Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ma reggelig a csapadék mennyisége 24,6 mm, nagyobb része, mintegy 60-70%-a esõben érkezett, minthogy reggel 5-6 cm volt a hóréteg vastagsága. Most már bõven 10 cm felett vagyunk. December is kitett magáért, 80,9 mm ma reggelig, az év pedig erõsen közelíti az 1 métert, 968,7 mm, de el nem fogjuk érni.
10cm hó esett reggelre. Kiolvasztás után, az elõtte leesett esõvel együtt, a tegnapi nap csapadéka 14mm lett.
December 56mm, az év 975mm-en áll.
December 56mm, az év 975mm-en áll.
Tetemes csapadék hullott az utóbbi napokban és hullik is jelenleg.Kékesen az utóbbi 3 napon 32 mm-t mértek és a napijelenések szerint 82 mm esett dec. 1. óta és még a tizedmilis napok 8 db.Plusz ma is havazik,így megvan a 90 mm lassan ebben a hónapban is.Pitom dec. elején 90 mm elmaradást említett a tv-ben a rekordtól...
A napijelentés bükki állomásán(nem Eger) kb. ugyanennyi esett(>85),sõt Árpád-tetõ is hasonló mennyiség(>87).A dec. országszerte az évhez méltóan búcsúzik,de ez a sok csapadék már 15 hónapja van országszerte. Ha 15 hónapot nézünk,még 1800 mm is összejöhet valahol az említett hegyvidékeken,de a Börzsöny,Pilis,Bakony sem sokkal lehet kevesebb. [esõ]
A napijelentés bükki állomásán(nem Eger) kb. ugyanennyi esett(>85),sõt Árpád-tetõ is hasonló mennyiség(>87).A dec. országszerte az évhez méltóan búcsúzik,de ez a sok csapadék már 15 hónapja van országszerte. Ha 15 hónapot nézünk,még 1800 mm is összejöhet valahol az említett hegyvidékeken,de a Börzsöny,Pilis,Bakony sem sokkal lehet kevesebb. [esõ]
"hisz annyira tudja cáfolni a természet az esztelenül kimondott szavakat"
Igaz, az a legszebb, amikor az idõjárás cáfol rá a kutatókra.
Egyébként Zoo-val és Wetsommal is beszélgettünk a napokban arról, hogy a NAO-indexes térképet megnézve Link tényleg felmerül a kérdés, mikor lesz vége a gigablockingnak, mikor megy vissza pirosba az a nagy kék hegy!?
Mert elõbb-utóbb végeszakad, az elmúlt 60 évben a grafikonok szerint egy alkalommal volt 1 évnél hosszabb ilyen durva blocking, ez pedig 68-69-ben volt. És most pont egy éves a mostani nagy kék hullámhegyünk.
Visszatérhetnénk már pirosba.
Igaz, az a legszebb, amikor az idõjárás cáfol rá a kutatókra.
Egyébként Zoo-val és Wetsommal is beszélgettünk a napokban arról, hogy a NAO-indexes térképet megnézve Link tényleg felmerül a kérdés, mikor lesz vége a gigablockingnak, mikor megy vissza pirosba az a nagy kék hegy!?
Mert elõbb-utóbb végeszakad, az elmúlt 60 évben a grafikonok szerint egy alkalommal volt 1 évnél hosszabb ilyen durva blocking, ez pedig 68-69-ben volt. És most pont egy éves a mostani nagy kék hullámhegyünk.
Visszatérhetnénk már pirosba.
Valószínû, hogy 31-ig nem megy el itt a hó, így szezonban 29 hótakarós napom lehet, decemberben 5 nap volt csak hótakaró mentes nálam. Ha a 2010-es esztendõt nézem akkor 74 nap ez a szám. Nem hiába érzetem, hogy állandóan csak lapátolok mint ma reggel is:-) Az év átlagos hõmérsékletû lehet viszont nagyon durván csapadékos, most 903,9mm állunk.
December sem aprózta el eddig 46,4mm a csapadék mennyiség és a középhõmérséklet két értekbõl -0,3 fok, így valószínû, hogy jó 2 fokos negatív anomáliával zárhatunk, és még egy-két keményebben fagyos éjszaka is becsúszhat. Ja azt már nem is merem leírni, hogy hány napot havazott, hisz óriási szám ez is, biztsoan nem egyszer:-)
Jó kis kontraszt van a 2006-2007-es tél és az idei között hmm, csak némi nyomás változás kell a kontinensre és máris más a gyermek fekvése! Ez a szép az idõjárásunkban, hogy hihetetlen produkciókra képes! Vajon mikor kaphatunk egy 2006-2007-hez hasonló telet? Mert szinte biztos vagyok, hogy lesz még olyan, ha nem is annyira enyhe de biztosan lesz hómentes enyhe idõszak, és akkor jön a soha nem látott melegedés szindróma, mint ahogy jött akkor is, és tessék, mi van idén?:-) Emlékszem, hogy itt már nem lesz tél hó stb, de hányszor, de hányszor elhangzott akkor. Na jó az elmélkedést bejezem, de jó ilyen gondolatok leírni, hisz annyira tudja cáfolni a természet az esztelenül kimondott szavakat, elnézést mindenkitõl.
December sem aprózta el eddig 46,4mm a csapadék mennyiség és a középhõmérséklet két értekbõl -0,3 fok, így valószínû, hogy jó 2 fokos negatív anomáliával zárhatunk, és még egy-két keményebben fagyos éjszaka is becsúszhat. Ja azt már nem is merem leírni, hogy hány napot havazott, hisz óriási szám ez is, biztsoan nem egyszer:-)
Jó kis kontraszt van a 2006-2007-es tél és az idei között hmm, csak némi nyomás változás kell a kontinensre és máris más a gyermek fekvése! Ez a szép az idõjárásunkban, hogy hihetetlen produkciókra képes! Vajon mikor kaphatunk egy 2006-2007-hez hasonló telet? Mert szinte biztos vagyok, hogy lesz még olyan, ha nem is annyira enyhe de biztosan lesz hómentes enyhe idõszak, és akkor jön a soha nem látott melegedés szindróma, mint ahogy jött akkor is, és tessék, mi van idén?:-) Emlékszem, hogy itt már nem lesz tél hó stb, de hányszor, de hányszor elhangzott akkor. Na jó az elmélkedést bejezem, de jó ilyen gondolatok leírni, hisz annyira tudja cáfolni a természet az esztelenül kimondott szavakat, elnézést mindenkitõl.
Ma reggelig a csapadék 83,8mm.
Az éves 1096,8 mm.
Hóréteg 6 cm.
Mivel most is sûrûn esik a hõ, bõven meglesz az 1100 mm....
Az éves 1096,8 mm.
Hóréteg 6 cm.
Mivel most is sûrûn esik a hõ, bõven meglesz az 1100 mm....
Megvolt a mérés: tegnap reggeltól ma reggelig 22,4 mm csapadék hullott a térségemben. Ebbõl 10,4 mm hóban, a többi esõ. Hóréteg vastagsága 8 cm.
Ha minden igaz, Gyõr-Ménfõcsanak a "cél" elõtt vérzik el... Na nem mintha hiányozna egyetlen mm is, de akkor is. ~10mm fog hiányozni az 1000mm-hez. Természetesen a környéken, ez is óriási rekordnak számít majd!
Kiskunhalason este-éjjel esett újabb 8.3 mm, amivel már bõven megvan a Kiskunság abszolút elérhetetlennek tartott történelmi rekordja: 1000 mm, hivatalos Hellmannal mérve! Csak összehasonlításul (bár tökéletesen igazolni nem tudom), de a rekordok sorában is a soron következõ 900 mm alatti összeggel szorul immáron a 2. helyre!
Az éjjel a Mecsekre ez a medi is lepakolt már kb. 20 mm-t, így kb. 10 mm-re van az 1250 mm.
Egy jubileum itt is született ma reggelre átléptem a 900mm, eddig 900,5mm hullott idén, ami azt hiszem Diósd történelmében is az egyik legnagyobb csapadékot jelenthet. Azért nem írom, hogy a legnagyobb, hisz itt soha nem volt mérés én elõttem, legalábbis nem tudok róla.
Ha az országos nem is, a pécsi napi hõmérsékleti rekord megdõlt ma. Az eddigi rekord 1909-es volt, tehát százéves rekord dõlt ma meg. Akkor 15,0°C-ot mértek. Link Ma 15,9°C volt a maximum. 
Mivel a múlt évi Karácsony elõtti, december 21-re virradó és a múlt vasárnapra virradó éjszaka kísértetiesen hasonlít egymásra, nézzük, milyen összefüggések vannak közöttük.
A múlt évi genovai 25-30 centi havat pakolt le, majd utána két hideg éjszaka jött (de ebbõl most csak a másodikat van értelme összevetni, mert az másolta le a mostani éjszakát, amikor a magasban már jött be a melegebb levegõ), amikor az iklódbördõcei állomás -21,4 fokot, míg a nagykanizsai -20,5 fokot mért legalacsonyabb értéket.
Az egy héttel ezelõtti genovai 30-40 centi hóval köszönt be, mögötte egy éjszaka volt hideg, Iklódbördõcén -21,6, Nagykanizsán -20,6 fokot mért az állomás.
Tehát a térség két állomása 2 illetve 1 tizeddel alacsonyabb értéket mért.
Sármelléken 1 évvel ezelõtt -21,3 fok volt, múlt vasárnap pedig -21,6 fokos minimum született, tehát itt is alacsonyabb érték volt a minimum.
Térképen 2009 december 21 Link és 2010 december 19 Link
Látszólag, ha ezekbõl, a térségemben lévõ állomásokból indulunk ki, akkor úgy tûnik, ez a genovai utáni kiderülés nagyobb hidegebbet hozott, mint a múltévi.
De!
A becsehelyi csillagda -10,9 fokos, a lendvahegyi -9,46 fokos és a tormaföldei -8,1(!) fokos minimum ezt cáfolja, a múltévi csillagdai -12,2 fokos, lendvahegyi -11 fokos és a csörnyeföldi -10,1 fokos minimumhoz képest.
A dombokon tehát 2-4(!) fokkal enyhébb érték volt, miközben a két mély fekvésben lévõ állomás csak néhány tizeddel igaz, de alacsonyabb értéket produkált.
Ez mindenképpen figyelemreméltó dolog.
Az én udvaromban viszont ugyanolyan érték volt.
A magasban már melegebb levegõ, és a dombok jobb értékei mintha azt erõsítenék meg, hogy amikor a magasban már erõs melegedés kezdõdik, az utolsó éjszaka effektus annál erõsebben jelentkezik a mély fekvésekben, minél jobban dõl be a meleg a magasban. Ebbõl a melegbõl már a dombok is kapnak ezek szerint, csak a légkör legeslegalsó 10-20 métere hûl tovább.
2010 február 10-ére virradó hajnalban Iklódbördõcén ugyanígy lett -25 fok Link , amikor az utolsó hideg éjszaka alatt a magasban már nagyon megenyhült Link
Mintha minél enyhébb lenne a dombokon, minél jobban jönne be a meleg a magasban, annál durvábban le tudna hûlni a legalsó szinteken, mintha a magasban bejövõ meleg elszippantaná az alsó légréteg hõjét, vagy valami hõelvonási folyamat játszódna le.
Érdekes még Kaposvár helyzete a múltévi december 21-i Link és a múlt vasárnap hajnali Link minimum alapján.
Az elmúlt napokban és a korábbi években is láthattuk, hogy a téli elõoldali, melegedõ, délies szektorból fújó szeles idõjárási helyzetekben Kaposvár térsége elõnyt élvez, nagyon hamar átkeveredik ott a legaljáig a légoszlop és nagyon magas értékek tudnak ott lenni.
Közben az "utolsó éjszaka effektus"-ú éjszakákon nagyon le tud hûlni.
Az a gyanúm, hogy a Kaposvár környéki dombtetõkön a múltévi és az idei éjszakán is nagyon magas értékeket lehettek, mint itt a délnyugat-zalai térségben, ugyanabból az okból kifolyóan.
A Varasd-Zalaegerszeg-Pápa-Gyõr szélcsatorna mellett ott is van valami szélcsatorna, ahol nagyon bele tud lendülni a magasban a levegõ, de ennek az utolsó éjszakán a völgyek, mély fekvések isszák meg a levét.
A múlt évi genovai 25-30 centi havat pakolt le, majd utána két hideg éjszaka jött (de ebbõl most csak a másodikat van értelme összevetni, mert az másolta le a mostani éjszakát, amikor a magasban már jött be a melegebb levegõ), amikor az iklódbördõcei állomás -21,4 fokot, míg a nagykanizsai -20,5 fokot mért legalacsonyabb értéket.
Az egy héttel ezelõtti genovai 30-40 centi hóval köszönt be, mögötte egy éjszaka volt hideg, Iklódbördõcén -21,6, Nagykanizsán -20,6 fokot mért az állomás.
Tehát a térség két állomása 2 illetve 1 tizeddel alacsonyabb értéket mért.
Sármelléken 1 évvel ezelõtt -21,3 fok volt, múlt vasárnap pedig -21,6 fokos minimum született, tehát itt is alacsonyabb érték volt a minimum.
Térképen 2009 december 21 Link és 2010 december 19 Link
Látszólag, ha ezekbõl, a térségemben lévõ állomásokból indulunk ki, akkor úgy tûnik, ez a genovai utáni kiderülés nagyobb hidegebbet hozott, mint a múltévi.
De!
A becsehelyi csillagda -10,9 fokos, a lendvahegyi -9,46 fokos és a tormaföldei -8,1(!) fokos minimum ezt cáfolja, a múltévi csillagdai -12,2 fokos, lendvahegyi -11 fokos és a csörnyeföldi -10,1 fokos minimumhoz képest.
A dombokon tehát 2-4(!) fokkal enyhébb érték volt, miközben a két mély fekvésben lévõ állomás csak néhány tizeddel igaz, de alacsonyabb értéket produkált.
Ez mindenképpen figyelemreméltó dolog.
Az én udvaromban viszont ugyanolyan érték volt.
A magasban már melegebb levegõ, és a dombok jobb értékei mintha azt erõsítenék meg, hogy amikor a magasban már erõs melegedés kezdõdik, az utolsó éjszaka effektus annál erõsebben jelentkezik a mély fekvésekben, minél jobban dõl be a meleg a magasban. Ebbõl a melegbõl már a dombok is kapnak ezek szerint, csak a légkör legeslegalsó 10-20 métere hûl tovább.
2010 február 10-ére virradó hajnalban Iklódbördõcén ugyanígy lett -25 fok Link , amikor az utolsó hideg éjszaka alatt a magasban már nagyon megenyhült Link
Mintha minél enyhébb lenne a dombokon, minél jobban jönne be a meleg a magasban, annál durvábban le tudna hûlni a legalsó szinteken, mintha a magasban bejövõ meleg elszippantaná az alsó légréteg hõjét, vagy valami hõelvonási folyamat játszódna le.
Érdekes még Kaposvár helyzete a múltévi december 21-i Link és a múlt vasárnap hajnali Link minimum alapján.
Az elmúlt napokban és a korábbi években is láthattuk, hogy a téli elõoldali, melegedõ, délies szektorból fújó szeles idõjárási helyzetekben Kaposvár térsége elõnyt élvez, nagyon hamar átkeveredik ott a legaljáig a légoszlop és nagyon magas értékek tudnak ott lenni.
Közben az "utolsó éjszaka effektus"-ú éjszakákon nagyon le tud hûlni.
Az a gyanúm, hogy a Kaposvár környéki dombtetõkön a múltévi és az idei éjszakán is nagyon magas értékeket lehettek, mint itt a délnyugat-zalai térségben, ugyanabból az okból kifolyóan.
A Varasd-Zalaegerszeg-Pápa-Gyõr szélcsatorna mellett ott is van valami szélcsatorna, ahol nagyon bele tud lendülni a magasban a levegõ, de ennek az utolsó éjszakán a völgyek, mély fekvések isszák meg a levét.
Az éjszaka 3mm esõ, zápor esett. A havi mennyiség 39mm.
Ez a hónap sem tud átlag alatti mennyiséggel elmúlni.(Budapest 40mm)
Ez a hónap sem tud átlag alatti mennyiséggel elmúlni.(Budapest 40mm)
Az újabb esõkkel elértem az 1200 mm-t Cseszneken én is ! Bár az idén már nem ígérnek errefelé érdemi csapadékot,meglepne ha szárazan búcsúzna az év. Hegységeink újabb adagokat kaptak,úgy szép a rekord,ha velõs. 
Köszönjük az adatsort !
Floo megelõzött,de nem láttam a tippjét !
Hozzátenném a csapadékhoz,hogy a kb. 100 éghajlati naplót töltögetõ csapadékmérõ metnetesbõl a karácsonyi csapadék után legalább 10 (!),vagyis 10 % lesz 1200 felett !Ha ez reprezentatív minta,akkor a 600 hazai csapadékmérõbõl akár 50-60,de mindenképpen 28-nál több fog 1200 mm felett végezni !Vagyis ez egy év alatt több lehet,mint a 110 év alatti összes !
Floo megelõzött,de nem láttam a tippjét !
Hozzátenném a csapadékhoz,hogy a kb. 100 éghajlati naplót töltögetõ csapadékmérõ metnetesbõl a karácsonyi csapadék után legalább 10 (!),vagyis 10 % lesz 1200 felett !Ha ez reprezentatív minta,akkor a 600 hazai csapadékmérõbõl akár 50-60,de mindenképpen 28-nál több fog 1200 mm felett végezni !Vagyis ez egy év alatt több lehet,mint a 110 év alatti összes !
Bakonyvár nyert! 
Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád az a két megye, ahol az eddig ismert adatok szerint még nem fordult elõ 1000 mm feletti csapadék egyetlen állomáson sem.
Illetve... majd ezt még egyszer átrágom azért... Már annyit foglalkoztam ezekkel mostanában, hogy lehet, valamit elnéztem a sok szám között (Csongrád 1999-ben gyanús nekem legalábbis... JNSZ-ben viszont biztos vagyok).
Ha utólag kiderül, hogy tévedtem, akkor elnézést a téves versenykiírásért!
Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád az a két megye, ahol az eddig ismert adatok szerint még nem fordult elõ 1000 mm feletti csapadék egyetlen állomáson sem.
Illetve... majd ezt még egyszer átrágom azért... Már annyit foglalkoztam ezekkel mostanában, hogy lehet, valamit elnéztem a sok szám között (Csongrád 1999-ben gyanús nekem legalábbis... JNSZ-ben viszont biztos vagyok).
Ha utólag kiderül, hogy tévedtem, akkor elnézést a téves versenykiírásért!
Jóvanna, utána jutott eszembe, hogy onnan lehet puskázni.
De JNSZ az elsõre telibe
De JNSZ az elsõre telibe
Köszönöm. No nekem azért ilyen mennyiségû adatom koránt sincs, néha-néha, ha kezembe kerül egy kiadvány, kiírom belõle a megemlített összegeket. Elsõsorban a 100mm feletti napi összegeket és a 300mm feletti havi összegeket gyûjtöttem össze.
Opp, Bács-Kiskunt bebuktam, az kilõve.
Jász-Nagykun-Szolnok szerintem tuti.
Hajdú-Biharra cserélem Bács-Kiskunt!
Jász-Nagykun-Szolnok szerintem tuti.
Hajdú-Biharra cserélem Bács-Kiskunt!
Talán Csongrád és Gyõr-Moson-Sopron megye? Bár utóbbit furcsállanám. 
szerk.: Csongrádot akkor eltaláltam.
szerk.: Csongrádot akkor eltaláltam.
Aki nem figyel ugye... Bács-Kiskun már volt Bácsalmás miatt.
Viszont a JNSZ talált. Most már nem nehéz kitalálni a másikat.
Viszont a JNSZ talált. Most már nem nehéz kitalálni a másikat.
Kitartást a feldolozáshoz! Lassan én is elkezdem a felgyülemlett közel 2 millió adat feldolgozását.
Gratulálok, Krisztián. Példamutató, amilyen alapossággal dolgozol. Magam is gyûjtögettem adatokat az évek során, de nem az éves összegekrõl hanem, hanem a haviakról valamint a napiakról. Ha lesz kis idõm, akkor közzéteszem, bár még elég sok a feldlgozatlan állomás/év.
