Globális jelenségek
Sajnos vissza-vissza tér az évmilliók,milliárdok klímája kérdéskör.Tudjuk,hogy a klímát nem csak szoláris tényezõk(ezeknek periodicitását jól ismerjük-lassan fokozatosan hatnak),hanem földfelszíni és légköri tényezõk(a légkör anyagi összetétele)is.Ezek annyiszor és gyakran olyan mértékben változtak,hogy a szoláris-csillagászati tényezõkkel egyetemben milliónyi éghajlatváltozást idéztek elõ a Föld történetében.Ezeknek az utóbbi évszázad folyamataihoz vajmi kevés közük van.Az utóbbi 30 év átalakulását éppoly hibás elkenni az ekkor meg akkor is volt már ilyenebb szólamokkal,mint azon lovagolni,hogy a média sivataggal,jégkorral vagy klímakatasztrófával fenyeget.
Az a kérdés,hogy volt-e az utóbbi évtizedekben szoláris,morfológiai,földfelszíni,geológiai vagy növénytani magyarázata a gyors melegedésnek?Én ilyet nem láttam,hacsak az erdõk csökkenése,a nagyvárosi hõszigetek terjedése nem ilyen.Annál inkább látjuk a légkör anyagi összetételének változásait.
Fontos lenne tisztázni a tényeket,vagyis ki és milyen adatokból dolgozik.Akik kimutatták a 0,6 fokos felmelegedést(mindig meg kéne adni,hogy ki milyen adatokból számolt átlagot és milyen fix átlaghoz viszonyít ?)vajon arányosan a tengerfelszín feletti léghõmérsékletet is beszámították,vagy csak a szárazföldek hõmérsékletét vették alapul és milyen rácspontsûrûségbõl indultak ki ?
Sokan vizsgáljuk Magyarország éghajlati adatait és ebbõl akarunk következtetni erre vagy arra.De hány milliomod része a földnek kishazánk területe.Ha globálisan van is tendencia,de területenként óriásiak az eltérések föl is le is !Még a kontinensek is eltérhetnek egymástól,hát még a sarkok és a trópusok !
A felmelegedéssel kapcsolatban nagy kérdés a Világtenger,mert óriási hõt tárol és nyel el.Mégiscsak 71 %-ot borít és kiegyenlítõ hatása van a klímára,fõleg a szárazföldére a mérsékelt övben.A lényeg az óceánok hõmérséklete és áramlásai,valamint a sarki jég mint indikátor ill. klímahûtõ szerepe,változásai.Nem egy-egy ország melege v. hidege,aszálya vagy árvize kell,hogy okot adjon a klímaváltozás vészharangjának kongatására,hanem a sarki jég gyors fogyása valamint a tengerek lassú,de biztos melegedése.A kettõ viszont egymás ellen hat,ugyanakkor szerintem a hideg víz az óceánfenékre süllyedve nem akadályozza meg a trópusi felszíni vizek melegedését és gyorsuló párolgását.Ezt a páratöbbletet a melegebb légkör fel bírja venni,nem lesz mindenhol nedves klíma,de a konvektív folyamatok világszerte eldurvulnak(TC-k,Sc-k,Tornádók,orkánok,torrens árak,jégesõk).Ugyanakkor a tengerekben nagyobb a víztömegek közti hõmérsékleti kontraszt,ami sajátos tengeráramlási átalakulásokat hoz,de ezek szerintem csak átmenetiek.
Szerintem a klímaváltozás már itt van egyre több szélsõség formájában.Ennek folytatódása elsõsorban további szélsõségekben és nem egyirányú,lineáris klímaváltozásban fog megnyilvánulni(teljes elsivatagodás,újabb jégkor,a meglévõ klímák egy fokozattal melegebb változatra átváltása stb).Átlagosan tovább melegedhet a Föld átlaghõmérséklete,de pl. nálunk ez a mostani januárnál vagy a tavalyi júliusnál sokkal melegebbek megjelenését lehet hogy 50 év alatt sem hozza meg.Más területeken(bár elég kicsiken)akár lehûlés is lehetséges.
Kérdéseinkre(bár lehet,hogy mindent rosszul látok)a választ tehát a tengerek,sarki jég és szélsõségek vizsgálatából és nem hazánk,Európa vagy a mérsékelt öv pillanatnyi idõjárásának elemzésébõl nyerhetjük.
Az a kérdés,hogy volt-e az utóbbi évtizedekben szoláris,morfológiai,földfelszíni,geológiai vagy növénytani magyarázata a gyors melegedésnek?Én ilyet nem láttam,hacsak az erdõk csökkenése,a nagyvárosi hõszigetek terjedése nem ilyen.Annál inkább látjuk a légkör anyagi összetételének változásait.
Fontos lenne tisztázni a tényeket,vagyis ki és milyen adatokból dolgozik.Akik kimutatták a 0,6 fokos felmelegedést(mindig meg kéne adni,hogy ki milyen adatokból számolt átlagot és milyen fix átlaghoz viszonyít ?)vajon arányosan a tengerfelszín feletti léghõmérsékletet is beszámították,vagy csak a szárazföldek hõmérsékletét vették alapul és milyen rácspontsûrûségbõl indultak ki ?
Sokan vizsgáljuk Magyarország éghajlati adatait és ebbõl akarunk következtetni erre vagy arra.De hány milliomod része a földnek kishazánk területe.Ha globálisan van is tendencia,de területenként óriásiak az eltérések föl is le is !Még a kontinensek is eltérhetnek egymástól,hát még a sarkok és a trópusok !
A felmelegedéssel kapcsolatban nagy kérdés a Világtenger,mert óriási hõt tárol és nyel el.Mégiscsak 71 %-ot borít és kiegyenlítõ hatása van a klímára,fõleg a szárazföldére a mérsékelt övben.A lényeg az óceánok hõmérséklete és áramlásai,valamint a sarki jég mint indikátor ill. klímahûtõ szerepe,változásai.Nem egy-egy ország melege v. hidege,aszálya vagy árvize kell,hogy okot adjon a klímaváltozás vészharangjának kongatására,hanem a sarki jég gyors fogyása valamint a tengerek lassú,de biztos melegedése.A kettõ viszont egymás ellen hat,ugyanakkor szerintem a hideg víz az óceánfenékre süllyedve nem akadályozza meg a trópusi felszíni vizek melegedését és gyorsuló párolgását.Ezt a páratöbbletet a melegebb légkör fel bírja venni,nem lesz mindenhol nedves klíma,de a konvektív folyamatok világszerte eldurvulnak(TC-k,Sc-k,Tornádók,orkánok,torrens árak,jégesõk).Ugyanakkor a tengerekben nagyobb a víztömegek közti hõmérsékleti kontraszt,ami sajátos tengeráramlási átalakulásokat hoz,de ezek szerintem csak átmenetiek.
Szerintem a klímaváltozás már itt van egyre több szélsõség formájában.Ennek folytatódása elsõsorban további szélsõségekben és nem egyirányú,lineáris klímaváltozásban fog megnyilvánulni(teljes elsivatagodás,újabb jégkor,a meglévõ klímák egy fokozattal melegebb változatra átváltása stb).Átlagosan tovább melegedhet a Föld átlaghõmérséklete,de pl. nálunk ez a mostani januárnál vagy a tavalyi júliusnál sokkal melegebbek megjelenését lehet hogy 50 év alatt sem hozza meg.Más területeken(bár elég kicsiken)akár lehûlés is lehetséges.
Kérdéseinkre(bár lehet,hogy mindent rosszul látok)a választ tehát a tengerek,sarki jég és szélsõségek vizsgálatából és nem hazánk,Európa vagy a mérsékelt öv pillanatnyi idõjárásának elemzésébõl nyerhetjük.
Igen, Ausztriában legalább normális szinten kezdik tárgyalni a dolgot. Persze, ha beszélnek róla, az még nem egyenlõ a cselekvéssel, ám megmutat egy utat, amerre indulni kellene, de piszok gyorsan. Nálunk még nincs ilyen, és híre sincs, hogy akarna lenni. Sajnos két "szélsõségben" van csak jelen a klímakérdés: a szaksajtóban és a bulvárban. Egyik sem elég ahhoz, hogy cselekvésre ösztönözzön.
Az ország energiapolitikája meg ugyanaz, amit a dohánnyal tesznek, nem éri meg szigorítani a fogyasztási feltételeket, mert hatalmas kiesés lenne az államnak... Márpedig ez is csak azt jelzi, hogy mennyire nem jövõben godnolkodik az állam, hanem csak a jelen helyzet számukra kedvezõ megtartásában... Ez sajnos nagyon sok területre igaz.
Nyilvánvaló, hogy amíg egy családnak a napi megélhetés komoly gondot jelent, addig nem fog tudni beruházni egyszeri nagy összeget egy majdan megtérülõ felújításra, korszerûsítésre. Azt hiszem, csak valami nagyméretû öszefogással lehetne ezeket a családokat rávenni arra, hogy ne szórják a pénzt gázra, amikor van napenergia pl. Gondolok olyanra, hogy a napkollektorokat építõk, forgalmazók alkothatnának valami gazdasági tömörülést, s együttes erõvel képesek lennének pl. részletfizetést adni a szegényebbeknek, ha felépíttetik a maguk melegvízellátását biztosító rendszereket.
Egyik kollégám most készíti a sörösdobozos vízmelegítõjét, mondhatnám úgy is, hogy a fél falujuk neki iszik. :-) Neki két kicsi gyereke van, ezek a kiskölykök már jó példát látva fognak felnõni, és valószínû maguk is odafigyelnek majd a környezetükre. Hozzáteszem, hogy a nevezett kollégám egy meglehetõsen egyszerû ember, szóval nincs hatféle doktorija, de józan paraszti ésszel belátta, hogy valamerre lépni kell.
Az ország energiapolitikája meg ugyanaz, amit a dohánnyal tesznek, nem éri meg szigorítani a fogyasztási feltételeket, mert hatalmas kiesés lenne az államnak... Márpedig ez is csak azt jelzi, hogy mennyire nem jövõben godnolkodik az állam, hanem csak a jelen helyzet számukra kedvezõ megtartásában... Ez sajnos nagyon sok területre igaz.
Nyilvánvaló, hogy amíg egy családnak a napi megélhetés komoly gondot jelent, addig nem fog tudni beruházni egyszeri nagy összeget egy majdan megtérülõ felújításra, korszerûsítésre. Azt hiszem, csak valami nagyméretû öszefogással lehetne ezeket a családokat rávenni arra, hogy ne szórják a pénzt gázra, amikor van napenergia pl. Gondolok olyanra, hogy a napkollektorokat építõk, forgalmazók alkothatnának valami gazdasági tömörülést, s együttes erõvel képesek lennének pl. részletfizetést adni a szegényebbeknek, ha felépíttetik a maguk melegvízellátását biztosító rendszereket.
Egyik kollégám most készíti a sörösdobozos vízmelegítõjét, mondhatnám úgy is, hogy a fél falujuk neki iszik. :-) Neki két kicsi gyereke van, ezek a kiskölykök már jó példát látva fognak felnõni, és valószínû maguk is odafigyelnek majd a környezetükre. Hozzáteszem, hogy a nevezett kollégám egy meglehetõsen egyszerû ember, szóval nincs hatféle doktorija, de józan paraszti ésszel belátta, hogy valamerre lépni kell.
Fantasztikus összefoglaló, már ezért megérte, hogy megírtad.
Azzal tisztában vagyok, hogy nem lehet összehasonlítani a klímákat, csupán jelezni akartam, hogy szerintem a száz éves elõrejelzések felettébb bizonytalanok. Ahány tudóscsoport, annyiféle végkövetkeztetésre jut.
A felmelegedést, illetve hogy nálunk szárazabb éghajlattal jár, azt épeszû ember nem vitatja, ám a mérték a döntõ. És abban bizony celsiusban és mm-ben is nagy eltéréseket hallani. Én nem vagyok tudós, így egyiket sem tudom megerõsíteni vagy cáfolni, csupán az a tapasztalatom, hogy a legszélsõségesebb eseteket azért vetik fel, hogy egyáltalán felfigyeljenek az emberek a veszélyre, történjenek tényleges intézkedések.
Egyébként éppen most beszélgettem egy napkollektorokkal foglalkozó pasival, aki a saját házán bemutatta az elõnyöket. Évente 4000-4500 m3-rõl 1700-1900 közé csökkent a gázfogyasztása, és ezzel évente 300 kg CO2-vel kevesebbet küld a levegõbe, mintha fosszilis energiából nyerné.
Csakhogy az államnak nem éri meg ezt támogatni, mert a garantált haszonnal értékesített energiaszektorba több pénzt kellene pumpálni, ha több jövedelmük esne ki az alternatív energiaforrások miatt.
Gondolj bele, évente 25 ezer lakás épül Mo-on, s ha ezek fele hasznosítaná csak ilyen mértékben a napenergiát - napelemeket nem is használ a pasi -, akkor évente 3 millió kg-val kevesebb CO2 menne csak nálunk a levegõbe. Tíz év alatt 30 milliós megspórolás a közintézmények és régi házak, panelek nélkül.
A biodízelrõl és más formákról még nem is szóltunk.
A már meglévõ lehetõségekhez képest csak sopánkodás megy, de lényegi változás nem történik. Ausztria egy kicsivel jár csupán elõttünk.
Azzal tisztában vagyok, hogy nem lehet összehasonlítani a klímákat, csupán jelezni akartam, hogy szerintem a száz éves elõrejelzések felettébb bizonytalanok. Ahány tudóscsoport, annyiféle végkövetkeztetésre jut.
A felmelegedést, illetve hogy nálunk szárazabb éghajlattal jár, azt épeszû ember nem vitatja, ám a mérték a döntõ. És abban bizony celsiusban és mm-ben is nagy eltéréseket hallani. Én nem vagyok tudós, így egyiket sem tudom megerõsíteni vagy cáfolni, csupán az a tapasztalatom, hogy a legszélsõségesebb eseteket azért vetik fel, hogy egyáltalán felfigyeljenek az emberek a veszélyre, történjenek tényleges intézkedések.
Egyébként éppen most beszélgettem egy napkollektorokkal foglalkozó pasival, aki a saját házán bemutatta az elõnyöket. Évente 4000-4500 m3-rõl 1700-1900 közé csökkent a gázfogyasztása, és ezzel évente 300 kg CO2-vel kevesebbet küld a levegõbe, mintha fosszilis energiából nyerné.
Csakhogy az államnak nem éri meg ezt támogatni, mert a garantált haszonnal értékesített energiaszektorba több pénzt kellene pumpálni, ha több jövedelmük esne ki az alternatív energiaforrások miatt.
Gondolj bele, évente 25 ezer lakás épül Mo-on, s ha ezek fele hasznosítaná csak ilyen mértékben a napenergiát - napelemeket nem is használ a pasi -, akkor évente 3 millió kg-val kevesebb CO2 menne csak nálunk a levegõbe. Tíz év alatt 30 milliós megspórolás a közintézmények és régi házak, panelek nélkül.
A biodízelrõl és más formákról még nem is szóltunk.
A már meglévõ lehetõségekhez képest csak sopánkodás megy, de lényegi változás nem történik. Ausztria egy kicsivel jár csupán elõttünk.
Amikor nálunk trópusi klíma volt, akkor kicsit máshol is voltunk a Föld felületén - félmilliárd éve pl. még a déli féltekén voltunk, ekkor még tenger alatt, ahogy a karbon idõszakban is, még az Egyenlítõ környékén, s csak kis terület volt szárazulat, itt találtak a karbonra jellemzõ buja növényzetbõl fennamradt fosszíliákat. A perm idején sivatagos-félsivatagos régióba kerültünk, északabbra sodródva, innen származik a balaton-felvidéki vörös hommokõ, illetve pár szárazságtûrõ növény maradványa. A jura idõszakban volt olyan klíma, megjegyzem, ekkor az egész Földön, amiben egyenletes, kellemes hõmérsékleti viszonyok uralkodtak, csapadékban sem volt hiány. Ennek azonban elsõsorban geológiai oka van, mivel akkoriban a földrészek egy bazi nagy (késõbb kettéváló) szuperkontinensként összeállva tengették életüket... Ekkor egyáltalán nem volt pl. jégsapka a sarkokon. A mecseki kõszén ekkor (kb 190 millió éve) képzõdött, helyileg valahol azon a szélességen, ahol most Szicília van. Eztán az eocénban volt még kellemes szubtrópusi klíma (a bauxitjaink ekkor képzõdtek), majd a miocénban volt még ilyen idõ, egészen ezelõtt 2,5 millió évig, ezekben az idõszakokban is tudni kell, hogy gyakran volt tenger, beltenger, szigettenger hazánk területén. Pusztán a jégkortól lett teljesen szárazföld Magyarország területe. Láthatod tehát, hogy egyáltalán nem lehet összehasonlítani a korábbi kedvezõ klímát egy esetleges mostani felmelegedés következményeivel.
A kontinensek jelenlegi elhelyezkedése egyáltalán nem kedvez egy globálisan kellemes klímának... Kár tehát abban bízni, hogy volt már, miért ne lehetne megint kellemes.
A kontinensek jelenlegi elhelyezkedése egyáltalán nem kedvez egy globálisan kellemes klímának... Kár tehát abban bízni, hogy volt már, miért ne lehetne megint kellemes.
Nem szeretném kisebbíteni a veszélyeket, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy korántsem olyan biztos az az Észak-Afrika.
A Kárpát-medencében volt már ilyen klíma, hiszen egykor trópusi éghajlat volt, nem is rövid ideig, de a fossziliák arra utalnak, hogy nem sivatagi, hanem nagyon is burjánzó növényzettel.
Persze, egészen más, ha az emberi beavatkozás erõsít fel egy változást, és megint más, ha csupán egy természetes felmelegedés zajlik.
Még ezen a fórumon, ahol azért az önmérséklet a jellemzõ, sokkal többet emlegetjük a globális felmelegedést most, mint az elmúlt években ilyenkor. Az pedig nem gyorsult fel, csupán most az átlagosnál melegebb van, míg akkor hidegebb volt.
Ezzel nem a tudományos megalapozottságot akarom megkérdõjelezni, csak arra figyelmeztetni, hogy gyakran a tudósok is túlzott következtetéseket vonnak le, elsõsorban a figyelemfelhívás miatt.
A Kárpát-medencében volt már ilyen klíma, hiszen egykor trópusi éghajlat volt, nem is rövid ideig, de a fossziliák arra utalnak, hogy nem sivatagi, hanem nagyon is burjánzó növényzettel.
Persze, egészen más, ha az emberi beavatkozás erõsít fel egy változást, és megint más, ha csupán egy természetes felmelegedés zajlik.
Még ezen a fórumon, ahol azért az önmérséklet a jellemzõ, sokkal többet emlegetjük a globális felmelegedést most, mint az elmúlt években ilyenkor. Az pedig nem gyorsult fel, csupán most az átlagosnál melegebb van, míg akkor hidegebb volt.
Ezzel nem a tudományos megalapozottságot akarom megkérdõjelezni, csak arra figyelmeztetni, hogy gyakran a tudósok is túlzott következtetéseket vonnak le, elsõsorban a figyelemfelhívás miatt.
Az ijesztõ az, hogy Ausztria nem az az ország, aki egyedül meg tudja oldani a világ klímaproblémáját...
Valahogy Frank Schatzing, Raj cimû könyve jutott eszembe. Fõleg a metángáz felszabadulásra történt utalásnál.....ijesztõ
Ha megengeditek, röviden összefoglalom az imént futott ORF adás mondanivalóját, természetesen ismét a klímaváltozással kapcsolatban:
Peter Cox klímakutató egészen más oldalról kezdte vizsgálatát, nevezetesen a Global Dimming, azaz a globális árnyékolás vagy elsötétedés jelenségénél (melynél azonban nem az emberi értelem globális és feltartóztathatatlannak látszó eltompulásáról van szó...). Arra keresett választ, hogy a légkörbe kerülõ szennyezõ anyagok, így fõként a fosszilis tüzelõanyagok elégetésekor keletkezõ korom, hamu és salakanyagok, ill. a különféle, viharok, katasztrófák és egyéb okok miatt levegõbe jutó por milyen hatással van a klímára. Vizsgálatát a repülõgépek által kibocsátott kondenzcsíkok hatásával kezdte.
Számtalan vizsgálat, hosszas kutatómunka után már hozzávetõlegesen fel tudta térképezni ezek hatását, viszont sokáig nem volt viszonyítási alapja. Ekkor következett be szeptember 11-e, amikoris 3 napon keresztül az Egyesült Államok teljes légiflottája a földön maradt, így egyetlen kondenzcsík sem látszott az égen - azaz rég nem tapasztalt módon nem volt árnyékolás. Ebben a három napban nem várt gyors reakciót mutatott a légkör, a szokotthoz képest igen sok anomália alakult ki; ezek a légiforgalom újraindulása után lassan megszüntek, azaz az anomáliák bizonyíthatóan ezzel voltak összefüggésben.
Az adatok ismeretében egy nemzetközi kutatócsoport állt össze, hogy a jelenség valódi jelentését vizsgálja. Nem részletezem, hogy milyen módszereket vetettek be, a végeredmény szempontjából ez igazából irreleváns. Ami a lényeg, az a kutatássorozat következõ néhány megállapítása:
- A globális árnyékolás pontosan ellentétesen hat a globális felmelegedéssel szemben, azaz hüti a légkört.
- Ebbõl viszont logikusan következik, hogy az üvegházgázok által okozott felmelegedés már most JÓVAL nagyobb, mint az a puszta mérések (+0,6 °C az elmúlt 100 év alatt) alapján várható lenne, nagyjából a duplája - a global dimming csökkenti ennek hatását.
- Szintén logikus - de természetesen modellekkel is alátámasztott - következtetés tehát, hogy nem elegendõ a károsanyag-kibocsátást csökkenteni, ezzel csak az üveghátgázok "kezére játszanánk"; KIZÁRÓLAG az üvegházgázok ÉS a szennyezõanyagok EGYIDEJÜ csökkentése hozhat eredményt.
- Modellszinten levezették azt is, hogy e tényeket figyelembe véve az évszázad végére nem 5, hanem 10 fokkal emelkedne a hõmérséklet; ebbõl kiindulva az eddig a sci-fi kategóriájába sorolt szcenáriók nagyon is valósnak hatnak: egyrészt elolvadna Grönland teljes jégtakarója, az óceánok vízszintje mintegy 7 m-rel emelkedne, másrészt az északi hideg vizek hatására most még megkötött metán (ill. annak vegyülete) instabillá válna és tízezermilliárd köbméter metángáz kerülne a légkörbe.
- Közép-Európa klímája a mai Észak-Afrikáéhoz lenne hasonló; sok, most meleg klímájú terület pedig lakhatatlanná válna.
- Nem is igazán az ilyen fokú felmelegedés a fõ probléma, hiszen az évmilliók alatt ilyen többször is elõfordult; a gond ezen változás sebességével és öngerjesztõ jellegével van - erre még soha nem volt példa.
Bocsánat, kissé hosszúra sikerült
Peter Cox klímakutató egészen más oldalról kezdte vizsgálatát, nevezetesen a Global Dimming, azaz a globális árnyékolás vagy elsötétedés jelenségénél (melynél azonban nem az emberi értelem globális és feltartóztathatatlannak látszó eltompulásáról van szó...). Arra keresett választ, hogy a légkörbe kerülõ szennyezõ anyagok, így fõként a fosszilis tüzelõanyagok elégetésekor keletkezõ korom, hamu és salakanyagok, ill. a különféle, viharok, katasztrófák és egyéb okok miatt levegõbe jutó por milyen hatással van a klímára. Vizsgálatát a repülõgépek által kibocsátott kondenzcsíkok hatásával kezdte.
Számtalan vizsgálat, hosszas kutatómunka után már hozzávetõlegesen fel tudta térképezni ezek hatását, viszont sokáig nem volt viszonyítási alapja. Ekkor következett be szeptember 11-e, amikoris 3 napon keresztül az Egyesült Államok teljes légiflottája a földön maradt, így egyetlen kondenzcsík sem látszott az égen - azaz rég nem tapasztalt módon nem volt árnyékolás. Ebben a három napban nem várt gyors reakciót mutatott a légkör, a szokotthoz képest igen sok anomália alakult ki; ezek a légiforgalom újraindulása után lassan megszüntek, azaz az anomáliák bizonyíthatóan ezzel voltak összefüggésben.
Az adatok ismeretében egy nemzetközi kutatócsoport állt össze, hogy a jelenség valódi jelentését vizsgálja. Nem részletezem, hogy milyen módszereket vetettek be, a végeredmény szempontjából ez igazából irreleváns. Ami a lényeg, az a kutatássorozat következõ néhány megállapítása:
- A globális árnyékolás pontosan ellentétesen hat a globális felmelegedéssel szemben, azaz hüti a légkört.
- Ebbõl viszont logikusan következik, hogy az üvegházgázok által okozott felmelegedés már most JÓVAL nagyobb, mint az a puszta mérések (+0,6 °C az elmúlt 100 év alatt) alapján várható lenne, nagyjából a duplája - a global dimming csökkenti ennek hatását.
- Szintén logikus - de természetesen modellekkel is alátámasztott - következtetés tehát, hogy nem elegendõ a károsanyag-kibocsátást csökkenteni, ezzel csak az üveghátgázok "kezére játszanánk"; KIZÁRÓLAG az üvegházgázok ÉS a szennyezõanyagok EGYIDEJÜ csökkentése hozhat eredményt.
- Modellszinten levezették azt is, hogy e tényeket figyelembe véve az évszázad végére nem 5, hanem 10 fokkal emelkedne a hõmérséklet; ebbõl kiindulva az eddig a sci-fi kategóriájába sorolt szcenáriók nagyon is valósnak hatnak: egyrészt elolvadna Grönland teljes jégtakarója, az óceánok vízszintje mintegy 7 m-rel emelkedne, másrészt az északi hideg vizek hatására most még megkötött metán (ill. annak vegyülete) instabillá válna és tízezermilliárd köbméter metángáz kerülne a légkörbe.
- Közép-Európa klímája a mai Észak-Afrikáéhoz lenne hasonló; sok, most meleg klímájú terület pedig lakhatatlanná válna.
- Nem is igazán az ilyen fokú felmelegedés a fõ probléma, hiszen az évmilliók alatt ilyen többször is elõfordult; a gond ezen változás sebességével és öngerjesztõ jellegével van - erre még soha nem volt példa.
Bocsánat, kissé hosszúra sikerült
Köszönjük az összefoglalót (jó volt újra írásban látni tetteit) és köszönöm a könyvajánlót !
Antiszociális vagyok, és még a saját barátaimra sem pazarolom az idõt, nem másokéra :-)
Tudod, ha majd vak és süket leszek, akkor lehet róla szó! :-)
Tudod, ha majd vak és süket leszek, akkor lehet róla szó! :-)
Upsz! Erre a válaszra nem számítottam, inkább arra, hogy egy közös tévézést össze bírok kalapálni. Mit szólnál egy egész délutáni Barátok közthöz?
Azért elég nagy árat fizetett a csúcsokért, a testvérét felejtette ott. Lehet, azért jár vissza annyit a Himalájába, hogy meglátogassa.
Teljesült!;D Nagyon szívesen!
Mi meg köszönjük a könyvajánlást.Abban valóban ott van minden.
Mi meg köszönjük a könyvajánlást.
Abban valóban ott van minden.
Taki kedves, felvetetném az uram édesapjával DVDre, és megnézném számítógépen. :-)
"De teljesítményein túl elsõsorban a hegyekhez és azon túl az ember-természet viszonyához való hozzáállása a legfontosabb."
Pontosan ezért szeretem.
Elõsorban ezt a könyvet ajánlom, aki e témában érdeklõdik: Link
Köszönet a kis összefoglalóért, titkon számítottam rá...
Pontosan ezért szeretem.
Elõsorban ezt a könyvet ajánlom, aki e témában érdeklõdik: Link
Köszönet a kis összefoglalóért, titkon számítottam rá...
Minden idõk legismertebb és legeredményesebb hegymászója.1978 május 8-án érte el a Mount Everestet a világon elsõként, oxigénmaszk nélkül.Ezzel a vízválasztóval sajátos filozófiai és pszichológiai hátteret alakított ki, egy fajta iskolát teremtett, elsõsorban magányos, rendkívüli gyorsaságú-tempójú, 8000-es mászásaival.Ugyanebben az évben(!), három hónap múlva 1978 augusztus 9-én új útvonalon, teljesen egyedül mászta meg az "emberevõt", a Nanga Parbatot, a világ legnehezebb és legnagyobb, csaknem 4000 méter szintû, jég-sziklafalán keresztül, a Diamir-falon át.Egy szük évtizeddel korábban az öccsével kisérleteztek itt, amely testvére tragikus halált okozta. 1979-ben már a K2 csúcsán állt. 1986 októberében õ lett a világon az elsõ, aki megmászta a Föld mind 14 darab 8000 méter feletti hegycsúcsát.De teljesítményein túl elsõsorban a hegyekhez és azon túl az ember-természet viszonyához való hozzáállása a legfontosabb.Az utóbbit épp az elõbbiek teszik hitelessé.
Link
Link
Az Everesten kívül oxigén nélkül megmászta a többi nyolcezrest is. Õ volt az elsõ. Ha jól emlékszem azóta ez másnak is sikerült. Egyébként valóban roppant szimpatikus egyéniség.
Errõl is. Õ volt az elsõ, aki megmászta oxigénmaszk nélkül az Everestet, ez tette híressé, de nem csak hegyeket mászik, mászott. Csodaember...hmm, igen, csoda, hogy még él.
Több könyvét olvastam, nagy rajongója vagyok.
Több könyvét olvastam, nagy rajongója vagyok.
Nem mellesleg Messner a leghíresebb oxigénmaszk nélkül nyolcezres Himalája csúcsokat megmászó csodaember, errõl híres !
Ez teljesen normális, hiszen Austria gazdaságának meghatározó részét adja a téli turizmus. Hogy pontosan hány százalékot, azt te jobban tudod. Ott katasztrófához vezethet, ha melegszik az éghajlat, mert 4-5 hét kiesés is sokba kerül. PÉldául az idei karácsonyi, szilveszteri veszteségük jelentõs lehetett, ahogy januárban is pangtak a szállodák.
Nálunk azonban elsõsorban a mezõgazdaságban élõket érinti negatívan a tendencia, õket pedig hagyományosan lenézik, "parasztozzák" a véleményformáló értelmiségiek. Ezért a rémhírterjesztésnél tovább itthon nem jutunk.
Nálunk azonban elsõsorban a mezõgazdaságban élõket érinti negatívan a tendencia, õket pedig hagyományosan lenézik, "parasztozzák" a véleményformáló értelmiségiek. Ezért a rémhírterjesztésnél tovább itthon nem jutunk.
Igen, õ az. Annyit még hozzátennék: mindezt fõmüsoridõben (két órán keresztül), nem valamikor éjfél körül, amikor a kutya sem nézné!
Noli!
Hol néznéd? Te elvbõl nem nézel tv-t, ha jól olvastam ma reggel egy másik fórumban. Biztosan jó mûsor lehetett, sajnos nálunk még mindig sokkal jobban eladható mûsor egyes salgótarjáni gyökerek élete.
Hol néznéd? Te elvbõl nem nézel tv-t, ha jól olvastam ma reggel egy másik fórumban.
Biztosan jó mûsor lehetett, sajnos nálunk még mindig sokkal jobban eladható mûsor egyes salgótarjáni gyökerek élete.
Nagyon szépen köszönjük a tanulságos összefoglalót!
Egyre inkább látom, hogy mennyire szükség lenne itthon is ilyen mûsorra... A Messner az a szimpatikus, értelmes arcú szakállas ürge, akinek magyarul is jelent meg könyve, ugye?
Egyre inkább látom, hogy mennyire szükség lenne itthon is ilyen mûsorra... A Messner az a szimpatikus, értelmes arcú szakállas ürge, akinek magyarul is jelent meg könyve, ugye?
Tegnap ismét stúdióbeszélgetés volt a klímaváltozásról az ORF-en, neves szakértõkkel (mint pl. Jill Jäger, angol klímakutató, aki nemrég tette közzé tanulmányát), politikusokkal (...), aztán Reinhold Messner-rel (világhírü hegymászó), és persze a turizmus-hotel-sípálya üzemeltetõk képviselõjével (egy ürefejü, ostoba, pökhendi, pénzsóvár liba...). Ezenkívül rengeteg nézõ is volt, köztük szintén szakemberek, akik hozzá is szólhattak (így pl. a Global 2000 képviselõi). Nagyon érdekes volt; ami megdöbbentett, az az üresfejü ostoba liba hozzáállása volt: ne jöjjenek itt nekünk éghajlatváltozással csak azért, mert idén nincsen hó, a tudósok ezzel csak ártanak a hoteleseknek (!), meg a sípályák üzemeltetõinek (sic!), tavaly annyi hó volt, hogy nem gyõztük takarítani, erre most, hogy nincs, hirtelen (!) itt az éghajlatváltozás (!), miért nem szólt errõl senki korábban? (!) A Global 2000 képviselõje nagyon jól válaszolt: az elmúlt 20-25 évben folymatosan jelentek meg a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányok és figyelmeztetések; ha a szállodaipar nem csak azzal lett volna elfoglalva, hogy a pénzét számolgatja, akkor talán lett volna idejük meghallgatni ezeket a véleményeket.
Megáll az ember esze...
Érdekes volt Messner hozzászólása: az ember nem tudja semmire sem kényszeríteni a természetet; minél inkább megpróbálja, annál keményebb az ellencsapás. Iszonyú hosszú ideig létezett a Föld, mielõtt az emberek elkezdték tönkretenni, és ugyanilyen hosszú ideig fog létezni, miután az utolsó ember is eltünt. Kissé talán végletes, de kifejezõ. Ami tény: a természet sokkal hatalmasabb, mint mi vagyunk.
Megáll az ember esze...
Érdekes volt Messner hozzászólása: az ember nem tudja semmire sem kényszeríteni a természetet; minél inkább megpróbálja, annál keményebb az ellencsapás. Iszonyú hosszú ideig létezett a Föld, mielõtt az emberek elkezdték tönkretenni, és ugyanilyen hosszú ideig fog létezni, miután az utolsó ember is eltünt. Kissé talán végletes, de kifejezõ. Ami tény: a természet sokkal hatalmasabb, mint mi vagyunk.
Azt nem hiszem, hogy határvonalhoz értünk, mert az idõjárásban ilyenek nem léteznek.
1997-98-as tél hasonlóan enyhe volt, az idei még várhatóan hûvösebb lesz, mert a február is nagyon enyhe volt (6,4 fokos átlag), most azonban annál hidegebbre számítok.
A Kárpát-medence éghajlata persze melegedik, de az a gyanúm, inkább a déli áramlás erõsödik összeségében, és nem a nyugati. Persze, lehet, hogy 20 év múlva boldogok leszünk, ha télen nyugati áramlás lesz a jellemzõ, mert annyira száraz nyarak és õszök lesznek. Ez csak találgatás.
Ami tény: a 70-es években a téli hónapok hõmérsékletének az átlaga megugrott. A XX. század egészének az átlaga 0,85 Bp-en. És ezt az utolsó 30 év húzta fel ennyie.
70-es: 1,78
80-as: 1,28
90-es: 1,84
Az utóbbi öt esztendõ átlaga: -0,6!
Ennek tükrében talán érezhetõ, hogy a pozitív anomália várható volt. Miként az is, hogy a következõ években is pozitív anomáliára számíthatunk, mert biztos vagyok benne, hogy az évtized végére a téli hónapok évtizedes átlaga +1,0 és +2,0 kiözé fog felkúszni a -0,6-ról.
Hosszabb távon egészen biztos, hogy lesznek még olyan telek, amelyek átlaga fagypont alatt marad, de várhatóan egyre ritkábban. Ennek üteme az elmúlt évszázadban így csökkent:
1901 és 1970 között 21 alkalommal volt, azaz durván 3,4.
1971 és 2000 között 4 alkalommal, azaz durván 7,5.
Ebben az évtizedben már 3(!) volt.
Ne csodálkozz, ha a következõ tíz évben egy sem lesz! Persze, lehet, de az sem lenne rendkívüli, ha nem lenne.
Azért 1970 a határ, mert a globális felmelegedés kezdetét erre az idõszakra teszik, amikortól általánosan erõteljesebbé vált az egyébként magától is zajló felmelegedés.
1997-98-as tél hasonlóan enyhe volt, az idei még várhatóan hûvösebb lesz, mert a február is nagyon enyhe volt (6,4 fokos átlag), most azonban annál hidegebbre számítok.
A Kárpát-medence éghajlata persze melegedik, de az a gyanúm, inkább a déli áramlás erõsödik összeségében, és nem a nyugati. Persze, lehet, hogy 20 év múlva boldogok leszünk, ha télen nyugati áramlás lesz a jellemzõ, mert annyira száraz nyarak és õszök lesznek. Ez csak találgatás.
Ami tény: a 70-es években a téli hónapok hõmérsékletének az átlaga megugrott. A XX. század egészének az átlaga 0,85 Bp-en. És ezt az utolsó 30 év húzta fel ennyie.
70-es: 1,78
80-as: 1,28
90-es: 1,84
Az utóbbi öt esztendõ átlaga: -0,6!
Ennek tükrében talán érezhetõ, hogy a pozitív anomália várható volt. Miként az is, hogy a következõ években is pozitív anomáliára számíthatunk, mert biztos vagyok benne, hogy az évtized végére a téli hónapok évtizedes átlaga +1,0 és +2,0 kiözé fog felkúszni a -0,6-ról.
Hosszabb távon egészen biztos, hogy lesznek még olyan telek, amelyek átlaga fagypont alatt marad, de várhatóan egyre ritkábban. Ennek üteme az elmúlt évszázadban így csökkent:
1901 és 1970 között 21 alkalommal volt, azaz durván 3,4.
1971 és 2000 között 4 alkalommal, azaz durván 7,5.
Ebben az évtizedben már 3(!) volt.
Ne csodálkozz, ha a következõ tíz évben egy sem lesz! Persze, lehet, de az sem lenne rendkívüli, ha nem lenne.
Azért 1970 a határ, mert a globális felmelegedés kezdetét erre az idõszakra teszik, amikortól általánosan erõteljesebbé vált az egyébként magától is zajló felmelegedés.
Ez majd csak késõbb fog kiderülni úgyis. Ami a hûvös nyarakat illetné, én ennek - mint megrögzött nyárutáló - nagyon örülnék. Azonban azt hiszem, nincs ilyen szerencsém...
Szörnyû dolog merült fel bennem, mondjátok, hogy hülyeség!
Mi van, ha a klimánk lassú változása átbillent egy eddig fel nem ismert holtponton és ennek oka a meleg tél?
Mi van, ha ezután ez lesz a "megszokott", néhány "hidegbetörés", mint a mostani és kész?
Lehet hogy az állandó óceáni hatás a változás következménye és mostantól ez állandósul? Hiszen igy hûvösebb nyarak, enyhébb telek, de összességében melegebb éghajlat várható?
Vagy ez teljesen ki van zárva?
Mi van, ha a klimánk lassú változása átbillent egy eddig fel nem ismert holtponton és ennek oka a meleg tél?
Mi van, ha ezután ez lesz a "megszokott", néhány "hidegbetörés", mint a mostani és kész?
Lehet hogy az állandó óceáni hatás a változás következménye és mostantól ez állandósul? Hiszen igy hûvösebb nyarak, enyhébb telek, de összességében melegebb éghajlat várható?
Vagy ez teljesen ki van zárva?
Na jó, de õ spec újságíró :-)
Ha másik szakember lenne a beszélgetõpartner, lehet, abból a köznép semmit se venne le... Szóval mindenképp _nem_ szakember kell, de olyan, aki azért nem hülye.
Ha másik szakember lenne a beszélgetõpartner, lehet, abból a köznép semmit se venne le... Szóval mindenképp _nem_ szakember kell, de olyan, aki azért nem hülye.
Ilyen témában nem riportert bíznék meg a beszélgetés levezetésével, hanem egy szintén szakembert. Így aztán a kérdések is szakszerüek lehetnének. Mondjuk Zooltán kérdezhetne
Hm, jó ötletnek tûnik, ilyen itthon is lehetne. Katasztrófafilm klíma témában, majd stúdióbeszélgetés szakemberrel. Esetleg úgy, hogy az egyik félórás reklámblokk mellett lenne félórás beszélgetés is.
Persze nem tudom, melyik hazai tvritporter lenne alkalmas egy ilyen beszélgetés normális levezetésére...
Persze nem tudom, melyik hazai tvritporter lenne alkalmas egy ilyen beszélgetés normális levezetésére...
Az ORF-en elkezdõdött a klímaváltozással foglalkozó adássorozat. Ami kissé meglepett, hogy egy stúdióbeszélgetés után tegnap este fõmüsoridõben a Holnaputánt adták le, nemsokára pedig a "Category 6" tornádófilm lesz müsoron. A stúdióbeszélgetésben elmondták, hogy ezek a filmek ugyan teljesen túlzóak és amúgy a történetük abszolút elképzelhetetlen - de más módon nemigen lehet felhívni az emberek figyelmét a témára; tudományos fejtegetésekkel meg pláne nem. Érdekes, azt hiszem, KP említette itt, hogy így vagy úgy, de meg kell fogni az embereket, ha ilyen "médiamódszerekkel", akkor így. A kombinációt szerencsésnek tartom, azaz amikor egy szakember ecseteli a látottakat és elmondja, hogy azért ilyesmi nem történik és nem ilyen gyorsan - és aztán elmondja a reális forgatókönyvet is. Amúgy ez a téma szinte az összes müsorfajtát átöleli most, a gyerekmüsoroktól kezdve! Ez is egy fontos tényezõ.
Miután az OMSZ a törvényi elõírások ellenére nem szolgáltatja ki a közadatokat, ezért csak a bp-i adatokból tudok dolgozni. Biztos, hogy a kép sokkal árnyaltabb lenne, ha legalább azoknak a városoknak rajta lennének a korábbi adatai, amelyek a századforduló óta szolgáltatnak adatokat.
Budapest annyiban mégis irányadó, hogy az ország közepén van. Gyakran elõfordul, hogy Keleten vagy Nyugaton jelentõsen eltér az országos jellegtõl az idõjárás. Néha persze Pesten is, de nagy átlagban azt lehet mondani, hogy 1-1,5 fokkal melegebb, mint az országos átlag.
A jelleg azonban fontos!
Ha Pesten 1997-98 rekord meleget hozott, akkor biztos, hogy az országos átlag is hasonló lehetett.
Egy-egy régió némileg eltérhet, de döntõen nem. ÉK valóban kevésbé enyhe idén, mint az ország nagy része, de a ott is sokkal enyhébb az ilyenkor várhatónál. Snowhunter adatai szerint január eddig 3,6 fokot hozott Mályiba. Ez jelentõsen alacsonyabb, mint a pesti 6-7 fok közötti átlag, ugyanakkor az a gyanúm, hogy Mályi átlaga máskor is alacsonyabb, mint a fõvárosé, legfeljebb nem 3, csak 2 fokkal. Ezt Snowhunter tudná megmondani.
De hangsúlyozom: a jelleg a lényeg! Amikor az egész tél átlaga fagyos volt Pesten, akkor az országban nem dõltek melegrekordok. Ne feledjük, egy-egy régió átlaghõmérséklete a 90 nap során nem tér el tartósan, csupán rövid ideig fordulat elõ, hogy Nyugaton havazik, hófúvás van, míg keleten locs-pocs vagy napsütés; netán fordítotva.
A 90-es évek csalókák, mert miközben 5 melegebb, 5 hidegebb volt az átlagnál, a legmelegebb téli évtized volt az elmúlt évszázadban. Azaz, amikor melegebb volt, jelentõsebb volt a pozitív anomália, mint amikor hûvösebb. Nem hinném, hogy Pápa, vagy bármely magyar város szöges ellentétben lenne ezzel. De ezt akkor látnánk tisztábban, ha az OMSZ nem titkolná az adatokat.
Budapest annyiban mégis irányadó, hogy az ország közepén van. Gyakran elõfordul, hogy Keleten vagy Nyugaton jelentõsen eltér az országos jellegtõl az idõjárás. Néha persze Pesten is, de nagy átlagban azt lehet mondani, hogy 1-1,5 fokkal melegebb, mint az országos átlag.
A jelleg azonban fontos!
Ha Pesten 1997-98 rekord meleget hozott, akkor biztos, hogy az országos átlag is hasonló lehetett.
Egy-egy régió némileg eltérhet, de döntõen nem. ÉK valóban kevésbé enyhe idén, mint az ország nagy része, de a ott is sokkal enyhébb az ilyenkor várhatónál. Snowhunter adatai szerint január eddig 3,6 fokot hozott Mályiba. Ez jelentõsen alacsonyabb, mint a pesti 6-7 fok közötti átlag, ugyanakkor az a gyanúm, hogy Mályi átlaga máskor is alacsonyabb, mint a fõvárosé, legfeljebb nem 3, csak 2 fokkal. Ezt Snowhunter tudná megmondani.
De hangsúlyozom: a jelleg a lényeg! Amikor az egész tél átlaga fagyos volt Pesten, akkor az országban nem dõltek melegrekordok. Ne feledjük, egy-egy régió átlaghõmérséklete a 90 nap során nem tér el tartósan, csupán rövid ideig fordulat elõ, hogy Nyugaton havazik, hófúvás van, míg keleten locs-pocs vagy napsütés; netán fordítotva.
A 90-es évek csalókák, mert miközben 5 melegebb, 5 hidegebb volt az átlagnál, a legmelegebb téli évtized volt az elmúlt évszázadban. Azaz, amikor melegebb volt, jelentõsebb volt a pozitív anomália, mint amikor hûvösebb. Nem hinném, hogy Pápa, vagy bármely magyar város szöges ellentétben lenne ezzel. De ezt akkor látnánk tisztábban, ha az OMSZ nem titkolná az adatokat.
Nem tudom mennyire lehet általánosítanunk Bp. adataiból,illene 10-20 városunk(állomásunk) adataiból országos képet rajzolnunk.Pl. az utóbbi években gyakran elõfordult,hogy a tél vagy annak egyik hónapja az ország egyik részén kiugróan hideg vagy havas volt,míg a másik fele panaszkodott az enyheségre meg az állandó esõkre.Ezen a télen itt nyugaton extrabrutál a meleg(8-10 fokkal pl. a január),északkeleten meg alig 1-2 fokkal átlag feletti eddig(jan. is csak 3-4-el).
Pl. nekem,akinek a 60-as évekrõl is vannak emlékeim azt tûnt fel itt a Dunántúlon,hogy a 70-80-as évek néhány kivételtõl eltekintve enyhébb és hótlanabb telei(kiv. 79,85,86,87)után a kilencvenes évek mintha egyre több havat,brutális hóvihart hoztak volna ,sõt késõbb is egészen 2006-ig(megint csak 1-2 kivétellel),de itt egyáltalán nem tûntek a telek még 2000 után sem túl hidegnek.Vagyis regionális szinten más eredményt is el tudnék képzelni,mint ami jogosan következik a bp-i adatokból,elemzésedbõl.
Pl. nekem,akinek a 60-as évekrõl is vannak emlékeim azt tûnt fel itt a Dunántúlon,hogy a 70-80-as évek néhány kivételtõl eltekintve enyhébb és hótlanabb telei(kiv. 79,85,86,87)után a kilencvenes évek mintha egyre több havat,brutális hóvihart hoztak volna ,sõt késõbb is egészen 2006-ig(megint csak 1-2 kivétellel),de itt egyáltalán nem tûntek a telek még 2000 után sem túl hidegnek.Vagyis regionális szinten más eredményt is el tudnék képzelni,mint ami jogosan következik a bp-i adatokból,elemzésedbõl.
Még az is megtörténhet! DE ehhez elsõsorban hó kell legyen, csak az lehet piros!:-)
A számok soha nem hazudnak, csak legfeljebb nem tudják õket értelmezni.
Ha komolyan érdekel, elküldhetem az elmúlt tíz évtized (száz év) téli statisztikáját. A természetes globális felmelegedés lassan egyébként is zajló folyamata a 70-es években ugrott meg a világon, és a tél azóta nálunk is érzékelhetõen melegebb lett.
Egész pontosan azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as, 90-es évek mindegyike 0,8-1,2 fokkal melegebb volt, mint az elõzõ hét évtized átlaga. KOrábban is voltak egyhébb telû évtizedek, de a tíz év átlaga minden esetben legalább 0,5 fokkal alacsonyabb volt, mint az utolsó három évtized.
Az új évezered elsõ öt éve alacsonyabb volta korábbi átlagoknál, ezért a pozitív anomália várható volt. Annak a mértéke pontosan nem elõrejelezhetõ, de a tendenciája feltétlenül. Bár még négy tél hátra van az évtizedbõl, boritékolni merem, hogy melegebb telek várhatóak - nem okvetlenül annyira, mint az idei -, és a tíz tél átlaga ismét 1,3 és 2,0 fok között lesz. Pedig, most még az idei nélkül minuszos.
Ha komolyan érdekel, elküldhetem az elmúlt tíz évtized (száz év) téli statisztikáját. A természetes globális felmelegedés lassan egyébként is zajló folyamata a 70-es években ugrott meg a világon, és a tél azóta nálunk is érzékelhetõen melegebb lett.
Egész pontosan azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as, 90-es évek mindegyike 0,8-1,2 fokkal melegebb volt, mint az elõzõ hét évtized átlaga. KOrábban is voltak egyhébb telû évtizedek, de a tíz év átlaga minden esetben legalább 0,5 fokkal alacsonyabb volt, mint az utolsó három évtized.
Az új évezered elsõ öt éve alacsonyabb volta korábbi átlagoknál, ezért a pozitív anomália várható volt. Annak a mértéke pontosan nem elõrejelezhetõ, de a tendenciája feltétlenül. Bár még négy tél hátra van az évtizedbõl, boritékolni merem, hogy melegebb telek várhatóak - nem okvetlenül annyira, mint az idei -, és a tíz tél átlaga ismét 1,3 és 2,0 fok között lesz. Pedig, most még az idei nélkül minuszos.
Ezek szerint az utóbbi 53 évben(felezve az utóbbi 106 évet)a 10 leghidegebbõl 4 volt,a 10 legmelegebbõl 6.Ez utóbbi 7-re nõhet,ha nem jön be az 56-os effektus.Az utóbbi 27 évet nézve(negyedeljünk) 2 volt a leghidegebbek közt(de majdnem a legkevésbé hidegek a 10-bõl), 5(ill.6) pedig a 10- bõl a legmelegebbekbõl,pedig csak 2,5-nek kéne átlag szerint lennie.Így is lehet a statisztikát nézni.Egészen más a helyzet,ha néhány év helyett évtizedeket nézünk.
Tudjuk,a statisztika elõkelõ helyen van a hazugságok sorában...:-)
Tudjuk,a statisztika elõkelõ helyen van a hazugságok sorában...:-)
Azért az is az igazsághoz tartozik, hogy sok állomást szépen körbenõtt a város, így ettõl is simán nõhetett a tmin.
Én is csak azt írtam, hogy elméleti esélye van a piros hónak, de hát Bécsben a januári éjféli 20 foknak is csupán elméleti esélye volt.
Piros esõt már biztos láttál! Én legalább kettõre emlékszem az utóbbi húsz évben.
Szóval, ha egyszer egy nagy téli sivatagi vihar egy-két nappal elõz meg egy sarkvidéki hidegkitörést, és ezzel a homokszemcsék éppen egy olyan medikciklonba nyomulnak be, amely nálunk havat ad, akkor bejöhet a piros hó.
Piros esõt már biztos láttál! Én legalább kettõre emlékszem az utóbbi húsz évben.
Szóval, ha egyszer egy nagy téli sivatagi vihar egy-két nappal elõz meg egy sarkvidéki hidegkitörést, és ezzel a homokszemcsék éppen egy olyan medikciklonba nyomulnak be, amely nálunk havat ad, akkor bejöhet a piros hó.
Így igaz. Sõt, sárga hó is esett már ehhez hasonló módon. Asszem Ázsiában a Thar-sivatagból származó homok örvendeztette meg Nepál lakosságát eme formában. De nem biztos a helyszín, de én így emlékszem. A sárga hó az biztos. Sajnos a Lengyeleknél volt piros hó, egy színkeveréssel foglalkozó üzem robbanását követõen, igaz kis térséget érintett, de ott ez volt a magyarázata a színes jelenségnek.
Az igazi piros hó, ami nálunk a szólásban szerepel, állítólag olyan jhelenségbõl adódik, hogy észak-afrikai eredetû homok kerül valahogy abba a felhõzetbe, amibõl nálunk hó esik. Én nem hallottam ilyen esetrõl, de ez a hivatalos magyarázata a szólásnak.
Az algás dolog viszont tényleg érdekes :-)
Az algás dolog viszont tényleg érdekes :-)
Ez tetszik, majd le is mentem.
Egyébként a piros hó szerintem nálunk is elõfordulhat, legfeljebb olyan gyakorisággal, mint Bécsben a 20 fok januárban éjfélkor.:-)
Az elméleti lehetõsége adott.
Egyébként a piros hó szerintem nálunk is elõfordulhat, legfeljebb olyan gyakorisággal, mint Bécsben a 20 fok januárban éjfélkor.:-)
Az elméleti lehetõsége adott.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat