Meteorológiai esélylatolgatások

Miért ragaszkodnak az NSIDC "világ vezetõi tudósainak" csoportjába tartozó szakemberei az extent-típusú adatsorhoz?

Nos, az "extent" ( jég >15% )valószínûsíthetõen sokkal erõteljesebben reagál a pozitív és negatív kilengésekre egyaránt. Egy csökkenõ tendenciát könnyedén felnagyíthat, ha a Jeges-tenger medencéjén kívül található, ritkás jéggel borított területeken ritkább vendéggé válnak a jégtáblák. Ekkor az NSIDC által kirakatba tett adatsor 0.2km2 területû vékony jég eltûnését 1km2 jég semmivé válásaként kezeli.

Korántsem véletlen, hogy az "extent" idõsor legalább másfélszer akkora jégolvadást mutat az elmúlt 30 évre nézve, mint a valós területalapú adatsor.

Természetesen az extent-szemléletmód egy esetleges jövõbeli kiterjedés növekedést is eltúlozhat. Amennyiben a következõ években a 2007 óta tartó regenerálódási folyamat folyatódik, akkor az NSIDC rövidesen "sea ice extent" helyett a "sea ice area" mutatóra esküszik majd

Jégadatsorok terén nekem ez a személyes "kedvencem", egy másik intézetnek sikerült megalkotnia a fordított hokiütõ grafikont (amelyet hasonlóképpen ijesztõvé terveztek): Link 1960-ig bizonyára egy tapottat sem változott a jégtakaró kiterjedése, a hõmérsékleti adatok ismeretében ez kivételesen hiteles megállapítás... Link

Semmi okot nem látok az aggodalomra, az elmúlt 8-9 év kiterjedéseihez képest a mostani teljesen átlagosnak tekinthetõ: Link

Már több alkalommal meg lett említve, hogy az egyes évek közötti jégkiterjedés-különbség az átmeneti idõszakokban (olvadási és gyarapodási idõszakok közepe) erõteljesen lecsökken, lényegében alig mutatkozik eltérés az egyes évek adatai között. A szeptemberi minimum és a márciusi maximum idején azonban több millió négyzetkilométeres nagyságrendû a differencia a jégkiterjedés szempontjából "gyengén" és "jól" teljesítõ évek között.

A 2007. évvel való összehasonlítgatás az évszakra való tekintet nélkül nagy népszerûségnek örvend az NSIDC "szakemberei" között, akik Al Gore-al karöltve már egymás után számtalan alkalommal jósolták meg az arktikus jégtakaró visszafordíthatatlan pusztulását, mindeddig sikertelenül.


További érdekességként említhetõ a tengerjég-jégkiterjedés ( sea ice extent ) és a jég által borított terület ( sea ice area ) közötti módszertani különbség. Az elõbbi esetben a mûholdas megfigyelések alapján az olyan területek nagyságát mérik meg, ahol a vízfelület legalább 15 százalékát jég borítja. Az NSIDC térképein fehérrel jelölnek minden olyan területet is, ahol a vízfelület négyötöde jégmentes (!). Az extent adat kiszámításánál mindegy, hogy pl. az Ohotszki-tenger egy vizsgált négyzetkilométerén csak töredezett jégtáblák úsznak, vagy másfél méter vastag összefüggõ jég borítja azt. Mindkettõ 1 km2 jégnek fog számítani.

Az utóbbi mérési módszer a konkréten jéggel borított terület nagyságát méri. E szemléletmód követése során egyáltalán nem mindegy, hogy kósza jégtáblák, vagy éppen masszív jégpáncél borítja azt a bizonyos egy négyzetkilométert. Ha a borítottság 20 százalék, akkor értelemszerûen ez 0.2 km2-rel növeli a kérdéses adatot. Ha 99%, akkor pedig 0.99 km2-rel.

Itt látható a valódi, területalapon számított jégborítottság (szintén NSIDC, csak nem a címlapról): Link

Érdemes ezt összehasonlítani az 1880-2004 közötti lokális hõmérsékletváltozásokkal: Link 1930 óta a 70-es években volt a legalacsonyabb a sarkvidék középhõmérséklete, a jégborítottság csökkenését ehhez az idõszakhoz viszonyítjuk. 2004 után az Arktiszon sem volt megfigyelhetõ további melegedés.

Derick, szerinted mik a hónapok óta fennálló példátlanul makacs atlanti blocking fõ okai? Nekem hiretelen a negatív NAO-index és a az elmaradt napfoltmaximum jut eszembe, illetve az északi félteke téli félévi viszonylag nagyfokú hó-és jégborítottsága. Egyéb tényezõket tudnál-e mondani? Röviden: mitõl ilyen összekuszált, megahurkokat vetõ a polarjet és mi fojtotta el teljesen a zonális áramlási musztereket?

Szép tempósan csökken az északi sarki jég: Link Már a 2007-es szint alatt vagyunk!!! Pedig idén jóval nagyobb volt a jégborítottság maximuma (és ez szokatlanul késõn állt be)...

Azért milyen fura! Hosszú évekig ritkaságszámba ment, vagy egyáltalán nem is volt olyan helyzet (90-es évek elsõ fele), hogy a Brit szigeteknél AC tanyázott....

Én bárikus mocsárhelyzeteket várok idén nyárra nagy számban.

Te is rájöttél a turpisságra
Én tartom továbbra is a minap leírt várakozásomat.

Nagy kockázatot nem vállaltak, ugyanis az utóbbi 3 évtized átlagát hozták ki A legutóbbi 3 évtizedben a július és az augusztus körülbelül ilyen gyakorisággal volt melegebb az évszázados átlagnál, míg a június melegedett legkevésbé a 100 éves átlaghoz képest.

Az, hogy kinek mi a pocsék, elég relatív, de a 96-os nyár nem volt különösebben hideg, legfeljebb kevésbé meleg. Az évszázados átlagnál 0,8 fokkal volt melegebb Budapesten, 0,5 fokkal Debrecenben, 0,1 fokkal Szegeden.
Egyébként utoljára 1984-ben volt valóban hideg nyár, amikor a 3 hónap átlaghõmérséklete 1 fokkal maradt el az évszázados átlagtól. 1 fokkal melegebb viszont nagyon sok volt.

Érdekes ez a hosszútávú kép. Makacsnak tûnnek a blockingok az óceán felett. Sõt pl. a bp-i fáklyán a június eleji felugrálások is inkább meridionalitást sugallnak/jeleznek, csak pont elõoldalt kapnánk idei-óráig, nekem a december 20-a körüli zúzós hideget és a 2 nap múlva bekövetkezõ melegrekodot jutattja eszembe pl. a gfs ens 1-es tagja: Link

Ezeken is nagyszerûen látszik a keddi HF. A vasárnap/hétfõ éjszakai az olyan gyenge lesz, hogy alig lehet majd észrevenni.

Hát a fáklyán most meleg,csapadékos idõ látszik középtávon a hidegfrontok esélye elenyészõ jövõ hétre: kb. Keszthely: Link kb. Debrecen: Link

Amíg az óceán felett anticiklonok kóbászolnak, addig nem nagyon hiszem, hogy meleg lenne.

Ha jönne egy erõs front, és betolná fölénk az anticiklont, akkor lehetne jóidõ.
Érdemes végigpörgetni Link

Na, most már egyetértenek a modellek (GFS csatlakozott az ECM-hez). Az elsõ gyenge, épphogy csak érintõ HF-et Link Link követõen durva MNSZ-t kapunk Link Link Link Link amire aztán valamikor befut a második, erõsebb HF. Link Link

Ebbõl aztán már lehet komolyabb parádé. Na, ha az stacionáriussá válik, akkor van baj. Soha nem lesz nyár? Biztos a vulkán.

No, ez érdekes... A ZAMG közzétette a szezonális prognózisát, júniustól augusztusig. Eszerint 20-20 % esélye van a hideg ill. normál idõjárásnak, és 60 %-ot adnak arra, hogy az átlagnál melegebb idõjárás várható.
Havi felbontásban a június 35 %-os eséllyel az átlagnál hidegebb vagy melegebb, 30 % eséllyel pedig átlagos - azaz nagyon nagy a bizonytalanság, az én olvasatomban. Júliust 55 %-os eséllyel az átlagnál melegebbnek várják, 20 %-os eséllyel hidegebbnek, és 25 %-ot adnak egy átlagos júliusnak. Augusztus 60 %-os eséllyel melegebb, 20-20 %-os eséllyel átlagos vagy hidegebb lehet. No, majd meglátjuk

"Egy biztos: az idõjárásban semmi sem biztos és a jövõ hét is bizonytalan. "

Akko ezt a fórumot bekõcsuknyi

Hasonlóan vélekedek, semmi nem utal arra, hogy változik a "trend", de a pár éves tapasztalom azt mondatja, hogy a fáklya képes olyanra, hogy egyik napról a másikra teljesen más jövõképet vázoljon fel, és vége ennek a borzalmas idõnek. Ezzel egyszerûen annyit akartam mondani, hogy nem lehet megmondani, mi lesz 2 hét múlva, az átlagosnál is bizanytalabb a helyzet rövid távra is, nem hogy hosszúra.

Csak most nézem, hogy a déli gfs-fáklya rámcáfolt (végre valahára), 24-étõl már szór. Ennek oka, hogy az érkezõ hideg levegõ határa valahol a közelünkben lesz. Ezen a határvidéken a tagok szórása általában nagyobb, mint a két légtömeg belsejében. Az tehát a kérdés, hogy 24-én a HF elér-e minket épphogy, átrobog-e, vagy legyengül elõttünk.
Link Link Link

Sajnos az utóbbi idõkben rég látott hosszú ideig kicsi a fáklyák szórása. Kisebb körzetünkben bizonytalan ugyan, hogy mi lesz, de kontinensnyi léptékben már 5. hónapja nem látszik a vége a blockingnak. Egy oknak gondolom (bár már sokféle elméletet felvetettem ), hogy a gyenge napfolttevékenység miatt az Egyenlítõi vidék kicsit hûlt, ez lassította a globális cirkulációt, ezért lassult a zonális alapáramlás is. Ez éppen csökkentené a turbulencia mértékét, de ha a téli példátlanul erõs hidegbázisokból még sok maradt, akkor azok viszont erõsítik a meridionális áramlási hajlamot. Így aztán, ha kialakul egy erõs (pl. brit) anticiklon, a gyengébb nyugati áramlás nehezebben rombolja le, így tartósabban fennmaradhat.
Lehetséges ez? Akár 5 (vagy még több) hónapon keresztül is?

Egyáltalán nem értek egyet a blogkingos, hideg nyárról szóló riogatásokkal. A hideg anomália régóta tart, (ez igaz), de egyik pillanatról a másikra jöhet egy olyan változás, hogy a modellek hirtelen délnyugatról ránkhúzódó anticiklont és hõséget vizionálnak.
Nem azt mondom, hogy most ennek nagy esélye lenne, (hisz semmi sem utal erre), de az is biztos, hogy a trendek hirtelen fognak változni. Azt se felejtsük el, hogy a változás sem biztos, hogy végleges. Betörhet a kánikula júniusban két hétre és utána megint visszatérhet a változékony, csapadékos idõ egy hétre.

Egy biztos: az idõjárásban semmi sem biztos és a jövõ hét is bizonytalan. Az sem látszik még, hogy a jövõ hét közepén vagy elején érkezõ hidegfront milyen erejû lesz, egyáltalán elér e minket és utána mennyire hül le az idõ.

Hosszú évek alatt megtanultam hogy 180 órán túl nézett modellek a tartós csalódottságra jók csak, ugyanis aki meleget vár, az is mindig csalódik, aki csapadákot, ziviket, az is mindig. Egyértelmû, hogy most a jó idõt várjuk . Örüljünk az ünnepekre egyértelmûen várható nyugodtabb, melegebb idõnek és majd nézzük meg hétfõn, hogy mi várható utána. Egy biztos: ha túl hosszú távra tekintünk, akkor mindig csalódunk, hisz nagyon szórnak a modellek. (sajnos most inkább a rossz idõ irányába...)

Ezt nem értem, hogy miért lenne hidegebb a kövekezõ tél...

Ilyen hosszan tartó makrofelállás példátlan lenne szinte. Ez se semmi már, hogy eddig is bírja kisebb szünetekkel...

És ha belegondolunk hogy akár nagyon hosszú ideig is fennmaradhat ez a helyzet(akár még egy éven keresztül is)igencsak hátborzongató lehet a köv. tél.Ha ez így maradna,akkor az elmúlt 2009/2010-es tél a következõhöz képest csak tavasz volt.

Petya: egyáltalán nem kérdezel hülyeséget, sõt! Ezek a makacs atlanti blocking helyzetek mondhatni melegágyai a sorozatos medeknek. Pld. az ECM - bár ûrtávban - máris mutat egy ilyen helyzetet. A jövõ héten 2 hidegleszakadás is valószínû szegény vacogó agyonázott Kárpát-medencénkre, ebbõl a második (t.i. a csütörtöki) olyan mélyen "leszaladhat" a mediterrán-térségbe, hogy máris ránk csavarodhat egy újabb med. Már-már szinte nevetséges, ahogy a GFS egyes futásain az AC szinte "oda van ragasztva" a Brit-szigetek fölé. SVADASZ-tól, illetve más, éghajlati témákra szakosodott kollégá(k)tól nagyra értékelnék egy elemzést, mi ennek a makroszinoptikus fejreállásnak, jobban mondva "fejetlenségnek" az oka. Gyenge napfolttevékenység, negatív NAO-index, avagy?

Így van! Ferrivel, + talán még 1-2 emberrel már télen elkezdtük mondogatni, hogy egy hûvösebb és esetleg csapadékosabb (konvektívabb) nyár jöhet az idén! Egyelõre ez irányba is haladunk. Más kérdés, hogy nem lehet megmondani, nem-e egy hónap múlva azt mondja az idõjárás, hogy most már nem hülyéskedek tovább, és bejön a 30-35 fokos száraz nyár...
... igaz most erre én kb annyi esélyt látok, mint pl. hogy hó essen Pünkösdkor!

-------------------------------
Petya1991: Engem az izgat már egy ideje, de nagyon, hogy minek volt köszönhetõ, hogy ennyire mély ciklon alakult ki felettünk????
Ha van valakinek ötlete, azt szeretettel várom!

Mi a véleményetek arról,hogy az újabb és újabb hideg leszakadások generálhatnak újabb mediterrán ciklonokat!? Ha igen,akkor az elmúlt napok idõjárási helyzete megismétlõdhet, akár már a közeljövõben is, még ha szolidabb formában is mint azt az elmúlt napokban tapasztalhattuk? Bocsi,ha hülyeséget kérdezek!

Link Link

Csak ilyet tudok: Link

Rainmen, nem tudsz EGY LINKET A NAO-INDEX HAVI ELÕRÉKRE? Igencsak érdekelne, milyenek a következõ félévre szóló kilátások. Kösz elõre

Nálam nem májusban, hanem az egész eddigi évben nem volt nyári nap.

Nem csak a jelenlegi helyzetbõl vonják le a nyárra való következtetést, hanem egy tendenciából, ami már decemberben elkezdõdött, és kisebb megszakításokkal tartja magát. Idén májusban amúgy még nem mértem 25 fok feletti hõmérsékletet.

Ha már marad a blocking, nálunk szerintem akkor lesz meleg, ha az AC még jobban kihúzódik az óceán fölé, így egy nyugat-európai teknõ elõoldalán alakulhatna ki egy-egy meleghullám. Másik lehetõségként egy skandináv AC jöhet számításba, bár annak déli peremén a meleg mellett biztosan nem lenne hiány záporban/zivatarban.

Biztosan lesz meleg ezen a nyáron is.... Szerintem a jelenlegi idõjárási helyzetbõl, nem érdemes az egész nyárra következtetni...Tehát, ha most hûvös, csapadékos május van, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez végig folytatódni fog, mivel az idõjárás bármikor képes nagy fordulatokat produkálni...Valószínûleg a nyugatias áramlás továbbra blokkolva lesz, de talán reménykedhetünk abban, hogy valamikor felettünk is kialakul egy tartósabb anticiklon!

Hm, jó kérdés... A május már csak így fog végzõdni, azaz változékony, csapadékos, szeles, hideg idõvel. Június eleje talán tartogathat melegedést, de a 30 fokot (most szinte) kizártnak tartom. A továbbiak szinte beláthatatlanok, de arra hajlok, hogy idén nem a kánikula miatt fogunk szenvedni.

Floo: ez még igen finom megfogalmazás - a fáklya egyszerûen lehangoló: jövõ keddtõl, ameddig csak a szem ellát, 3-5 fokok 850 hPA-on, ez nemcsak hogy nem koranyár, hanem még koratavasznak is elég gyengének számítana. Eddig gyenge HÁRMASRA osztályoztam ezt a tavaszt, ha bejön ez a hosszantartó skandináv hideg periódus május végén, akkor az nálam tiszta bukta - 1-es
Körkérdés: SZERINTETEK LESZ-E IDÉN NYÁRON EGYÁLTALÁN MELEG (LEGALÁBB 30 FOK?) Kezd kísérteni ´96 hírhedt pocsék nyara, de akkor legalább májusban meleg volt...

Bizony, amíg a szem ellát, az ECM-nél és a GFS-nél is ott terpeszkedik a Brit-szigetek fölött az anticiklon, keleti oldalán - ahogy a minap Feri és Nyuli is írták - idõnkénti hidegöblítéssel. Esetenként pedig, ahogy a mögöttünk hagyott emlékezetes napokban, leszakadó hidegörvénnyel...

Egy ideig nem látunk piros színt az omsz hõtérképén, és nem csak a skála 45 fokig való kitolása miatt, hanem mert nem nagyon lesz meleg.

Csatlakozom a többiekhez: a hét második felétõl kiadós konvektív-tehát lokálisan! csapadék várható, fõleg a hegyekben akár brutális villámárvizekkel. [esõ] És a hosszútáv? Hát nem néz ki tartós "szárazság" május végéig a makrofelállást nézve... és bizony ahogy Ferri is mondja: június elején Medárd... Azért bízni lehet (és kell is) abban, hogy júniusban már csak minimális csapadék fog esni.

A med kimúlása után /"májusban a med szokatlan dolog" - teljesen egyetértek!/ egy újabb szokatlan makrofelállás körvonalazódik, mégpedig egy bivalyerõs skandi-ciklon formájában. Ez bizony Norvégia, Svédország északabbra fekvõ vidékein néhány napra simán visszahozhatja a telet, mi valószínûleg a ciklon déli peremén helyezkedünk majd el. A közelünkbe kerülõ jet, valamint a magasban érkezõ hideg, illetve a tõlünk délre levõ melegebb légtömegek keveredési zónájában bár tartós esõre nem, helyi heves zivatarokra viszont annál inkább számítok egy ilyen helyzet mellett, pedig annyira ránk férne már egy szárazabb idõszak. Fõleg az árvíz sújtotta északi-északkeleti megyékben imába foglalnának egy stabil AC-t, hogy legalább 1-2 hétig ne essen egy csepp sem. Ennek sajnos igen elenyészõ az esélye május végéig. Ha még a Medárd is hozza a formáját, nem akarom majd látni a kenyérárakat õsszel...

Konvektív Ünnepi Napok. Ha jól tudom

Amúgy kváncsi leszek a folytatásra, mivel az ilyen nagyon zivis hirtelen vagy esõs szitukból mindig kimaradunk. Most is azlesz szerintem.

Nálunk még csak tócsák sem igen maradtak meg a a földeken jóformán mindent benyelt szinte. Persze vannak területek ahol áll a víz de az nem sok.

-------------------

Bocs hogy ideteszem a kérdésemet!

JoeJack írta ezt a szót hogy KÜN
Ez mitjelent?

Ez nem lehet, ez durva lesz. Erre a rengeteg esõre már nem kell 50-70 mm-es felhõszakadás, a 20-30 is bõven elég villámárvízhez. Ha a jövõ hét elején realizálódik a jet közeledése, akkor meg aztán...

Az lenne a legjobb, ha mindennap máshol lenne a konvekció központja. Na persze erre minimális az esély.

A hegyekben lehetnek olyan helyek, ahol 300-400 mm-en végez a havi szumma.

Nekünk se lenne jó, még egy 30 mm-es zivatar sem, nem, hogy egy olyan mint ami a multkor ide beragadt

Ez is durva lehet, mert lokálisan 1-1- helyen lejöhet újabb tetemes mennyiségû esõ, és mindez rá erre a rengeteg esõre, ami most a napokban esett...

Eldõlt, csütörtöktõl kezdõdik a KÜN!

Felhõszakadások, jégesõk, szolidabb egycellás zivatarok, erõs multicellák, akár szupercellák is, szóval minden lehet, de még más is.

Folytatódik tehát a csapadékos idõszak, ám most egy egész más arcával jelentkezik majd.

Ha egyszer egy üzlet beindul...

Dehogy szokatlan. Szinte minden évre jut egy májusi mediterrán ciklon. Imádom a elõoldalait De még júniusban sem ritka. Lásd a pécsi maximum minimuma rekordot. A többit Jóskától kérdezzétek

Bizony, hogy szokatlan.

Nem ismerem a statisztikákat, de májusban meglehetõsen szokatlan, hogy mediterrán ciklon legyen.