdemes különbséget tenni fõ- és mellékfutások között. Ma már a mûholdas rendszerek révén hatalmas mennyiségû információt lehet beszerezni és hasznosítani.
Az analizis mezõ elkészítésénél - mindegyik futásnál - a beérkezõ adatokon kívü a megelõzõ futás adot analízis idõpontjára vonatkozó elõrejelzését használják fel.
vagyis t-1 idõpontban futott elõrejelzés t idõpontra vonatkozó elõrejelzett mezejét veszik, plusz a t idõpontbeli megfigyeléseket. Így készül el a t idõpontbeli mezõ, amibõl idnul az elõrejelzés.
LeviG már korábban belinkelte, hogy egyes futásokba mennyi információ van:
Link
Land Soundings
Subcategory T00Z T06Z T12Z T18Z Total Number Total Input % Input
* Fixed Land RAOB 668 55 671 41 1435 1435 *
* Mobile Land RAOB 1 1 1 1 4 4 *
* Ship RAOB 6 2 7 3 18 18 *
* Dropsonde 0 3 1 2 6 6 *
* Pibal 71 111 73 66 321 321 *
* Profiler 221 218 217 219 875 875 *
* NEXRAD Wind 1705 1715 1662 1686 6768 6768 *
* sub-total 2672 2105 2632 2018 9427 9427 0.0732000
Habár a felszállási adatok többségében a fõ terminusoknál van, a nagyon nagy számú mûholdas mérés kompenzálja a dolgokat:
Satellite Soundings GOES 8859581 9237152 9555641 9377342 37029716
Ezért nem érdemes különbséget tenni fõ- és mellékfutások között. Ma már a mûholdas rendszerek révén hatalmas mennyiségû információt lehet beszerezni és hasznosítani.
Nincs ezekben a futásokban vmi inter/extrapoláció? Azaz hogy pl egy mellékfutás nem csak a saccolt kiindulási adatokkal számol, hanem a 6 ,12, 18 órával azelõtti kiindulási adatok valamilyen súlyozásával is? Ez megmagyarázhatja a különbségek eltûnését.
Van egy elméleti teória, miszerint a fõfutások (00Z, 12Z) elv pontosabbak kéne, hogy legyenek, mint a mellékfutások (06Z, 18Z).
A valóság és a verifikációk alapján az elmondható, hogy ez nem ilyen általános. Õszintén szólva hol egyik futás, hol másik jobb, általánosítani nem lehet, hogy melyik jobb - legalábbis általánosan.
Link
Ezen az oldalon a 4 napi futás verifikációja található.
Az elsõ táblázatban az anomália korrelációs érték és a négyzetes hiba érték látható 1., 2., ... 6. napra elõre az északi vagy déli hemiszférára vonatkozóan.
Elsõ napra:
Link
6. napra:
Link
Õszintén szólva egy ideje már lesem, folyton frissül és hát mikor éppen melyik a jobb. Az utóbbi idõszakban például a mellék futások jobbak.
Amit megállapíthatunk, hogy habár a fõfutásokban elv több adat van és több felszállási adat, mégsem jobbak általában a mellékfutásoknál.
A valóság és a verifikációk alapján az elmondható, hogy ez nem ilyen általános. Õszintén szólva hol egyik futás, hol másik jobb, általánosítani nem lehet, hogy melyik jobb - legalábbis általánosan.
Link
Ezen az oldalon a 4 napi futás verifikációja található.
Az elsõ táblázatban az anomália korrelációs érték és a négyzetes hiba érték látható 1., 2., ... 6. napra elõre az északi vagy déli hemiszférára vonatkozóan.
Elsõ napra:
Link
6. napra:
Link
Õszintén szólva egy ideje már lesem, folyton frissül és hát mikor éppen melyik a jobb. Az utóbbi idõszakban például a mellék futások jobbak.
Amit megállapíthatunk, hogy habár a fõfutásokban elv több adat van és több felszállási adat, mégsem jobbak általában a mellékfutásoknál.
Valaki tudna nyilatkozni ennek az ensemble forecast systemnek a megbízhatóságáról? Link
Kösz! 
Lehet hogy furcsa lesz a kérdés... ...hogyan készülnek az elõrejelzési térképek (vagyis maguk az elõrejelzések)? Addig oké hogy beérkeznek a mért adatok. De innen hogyan tovább? Kiszámítja a következõ idõpontra az adatokat, majd abból az újabbat és így tovább? Illetve a számolás az hogyan is történik? Nem értem hogy a beérkezett "régi" (mért állomási illetve felszállási) adatokból hogyan lehet "sok száz" órára elõre "építkezni".
És még annyit hogy miért van sok-sok különbözõ modell? Más adatokból számolnak, vagy csak a pénz...?
És még annyit hogy miért van sok-sok különbözõ modell? Más adatokból számolnak, vagy csak a pénz...?
Köszi, átnézem.
De még mindig az a kérdés, hogy:
"Jogos-e a bátorság, hogy ekkora felbontásban jeleznek elõre ?"
Ha igen, akkor akkor más országokban (pl. Magyarországon) miért nem evidens ugyanez ?
De még mindig az a kérdés, hogy:
"Jogos-e a bátorság, hogy ekkora felbontásban jeleznek elõre ?"
Ha igen, akkor akkor más országokban (pl. Magyarországon) miért nem evidens ugyanez ?
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97515 - 2008-12-23 07:38:34)
Hát a modell megjelenítése tényleg nem a német precizitásról híres! Csak egy kis képzelõerõ kell, és a városok máris a helyén vannak! Ettõl függetlenül az országhatárok tökéletes helyen vannak, az ECMWF nem lesz rossz modell ettõl, hogy Budapest majdnem Paks helyén van! (persze aláírom kicsit idegesítõ)
Hát a modell megjelenítése tényleg nem a német precizitásról híres!
Csak egy kis képzelõerõ kell, és a városok máris a helyén vannak! Ettõl függetlenül az országhatárok tökéletes helyen vannak, az ECMWF nem lesz rossz modell ettõl, hogy Budapest majdnem Paks helyén van! (persze aláírom kicsit idegesítõ) 
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97514 - 2008-12-23 07:28:26)
Úgy tûnik, hogy a MeteoGroup ilyenekre nem ügyel
Egy dolog a modell forrás (ECMWF a kiírás szerint) és egy másik az eredmény megjelenítése (MeteoGroup felirat). Ha csak a városok vannak rossz helyen, de pl. a határok + a csapadék jól van megjelenítve, akkor egész használható.
Persze ellenkezõ esetben hiába jó a modell, ha elrontották teljesen a megjelenítést
Úgy tûnik, hogy a MeteoGroup ilyenekre nem ügyel
Egy dolog a modell forrás (ECMWF a kiírás szerint) és egy másik az eredmény megjelenítése (MeteoGroup felirat). Ha csak a városok vannak rossz helyen, de pl. a határok + a csapadék jól van megjelenítve, akkor egész használható.
Persze ellenkezõ esetben hiába jó a modell, ha elrontották teljesen a megjelenítést
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97513 - 2008-12-23 07:09:40)
Az hagyján, de Pozsony meg Ausztriában van a térképen! Kritikán aluli: Link
Az hagyján, de Pozsony meg Ausztriában van a térképen! Kritikán aluli: Link
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97512 - 2008-12-23 06:34:06)
Ugyanez volt az én elsõ gondolatom is....
Az ilyen vicces topographia bennem is komoly kétségeket ébreszt a modellel kapcsolatban....
Ugyanez volt az én elsõ gondolatom is....
Az ilyen vicces topographia bennem is komoly kétségeket ébreszt a modellel kapcsolatban....
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97511 - 2008-12-23 04:29:46)
Hehe, Budapest elég vicces helyen van a térképen, számomra így máris egy nagy darab kuka az egész - akármilyen jó modell is.
Hehe, Budapest elég vicces helyen van a térképen, számomra így máris egy nagy darab kuka az egész - akármilyen jó modell is.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat