Meteorológiai esélylatolgatások

Nagy a csend itt, ennyire egyértelmû minden hosszútávon? Csak mert a fáklya egyik futásról a másikra nagyot tud változni mostanság.

Úgy tûnik, jövõ hétvégétõl markáns változás indulhat meg. Egy elég masszív Dny-ÉK-i AC híd alakulhat ki. Úgy tûnik, hogy a hídnak a nyugati oldalára fog kerülni a Kárpát-medence, így afrikai eredetû levegõ érkezhet, és talán megjelennek a 25 fokok is végre...

A két "nagy" modell egységes lényeget tekintve:
GFS:Link
ECMFW:Link

GFS ENS:Link
ECM ENS:Link

Szóval mindent összegezve, megjöhet a kora nyárias idõ.

Picit nézünk az "üveggömbre" mit is mutatnak a távolabbi csillagok:-)
A viccet félretéve, nagyon úgy néz ki a helyezte mint ahogy az a télen volt.
Folyamatosan anticiklon dominancia a a kontinensen amíg a szem ellát.
100 óra körül:
Link
180 óra körül
Link
240 óra körül
Link
300 óra körül is:
Link
Zonalitásnak nyoma sincs.
Magyar fáklya:
Link
Az északi területeken még mindig óriási hidegbázis található 100 óra körül is: Link ,
Link és továbbra is.

A kontinens középsõ részei így mi is továbbra is a fennálló peremhelyzetben fogunk elhelyezkedni. A magas nyomású zóna, hogy hol fog elhelyezkedni az már más lapra tartozik, eddig azonban az volt a gyakorlat, hogy tõlünk északkeletre-északra avagy kint a Brit-szigetek környékén.
Az utóbbi esetben további hidegleszakadások és bizony ciklongenezisek történnek, az elõbbi estben meg a peremén elinduló hidegcseppek, és újabb ciklongenezisek lehetnek. Az én véleményem az, hogy nálunk folytatódik a változékony gyakran csapadékos, idõjárás. A hét elsõ felében ezt megkapjuk ismételten.
Hogy szebb idõnk legyen ahhoz egy tartós elõoldal, illetve egy fölénk húzódó és a tartósabban fennálló anticiklon kellene, de a fáklyát elnézve erre kevés az esély.
Ameddig a hideg légtömegek újból és újból éláraszatjak az északi részeket addig nálunk a helyzet mit sem változik.
72 óra múlva egy hidegöblités északra:
Link
160 óra körül egy újabb adag tél:
Link
És ez 300 óra körül sincs ez máshogy:
Link
Természetesen ezek nagyon nagy idõtávok de a tendencia egyértelmû, hidegleszakadások, anticiklon dominancia, és mi esetünkben permhelyzet csapadékkal.
Igen, így esély van egy átlagos tavaszra további olykor nagy mennyiségû csapadékkal és lassan melegedõ idõvel, sajnos néha még mindig fagyokkal.
Meglátjuk, hisz mindig az idõjárásé az utolsó szó!:-)

Az új futások,mind megerõsítik a blockoló AC benyomulását Közép-Európába jövõ hétvégére. Más: Mostanában vannak 17-20 fok körüli maximumok,amikor 0-hoz közeli T850-en vagyunk. A jövõ hétvégi helyzet,úgy néz ki,hogy erõs elõoldali helyzet lehet a Pireneusi-fsz feletti ciklon elõoldalán. Lehet,hogy nem csak ORSC lesz a GFS mostani futása...

Egyetértek, idén végre van tavasz, nem mint tavaly, én maximálisan elégedett vagyok!

Ami pont elég is így április közepén. Nekem bõven ráérnek a 25 fokok még májusig.

Én most 2 hidegleszakadást látok, az egyik - ezt már tudjuk - szombaton esedékes, a másik pedig szerda tájékán. Utána az addig blokkoló brit AC végre ránk húzódna, így a jövõ hétvége visszahozhatná a 15-20 fokos nappali csúcsokat, ennél több - ha csak nem vesszük figyelembe a friss GFS ORSC-t, egyelõre nincs a láthatáron.

Egy közös pont van mindhárom elõrejelzésben, mégpedig a Spanyolország mellett lévõ ciklon. Ezen kívül mindhárom modell vár egy észak-európai ciklont is, és tulajdonképpen ez adja a fõ bizonytalanságot, ahogy én látom. A GEM és a GFS nagyjából hasonló, miszerint a blokkoló AC Anglia/Izland felett lenne, így az északi ciklon hátoldalán lezúdulna a hideg, Közép-Európában peremciklont generálva, a spanyol ciklon pedig nem tudna észak felé terjeszkedni. Az ECMWF szerint a blokkoló ciklon jóval délnyugatabbra lenne, így a spanyol ciklon elõoldalán Közép-Európáig nyúlhatna a melegnyelv, míg az északi ciklon hideg levegõje Kelet-Európát árasztaná el.
Én a fáklya alapján most egy köztes verziót tartok a legvalószínûbbnek, vagyis 17-e körül számítok hidegbetörésre, de ez valószínûleg csak átmeneti lesz (és nem túl erõs), és a hideg levegõ további hullámai már tõlük északra generálhatják a ciklonokat, így nálunk elõoldali helyzet, és viszonylag kellemes idõ köszönthet be, idõnkénti csapadékkal.

Nem is olyan nagy idõtávra nagy eltérés van a modellek között,konkrétan jövõ hét második fele,az ECM: Link GFS: Link GEM: Link Vélemény arról,hogy melyik lehet a legreálisabb forgatókönyv?

Végülis azt a bizonyos április 20-a utáni nyrat Te már jo ideje tartod.

Tegnap értem haza, és 18-áig maradok. Egészen egyszerûen tökéletesen és maximálisan tönkreveri az idõjárás az összes kellemes idõre vonatkozó reményemet. Nem tudok mit mondani, iszonyúan rossz kedvem lett.
De legalább Írországban pont most lesz jó idõ, hogy itt vagyok, hogy amikor visszamenjek, ez Link várjon?
Már semmin sem lepõdöm meg.

Szerencse, hogy a hét vége felé körvonalazódó idõjárási helyzet nem alakult ki másfél-két hónappal ezelõtt (micsoda azonalitás, te jó ég!) ugyanis keleti-északkeleti áramlás mellett a kontinentális hideg borítékolt lett volna. Tavasz lévén a kelet felõl érkezõ légtömegek immár nem annyira hidegek, mindenesetre egy napokig tartó, átlag alatti hõmérsékletû idõszakra mindenképpen futja majd. Az anticiklon elõoldali, illetve peremhelyzet kedvez a helyi záporok, kisebb esõk kialakulásának. A felhõzetnek köszönhetõen egyelõre megúszhatjuk a fagyokat, viszont elég ha az AC-központ hozzánk közelebb kerül és leáll a szél, így sajnos a jövõ héten kedvezõtlen esetben simán lehet majd a fagyzugokon kívül is 2 m magasságban fagy (jó -2, -3 fok többfelé). Úgy látszik, az elmúlt évekhez képest hosszú tél és a nagymértékû hó- illetve jégborítottság közvetve éreztetni fogja hatását, és a tavalyihoz hasonló, nyárias értékekre (25 fok feletti nappali csúcsok) én - mostani állás szerint - leghamarabb április 20-a után számítok.

Bizony, mivel megjelent, mint bizonytalansági tényezõ, a Skandináv Ac peremén érkezõ hûvösebb, labilisabb levegõ lehetõsége.
A fáklyán látható szórés tipikusan ezt peremhelyzetet jelzi.

Tegnap esti GFS futás hétvégére, szombatra Link vasárnapra Link
Éjféli futás szombatra Link és vasárnapra Link
Van némi különbség, esti futás napos idõ 16-18 fok, igazi kirándulóidõ, esti futás pedig 10-12 fok nappal, szeles, hûvös idõ.

Link Egyre több tag fut mínuszban, keletrõl északkeletrõl érkezhet a hideg, az észak-európai AC áramlási rendszerében, amit elõrejeleznek a modellek és ami kontinentális száraz hideg alacsony harmatpontokkal, ez sajnos ápr. 15 és 18 között meghozhatja a fagyot.

Jelen helyzetben meglepõen nagy egyetértésben a modellek a folytatást illetõn. Vagyis a jövõ hét közepétõl felépülõ, erõs észak-európai, illetve skandináv AC, ameddig a szem ellát. Ezzel együtt pedig keleties irányítás, az átlagosnak megfelelõ - vagyis nappalonként 15 fok körüli, kissé afeletti - hõmérséklet, és az idõnkénti érintõ mediterrán ciklonok/hidegcseppek hatására idõszakos kisebb csapadék.

Hú, nagyszerû! Ezzel kettõre emelkedett a normális konvektív események száma tavaly! Micsoda izgalmas nyár...

Nálunk is elérhetõ, csak a link végi számsort kell visszatáncoltatni:
Link és Link

- - - - -

Ne temessük elõre a konvektív szezont, a blocking-hajlam is hozhat masszív konvekciót, pl. egy Ac-perem és bárikus-mocsár helyzetbõl, elég példa erre 1999 elképesztõ nyara.

Tavaly kettõhöz is szerencsém volt..., az egyiket Miskolcon, a másikat Szerencsen láttam... nevet De nekem ez édeskevés..., nekem hiányoznak a szlovén instabilitási vonalak és az északnyugati squal line-ok... ezek elengedhetetlen kellékek egy jó nyári szezonhoz... és tavaly gyakorlatilag kimaradtak..., egyedül szeptember elején volt 1, AZAZ EGY!!

Elnézést, hogy itt az IDÕKÉP hõtérképét és felhõképét idézem, (elég szemléletes és más histórikus térképet hirtelen nem tudok elõszedni)
és ezzel támasszam alá, hogy a fenti megállapítás nem stimmel:

Szerintem 2009 július 18 hidegfrontnál volt a tavaly nyár legdurvább squalline-ja

Link
Link

Ehhez hasonló de gyengébb volt pl júl 6-7 én este
illetve az említett szept 4-én is
(http://www.idokep.hu/?oldal=arch_kep&kep=hom&ev=2009&ho=09&nap=04&ora=17&perc=00)

Borús kilátások vannak a jövõre nézve, legalábbis ami a szervezett konvekció kialakulását illeti.
Ami már hónapok óta folyik az idõjárásban, az valami elképesztõen silány...
A múlt nyarunkat is a túlzott blocing-hajlam rombolta szét... amiben nagy szerepet töltött be az erõs anticiklonális túlsúly a kontinensünk nagy részén.
Ha jobban megnézem: rövid és középtávon a fáklya eléggé kisimult, ami köszönhetõ a sok anticiklonnak.
A hétfõi csapadékot kivéve (ami már rövidtáv) hosszabb távon nem látszik érdemleges konvetkív esemény.
A kialakuló makroszinoptikus berendezkedést tekintve eszünkbe juthat a tavalyi nyár júniusa, amikor ugyancsak beragadt egy nagyobb hidegörvény Közép-Európa felé... és ezzel hosszú idõn keresztül keresztet is vethettünk a szervezett konvektív folyamatokra...

Tavaly: Link
Most: Link

Most kár belekötni abba, hogy az egyik izobárvonal tavaly nyáron nem ott helyezkedett el, mint ahogy az a mostani helyzetben elõrejelezve látszik (ezt kifejezetten azoknak a kollegáknak mondom, akik szeretnek szõrszálat hasogatni), de hasonló karakterû idõjárás várható.

A 06z-s fáklya hosszútávon kezd szétnyílni... és meglehetõsen hideggel riogat a GFS..., na de nem baj (!) az idõkép 30 napos elõrejelzése jó meleget mutat... és tudjuk, hogy ez fog bejönni!

Õszintén szólva vegyes érzelmeim vannak azzal kapcsolatban, hogy jót fog-e tenni a konvektív szezonunknak a túlzott blocking irányítás, ugyanis tavaly szépen megszívtuk ilyen szempontból! Pár regionális heves idõjárási esemény azért elõfordult, de az ország legalább felét érintõ komolyabb zivataros helyzet nem tudott kialakulni.

Sajnos - ha csak nem változik radikálisan a helyzet - ugyanerre számítok az idei nyári szezonban is, tehát normális konvektív eseményektõl mentes idõszakra.

Tavaly, szeptember 04-én véletlenül becsúszott egy valamire való front..., de a délnyugaton és északkeleten áthaladó pár szupercellán kívül pi**afüst volt a szezon.
Mi az oka ennek a végeláthatatlan nagy blocking irányításnak? Mikor lesz már végre zonalitás? Ezek érdekes kérdések, talán valami hosszáértõ elmagyarázhatná.

Persze nyáron a hasonló idõjárásnak is meg vannak a szépségei, például ismét lehet kiugróan sok nem mezociklonális tuba-tornádó...
Tavaly kettõhöz is szerencsém volt..., az egyiket Miskolcon, a másikat Szerencsen láttam... De nekem ez édeskevés..., nekem hiányoznak a szlovén instabilitási vonalak és az északnyugati squal line-ok... ezek elengedhetetlen kellékek egy jó nyári szezonhoz... és tavaly gyakorlatilag kimaradtak..., egyedül szeptember elején volt 1, AZAZ EGY!!

Én nem akarok még egy hasonló nyarat átélni, de a kilátásaink nem teljesen jók...
Egyetlen bíztató tényezõ, hogy mediterrán ciklonok okozhatnak majd meglepetéseket, ha jó helyen szakad le egy kicsit hûvösebb levegõ..., de a tavalyi szezon a példa rá, hogy nyáron ez se mindig szokott összejönni.
Hol vannak a hullámzó frontrendszerek? Remélem sok ilyenben lehet részünk...

Most úgy néz ki, hogy én már jó elõre eltemettem a nyári szezont, de ha figyelembe veszem, hogy már lassan 1 éve nem lehet szabadulni ettõl rossz blocking hajlmamtól, akkor.... hááát... szomorúság tölt el.
Bezzem amikor enyhébbek voltak a telek, akkor voltak igazán jó nyári szezonok...

A következõ 7-10 nap makroszinoptikusan stabil helyzetnek tûnik: Észak-Európában anticiklon, nálunk a déli peremén a talajon keleties áramlás. Bizonytalanságot csak az okoz, h idõnként az AC permén mediterrán térségbõl ciklonális képzõdmények nyúlnak be, így változóan felhõs idõszakok várhatók, nagyobb eséllyel a déli országrészben csapadékkal. Link Link

Hõmérsékletben a hét közepétõl stabilan 15 fok körüli átlagos értékek várhatóak a csapadékmentes idõszakokban, 850-en a fáklya nagyon együtt fut: Link
Természetesen, ha a mediterrán sekély ciklonok csapadéka jobban felhúzódik, ennél hûvösebb lesz.
Változás majd 10-12-e környékén lehet pl. egy hidegöblítést hozó skandináv ciklon formájában. (GEM, GFS)

Egyszóval átlagos tavaszi hõmérsékletek, de nem túl változatos idõ néz ki április elsõ dekádjára.

Itt már találgatják, hogy milyen híradásokat tudna a "jégügyekben" egyébként nem elfogulatlan NSIDC sajtószoba megfogalmazni: Link

A pillanatnyi északi-sarkvidéki jégkiterjedésnek szerintem nem érdemes túlzottan nagy jelentõséget tulajdonítani, ellentétben az elmúlt években többször is megjelenõ, drámai hangvételû híradásokkal. A mostani regeneráció lehet pillanatnyi kiugrás, vagy a 2007 óta tartó jégnövekedés szerves része is. Ahogyan említetted, néhány héten belül kiderül, merre mozdul el az anomália. Az északnyugati, vagy északkeleti átjáró viszonyaiban semmi meglepõt nem láthattunk, mindkét hajózási útvonal több alkalommal nyitva volt már a 20. század elején is.

Al Gore néhány évvel ezelõtt kijelentette, hogy 2012-re teljesen eltûnhet a nyári jégborítottság az Arktiszon (rá lehet keresni). 2007 decemberében az NSIDC 2012-15 közé datálta ugyanezt: Link Hasonlóan vészjósló elõrejelzéseket hangoztatott kicsivel késõbb Mark Serreze, az NSIDC jelenlegi igazgatója. Például "a sarki jég a halálspirál állapotába került" Link , vagy "jégmentes északi-sark 2008 nyarán" Link és még ez is itt van 2009 nyaráról: Link

Miért nem állítja senki sem szembe ezeket a személyeket és intézményeket azzal, hogy valótlant állítottak? Ráadásul számtalanszor tették mindezt.

Ne legyünk ennyire kritikusok... Leírják részletesen, mi alapján dolgoznak, erre bizonyítékul ott a cikk, amit linkeltem. Páran pedig értelmeztük azóta
Más: A jégtakaró hibázik: Link valami miatt elmúlt 10 éves rekordot dönteni látszik, ilyenkor szokásos csökkenés helyett tovább növekszik. Ez a felettünk lévõ helyen jelenik meg ráadásul: Link (Barents-tenger). Nem semmi, íme a kiterjedtség: Link (-1 °C alatti víz).
Kíváncsi vagyok, ilyenkor a globális felmelegedést, a jégsapka leolvadását prognosztizálók hogyan fogalmazzák cikkeiket... Link ez nem éppen "mintaértékû" a szokásos próféciákban.
"Pici" kiugrásnak viszont még mindig lehet venni, ha innen egy jó tempójú csökkenés veszi kezdetét, akkor ismét lehet, hogy ismét hajózható lesz az északi átjáró (2007). Viszont erre az esély jelen helyzetben csekély (csekélyebb, mint az elmúlt tíz évben, nem?).
Nagyon szép... Link

Link A hónap utolsó dekádjára teljesen felhõmentes idõjárással számol a 30 napos "Idõkép kristálygömb", derült égbolt legalább 9 napon át. Csak tudnám mi áll a legújabb, már-már paródiába illõ próbálkozásuk hátterében.

Eddig sem a magas színvonalukról váltak számomra ismertté az automatikusan legyártott elõrejelzéseik, azonban most egy ilyen felelõtlen húzással végképp leszerepelt nálam a csapat. Felesleges grafikus elemek, szenzációhajhász idõjárási témájú hírek, pontatlan elõrejelzések, némely esetben katasztrofális minõségû adatok a megjelenés szempontjából lehengerlõ hõtérképen. Igazából nem kéne ennyire meglepõdnöm, dizájnt a tartalommal szemben elõnyben részesítõ fejlesztõktõl mást nem is lenne szabad várni.

Nagyrészt egyetértek. A probléma szerintem is ott van, hogy napra pontosan lebontani felesleges: heteket is csúszkálnak a makrováltások, és nem 30 napon, hanem 16 napon belül is 4-5 nap lehet az eltérés. Tegyük fel, hogy ezzel nincs gond. Viszont akkor mire alapozzuk az elõrejelzést? A több napos csúszást rengeteg egyéb tényezõ követi (még az is lehet, hogy nem késik, hanem el is marad), ebbõl pedig olyan hibás eredményeket kaphatunk, ami irreálissá teszi az elõrejelzést. A cseh módszer tetszik, ezzel szerintem is érdemes próbálkozni. Nem véletlenül teszik ezt a milliárdos szuperszámítógépek és fejlesztõik is. Itt a MetNet-en tiltani kéne a GFS 240+ -t is
A cseh módszer viszont a laikusok számára (így akik rá-rápillantanak az idõképre, sokan vannak!) nem alkalmazható. Õk nem akarnak szöveget olvasni, megérteni, mi az a helyenként, meg várhatóan meg 60%-os bizonyossággal. Erre anyum jó példa: Mutatja nekem az OzoneMicsodás oldalon a 15 napos grafikont (ilyen oszlopok talán?), hogy odanézz jön vissza a hideg, mínusz tizenegy, tizenegy! Két kattintással mutatom neki a fáklyát, mondom, hogy ez a magasabb légrétegek hõmérséklete, látszik a szórás, tegnap még itt meg itt futott az átlag, betörhet a hideg, de egyelõre az ECM is tartja a mínusz egynéhányas T850-et, stb. Úgy tûnik, érti, de este a telefonba már azt mondja, hogy "nem megyünk Tihanyba a hétvégén, mert az idõjárás a neten azt mondta, mínusz tizenegy fok is lehet!". Itthon így aztán én is leragadtam a "bizony, hideg lesz!" "esni fog a hó" "lesz napsütés is" kifejezéseknél, kár logikusabban/pontosabban mondani...
Ennek fényében jó fejlesztés csak ez a 30 napos elõrejelzés, szerintem magában a meteorológiában, mint tudományban, nem elõrelépés.

Szerintem kísérletnek mindenképpen hasznos, és én el tudom képzelni, hogy a nagytérségû folyamatokat ezzel a módszerrel sorrendhelyesen el tudják találni. De:
1. Magyarország kicsi, így ha egy kicsit arrébb kerül pl. egy ütközõzóna, máris teljesen más idõjárás lesz az egész országban. Ezenkívül (ahogy azt le is írják) a végére az idõbeli elcsúszások is több napra nõhetnek.
2. Az a 30 év szerintem túl rövid, igaz az 1973 elõtti idõszakból pedig valamennyire pontatlanabbak a mérések.
3. Az idõjárást döntõen befolyásolja a napsugárzás. Így a kiválasztásnál elsõdleges szempontnak kéne lennie annak, hogy a kiválasztott nap az adott év hasonló idõszakában legyen (tökugyanazt a felállást más események követik januárban, mint júliusban). Így persze még rövidebb az a "pár" év. Talán ez az egyetlen nagy hibája a módszernek.

Pár éven keresztül mindenképpen tesztelném, hogy mennyire sikeres. Elképzelhetõnek tartom, hogy a nagytérségû eseményeket egész jól körvonalazni tudja majd ez az elõre.

Tessék: Link , illetve Link - ez az átlagosnál kb. 1 fokkal hûvösebb tavaszt, illetve nyarat, ezzel együtt az átlagosnál több csapadékot vetít elõre tavaszra, illetve az õsz elejéig. A legnagyobb megatív eltérés júniusnál mutatkozik (vagy tipikus Medárdról lehet majd szó, vagy egy, a tavalyihoz hasonló, majdnem 2 hétig egy helyben pörgõ magassági hideg légörvény okoz sok csapadékot + az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletet).
Tényleg, jó lenne szembesíteni a NOAA elõréket a valósággal, fõleg a Kárpát-medence, ill. Közép-Európa vonatkozásában. Én például arra emlékszem, hogy a márciusnak a NOAA szerint igen hidegre kellett volna sikerülnie, ehhez képest Magyarország területének 95%-án várhatóan enyhe pozitív anomáliával zárunk majd. Az, hogy 6 hónap egymás után negatív T-anomáliával és átlagon felüli csapadékhozamokkal zárjon, véleményem szerint aligha valószínû - hacsak nem egy hosszabb, évekig tartó tendencia kezdetérõl van szó. Végül összehasonlításképpen egy olasz szezonális elõre - áprilistól júniusig: Link
Havi elõrék: véleményem szerint nem jó megközelítés napokra lebontva 30 napos prognózist készíteni, ennek csak nagy bukta lehet a vége. Ha már egyáltalán valaki vállalkozik rá, én a csehek példáját követném: õk 3, 10-10 napos periódusra bontják az elõrejelzett idõszakot és általánosan körvonalazzák az egy-egy dekád /10 napos idõszak/ alatt váltakozó idõjárási helyzeteket, várható T-ingásokat, végül elmondják, hogy a teljes 30 napos idõszak szerintük T, illetve csapadék szempontjából milyennek várható a sokévi átlaghoz képest. Ennyi

Link
Azon gondolkodom, lehet-el alapja, vagy egy újabb "naptárral" állunk szemben. A statisztikai megfontolásokat valamilyen okból én alapból nagyon nem szeretem (na persze, 3 éven át június 9-én vihar volt, most akkor most is lesz? Nem nagyobb a valószínûsége...). De napi bontásban ilyet csinálni még talán felelõtlenség is. Elvégre a GFS 180+ is csak bizonyos makrohelyzetekben jár közelebb a valósághoz, de 384 órára? Napi bontás? Továbbá, ha ez a kiinduló adatsoruk a következõ két hétre, akkor úgy kéne lengeniük, mint a GFS-nek, ami nem piskóta.
Ha még a népi regulákat is leprogramozták, akkor nekem már nincs egyéb mondanivalóm.
Cserébe valaki tudna egy szezonális elõrét linkelni? A régi linkek már nem jók.

A Mecsekben ez hó lehetne Link Link

Valószínûleg igazatok van, amikor azt írjátok, hogy nem véletlen "instabil" a fáklya (hideg-meleg légtömegek ütközõzónája Mo.), ugyanis néha 1 nap alatt teljesen mást mutat. Most épp azon döbbentem le, hogy megnéztem egy Dél-Mo.-i fáklyát, és pár napja még -5 fokig lement, most pedig már (szerencsére) 0 fok alá sem megy. Ennek pedig nagyon örülök, mert nem nagyon sírom vissza a 10 fok körüli Tmaxokat.

Azért itt azt figyelembe kéne venni, hogy már igencsak április van, illetve lesz, így ahogy Ferri is írta nem igazán érdemes néhány napnál tovább nézelõdni. Egyrészt mert még északon jelentõs hideg van felhalmozódva, viszont délen már a napállas és egyéb tényezõ miatt, egyre magasabb hõmérsékletek uralkodnak. Itt mi a kedvezõ, avagy a kedvezõtlen makrófelállás következményében meg igencsak egy ütközési zónában szoktunk lenni áprilisban. A hideg ugyanúgy, mint a meleg levegõ is eláraszthat bennünket.
Nem véletlenül az egyik legszelesebb legnagyobb változásokra képes hónapunk. Április 8-án már mértek 30,2 fokot is, de ezen a napon még elõfordult -10,1 fok is, hazánk területén.
Ezért tartósan hideg vagy meleg idõjárásról nem célszerû szót ejteni, mert ezt a modellek a legnehezebben fogják meg, fõként ilyen távlatban.

Ugyanakkor nagy változás látható a fáklyán,ahogy azt várni lehetett az áprilisi "tartós" hideg idõbõl,mostanra 2-3 napos lehûlés látszik,jövõ hétre.

Így van, fölösleges most dublini fáklyát linkelni, ha egyszer nem oda várható a blokkoló anticiklon(ok). Link

Annyit már le lehet írni szerintem, hogy ez a lehûlés nem fog jót tenni a vegetációnak.

A frissülõ ECM is tarja a komoly lehûlést. Link Link

Nem tudom, hogy ezzel mit akartál mondai de ez egy dublini meteogramm.
Itt van budapesti, itt van rajta lehûlés:
Link
Link

Borzasztó becsapósak a magyar fáklyák,a jövõ heti lehûlés egyelõre a kutya vacsorája: Link

Szerintem az idei júniusi idõ hasonló lesz/lenne 2009 júniusához (szintén NAO ) , tehát akár hosszú napokig/hetegik tartó konvektív idõszak sok csapadékkal, ezért a T-k is alacsonyabbak lennének a MEGSZOKOTTAKNÁL: tehát átlagos, vagy kicsivel átlag alatti T-k. Kifejezetten hideg idõre és tartos esõs idõszakot nem nagyon várok.

Bakonyvár: egyet tisztáznunk kell - 25 fok márciusban tényleg abszolút ritkaság, latolgatásom az esetleges nyárias helyzetek tekintetében KIZÁRÓLAG áprilisra vonatkozik.
Az utóbbi 10 nap felmelegedésének mértéke engem is jócskán meglepett, magas átlag T-k is kerekednek 1-1 napon, de mindez tavaszi, s nem nyári jelleg. Elég megnézni egy-két állomás T-görbéjét, és minden világos: reggel alig +2/+3 fok, nappal csaknam 20 fok - ez egy, az átmeneti évszakokat jellemzõ, 15 fokot is meghaladó T-ingadozás.
Végül, de nem utolsósorban: korábbi latolgatásaimat ha figyelmesen végigolvasod, én is elképzelhetõnek tartok egy gyors váltást a koranyár irányába, egyetlen eltérés a tavalyi évhez képest annyi, hogy ez 2-3 héttel késõbb érkezhet meg, és a március 17-én véget ért tél és a majdani nyárias jelleg közé beékelõdhet egy néhány hetes, túlnyomórészt tavaszi jelleggel bíró idõjárás. Ennyi

Egyetlen támpontom május-június tekintetében a NAO-index. Ez kitartóan valamivel átlag alatti T-t mutat. Hidegtartalékok híján - ezek fokozatosab felszámolódnak - ez leginkább ciklonális hatások uralta és csapadékos periódusok túlsúlyára utalhat, júniushoz érkezve egyre inkább bárikus mocsár helyzetekkel, zivatarokkal tarkított jelleg térnyerésére. Vagyis inkább nedvesebb, mint száraz, inkább átlagos vagy 1-2 fokkal átlag alatti folytatást várok az év 1. felének fennmaradó hónapjai alatt /május, június/.

Nem tudom mennyire reális 25 fokot(nyarat) várni márciusban,lehet,hogy nem is lesz meg.Eddig 24,9 fokos maximumra emlékszem egy amatõr oldalról,hivatalosan 23-nál több talán már nem lesz ebben a hónapban.Ennek ellenére nem osztom,hogy idén nem egyszerre megyünk a télbõl a nyárba,persze az április is hozhat akár téli idõt,de nyáron is volt már olyan lehûlés,hogy majdnem fagyott.
Nálam márc.8.zord nap lett és majdnem -5 fok,vagyis januári volt a napi közép.21-én már 15 fok felett,vagyis kora nyári magasságban volt 13 nap alatt a közép(20 fokos melegedés!),de legalábbis megüti a kései tavasz szintet.Ma már 17-18 fokos június eleji közép is lesz az országban,vagyis nem 1-2 napos meleg idõrõl beszélhetünk,hanem már tartós meleg van.Egy hidegfront(akárcsak nyáron) lehet,hogy visszaveti a T-t akár 10 fokkal,de a lehûlés tartósságáról nem gyõznek meg a fáklyák,modellek (ahogy 2 hete sem mutattak ilyen tartós meleget,majd mindenki nagy hidegöblítésket látott belõlük).

ad/Pressburger
Latolgatásod alapján úgy látom, nagyjából bejönni látszódik az, amirõl kb. március közepén beszéltünk... A 15-ödike környéki télies szakaszt egy törvényszerû melegedési fázis követte, ezt a szerb hosszútávú mutatta is annak idején. Viszont már akkor kiokoskodtuk, hogy április elsõ napjaiban érik egy jó kis hidegöblítés, amely megtorpanást, visszaesést okoz a kitavaszodásban. Én még a síkvidéki hózáport is megkockáztattam, szerencsére ez azért nem fenyeget úgy tûnik, bár a T850 fáklya stabilan 0 és -5 fok között marad, szóval dara- és havasesõ záporok kifuthatnak április elsõ dekádjában...
A meridionális áramlások dominanciája sejthetõ volt a nagy északi hidegbázis miatt, ami azonban szépen-lassan zsugorodik és felszámolódik, szóval szerintem ez az utolsó komolyabb hidegöblítés. Ha az áramlási trend nem változik, akkor április közepén újból elõoldali helyzet valószínûsíthetõ, ami viszont már valóban jó eséllyel meghozhatja a nyári napokat és a zivatarokat...

Mi a véleményed a májusról és a medárdi idõszakról? Csak hogy elébe menjünk a dolgoknak...

Így van, ezért mondom, hogy 6 napnál tovább jelenleg igen nehezen elõrejelezhetõ az idõjárás /így április küszöbén ez így is van rendjén/. Egyébként megfigyelhetõ, hogy tartja magát a meridionális áramlási muszter, zonalitás szinte nincs is /ha van, akkor se tart 2-3 napnál tovább/.

Azért én továbbra is azt mondom,hogy azzal,hogy DNY Európa erõsen bemelegszik,hatással lesz ránk. Csalóka,szerintem most ez a stabil hûvös fáklya,nagyon közel lesz hozzánk a nagyon meleg idõ,akár futásról-futásra nagy változás lehet a tagoknál.

Szerdán egy markáns hidegfront érkezik, mögötte jó 8-10 fokkal hidegebb levegõ árasztja el a Kárpát-medencét. 6-7 napnál tovább most a szokásosnál is nehezebb latolgatni: ha a fáklyát veszem alapul, április 1-tõl akár egy hosszabb, az átlagosnál hûvösebb idõszak is kezdetét veheti, az egyes modellfutások viszont inkább rövid hûvösebb és enyhébb idõszakok gyors váltakozását sejtetik. Idén szerencsére - úgy néz ki - nem megyünk át a télbõl egyenesen a nyárba, hanem egy néhány hetes tavaszi idõszak fogja áthidalni a két fõ évszakot. Az elsõ nyári napokra (nappali csúcs >25 Celsius-fok) leghamarabb április 10-e, de inkább 15-e után számítok. Egy-egy melegszektorban ennél hamarabb is meglehet a 25-ös, de jellemzõen (az ország területének legalább a felén) csak ezután számítok ilyen magas értékekre.

Nem is kell olyan messzire visszamenni. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben Nagyszalontán április harmadik dekádjában gyakori jelenség volt a hózáporral, havazással betörõ pár napos hidegzuhany, olyannyira, hogy a jelenség már-már törvényszerûnek tûnt. Aztán a következõ években szépen elmaradt.