El is jut oda, s míg a Földközi-tenger medencéjének középsõ részén vesztegel, már meg is jelenik az újabb ciklon a Brit-szigetek térségében, illetve Izlandtól keletre: Link
A következõ nap ez a kép tárul elénk, s erre felhívom a figyelmet, mert ez az elsõ olyan, mely rendkívülinek tekinthetõ:Link Az elõzõkben említett ciklonunk már le is jutott a Földközi-tenger nyugati medencéjébe, míg elõdje is ott van még a keletiben. Így az egész Mediterráneum egy hatalmas alacsony nyomású terület két ciklonmaggal. Az azori AC egészen nyugatra húzódik, kelet felé való orrosodásnak nyoma sincs. Viszont Közép és Kelet-Európa felett fejlett anticiklon található. Télen sokkal közönségesebb az a felállás, mikor Dél-Európa anticiklonális, az azori nagyon is szeret orrokat növeszteni kelet felé, az alacsony nyomás a mély ciklonokkal Izland és Észak-Európa felett helyezkedik el. Ez a szituáció természetesen enyhe, nyugati áramlásos idõjárást okoz nálunk, mely szöges ellentéte a most tárgyaltnak. Erre egy példa, összehasonlítás végett:Link
De térjünk vissza 1969-hez. A folytatásban ezt látjuk: Link
Link
Lényeges momentum a földközi-tengeri ciklon állandó jelenléte, illetve a második képen Izlandnál már feltûnõ mély észak-atlanti ciklon, mely újfent a Mediterráneum felé növeszt nyúlványt a blokkoló AC peremén.
Egy nappal késõbb: Link
Ez utóbbi képen az is látszik, hogy a blokkoló skandináv AC elõoldalán, a Kelet-Európai-síkságon is ciklonaktivitás kezdõdik. Majd egy nappal késõbb a következõ, igen jellegzetes szinoptikai kép áll elõ, melyet kérem, minden olvasóm nézzen, s jegyezzen meg jól: Link
Ez a felállás -úgy látszik- legzordabb téli idõszakaink sajátja. Hasonló képet látunk a kivételesen erõs 1979 jan. 1.-i hidegbetörés elõtt: Link
és 1987 rekord-hófúvást hozó januárja is felmutat valami hasonlót: Link
Nyilván van valami elnevezése ennek a szinoptikai helyzetnek a meteorológiában -a magam részérõl "skandináv V-nek" neveztem el. Látható, hogy nem gyakori, de annál értékesebb szituáció.
Végül magára 1969 dec. 31.-re vonatkozó kép: Link
A Földközi-tenger nyugati részén több középpontú ciklon látszik, mely dél felõl enyhe, nedves levegõt sodor a Kárpát-medence fölé, míg a Kelet-Európai-síkság északi részén van annak a ciklonnak a középpontja, mely hátoldalán igen hideg levegõt szállít hozzánk. (A kettõ között ott a híres skandináv "V" anticiklon)
Adott tehát a keveredési zóna, ezzel nagy havazás elõfeltétele. Érdekes, hogy a mediciklon nincs is különösebben közel hozzánk (egyik centruma az Ibériai-félsziget északi része felett látható, a másik a Marseillei-öbol felett) -igaz, ezek elég mélyek. Országunk a dec. 20.-i havazásos helyzethez hasonlóan az 1010 és 1015 hepás izobár között van, ezúttal északkeleten van magasabb nyomás, délnyugaton pedig alacsonyabb. Úgy tûnik, a viharos széllel járó nagy havazás környékemen 1013 +/- néhány hepán szokott bekövetkezni (így volt 1987 január elején is)
A nagyon erõs hóeséshez a nedves mediterrán légtömegeken túl úgy látszik, hozzájárul az északról érkezõ igen alacsony hõmérsékletû levegõ: ez jól "megcsapolja" a páradús, enyhe levegõ nedvességét.