Tippem a 2 megyére: Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg.
Tippem a 2 megyére: Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg.
Na ez egy érdekes dolog!
Rettentõen jó lenne látni egy ilyen statisztikát, hogy hány helyen (legalábbis hány kisebb körzetben) lesz tényleg az idei a mérések történetének legcsapadékosabb éve.
Annyit adalékul, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján 1901 óta a jelenlegi közigazgatási beosztás szerinti 19 megye közül mindösszesen 2-nek a területén nem mértek még egyetlen évben sem 1000 mm-t elérõ csapadékot. Az összes többi 17-ben már igen!
De vajon melyik lehet a kimaradó kettõ?
Rettentõen jó lenne látni egy ilyen statisztikát, hogy hány helyen (legalábbis hány kisebb körzetben) lesz tényleg az idei a mérések történetének legcsapadékosabb éve.
Annyit adalékul, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján 1901 óta a jelenlegi közigazgatási beosztás szerinti 19 megye közül mindösszesen 2-nek a területén nem mértek még egyetlen évben sem 1000 mm-t elérõ csapadékot. Az összes többi 17-ben már igen!
De vajon melyik lehet a kimaradó kettõ?
Köszi, akkor kijelenthetõ, h Budapesten a hivatalosan rögzítésre, feldolgozásra került mérések során akkora éves csapadékösszeget, mint ebben az évben még sohasem mértek. Egyébként ez a mondat valószínûleg az ország 80-90%-án érvényes, csak a Budapest szót kell kicserélni Kiskunhalasra, Debrecenre, Szegedre stb stb
Lõrincen 1965-ben 784 mm, Budán 1937-ben 987 mm a csúcs valóban.
Nekem mindösszesen két darab, 1000 mm feletti adatom van a fõváros történelmébõl:
- a II. kerületi Szõlészeti Kutató Intézet 1915-ben 1014 mm-t mért: ennek korrekciójáról semmit nem találtam, így az adat jósága kérdéses.
- a XII. kerületi Korányi Szanatóriumnál pedig 1937-ben 1015 mm-t regisztráltak: erre a korábban leírtak vonatkoznak, vagyis valószínûleg néhány mm-es hibánál több nem állhat fenn.
Nekem mindösszesen két darab, 1000 mm feletti adatom van a fõváros történelmébõl:
- a II. kerületi Szõlészeti Kutató Intézet 1915-ben 1014 mm-t mért: ennek korrekciójáról semmit nem találtam, így az adat jósága kérdéses.
- a XII. kerületi Korányi Szanatóriumnál pedig 1937-ben 1015 mm-t regisztráltak: erre a korábban leírtak vonatkoznak, vagyis valószínûleg néhány mm-es hibánál több nem állhat fenn.
Köszönöm, igen ezt nagyjából én is tudtam, de Bp-en nem csak ezek a csapimérõ állomások vannak, hanem még leglaább kb. 8-10 társadalmi is, ezek közül 1-2 már nov végén 1000 felett járt, így ha tényleg ez a 987 mm volt a rekord akkor az már a múlté. A lõrinci rekordot is megnéztem már egyszer az tuti de már azt is elfeljtettem ott 1954-55-tõl van mérés és vmi 900 alatti max rémlik...
Nem valószínû! 1000 mm fölött is alig van néhány állomás nyugaton (Zala és Vas megyében)
Iklódbördõce: 1060 mm (Amikrõl én tudok, azok közül ez a legtöbb)
Iklódbördõce: 1060 mm (Amikrõl én tudok, azok közül ez a legtöbb)
Dec. 6-áig Pestszentlõrincen 850,6 mm, az OMSZ központnál 756,4 mm, Újpesten 881,5 mm esett. Azóta a napijelentések alapján Lõrincen 10 mm, az OMSZ központnál 8 mm volt a csapadék.
Igen, eddig a legcsapadékosabb év 1940 volt (1901 óta) 824,1 mm-es országos átlaggal.
Igen, eddig a legcsapadékosabb év 1940 volt (1901 óta) 824,1 mm-es országos átlaggal.
Nagyon nagyon szép munka! A bp-i rekordról tudsz vmit, mert nekem én úgy rémlik, h 987 mm volt az eddigi rekord, azt már több bp-i pont is felülmúlta? Ha jól emlékszem Lõrinc is rekordon áll, bár ebben nem vagyok biztos.
Ami a listát illeti tényleg nagyon átalakul majd...
Nem tudok pontos adatot az országos átlagról sem(utoljára 911 körül járt talán nov végén), de valahol 930 és 960 között lehet, vagyis kis esélye még az 1000-nek is lehet...de valószínû, h alatta marad majd, ami így is bõ 100-sal veri 1940-et(azt hiszem ez volt az eddigi rekorder) Brutális számok, egy brutális év fináléján...ez az az év amit sokan még nagypapa korukban is úgy kezdenek majd mesélni, egy-egy csapadékos, esõs, felhõszakadásos nap, hónap, év után h ..."de volt egy év ami még ezt is jócskán felülmúlta, 2010-ben történt...."
Ami a listát illeti tényleg nagyon átalakul majd...
Nem tudok pontos adatot az országos átlagról sem(utoljára 911 körül járt talán nov végén), de valahol 930 és 960 között lehet, vagyis kis esélye még az 1000-nek is lehet...de valószínû, h alatta marad majd, ami így is bõ 100-sal veri 1940-et(azt hiszem ez volt az eddigi rekorder) Brutális számok, egy brutális év fináléján...ez az az év amit sokan még nagypapa korukban is úgy kezdenek majd mesélni, egy-egy csapadékos, esõs, felhõszakadásos nap, hónap, év után h ..."de volt egy év ami még ezt is jócskán felülmúlta, 2010-ben történt...."
Gratulálok ehhez a szép munkához. Az adatokból is látható, hogy Zala a csapadékban verhetetlen, mert 10 db 1200 mm feletti adattal szerepel, míg utána Somogy következik 5 adattal. Ezt a rangsort azért az idei év rendesen átrendezi majd, Zalában az idén biztos nem mértek 1200 mm feletti csapadékot, így a dominanciája csökkenni fog.
Várjunk csak, végiggondolom.....nincsen!
Csak néhány napja volt -22 meg -21 fok
Csak néhány napja volt -22 meg -21 fok
Micsoda, abban az évben minden mediciklon csak azt a részt szórta meg?
Ahogy mondod! Békés megyében még csak ezt megközelítõ adatot sem lehet találni a több, mint 100 év alatt!
1999 úgy önmagában is nem mindennapi volt: az elsõ 3 helyezettet Baranya, Bács-Kiskun és Békés megyék adták. Az országos lista 2. és 3. helyén két alföldi állomás - jó, mi?!
1999 úgy önmagában is nem mindennapi volt: az elsõ 3 helyezettet Baranya, Bács-Kiskun és Békés megyék adták. Az országos lista 2. és 3. helyén két alföldi állomás - jó, mi?!
Zalában minden van: a legmelegebb, a legtöbb csapadék, csak hideg nincsen?
Nemsemmi vagy, gratula!
Úgynézem Zala megye hozza a legtöbb 1200 mm feletti adatot
Úgynézem Zala megye hozza a legtöbb 1200 mm feletti adatot
A tegnapi klímatörténelmi bejelentés okán akkor hát végre közzéteszem az abszolút magyarországi csapadék-rangsort - legalábbis azzal a tartalommal, amelyet a saját kutatásaim alapján állítottam össze.
Mindenekelõtt azonban egy-két dolgot érdemes hangsúlyozni.
Az alább olvasható lista alapvetõen tájékoztató jellegû, és nem pedig hivatalos adatsor. Ennek legfõbb oka az, amit már egy korábbi írásomban ( Link ) alaposan kiveséztem, vagyis hogy a régebbi idõkbõl származó adatokat komoly fenntartásokkal szabad csak elfogadni. Alapvetõen az 1920-as, 1930-as évekig komolyabb (akár 10-15 %-os mértékû) hibák is elõfordultak az adatok egyikénél-másikánál. Ezt követõen a hibák nagyságrendje jelentõsen csökkent, de néhány tized százalékos eltérések továbbra is adódhattak. Napjainkban az automaták bevezetésével pedig alkalmanként sajnos ismét kisebb-nagyobb problémák álltak, állnak elõ...
A különbözõ korokból származó, különbözõ módszerekkel, mûszerekkel mért adatokat természetesen az utóbbi években hivatalosan is elkezdték korrigálni, homogenizálni, de ez a folyamat egyelõre ez még nem fejezõdött be. Jómagam az 1. számú forrásként felhasznált munkából származó (az egyes állomásokon a kétféle csapadékgyûjtõvel párhuzamosan végzett mérések alapján kiszámított) korrekciós tényezõket alkalmaztam a szükséges esetekben, de azt sajnos nem tudom, hogy ezek a korrekciós tényezõk mennyire egyeznek meg a hivatalos eljárás során kiszámított, vagy kiszámítandó értékekkel. Mindenesetre így a bizonyítottan nagyon nagy hibát tartalmazó mérések eredeti formájukban semmiképpen nem szerepelnek a listában. Ha egy ilyen hibás adatról nem lehetett megtudni, hogy mekkora az eltérés nagysága, akkor azt inkább teljes egészében kihagytam.
Továbbá egyes esetekben a kerekítések miatt is felléphetnek 1-2 mm-es, tehát viszonylag kis különbözõségek.
A lényeg az, hogy az alábbi listában szereplõ adatok esetében végeredményben valószínûleg abszolút értékben legfeljebb néhány mm-es eltérések fordulhatnak elõ a valóságoshoz képest. Ez a "legfeljebb néhány mm" tehát nem okoz eget rengetõ problémákat, azonban egy ilyen abszolút rangsor, rekord-lista elkészítésénél pontosan az lenne a lényeg, hogy még ezek a kis hibák se álljanak elõ. Egyelõre ez a fentebb leírtak miatt nem valósulhatott meg - de úgy gondoltam, a semminél még ez a gyûjtemény is sokkal többet ér, és talán valamelyest kielégíti az érdeklõdõk kíváncsiságát.
A kutatásom során felhasznált források:
1. Hajósy-Kakas-Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl 1970-ig
2. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és jogelõdjei által kiadott évkönyvek
3. A Légkör címû folyóirat bizonyos számai
4. www.met.hu
Az elsõ három forrásmunka bárki számára szabadon elérhetõ az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtárában.
Akkor tehát következzenek az Országos Meteorológia Szolgálat és jogelõdjei hálózatában 1901 óta elõfordult, 1200 mm-t elérõ éves csapadékösszegek:
1. 1510 mm - Kõszeg-Stájerházak (Vas megye), 1937
2. 1314 mm - Vése (Somogy megye), 1965
3. 1295 mm - Misinatetõ (Baranya megye), 1937
4. 1292 mm - Hollóstetõ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), 1952; Hármaskút (Heves megye), 1952
5. 1291 mm - Nemesvid (Somogy megye), 1940
6. 1288 mm - Zalalövõ (Zala megye), 1965
7. 1258 mm - Kemence /Királyháza/ (Pest megye), 1937
8. 1252 mm - Barcs (Somogy megye), 1937
9. 1242 mm - Kárász (Baranya megye), 1999
10. 1241 mm - Jávorkút (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), 1952
11. 1240 mm - Bak (Zala megye), 1937
12. 1239 mm - Zalaszántó (Zala megye), 1937
13. 1238 mm - Kékestetõ (Heves megye), 1966
14. 1237 mm - Medgyesegyháza (Békés megye), 1999
15. 1232 mm - Lenti (Zala megye), 1937
16. 1231 mm - Iharos (Somogy megye), 1955
17. 1229 mm - Bánokszentgyörgy (Zala megye), 1937; Hármaskút (Heves), 1955
18. 1226 mm - Kékestetõ (Heves megye), 1958
19. 1222 mm - Zalakomár (Zala megye), 1965
20. 1220 mm - Becsehely (Zala megye), 1937; Szentpéterfölde (Zala megye), 1965
21. 1216 mm - Nagykanizsa (Zala megye), 1940
22. 1215 mm - Szilvásvárad /Bükkfeketesár/ (Heves megye), 1939
23. 1211 mm - Ortaháza /Tagimajor/ (Zala megye), 1937
24. 1210 mm - Mecseknádasd (Baranya megye), 1955
25. 1205 mm - Komlósd (Somogy megye), 1937; Bácsalmás (Bács-Kiskun megye), 1999
26. 1203 mm - Szilvásvárad /Bükkfeketesár/ (Heves megye), 1955
27. 1201 mm - Kõszeg (Vas megye), 1982
28. 1200 mm - Borzavár (Veszprém megye), 1937
Mindenekelõtt azonban egy-két dolgot érdemes hangsúlyozni.
Az alább olvasható lista alapvetõen tájékoztató jellegû, és nem pedig hivatalos adatsor. Ennek legfõbb oka az, amit már egy korábbi írásomban ( Link ) alaposan kiveséztem, vagyis hogy a régebbi idõkbõl származó adatokat komoly fenntartásokkal szabad csak elfogadni. Alapvetõen az 1920-as, 1930-as évekig komolyabb (akár 10-15 %-os mértékû) hibák is elõfordultak az adatok egyikénél-másikánál. Ezt követõen a hibák nagyságrendje jelentõsen csökkent, de néhány tized százalékos eltérések továbbra is adódhattak. Napjainkban az automaták bevezetésével pedig alkalmanként sajnos ismét kisebb-nagyobb problémák álltak, állnak elõ...
A különbözõ korokból származó, különbözõ módszerekkel, mûszerekkel mért adatokat természetesen az utóbbi években hivatalosan is elkezdték korrigálni, homogenizálni, de ez a folyamat egyelõre ez még nem fejezõdött be. Jómagam az 1. számú forrásként felhasznált munkából származó (az egyes állomásokon a kétféle csapadékgyûjtõvel párhuzamosan végzett mérések alapján kiszámított) korrekciós tényezõket alkalmaztam a szükséges esetekben, de azt sajnos nem tudom, hogy ezek a korrekciós tényezõk mennyire egyeznek meg a hivatalos eljárás során kiszámított, vagy kiszámítandó értékekkel. Mindenesetre így a bizonyítottan nagyon nagy hibát tartalmazó mérések eredeti formájukban semmiképpen nem szerepelnek a listában. Ha egy ilyen hibás adatról nem lehetett megtudni, hogy mekkora az eltérés nagysága, akkor azt inkább teljes egészében kihagytam.
Továbbá egyes esetekben a kerekítések miatt is felléphetnek 1-2 mm-es, tehát viszonylag kis különbözõségek.
A lényeg az, hogy az alábbi listában szereplõ adatok esetében végeredményben valószínûleg abszolút értékben legfeljebb néhány mm-es eltérések fordulhatnak elõ a valóságoshoz képest. Ez a "legfeljebb néhány mm" tehát nem okoz eget rengetõ problémákat, azonban egy ilyen abszolút rangsor, rekord-lista elkészítésénél pontosan az lenne a lényeg, hogy még ezek a kis hibák se álljanak elõ. Egyelõre ez a fentebb leírtak miatt nem valósulhatott meg - de úgy gondoltam, a semminél még ez a gyûjtemény is sokkal többet ér, és talán valamelyest kielégíti az érdeklõdõk kíváncsiságát.
A kutatásom során felhasznált források:
1. Hajósy-Kakas-Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl 1970-ig
2. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és jogelõdjei által kiadott évkönyvek
3. A Légkör címû folyóirat bizonyos számai
4. www.met.hu
Az elsõ három forrásmunka bárki számára szabadon elérhetõ az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtárában.
Akkor tehát következzenek az Országos Meteorológia Szolgálat és jogelõdjei hálózatában 1901 óta elõfordult, 1200 mm-t elérõ éves csapadékösszegek:
1. 1510 mm - Kõszeg-Stájerházak (Vas megye), 1937
2. 1314 mm - Vése (Somogy megye), 1965
3. 1295 mm - Misinatetõ (Baranya megye), 1937
4. 1292 mm - Hollóstetõ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), 1952; Hármaskút (Heves megye), 1952
5. 1291 mm - Nemesvid (Somogy megye), 1940
6. 1288 mm - Zalalövõ (Zala megye), 1965
7. 1258 mm - Kemence /Királyháza/ (Pest megye), 1937
8. 1252 mm - Barcs (Somogy megye), 1937
9. 1242 mm - Kárász (Baranya megye), 1999
10. 1241 mm - Jávorkút (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), 1952
11. 1240 mm - Bak (Zala megye), 1937
12. 1239 mm - Zalaszántó (Zala megye), 1937
13. 1238 mm - Kékestetõ (Heves megye), 1966
14. 1237 mm - Medgyesegyháza (Békés megye), 1999
15. 1232 mm - Lenti (Zala megye), 1937
16. 1231 mm - Iharos (Somogy megye), 1955
17. 1229 mm - Bánokszentgyörgy (Zala megye), 1937; Hármaskút (Heves), 1955
18. 1226 mm - Kékestetõ (Heves megye), 1958
19. 1222 mm - Zalakomár (Zala megye), 1965
20. 1220 mm - Becsehely (Zala megye), 1937; Szentpéterfölde (Zala megye), 1965
21. 1216 mm - Nagykanizsa (Zala megye), 1940
22. 1215 mm - Szilvásvárad /Bükkfeketesár/ (Heves megye), 1939
23. 1211 mm - Ortaháza /Tagimajor/ (Zala megye), 1937
24. 1210 mm - Mecseknádasd (Baranya megye), 1955
25. 1205 mm - Komlósd (Somogy megye), 1937; Bácsalmás (Bács-Kiskun megye), 1999
26. 1203 mm - Szilvásvárad /Bükkfeketesár/ (Heves megye), 1955
27. 1201 mm - Kõszeg (Vas megye), 1982
28. 1200 mm - Borzavár (Veszprém megye), 1937
Alighanem (bár adatot nem tudok) de Pápa vagy más egy rekordot felállított.Nálam és a reptéren is 10 fok eddig a napi minimum.Hogy kevesebb legyen annyi az esély mint majomnak a harangöntésre. 
(tavaly nov.30-án 10,5-el Pápa rekordot állított,ebbõl gondolom,hogy most a 10,0 is rekord)
A napi max már 12 fok,így egy orbitális 10 fok feletti anomália is lesz ma.Nem tudom,hogy napi középrekord létezik-e,de a felhõtlen ég,déli szél együtt nagyon megdobja majd a max-al együtt.Nehogy hármas rekord legyen.
Tavaly nagyot koppantam,amikor nem hittem az elõréknek és ezen a napon 3 fokkal megdõlt az 50 éve sarat álló melegrekord.Pár napja a -10-20 fokokban meg megint nem hittem,hogy egy év után a kukába repülhet ez is.
Ez olyan,mint a 2006-os aug.20-i SC.Nem tettem volna rá egy kanyi vasat sem,hogy Bp-en egy-két óra eltéréssel 2007-ben megismétlõdik.
A mai napon a havi közép fél fokot fog itt minimum emelkedni !Holnap már elérhetjük a +1 fokos havi közepet?
(tavaly nov.30-án 10,5-el Pápa rekordot állított,ebbõl gondolom,hogy most a 10,0 is rekord)A napi max már 12 fok,így egy orbitális 10 fok feletti anomália is lesz ma.Nem tudom,hogy napi középrekord létezik-e,de a felhõtlen ég,déli szél együtt nagyon megdobja majd a max-al együtt.Nehogy hármas rekord legyen.
Tavaly nagyot koppantam,amikor nem hittem az elõréknek és ezen a napon 3 fokkal megdõlt az 50 éve sarat álló melegrekord.Pár napja a -10-20 fokokban meg megint nem hittem,hogy egy év után a kukába repülhet ez is.
Ez olyan,mint a 2006-os aug.20-i SC.Nem tettem volna rá egy kanyi vasat sem,hogy Bp-en egy-két óra eltéréssel 2007-ben megismétlõdik.
A mai napon a havi közép fél fokot fog itt minimum emelkedni !Holnap már elérhetjük a +1 fokos havi közepet?
Ilyenkor kár, hogy a Mecsekben Kisújbányánál nincs mérõállomás. Pedig Bakonyvár 35 mm/100 m orografikus többletével számolva arrafelé is 1450 mm felett lehet 2010. 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat