Meteorológiai esélylatolgatások
A hónap legvégén változás állhat be a makrohelyzetbe: Link Hosszú idõ óta újra megjelenik a csigagyár a Britt-szigetektõl nyugatra. Nem is akármilyen 970 hPa-s ciklonok lesznek ott, így az afrikai meleg újra fel tud jönni hozzánk. A fáklya is elég stabilan mutatja ezt, szépen összetart és egyre inkább felfelé szór: Link Július elején nagy eséllyel jöhet a második hõhullám ezen a nyáron!
Viszont 50% hogy a konvektív jelleg jövõ hét elejére meg fog szünni átmenetileg és csendes vagy áztató esõt okoz majd, azaz véleményem szerint igenis jó 40-50%-ot lehet még mindig adni a ciklonális advekcióra amellett hogya másik általad említett verzióra is hasonló esély látszik.
A következõkre hivatkozva nem zárom ki !
GEM:
Link
Link
Link
NGP:
Link
GME:
Link
A következõkre hivatkozva nem zárom ki !
GEM:
Link
Link
Link
NGP:
Link
GME:
Link
Még egyértelmûbb lett a helyzet, végig marad felettünk a 10fok körüli t850, azaz nem lesz klasszikus ciklonális advekció.
Ez végig konvektív jelleget hordoz magában, ez afféle dupla vagy semmi jelenséget jelent, kis területen is nagy különbségek lehetnek.
A legutóbbi futások már egy erõs csütörtöki ciklonális visszahajlással számolnak, ami elõtt megszûnt a nagy területre kiterjedõ jelentõs csapadék (azaz a konvektív jelleg érvényesülését mutatják, foltokban nagy csapadékkal).
Van itt még kérdõjel bõven, nincs olyan egyértelmû helyzet, mint a május közepi nevesített ciklon elõtt.
Ez végig konvektív jelleget hordoz magában, ez afféle dupla vagy semmi jelenséget jelent, kis területen is nagy különbségek lehetnek.
A legutóbbi futások már egy erõs csütörtöki ciklonális visszahajlással számolnak, ami elõtt megszûnt a nagy területre kiterjedõ jelentõs csapadék (azaz a konvektív jelleg érvényesülését mutatják, foltokban nagy csapadékkal).
Van itt még kérdõjel bõven, nincs olyan egyértelmû helyzet, mint a május közepi nevesített ciklon elõtt.
Én nem látom ilyen "rózsásan" a helyzetet, a tõlünk D-re DK-re megtorpanó cikon okklúziója gyakorlatilag tartósabb esõt okozhat keleten, hasonlóan mint legutóbb a dunántúlon, azaz a cikloonális okklúzió a Dunántúl helyett a keleti végeket érintheti.
Ráadásul ez egy elég felázott talajra hullik. Tegnap Északon szinte mindenhol esett 20-50 mm csapadék, péntekre újabb jelentõs helyi csapadékok hullhat és erre jöhet rá vasárnaptól a ciklon.
A nyomási mezõ alapján jelentõs csapadékkal keleten:
Link
Link
Link
GFS még csütörtökre is teljesen hasonló felállással számol:
Link
Akár újabb esõkkel:
Link
És bizony ilyen helyzetben az átmenti labilisabb idõszak után már megfigyelhetõ északkeletrõl egyre labilisabb levegõ jelenléte, illetve újabb megjelenése:
Link
Ráadásul ez egy elég felázott talajra hullik. Tegnap Északon szinte mindenhol esett 20-50 mm csapadék, péntekre újabb jelentõs helyi csapadékok hullhat és erre jöhet rá vasárnaptól a ciklon.
A nyomási mezõ alapján jelentõs csapadékkal keleten:
Link
Link
Link
GFS még csütörtökre is teljesen hasonló felállással számol:
Link
Akár újabb esõkkel:
Link
És bizony ilyen helyzetben az átmenti labilisabb idõszak után már megfigyelhetõ északkeletrõl egyre labilisabb levegõ jelenléte, illetve újabb megjelenése:
Link
Már kedd este óta figyelem a Gfs-t és a fáklyát saját rácspontomra (sajnos idõhiány miatt épp hogy azt van idõm nézni), és sokadik futást figyelve láthatóan csökken a teknõbe foglalt hideg légtömeg esélye.
A két napja még mutatott 5fok körüli t850 helyett egyre több tag, egyre több fõfutás adja a stabilan 10fok körül maradó t850-t.
Ez az egyre keletebbre számolt, egyre gyengülõ hideg légtömeget szállító ciklonális helyzetre utal (azaz az advekciós hõfokkülönbség gyengült, ez fontos lehet még).
A rácspontomra is csökkenõ a csapadékmennyiség érték péntektõl-csütörtökig terjedõ idõszakra (a legutóbbi hét gfs-futásból két kiragadott 70mm körüli hozamtól eltekintve fokozatosan csökken a mutatott hozam (a kezdeti 40-45mm után immáron 35mm körülire).
Figyelem tovább ezt a tendenciát.
A két napja még mutatott 5fok körüli t850 helyett egyre több tag, egyre több fõfutás adja a stabilan 10fok körül maradó t850-t.
Ez az egyre keletebbre számolt, egyre gyengülõ hideg légtömeget szállító ciklonális helyzetre utal (azaz az advekciós hõfokkülönbség gyengült, ez fontos lehet még).
A rácspontomra is csökkenõ a csapadékmennyiség érték péntektõl-csütörtökig terjedõ idõszakra (a legutóbbi hét gfs-futásból két kiragadott 70mm körüli hozamtól eltekintve fokozatosan csökken a mutatott hozam (a kezdeti 40-45mm után immáron 35mm körülire).
Figyelem tovább ezt a tendenciát.
A továbbiakban, azaz a jövõ hét második felében a Fekete-tenger irányába igen lassan távozó, az életünket "Yolanda" típusú szeles, csapadékos, hideg idõvel megkeserítõ ciklon, illetve az ÉK-Európa felett elhelyezkedõ anticiklon közös áramlási rendszerében kelet-északkelet felõl igen meleg levegõ indul meg a Kárpát-medence irányába. A meglévõ nedvesség, a magas relatív páratartalom és az emelkedõ T értékek hatására június végére jó eséllyel elérhetjük ugyan a 25-30 fokos nappali csúcsokat, viszont ez a helyzet - amennyiben ez bekövetkezne - továbbra is kedvezne az igen heves konvektív eseményeknek. Mi errõl a véleményetek? Ez a tendencia már jó pár GFS-futásban szerepelt, és némileg módosított formában az ECM is támogatja ezt a forgatókönyvet.
Lehet egy kicsit túl vészjóslóra sikerült a ma délelõtti bejegyzésem 
Az döbbentett le, hogy mennyire biztosnak látszik a hétvégére a nyugati illetve keleti blokkoló anticiklon, a két rendszer közé "beszorítva" pedig az újabb, markáns teknõ Közép-Európa felett.
Ez a felállás újabb nagy csapadékos helyzetre adhat lehetõséget a Kárpát-medencében, de a részletek még egyáltalán nem biztosak. Így megvártam 2 újabb ECMWF futást, hátha valami látszik a tendenciából...
Az biztos, hogy pénteken kezd kialakulni az említett közép-európai teknõ, amint egy észak-európai teknõ a Skandináv-félszigeten keresztül nagy sebességgel dél felé nyomul és egyesül a korábbi délnyugat-európai hideg örvénnyel. Szombatra kész is a markáns teknõ, tengelyével kicsit nyugatra: Link , míg a talajon észak-dél irányú, hullámzó frontzóna felettünk: Link
Már ebbõl is jelentõs csapadék hullhat, de itt következik a lényeg: ciklonná mélyül-e a frontzónán az egyik hullám, és ha igen, hol, merre mozog és milyen sebességgel.
Úgy tûnik, most sem ússzuk meg a markáns ciklon kialakulását a térségben, de mivel a teknõ vasárnapra gyorsan tovább terjed dél felé, így a legvalószínûbbnek az tûnik, hogy a frontzóna déli szakaszán, valahol a Balkán felett jön létre a ciklon, ami aztán a magassági teknõ elõoldalán északkelet felé mozog, azaz kelet felé elkerüli a Kárpát-medencét.
Következõ hét elejére a magassági teknõ déli részébõl önálló magassági ciklon képzõdhet ("leszakad"), így az említett ciklon mozgása lelassul, ismét közeledhet immár kelet, északkelet felõl a Kárpát-medencéhez, és a visszahajó okklúziója még elég sok csapadékot adhat...
Összefoglalva tehát most (jóval?) keletebbi ciklonpályát valószínûsítek, mint az elõzõ 2 ciklonnál, így a csapadék java a keletkezõ ciklonból vasárnap délre, késõbb délkeletre, majd keletre, északkeletre lehet az országtól. Az országon belül a Dunától keletre esõ területek, ezen belül a Tiszántúl kaphatja a legtöbb csapadékot vasárnaptól (szombaton még nyugatabbra is több csapadék lehet, kivéve talán északnyugatot). A vízgyûjtõk tekintetében a Keleti- majd az Északkeleti-Kárpátok több napig jelentõs csapadékot kaphat, majd egy esetleges visszahajlással kedden, szerdán, csütörtökön akár még kicsit nyugatabbra is jöhet a jelentõsebb csapadék...
Szerintem ez most a legvalószínûbb forgatókönyv, de a múltkorihoz hasonló, a Kárpát-medence felett vezetõ ciklonpályának is van némi esélye, illetve a másik végletnek is, miszerint még keletebbre lesz majd a ciklon, úgyhogy nem árt követni az elõrejelzések alakulását, ahogy közeledünk az eseményhez.

Az döbbentett le, hogy mennyire biztosnak látszik a hétvégére a nyugati illetve keleti blokkoló anticiklon, a két rendszer közé "beszorítva" pedig az újabb, markáns teknõ Közép-Európa felett.
Ez a felállás újabb nagy csapadékos helyzetre adhat lehetõséget a Kárpát-medencében, de a részletek még egyáltalán nem biztosak. Így megvártam 2 újabb ECMWF futást, hátha valami látszik a tendenciából...
Az biztos, hogy pénteken kezd kialakulni az említett közép-európai teknõ, amint egy észak-európai teknõ a Skandináv-félszigeten keresztül nagy sebességgel dél felé nyomul és egyesül a korábbi délnyugat-európai hideg örvénnyel. Szombatra kész is a markáns teknõ, tengelyével kicsit nyugatra: Link , míg a talajon észak-dél irányú, hullámzó frontzóna felettünk: Link
Már ebbõl is jelentõs csapadék hullhat, de itt következik a lényeg: ciklonná mélyül-e a frontzónán az egyik hullám, és ha igen, hol, merre mozog és milyen sebességgel.
Úgy tûnik, most sem ússzuk meg a markáns ciklon kialakulását a térségben, de mivel a teknõ vasárnapra gyorsan tovább terjed dél felé, így a legvalószínûbbnek az tûnik, hogy a frontzóna déli szakaszán, valahol a Balkán felett jön létre a ciklon, ami aztán a magassági teknõ elõoldalán északkelet felé mozog, azaz kelet felé elkerüli a Kárpát-medencét.
Következõ hét elejére a magassági teknõ déli részébõl önálló magassági ciklon képzõdhet ("leszakad"), így az említett ciklon mozgása lelassul, ismét közeledhet immár kelet, északkelet felõl a Kárpát-medencéhez, és a visszahajó okklúziója még elég sok csapadékot adhat...
Összefoglalva tehát most (jóval?) keletebbi ciklonpályát valószínûsítek, mint az elõzõ 2 ciklonnál, így a csapadék java a keletkezõ ciklonból vasárnap délre, késõbb délkeletre, majd keletre, északkeletre lehet az országtól. Az országon belül a Dunától keletre esõ területek, ezen belül a Tiszántúl kaphatja a legtöbb csapadékot vasárnaptól (szombaton még nyugatabbra is több csapadék lehet, kivéve talán északnyugatot). A vízgyûjtõk tekintetében a Keleti- majd az Északkeleti-Kárpátok több napig jelentõs csapadékot kaphat, majd egy esetleges visszahajlással kedden, szerdán, csütörtökön akár még kicsit nyugatabbra is jöhet a jelentõsebb csapadék...
Szerintem ez most a legvalószínûbb forgatókönyv, de a múltkorihoz hasonló, a Kárpát-medence felett vezetõ ciklonpályának is van némi esélye, illetve a másik végletnek is, miszerint még keletebbre lesz majd a ciklon, úgyhogy nem árt követni az elõrejelzések alakulását, ahogy közeledünk az eseményhez.
Így igaz, a legutóbbi ciklont is met4ever jelezte elõre legelõször.
Jó lenne, ha most nem lenne igazad!
Jó lenne, ha most nem lenne igazad!
A jelenlegi fáklya ijesztõ képet fest június 21.-tõl.A pár nappal ezelõtti 20-23 fokos 850hpa-os hõmérsékletrõl közel 5 fokra csökken az futások átlaga és a csapadékhajlam növekedése is jelzi ,hogy bizony az atlanti blocking nem adja magát könnyen és egy újabb "hölgy" teheti nehézzé az árterületeken élõk életét.
Eléggé aggaszt, hogy ilyen vészjósló kicsengésû beírást eresztettél meg...
A legutóbbi, puszító árvizeket okozó ciklonnál is kiszagoltad az eseményeket már jó elõre.
Ugye nem jön egy újabb?
A legutóbbi, puszító árvizeket okozó ciklonnál is kiszagoltad az eseményeket már jó elõre.
Ugye nem jön egy újabb?

