Globális jelenségek

Itt vannak még oldalak a NAO-ról és a Golfról Link

Azt hiszem ezt hivják örökifjú valószinûségnek, azazhogy az adott esemény valószinûsége nem függ az elõzõektõl.

Már vagy 5 éve figyelgetem a vízhõmérséklet anomália térképeket (tulajdonképpen az El Nino kapcsán találtam meg) és kb. egy hete 3 hasonló hõmérsékleti "rajzolattal" bíró november eleji térképet (1997, 2002, 2006) raktam egymás mellé. Ezek közül most a 1997-es és a 2006-os tünt inkább hasonlónak, annak ellenére is, hogy 97-ben hatalmas El Nino volt.
Az ONI index hideg/meleg periódusok közti átmenetének tendenciáit figyelve is inkább az 1997-98-as "verzió" látszik közelebbienk.
Link
Az is igaz viszont, hogy a linken megtalálható INO index 1986-ban a mostanihoz hasonló tendenciát produkált és ugye 87 elsõ két hónapja igencsak emlékezetes volt...
Mindenesetre kíváncsian várom, hogy a fentiek alapján általam most még enyhének vélelmezett tél mit hoz majd!

Ezzel tisztában voltam, csak kíváncsi voltam a véleményedre, hogy ez a mostani visszahúzódási mérték mennyire normális?
Úgy sejtem, kicsinkét többet tudsz róla, mint én.:-)

A jégtakaró peremének váltakozása "kis" mértékben normális. Az utóbbi napokan valóbban kicsit hátrált a Skandináv-félszigetttõl északra a jégtakaró, de ez köszönhetõ annak is, hogy az utóbbi pár napban ezen a térség a ciklonok elõ oldalára került, vagyis erõs, viharos D-i, DNY-i szél fújt ezekben a térségekben. November elején, október végén még javában ciklon hátoldali helyzetben volt a terület.

Az utóbbi napokban az északi sarki jégtakaró a Golf-irányából jobban visszahúzódott a térképek szerint. Ez normális? Nem lehet, hogy a nyugati oldalán látható hidegebb keskenyebb részre szûkíti az áramlatot, amely ezért messzebre nyúlik fel?
Én jobban örülnék, ha valóban a szokottnál gyengébb Golfról lenne szó.

Ugyan a rengeteg tennivalóim miatt az utóbbi idõben nincs idõm sokat elemezni, ám nekem is feltûntek a Golf-áramlatban eme hideg foltok és a déli ciklonális gyûrûleszakások bizony %-okban mérhetõ hõtranszport-ingadozást (csökkenést) jelenthetnek.

A tengervíz hõmérsékleti anomália térképeket a westwind.ch oldaláról el lehet érni a Current Weather/Weather Obs menün belül az OSDPD SST Anomaly alatt:Link
Sajnos a többi hasonló hõmérsékleti anomália onnan nem érhetõ el már egy ideje. Ezen az oldalon mindig friss anomália térkép van feltüntetve. Ezeket 3-4 naponta készítik el mindig. Tehát ilyen gyakran jelenik meg új.

A korábbi link:Link
itt beállítod a megfelelõ értékeket és elkészíti a térképeket neked.

Ha néhány hetes és esetleg hónapos idõskálán vizsgálódunk, akkor az idõjárás alakulása hatással van a tengerek felszíni vizeinek hõmérsékletére. Ez a módosulás azonban a késõbbiekben visszahatnak az idõjárás alakulására. Azt feszegetni, hogy melyik hat melyikre, talán olyan, mintha azt kérdeznénk mi volt elõbb a tyúk vagy a tojás.
Várhatóan hatással lesz. Ahogyan erre volt példa az idén is. Nevezetesen a tél második felében tartósan kialakult anticiklonok miatt módosult pályán "közlekedtek" a ciklonok Európa felé az Atlanti-óceán felett. A szokottnál 10-15 földrajzi szélességi fokkal délebbre volt a poláris jet. Nagyjából a 40-45. szélességi fok környékén mozgot február végétõl márciuson át. A ciklonok tehát többnyire ezen a szélességen közlekedtek Európa felé, és hát csapadékukkal jelentõsen hûtötték heteken keresztül az óceán felszíni vizeinek hõmérsékletét. (Valahol az akkor lementett hõm. anom. térkép megvan, megpróbálom elõkeresni. ) A lényeg, hogy nagyterületen a szokásosnál kb 2-4 °C-kal elmaradt a víz hõmérséklete. Ennek hatása részben az lett, hogy a nyár késõbb indult be a maga magas hõmérsékleteivel (június vége), és a tavasz is hideg maradt. Persze hatással volt a jelentõs hótakaró, amely a Kelet-európais-síkságon felhamozódott, és a tartós anticiklonoknak is. Ezek ok-okozati viszonyban vannak.
A mostani helyzetet tekintve még pár napot kivárok, hogyan változik a hõmérséklet. Viszont ha továbbra is marad a kedvezõ feltétel, hogy "gyûrûk" szakadjanak le a Golf-áramlatról és így néhány hét múlva kevesebb energia jut el az Észak-atlanti térség északi részei felé, továbbá, hogy erõsödik a hideg áramlat Izlandtól északra, lecsökkenhet a ciklonaktivitás és gyakoribb anticiklon kiépülés lehetséges. Viszont mivel a szokottnál hidegebb ismét az Atlanti-óceán középsõ vidéke, valószínûleg ott is anticiklonok fognak dominálni és nem pedig a ciklon aktivitás. Mindenesetre ezek pontos elemzése némi vizsgálatot igényel és elhamarkodottan nem jelenetenék ki semmit. Mindenesetre egy lehetséges forgatókönyv az, amelyet igyekeztem felvázolni, tényleg csak vázlatosan. Nem hinném, hogy helyén való lenne regényeket írni ebbe a fórumba

nagyon jó a link!
kellene a Linkgyûjtemények közé egy Éghajlat - Éghajlatváltozás linkgyûjtemény, közöttük ez is!
az elõzõ link is baromi jó volt.
(remélem az illetékesek elolvassák

Ebbõl szerinted lehet az idei télre tartós hatásra következtetni?

Egyébként ha már Golf-áramlat emlegetve volt:
Link
Folyamatosan figyelem a tengerfelszíni hõmérsékleti anomália mezõt.

Svadasz: igen, ugyanezen az alapon az egyszerûen szárazabbá váló éghajlat is "megrövidíti" a gleccsereket. Ez megfigyelhetõ pl. azonos szélességen Andok nyugati és keleti oldalát összehasonlítva: a hõmérsékletben gyakorlatilag nincs különbség, de a nyugati oldal sokkal több csapadékot kap, ezért ott mélyebbre nyúlnak le a gleccserek (sõt, maga az örök hó határa is alacsonyabban van).

Nao: emlékszem, 1-2 éve ez a téma már szóba került itt. Ha egy gleccser felsõ szakasza a több csapadéktól elkezd vastagodni, akkor lefelé folyva ennek a nagyobb tömegû jégnek több idõ kell ahhoz, hogy elolvadjon, még akkor is, ha pár fokkal megemelkedett a hõmérséklet. Másfelõl: a vastagodástól a gleccser eleve felgyorsul. Ha pl. kétszer gyorsabban mozog, és másfélszer gyorsabban olvad, még akkor is messzebbre lejut, mint korábban...

A melegedés segítheti a "jégfolyam" gyorsabb mozgását, míg a több csapadék a hízásnak, így egyúttal az elõrenyomulásnak is.
Viszont ez most csak felvetés a részemrõl: ha eleve kevés csapadék esik, kevesebb hó képzõdik, kisebb jég tömegre hat a gravitáció, nem felététlen gyors az elõrenyomulás és így nyáron már magasabb szinten is olvad a jég. Tehát ha pusztán szárazabbá (nem feltétlen melegebbé) válik az éghajlat egy ilyen glecser közelében, akkor is visszahúzódhatnak? Mit gondoltok? Persze nem olyan egyszerû ezen összefüggések hatásait elemezni.
A szárazabbá váló éghajlat még nem feltétlenül velejárója egy melegedõ éghajlati viszonynak.

Noli:

az lehet egy magyarázat, ami a belinkelt hírben is van, vagyis hogy a fokozott csapadékhullás miatt van, de ettõl szerintem nem nõhet egy gleccser hosszában csak vastagságban. Grönlandon is annak ellenére, hogy fokozódik a jéghegy képzõdés, tehát az olvadás, a sziget belsejében egyre vastagabb jeget mérnek, mert több ott is a csapadék.

azt tudom nehezen elképzelni, hogy annyival több hó essen, hogy egy egyébként melegedõ környezetben, amikor fokozatosan tolodik feljebb és feljebb a hóhatár, annyi csapadék hulljon a hóhatár felett, hogy az ne tudjon elolvadni addig a magasságig se, ameddig korábban a gleccser tartott.

nao, azt pl. jó volna tudni, hogy az adott gleccserek milyen irányban "folynak". Példa: az Elbrusz gleccsereit vizsgálták nemrég, és arra jutottak, hogy míg a délies futású lejtõkön csökken, addig az északias lejtõkön növekszik a gleccserek hossza (néhány évtizedes mérések). Forrás: Földgömb 2006/7, 37. oldal.
Nem lehet, hogy a norvégoknál alapvetõen északias kitettségûek a gleccserek és az ok hasonló az Elbruszéhoz?

Svadasz:
köszönöm a korrekciót!

így - a két ábrát együtt látva - viszont az szúr szemet nekem, hogy amíg a Grönland-Labrador térség a korábbi hûlés után melegedik, amit felfoghatunk egy korrekciónak, addig a bázis idõszakban is enyhe pozitív anomáliát mutató Skandinávia viszont tovább melegedik.

és akkor bedobok ezzel kapcsolatban egy témát, ami ellentmond a NOAA adatoknak:
úgy olvastam, hogy a "90-es évektõl szignifikánsan mérhetõen gyarapodtak a norvég gleccserek, pedig egész Európában máshol fogytak.

Link

tudsz errõl valamit?

1981 és 1999 közötti telek hõmérsékleti anomáliáját mutatja a lenti link az 1951-1980-as bázis idõszakhoz képest. Ezen az látszik, hogy Grönlang nyugati részénél, és Labrador térség felett negatív anomália figyelhetõ meg, míg Európa felett pozitív anomália.
Az elõbbi link, amit belinkeltél az trend volt, amely , pozitív tendenciát mutat. Azonban, ha a hõmérsékleti anomáliát nézzük, láthatóan más információhoz jutunk.
A trendek vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy elõtte milyen értékek voltak a jellemzõk. Pl a NOAA hõmérsékleti adatbázisa alpján, Labradortól nem messze az Atlanti-óceánon a mainál melegebb tengervízhõmérséklet volt jellemzõ a téli idõszakban. Most ugyan emelkedõ trend jellemzi abban a térségben a hõmérsékletet, de csak azért mert egy tartós hûlõ periódus véget ért.
U


Link

CSináltam egy érdekes összevetést!
Az elmúlt évszázad téli hónapjait néztem, és azokat a hónapokat emeltem ki, amelyek átlaga mínusz volt, zárójelben a -2,0 fok alattiak láthatóak. MIközben 30 százalékkal csökkent a téli ilyen hónapok száma, addig december megfelezõdött, és még látványosabb ez a -2,0 alatti értéknél.
Vajon mi lehet ennek az oka? Kapcsolódhat-e a Golfhoz?

1900-50 1950-2000
55 40

12: 12 (6)/ 6 (1)
1: 29 (1/ 24 (9)
2: 14 (6)/ 10 (5)

Ez egy kicsit egy februári felvetésre rímmel.
Akkor a Golf gyengül vagy erõsödik volt a téma. Voltak vélemények pro és kontra, de meggyõzõdésem, hogy nekünk európaiaknak ezzel kellene a legtöbbet foglalkozni, mert a teleinkre ez van legnagyobb hatással.

nagyon jó az oldal!

ha a teleket nézem az 1981-1999 között a bázisperiódushoz képest (1951-1980), akkor a legnagyobb pozitív anomália Grönland és az Atlanti-óceán legészakibb, északi sarki részén volt.
nekem - laikusnak - úgy tûnik, mintha a Golf-áramlat "fûtött" volna jobban: éppen azok a területek érintettek, amerre még éppen eljut (egy kisebb ága pl. éppen Grönland nyugati partjainál válik le és hatol észak felé).
érthetõ az adatokból a tapasztalt fokozott jégolvadás is.

Link

Ismerem a linket, budapesti és pécsi is fennt van, van nyers és homogenizált adatsor. Érdemes jól átnézni.

Meteo linkelte be az elõbb egy másik fórumba, de itt is megállja a helyét. Lehet bogarászni: Link

Így van.
Viszont kevesebb személyeskedést kérek !

Javaslom, hogy térjünk vissza a fórum eredeti témájához.

Látom, sikerült életet lehelnem belétek.
MOndhatnám, én megtanultam írni, ti meg nem tudtok olvasni, ez a probléma kulcsa.
Én nem ezt írtam.
Az 50 százalék mindig 50 százalék marad, de annak az esélye, hogy tízszer egymás után fej lesz, az nem lehet 50 százalék.
Tehát nem az 50 százalék esélye változik, hanem az, hogy ez az 50 következik be, és nem a másik.

Na igen, ezt én is észrevettem, de tudom mit akart kihozni belõle, csak belekeveredett

Ha ilyen ostoba elméletek nem gyõznek meg, légyszíves végezz el egy kísérletet: Vegyél egy pénzérmét.
1. Dobjál addig, amíg nem kapsz egymás után 4 fejet. Ezután már eléggé lecsökkent a valószínûsége a fejnek, szerinted.
2. Most akkor dobj egyet, és írd fel az eredményt(X).
1.-et és 2.-öt ismételd meg mondjuk 20-szor.
A legvégén nézd meg, hogy a leírt 20 darab X-bõl mennyi lett a fej, és mennyi az írás.
A te elméleted szerint ekkor sokkal több írásnak kell kijönni, mint fejnek, mert a pénzérme emlékszik rá, hogy mi volt elõtte...

Jók a linkek, csak egy apróság szúrt szemet a másodikból: "a hûvösebb (...) vizekben a savas hatású gáz elég jól oldódik és képes megkötni az ott oldott állapotban lévõ karbonátokat, miáltal az óceánok egyre savasabbak lesznek". A több CO2 nem "megköti" a karbonátot, hanem a pH savasabbá tételével épp könnyebben oldhatóvá teszi, ill. megnehezíti, hogy kiváljon (vagy egy élõlény kiválassza) a vízbõl. Pontosan ezért romlanak a mészvázat kiválasztó élõlények feltételei - ami valóban komoly veszély.

A Stelvio-effektus miatt veszik be az emberek kanyar nélkül a különbözõ szerencsejátékok "nagy" nyerési esélyeit, és nekik találták ki azokat a bizonyos táblázatokat. De a éegszomorúbb tényleg az hogy nem fogadják el az igazságot hanem csak lesnek ki a szemenlenzû alól.

Más: Link Link

Szerintem ilyesmi lehet. Vagy már van egy kies lakosztályuk a Holdon, szép kilátással a földkeltére :-)

A másik dolog meg az, mintha elfeledkeztünk volna róla, hogy nem tudunk hová menni. Vagy a tisztelt "elit" úgy gondolja, õk még kihúzzák valahogy, aztán meg úgyis mindegy? Mire tényleg nagy gáz lesz, úgyse fognak élni?

Valóban nem túl nagy újdonság. Tény, hogy amíg a túlélés a tét (rövid távon), az ember nem törõdik a hosszú távú következményekkel. Az "elit" meg valóban nem foglalkozik az ilyen jellegû dolgokkal. Kibillent az egyensúly. Milyen vicces, nem éppen Kínából ered a Jin-Jang elmélet? Egyensúly...Csak hát azóta egy kicsit megszaporodtunk. Fõleg ott.

Szerintem ez se túl nagy újdonság, Kínáról egy ideje tudni, hogy milyen növekedésen megy át (jelen helyzetben direkt nem a fejlõdés szót használom).
Piszok jó dolog, hogy a fél világot ellátja mindenféle olcsó holmival, (valakik azért ebbõl is gazdagodnak persze) de valamiért kimaradt volna, hogy ennek is ára van?
Ez ellen még annyit sem lehet tenni, mint az USA szennyezési dolgai ellen.
Valami hihetetlen jól kiépült struktúrája van a kínai gazdaságnak, megtámogatva egy nagyon erõs politikai irányítással, ami elég régóta beivódott az ottaniak életébe ahhoz, hogy még egy "rendszerváltás" sem tudna változtatni rajta (még Mao is ezt a gondolkodásmódot lovagolva tudott hatalmon maradni, hisz elõtte ott volt Kínának a császárság évezredes hagyománya. Míg az egyszerû emberek pusztán a túlélésért dolgoznak, nem fognak azzal foglalkozni, hogy kinek-minek árt az õ tevékenységük. Az elitnek meg egyáltalán nem érdeke, ugye.

Link

Ne kérj bocsánatot, ennek több köze van ehhez a fórumhoz, mint a mi polémiánknak!:-)

Bocsánat ha a vitába bele szólok, de ezen a hõmérsékleti anomália térképen, nagyon jól látszik a Golf-áramlat vonala USA keleti oldalánál. Továbbá az is, hogy eléggé elõre terjedt a Labrador-áramlat következtében az "édes", hideg víz.
Link

stelvio: egyébként ha érdekelnek a vulkánok, van egy nagyon jó olvasni valóm a számodra:
Link
Nem egészen az a téma, amirõl itt most kipattant a vita, de okos és érdekes könyv, sok hasznos információval, mégpedig olyan módon elõadva, hogy nem fogod tudni letenni.

Stelvio: a világ összes valószínûségszámítási tankönyvében és kurzusán ezt az "ostobaságot" oktatják, Ha te ezt meg tudod cáfolni, könnyen lehet, hogy a kedvedért megalapítanák a matematikai Nobel-díjat... Hinni persze bármit lehet, azt is, hogy kétszer kettõ öt, de akkor legalább ne ostobázd le azt, aki szerint négy. Egyébként pedig mielõtt ítéletet mondasz valakinek a tudásáról, szerintem tanácsos a nevére kattintani és belepillantani az adatlapjába... [cauchy esetében ezt különösen javaslom.