Ajajjj...
ECMWF ens.atlag (bal) illetve det. elorejelzes (jobb) Szombat 12 UTC-re, Geo 500 hPa: Link
Az ensemble atlagban is hatarozott tekno Kozep-Europa felett, keletre ill. nyugatra is egy-egy gerinc, readasul azok helyzeteben kicsi a bizonytalansag (zold szinezes), inkabb csak a tekno melysege bizonytalan meg.
Ugyanez tengerszinti legnyomasra:
Link
Ha a ket anticiklon igy beszoritja a ciklont Europa kozepe fole minden szinten, akkor egyhamar nem fog onnan szabadulni...
ECMWF ens.atlag (bal) illetve det. elorejelzes (jobb) Szombat 12 UTC-re, Geo 500 hPa: Link
Az ensemble atlagban is hatarozott tekno Kozep-Europa felett, keletre ill. nyugatra is egy-egy gerinc, readasul azok helyzeteben kicsi a bizonytalansag (zold szinezes), inkabb csak a tekno melysege bizonytalan meg.
Ugyanez tengerszinti legnyomasra:
Link
Ha a ket anticiklon igy beszoritja a ciklont Europa kozepe fole minden szinten, akkor egyhamar nem fog onnan szabadulni...
Idõközben jövõ hétvégére alakulnak a dolgok. A friss GFS és ECM igencsak hasonlóra sikeredett, azaz atlanti blocking és Közép-Európára rászakadó hideg teknõ...

Nem egyszerû a helyzet.Most,elsõ körben legalábbis nem mi kapjuk végre a ciklont,hanem a franciák felett mélyül ki,így nálunk ez meghosszabíthatja majd a forróságot,akár jövõ hét közepéig is,elõoldalon lehetünk,közben az MNSZ is felénk kerülhet,egyre több záporral-zivatarral. Jövõ hét közepétõl,ahogy írod erõsödik az AC nyugaton és az alacsony nyomású zóna elindul kelet felé azaz felénk. Na,itt jön a kérdés,ami egyelõre nem dõlt el. Mennyire lesz erõs Kelet-Európa felett az AC? Link Ha az is erõs lesz,jó kis Keleti-Blocking miatt,beragad a szutyok majd megint fölénk a forgatókönyvet,sajnos már nagyon jól ismerjük ebben az esetben... Ellenben ha nem lesz erõs,akkor gyorsan távozhat ez kelet felé,egy front formájában és gyorsan visszatérhetünk a meleg (forró?) idõhöz...
Úgy látszik, hogy hosszabb idõre visszaáll az atlanti blocking-helyzet, a brit AC keleti peremén pedig újra peremciklonok, esetleg magassági hidegcseppek érkez(het)nek a Kárpát-medence fölé, így a hónap második fele bizony legalábbis részleges visszatérést jelenthet a májusi, június eleji állapotokhoz. Azzal a különbséggel, hogy a hõmérséklet mégiscsak magasabbnak ígérkezik /az ENS-átlag nem megy 10 fok alá/, és a csapadék eloszlása is szeszélyes lehet majd, viszont ez elõrevetíti a villámárvizek veszélyét egy-egy csapadékgócban. Összefoglalva tehát egy újabb csapadékos és a továbbiakban kissé hûvös, legfeljebb mérsékelten meleg idõszak elé nézünk. Újabb kánikula, stabil meleg idõszak egyelõre nincs a láthatáson - még az ún. üveggömb tartományban sem.
Kozben meg is jott a valasz a kerdesedre.
Jun 26-val foglalkozni egyelore korai.
Viszont a jovo heten tobb napon keresztul a Karpat-medence felett fog huzodni delnyugat-eszakkeleti iranyban egy hullamzo frontrendszer, amely menten tobb alkalommal alakul majd ki jelentos csapadek.
Osszessegeben a jovo heten tobbfele valoszinu 10-40 mm csapadek, foleg a Karpatokban 50 mm feletti is teruleti atlagban, ahogy az elozo kepen is lathato. Ha ehhez hozzavesszuk, hogy egy-egy hevesebb zivatarbol loklisan szinte barhol lehet majd rovid ido alatt 30-50 mm vagy akar ezt is meghalado csapadek, akkor nem tul rozsas a helyzet...
Jun 26-val foglalkozni egyelore korai.
Viszont a jovo heten tobb napon keresztul a Karpat-medence felett fog huzodni delnyugat-eszakkeleti iranyban egy hullamzo frontrendszer, amely menten tobb alkalommal alakul majd ki jelentos csapadek.
Osszessegeben a jovo heten tobbfele valoszinu 10-40 mm csapadek, foleg a Karpatokban 50 mm feletti is teruleti atlagban, ahogy az elozo kepen is lathato. Ha ehhez hozzavesszuk, hogy egy-egy hevesebb zivatarbol loklisan szinte barhol lehet majd rovid ido alatt 30-50 mm vagy akar ezt is meghalado csapadek, akkor nem tul rozsas a helyzet...
Ejha az ECM nem fukarkodik a csapadékkal a köv. napokban. Lesznek heves események úgy látom.
Link
Link
Elõrebocsátom, hogy nem vagyok szaki, de ez a hír egyszerûen bulvárhír. Hogy miért? Mert addig még 15 nap van, több, mint 2 hét. Meteorológusok is azt vallják, hogy 10 napon felülre jósolni szinte kár. Trendeket lehet vázolni, de ilyen konkrétat már nem igazán.
Aztán lehet, hogy úgy lesz, de hát ez lutri még.
Aztán lehet, hogy úgy lesz, de hát ez lutri még.

Sziasztok!
Én még nagyon új vagyok itt, csak az árvíz közepén regisztráltam, mert olvasgattam a fórumot és nagyon érdekesnek találtam. Sajnos minket is elöntött a víz 3-szor is. És mivel azóta is olvasgatok ezt-azt, szeretném megkérdezni, hogy ehhez mit szóltok?
borsod online
"Szikszón az épületek és utak helyreállítása még nem kezdõdött el, hiszen komoly problémát okoz a belvíz, és most a csatornák rendbetétele az elsõdleges. Valamint a védekezés, hiszen június 26-ára újabb jelentõs csapadékot ígérnek az elõrejelzések."
Nyilván ez a 26. dátum érdekel, de hát én ennek egyelõre nem tulajdonítok jelentõséget, mert nagyon messze van. És semmilyen - általam nézett - honlapon nem találok ilyen messzi elõrejelzést. Elõre is kösz.
Én még nagyon új vagyok itt, csak az árvíz közepén regisztráltam, mert olvasgattam a fórumot és nagyon érdekesnek találtam. Sajnos minket is elöntött a víz 3-szor is. És mivel azóta is olvasgatok ezt-azt, szeretném megkérdezni, hogy ehhez mit szóltok?
borsod online
"Szikszón az épületek és utak helyreállítása még nem kezdõdött el, hiszen komoly problémát okoz a belvíz, és most a csatornák rendbetétele az elsõdleges. Valamint a védekezés, hiszen június 26-ára újabb jelentõs csapadékot ígérnek az elõrejelzések."
Nyilván ez a 26. dátum érdekel, de hát én ennek egyelõre nem tulajdonítok jelentõséget, mert nagyon messze van. És semmilyen - általam nézett - honlapon nem találok ilyen messzi elõrejelzést. Elõre is kösz.
Ék-et kihagytad... 
Legalább is én eltudok felénk képzelni pár komolyabb cellát jövõhét elején.

Legalább is én eltudok felénk képzelni pár komolyabb cellát jövõhét elején.
Most is tartom a véleményem, hogy abban a vonalban végig fog szántani valami (lehet, hogy csak egy traktor
).

És most mi a véleményed? Ahogy öregszem én is egyre gyakrabban veszem észre, hogy már csak a jövõre emlékszem! 
Területi és minõségi latolgatásokba sem mennék még bele, folyamatosan figyelem a modelleket, eddig szinte minden elõfordult az elmúlt napok prognózisaiban. MNS-tõl MKR-ig. Arra nagy tételben mernék fogadni, hogy a vasárnaptól kezdõdõ és egyelõre beláthatatlan ideig tartó KÜN folyamán lesz az országban SC.

Területi és minõségi latolgatásokba sem mennék még bele, folyamatosan figyelem a modelleket, eddig szinte minden elõfordult az elmúlt napok prognózisaiban. MNS-tõl MKR-ig. Arra nagy tételben mernék fogadni, hogy a vasárnaptól kezdõdõ és egyelõre beláthatatlan ideig tartó KÜN folyamán lesz az országban SC.
Jövõ hét elején az a véleményem, hogy a Sopron-Bp vonal bekaphat egy komolyabb zivatart.
Tán ide illõ hír, hogy június 22.-tõl megújúl a GFS. Tán már látni fogjuk mikor jön az elsõ hó.

Én viszont, nem újabb vitaindító szándékkal, de folytatnám a "számmisztikát". Hiszen szerintem pont ez az elõrejelzés és az elõrejelzési topik lényege, ezekbõl a helyzetekbõl lehet tanulni.
Tehát a kérdés eldõlni látszik...:
a 0 UTC-s ECM operatív és a 12 UTC-s GFS operatív majdnem teljesen hasonló szituációt mutat most már. Vagyis pénteken lesz a legmagasabb T850 felettünk: ekkor ÉK-t leszámítva 20 fok felett várják a modellek, de nyugaton akár a 22-24 fokot is elérheti - csak éppen ezt ez erõs bemelegedést a várakozásoknak megfelelõen a felszín közeli légréteg nem fogja tudni hasznosítani. Ezt tükrözi a péntekre kiadott 30, 35 fok is.
Ezzel szemben szombaton valószínûleg már meglehetne a majdnem teljes átkeveredés, csakhogy akkorra meg már a magasban valamekkora mértékû lehûlés fog bekövetkezni, ezt különösen az ECM várja erõsebbnek (ebbõl táplálkozik az aznapra jelenleg érvényben lévõ 29, 35). Így a korábban elõrejelzettel ellentétben már csak a K-i országrészben valószínû 20 fokot meghaladó T850, de ott sem nagyon mutatkozik magasabbnak 21 foknál.
Tehát a 37, 38 fok minden bizonnyal valóban el fog maradni, de meglátásom szerint elsõsorban nem a markánsan jelenlévõ inverzió vagy izotermia miatt, hanem egész egyszerûen amiatt, hogy a magasban nem lesz annyira meleg, mint az korábban várható lett volna.
Szerk.:
Idõközben meglett a 12 UTC-s fáklya is, a budapesti:
Link
Ez is alátámasztja a néhány fokos lehûlést szombaton.
Tehát a kérdés eldõlni látszik...:

a 0 UTC-s ECM operatív és a 12 UTC-s GFS operatív majdnem teljesen hasonló szituációt mutat most már. Vagyis pénteken lesz a legmagasabb T850 felettünk: ekkor ÉK-t leszámítva 20 fok felett várják a modellek, de nyugaton akár a 22-24 fokot is elérheti - csak éppen ezt ez erõs bemelegedést a várakozásoknak megfelelõen a felszín közeli légréteg nem fogja tudni hasznosítani. Ezt tükrözi a péntekre kiadott 30, 35 fok is.
Ezzel szemben szombaton valószínûleg már meglehetne a majdnem teljes átkeveredés, csakhogy akkorra meg már a magasban valamekkora mértékû lehûlés fog bekövetkezni, ezt különösen az ECM várja erõsebbnek (ebbõl táplálkozik az aznapra jelenleg érvényben lévõ 29, 35). Így a korábban elõrejelzettel ellentétben már csak a K-i országrészben valószínû 20 fokot meghaladó T850, de ott sem nagyon mutatkozik magasabbnak 21 foknál.
Tehát a 37, 38 fok minden bizonnyal valóban el fog maradni, de meglátásom szerint elsõsorban nem a markánsan jelenlévõ inverzió vagy izotermia miatt, hanem egész egyszerûen amiatt, hogy a magasban nem lesz annyira meleg, mint az korábban várható lett volna.
Szerk.:
Idõközben meglett a 12 UTC-s fáklya is, a budapesti:
Link
Ez is alátámasztja a néhány fokos lehûlést szombaton.
Ma is alá lettünk becsülve több, mint 3,5 fokkal, akkor a hétvégére mit várjak!?!
A talaj legfelsõ része itt bizony már jórészt kiszáradt, hiszen mást sem csinál a Nap napok óta, hogy tûûz, eközben gyenge délies szél is van. Szóval nem értelek. És ne hivatkozzunk a dunaújvárosi OMSZ-állomásra, mert az majdnem kint van a városból, majdnem a Duna partján, én meg itt vagyok bent a betontengerben.

A talaj legfelsõ része itt bizony már jórészt kiszáradt, hiszen mást sem csinál a Nap napok óta, hogy tûûz, eközben gyenge délies szél is van. Szóval nem értelek. És ne hivatkozzunk a dunaújvárosi OMSZ-állomásra, mert az majdnem kint van a városból, majdnem a Duna partján, én meg itt vagyok bent a betontengerben.

Idéznélek: "elszórtan került sor 1-1"... Ugye érted a különbséget?
A másik, amennyiben ennyire határozott véleményed van, valamint az abszolút ellenlobbi vezérel, akkor talán az adatokhoz való hozzáférésed jogosságát is felül kellene vizsgálni, ugyebár? Mert az utóbbi idõben a Metnet fórumait te csak arra használod, hogy hangulatot keltsél, ill. ellenérzéseket váltsál ki... Egyébként azért lenne bármi is közadat, hogy aztán lenyúlásra kerüljenek, mint amolyan jó szokás szerint te is alkalmaznál?
Hogy valahol 30.1 vagy 31.1 fok van olyan érdektelen; 10 hely alapján ugyanúgy be lehet lõni a kellõ közérdekû információ meglétével a hõmérsékletet, ami egy átlag ember számára teljesen elegendõ közadat... De ennyi erõvel Mucsaröcsögén lévõ hõmérséklet is közadat, ahol egyébként mérés sincsen?!
Közadatokra valójában azok szeretnek hivatkozni, akiket valamilyen határozott ellencél vezérel, hogy azokat az õ saját maguk igényeinek megfelelõen felhasználhassanak, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, mondván, hogy az jár. (Kicsit anakronisztikus az eszme, ezen kicsit túl kellene lépni) Egyébként maga a mérõhálózat fenntartására és folyamatos mûködésére megsúgom már abból a bizonyos közösbõl, a Magyar Köztársaság adóforintjaiból nem jut, amire olyan nagyon szeret mindenki hivatkozni, de persze ezt is ki lehetne forgatni, mint ahogy valószínûleg ezután meg is fog történni... Vitatkozni lehet, de elõbb a saját házad táján kellene sepregetni!
A másik, amennyiben ennyire határozott véleményed van, valamint az abszolút ellenlobbi vezérel, akkor talán az adatokhoz való hozzáférésed jogosságát is felül kellene vizsgálni, ugyebár? Mert az utóbbi idõben a Metnet fórumait te csak arra használod, hogy hangulatot keltsél, ill. ellenérzéseket váltsál ki... Egyébként azért lenne bármi is közadat, hogy aztán lenyúlásra kerüljenek, mint amolyan jó szokás szerint te is alkalmaznál?
Hogy valahol 30.1 vagy 31.1 fok van olyan érdektelen; 10 hely alapján ugyanúgy be lehet lõni a kellõ közérdekû információ meglétével a hõmérsékletet, ami egy átlag ember számára teljesen elegendõ közadat... De ennyi erõvel Mucsaröcsögén lévõ hõmérséklet is közadat, ahol egyébként mérés sincsen?!
Közadatokra valójában azok szeretnek hivatkozni, akiket valamilyen határozott ellencél vezérel, hogy azokat az õ saját maguk igényeinek megfelelõen felhasználhassanak, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, mondván, hogy az jár. (Kicsit anakronisztikus az eszme, ezen kicsit túl kellene lépni) Egyébként maga a mérõhálózat fenntartására és folyamatos mûködésére megsúgom már abból a bizonyos közösbõl, a Magyar Köztársaság adóforintjaiból nem jut, amire olyan nagyon szeret mindenki hivatkozni, de persze ezt is ki lehetne forgatni, mint ahogy valószínûleg ezután meg is fog történni... Vitatkozni lehet, de elõbb a saját házad táján kellene sepregetni!
Több mint 100 OMSZ automata van az országban, lefedettséget számítva a 14db állomásod kb. az ország hivatalos mérõállomásainak 11-13%-át teszi ki, miközben az érintett mérõhelyek reprezentativitásával még nem is foglalkoztam. Ennek kifejezésére véleményem szerint tökéletesen megfelelõ az elszórtan kifejezés. Amennyiben tévednék, kérlek ezt minél gyorsabban jelezd felém.
Emellett óránként automatikusan rögzítem a több mint száz OMSZ automata adatait, a hõtérképrõl visszafejtve, 0.5°c pontossággal. Az országos átlag meg sem közelíti a 30°c-ot, miközben az új 12 UTC-s GFS futás szerint is megvan az általam említett 15 fokos T850: Link
Mielõtt bárki is félreértene, egyáltalán nem vagyok hõségellenes, még akkor sem, ha a nevembõl erre lehet következtetni. Az egyetlen problémám az objektivitás félretétele az éghajlatváltozással kapcsolatos nézetek állandó igazolása érdekében. Más okát sajnos nem látom annak, hogy tavaly nyáron egymás után kétszer harangozta be az OMSZ a 40 fokos hõséget, ráadásul olyan napokon, mikor az országos maximum átlag 33°c körül alakult, és 36 foknál magasabb hõmérséklet lényegében nem fordult elõ az országban - ennek bekövetkezése elõrelátható volt, és még a Metnet oldalain is vita tárgyát képezte. Továbbá nem értem, miért kell az 1961-90-es, vagy éppen az 1971-2000-es bázisidõszakhoz viszonyítani a nyár átlaghõmérsékletének emelkedését, mikor 1775 óta ez az idõszak hozta a leginkább hûvös nyarakat Magyarországon.
Ha már szóba kerültek az automaták adatai... Nos, a jelek szerint a kedves OMSZ-ot egyáltalán nem hatja meg, hogy közérdekû adatnak minõsülõ mérései eredményeit a Magyar Köztársaság adófizetõinek pénzébõl állítja elõ. Szemrebbenés nélkül képes ezeket visszatartani, és különféle szolgáltatási díjakat nyakába varrni azoknak, akik valami véletlen folytán kíváncsiak lennének az állomások adatsoraira (pl. szeretnének megbizonyosodni a homogenizált éghajlati adatsorok hitelességérõl). Az, hogy ennek ellenértékét közvetetten már rég megtérítették, nem érdekes. Egyetlen óránkénti adatért 28Ft szolgáltatási díjat számít fel az OMSZ. Én egy év alatt kb. 100*24*365= 876ezer adatot mentettem le a hõtérkép automatizált "kiolvasásával". Ha kopogtattam volna az Éghajlati Osztály ajtaján, akkor egy 22.8 millió Ft-os számlával a kezemben távozhattam volna a helyszínrõl.
Emellett óránként automatikusan rögzítem a több mint száz OMSZ automata adatait, a hõtérképrõl visszafejtve, 0.5°c pontossággal. Az országos átlag meg sem közelíti a 30°c-ot, miközben az új 12 UTC-s GFS futás szerint is megvan az általam említett 15 fokos T850: Link
Mielõtt bárki is félreértene, egyáltalán nem vagyok hõségellenes, még akkor sem, ha a nevembõl erre lehet következtetni. Az egyetlen problémám az objektivitás félretétele az éghajlatváltozással kapcsolatos nézetek állandó igazolása érdekében. Más okát sajnos nem látom annak, hogy tavaly nyáron egymás után kétszer harangozta be az OMSZ a 40 fokos hõséget, ráadásul olyan napokon, mikor az országos maximum átlag 33°c körül alakult, és 36 foknál magasabb hõmérséklet lényegében nem fordult elõ az országban - ennek bekövetkezése elõrelátható volt, és még a Metnet oldalain is vita tárgyát képezte. Továbbá nem értem, miért kell az 1961-90-es, vagy éppen az 1971-2000-es bázisidõszakhoz viszonyítani a nyár átlaghõmérsékletének emelkedését, mikor 1775 óta ez az idõszak hozta a leginkább hûvös nyarakat Magyarországon.
Ha már szóba kerültek az automaták adatai... Nos, a jelek szerint a kedves OMSZ-ot egyáltalán nem hatja meg, hogy közérdekû adatnak minõsülõ mérései eredményeit a Magyar Köztársaság adófizetõinek pénzébõl állítja elõ. Szemrebbenés nélkül képes ezeket visszatartani, és különféle szolgáltatási díjakat nyakába varrni azoknak, akik valami véletlen folytán kíváncsiak lennének az állomások adatsoraira (pl. szeretnének megbizonyosodni a homogenizált éghajlati adatsorok hitelességérõl). Az, hogy ennek ellenértékét közvetetten már rég megtérítették, nem érdekes. Egyetlen óránkénti adatért 28Ft szolgáltatási díjat számít fel az OMSZ. Én egy év alatt kb. 100*24*365= 876ezer adatot mentettem le a hõtérkép automatizált "kiolvasásával". Ha kopogtattam volna az Éghajlati Osztály ajtaján, akkor egy 22.8 millió Ft-os számlával a kezemben távozhattam volna a helyszínrõl.
Azt hiszem értem, köszi!
Amúgy már nagyon idõben látható volt ez a leendõ nagy bemelegedés, hiszen pl. 5.-én írtam ide, hogy akár 38-40 fok is lehet. A 38 még bejöhet.

Amúgy már nagyon idõben látható volt ez a leendõ nagy bemelegedés, hiszen pl. 5.-én írtam ide, hogy akár 38-40 fok is lehet. A 38 még bejöhet.

Én amondó vagyok, hogy ha néhány napig ilyen erõs besugárzás van ilyen magas napállás mellett, akkor a felszín felsõ 10-20 cm-es rétege bõven-bõven kiszárad annyira, hogy onnantól ezt a "nedves talaj" dolgot elfelejthetjük...
(Persze nem azokról a helyekrõl beszélek, ahol sajnálatos módon még ebben a pillanatban is fél m-es víz áll a földeken.
)
Egyszerûen a magasban történõ erõs melegadvekció hatására jönnek létre. Ez egy teljesen normális jelenség - a kérdés mindig az, hogy van-e annyira erõs besugárzás és/vagy szél, ami az alsó kb. 1,5 km-es légréteget annyira át tudja keverni, hogy ez a meleg hasznosulni tudjon, vagyis az alsó részeken kirúgódott, közel adiabatikus állapotgörbe alakuljon ki. Hiszen a T850 + 15-17 fok csak ekkor alkalmazható.


Egyszerûen a magasban történõ erõs melegadvekció hatására jönnek létre. Ez egy teljesen normális jelenség - a kérdés mindig az, hogy van-e annyira erõs besugárzás és/vagy szél, ami az alsó kb. 1,5 km-es légréteget annyira át tudja keverni, hogy ez a meleg hasznosulni tudjon, vagyis az alsó részeken kirúgódott, közel adiabatikus állapotgörbe alakuljon ki. Hiszen a T850 + 15-17 fok csak ekkor alkalmazható.
Figyelemmel követtem a fórumot az utóbbi napokban, és igen, olvastam, hogy ez is egy bizonytalan dolog, de többen írták, hogy pl. a sok esõ miatt nem száraz a talaj, emiatt nem fogunk úgy melegedni. Ehhez képest már most kedden megvan a 15 fokos difi Délen, gondolom jelentõs szerepet játszhat a dologban az, hogy közeledünk az év leghosszabb napjához, és rendkívül erõs a besugárzás.
Amúgy ezek az inverziós rétegek minek a hatására jönnek létre? Ezeket sose értettem.
Amúgy ezek az inverziós rétegek minek a hatására jönnek létre? Ezeket sose értettem.

Elszórtan, egy-egy állomáson? "Csak" 14 állomást számoltam össze, amelyik elérte vagy meghaladta eddig a 30.0-át

Ha visszaolvasol kicsit tegnapig, akkor láthatod, hogy nem a kiszáradás a fõ kérdés, hanem az, hogy az erõs bemelegedést, ami a magasban fog történni, tudja-e majd "követni" a felszíni hõmérséklet, és nem alakul-e ki az alsóbb szinteken valahol inverzió/izotermia.
És ha már a talajnedvességrõl beszélünk, az az érdekes, hogy hiába esett jóval több csapadék Bács-Kiskunban az utóbbi 2 ciklon alatt Link Link , mint a Viharsarokban, mégis melegebb van a Duna-Tisza közén, még ha csak 1-2 fokokról is beszélünk. Ezt viszont nem értem hogy lehet. Ezek szerint mégsem befolyásolja akkora mértékben a dolgokat?