Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Tegnapelõtt írtam a met. társalgóban Link
És még jónéhány szélsõséges helyzetre már nem is emlékszem, annyi volt az elmúlt idõszakban.
És nagyon jól írod, a múltra és a jövõre való tekintet nélkül is kijelenthetõ, hogy bizony rendkívül szélsõséges idõszakban vagyunk, ha tetszik, ha nem.
Persze van, akit az sem gyõz meg, ha fogja magát, és május 26-án -2 fokban havazni fog két napig, majd 3 nap múlva behúzunk egy hõségnapot, mert elõhoz egy példát, hogy deeeeee 1239-ben egy bádoglemez alatt mértek egyik nap -1 fokot, a másikon meg +25 fokot.
Aztán az ember kicsit utánajár, és kiderül, hogy a -1 fokot valahol egy Romániai fagyzugban mérték északi oldalon, árnyékolatlan hõmérõvel, másnap a +25 fokot meg egy üvegház elõtt 2 méterrel egy bádoglemezben Zadarban.
De ha volt is ilyen régen, az nem bizonyítja, hogy most nem az van!!
Senki nem állítja, hogy nem volt ilyen régen, persze, volt!
Egyrészt a régmúlt adatai bizonytalanok, elég csak arra gondolni, amikor 2007. július 20-án, már modern mûszerpark mellett több mérõ adatát is semmisnek vették, mert gyaníthatóan fölémért.
2007-ben!
Nem 1723-ban vagy 1845-ben, hanem 2007-ben!
Másik dolog!
mi ugye években, hónapokban, 24 órákban gondolkodunk!
Tegyük fel, a 2010-es év csapadékos idõszaka nem olyan eloszlásban esett volna, hanem mondjuk az 1300-1555 mm-ekbõl 2010-ben leesett volna 1200 mm, a maradék 300 meg 2011-ben esett volna, tehát a csapadékos és száraz idõszak el lett volna tolva.
Akkor az egyik év csapadékos lett volna, a másik aszályos év meg átlagos.
Az év 365 napját nézve semmi különleges nem történt volna, valaki visszanézi 200 év múlva, jókat mulat rajta, hogy szélsõségesnek nevezte õket valaki.
De ha azt vettük volna, hogy ugyanúgy 1 évig esett egyfolytában, majd utána 1,5-2 évig semmi, akkor máris megvan a szélsõség.
Persze régen is években mértek, tehát az adatok közös nevezõn vannak, csak egy március hónap úgyis lehet átlagos hõmérsékletû, hogy március 1-tõl minden éjszaka -1 fokban havazik, nappal kisüt a nap és +7 fokban olvad, majd megint -1 fokban havazik, majd megint olvad +7 fokban, és a végén kijönne egy 4 fokos átlag, ami alig átlag alatti.
Csak éppen 3 méter havon csücsülnénk.
Úgyhogy az adatelemzésnél nagyon észnél kell lenni, nagyon rafkósnak kell lenni, nagyon jó érzékkel kell dolgozni.
A gépies adatelemzés a halála ezeknek a kutatásoknak.
Eddig nagyon kevesen mondták ki ezt így, ahogy most Te, hogy nehéz beismerni, de nagyon szélsõséges az idõjárás!
Annak idején halálra téptem a számat a dombokról, völgyekrõl, a különbözõ fekvések között tapasztalható szakadéknyi éjszakai és középhõmérsékleti különbségekrõl, az adott térségekben véletlenszerûen elhelyezett állomások adatsoraiból nyert fals következtetésekre, az inverzióról, próbáltam matematikai, fizikai, biológiai, kémia, társadalmi oldalról bizonyítani, de süket fülekre talált, a hozzászólók 99 %-a fel sem fogta, el sem hitte, mindenki azt mondtam, hogy nincs igazam!
Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy igazam volt, és most már mindenki úgy kezeli az inverziót és következményeit, mint a világ legtermészetesebb dolgát.
Most már senki sem lepõdik meg azon, hogy egy vacak zalai szõlõhegy keleti dombján egy akácerdõ meg egy bükkerdõ mellé kibökött meteorológiai állomás jóval magasabb éves közepet mér, mint az Alföldön lévõ meteorológiai állomások.
Akkor azért nem hittek nekem, mert minden ellene szólt, persze mert minden olyan adat, ami kapcsolatba volt hozható a témával, olyan fekvésekbõl származott, amik félrevezették azokat, akik próbáltak utánajárni.
Azóta mindenki természetesnek veszi a dolgot, akkor meg azon veszekedtek sokan a fórumon, hogy a Pista miért már 5 fokkal többet a Ferinél, amikor egy faluban laknak, biztos rossz a mérõje, meg milyen hülye az omsz, hogy a hivatalos állomása 4 fokkal enyhébbet mér, mint a Jóska, pedig csak az volt a különbség, hogy más fekvésekbõl származott az adat.
Millió olyan bizonyíték van, hogy az inverzió ilyen szintû ismerete hiányzik az egész szakmából.
Olvastam több régebbi tanulmányt errõl a témáról, ott is össze-vissza keverték a szezont a fazonnal.
Ez a klímaváltozás, szélsõségesség téma is így fog végzõdni, én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam ezeket a dolgokat, hogy a nyugati áramlás megszûnt, keletrõl jönnek vissza a frontok állandóan, nagyon erõs anticiklon uralom van, hogy valami más lett, mint elõtte.
Akkor sem hitt nekem senki, a fórumok akkori szószólói nem adtak nekem igazat!
Most már mindenki kezdi észrevenni, aztán egy idõ után már mindenki természetesnek veszi!
Persze vannak olyanok, akik jellembeli vagy egyéb hibáikból fakadóan akkor sem fogják megérteni, ha majd rövidnaciban mennek a szilveszteri buliba, vagy ha júliusban szánkózni lehet, mert aki egy apró jelbõl nem ért, a közepes jelbõl nem ért, az vagy nem akarja megérteni, vagy nincs hozzá megfelelõ értelmi szintje!
Nekem annyira nyilvánvaló az egész, hogy naponta böki ki 10 kontaktlencsémet, más meg akkor sem veszi észre, ha belenyomják az orrát.
És még jónéhány szélsõséges helyzetre már nem is emlékszem, annyi volt az elmúlt idõszakban.
És nagyon jól írod, a múltra és a jövõre való tekintet nélkül is kijelenthetõ, hogy bizony rendkívül szélsõséges idõszakban vagyunk, ha tetszik, ha nem.
Persze van, akit az sem gyõz meg, ha fogja magát, és május 26-án -2 fokban havazni fog két napig, majd 3 nap múlva behúzunk egy hõségnapot, mert elõhoz egy példát, hogy deeeeee 1239-ben egy bádoglemez alatt mértek egyik nap -1 fokot, a másikon meg +25 fokot.
Aztán az ember kicsit utánajár, és kiderül, hogy a -1 fokot valahol egy Romániai fagyzugban mérték északi oldalon, árnyékolatlan hõmérõvel, másnap a +25 fokot meg egy üvegház elõtt 2 méterrel egy bádoglemezben Zadarban.
De ha volt is ilyen régen, az nem bizonyítja, hogy most nem az van!!
Senki nem állítja, hogy nem volt ilyen régen, persze, volt!
Egyrészt a régmúlt adatai bizonytalanok, elég csak arra gondolni, amikor 2007. július 20-án, már modern mûszerpark mellett több mérõ adatát is semmisnek vették, mert gyaníthatóan fölémért.
2007-ben!
Nem 1723-ban vagy 1845-ben, hanem 2007-ben!
Másik dolog!
mi ugye években, hónapokban, 24 órákban gondolkodunk!
Tegyük fel, a 2010-es év csapadékos idõszaka nem olyan eloszlásban esett volna, hanem mondjuk az 1300-1555 mm-ekbõl 2010-ben leesett volna 1200 mm, a maradék 300 meg 2011-ben esett volna, tehát a csapadékos és száraz idõszak el lett volna tolva.
Akkor az egyik év csapadékos lett volna, a másik aszályos év meg átlagos.
Az év 365 napját nézve semmi különleges nem történt volna, valaki visszanézi 200 év múlva, jókat mulat rajta, hogy szélsõségesnek nevezte õket valaki.
De ha azt vettük volna, hogy ugyanúgy 1 évig esett egyfolytában, majd utána 1,5-2 évig semmi, akkor máris megvan a szélsõség.
Persze régen is években mértek, tehát az adatok közös nevezõn vannak, csak egy március hónap úgyis lehet átlagos hõmérsékletû, hogy március 1-tõl minden éjszaka -1 fokban havazik, nappal kisüt a nap és +7 fokban olvad, majd megint -1 fokban havazik, majd megint olvad +7 fokban, és a végén kijönne egy 4 fokos átlag, ami alig átlag alatti.
Csak éppen 3 méter havon csücsülnénk.
Úgyhogy az adatelemzésnél nagyon észnél kell lenni, nagyon rafkósnak kell lenni, nagyon jó érzékkel kell dolgozni.
A gépies adatelemzés a halála ezeknek a kutatásoknak.
Eddig nagyon kevesen mondták ki ezt így, ahogy most Te, hogy nehéz beismerni, de nagyon szélsõséges az idõjárás!
Annak idején halálra téptem a számat a dombokról, völgyekrõl, a különbözõ fekvések között tapasztalható szakadéknyi éjszakai és középhõmérsékleti különbségekrõl, az adott térségekben véletlenszerûen elhelyezett állomások adatsoraiból nyert fals következtetésekre, az inverzióról, próbáltam matematikai, fizikai, biológiai, kémia, társadalmi oldalról bizonyítani, de süket fülekre talált, a hozzászólók 99 %-a fel sem fogta, el sem hitte, mindenki azt mondtam, hogy nincs igazam!
Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy igazam volt, és most már mindenki úgy kezeli az inverziót és következményeit, mint a világ legtermészetesebb dolgát.
Most már senki sem lepõdik meg azon, hogy egy vacak zalai szõlõhegy keleti dombján egy akácerdõ meg egy bükkerdõ mellé kibökött meteorológiai állomás jóval magasabb éves közepet mér, mint az Alföldön lévõ meteorológiai állomások.
Akkor azért nem hittek nekem, mert minden ellene szólt, persze mert minden olyan adat, ami kapcsolatba volt hozható a témával, olyan fekvésekbõl származott, amik félrevezették azokat, akik próbáltak utánajárni.
Azóta mindenki természetesnek veszi a dolgot, akkor meg azon veszekedtek sokan a fórumon, hogy a Pista miért már 5 fokkal többet a Ferinél, amikor egy faluban laknak, biztos rossz a mérõje, meg milyen hülye az omsz, hogy a hivatalos állomása 4 fokkal enyhébbet mér, mint a Jóska, pedig csak az volt a különbség, hogy más fekvésekbõl származott az adat.
Millió olyan bizonyíték van, hogy az inverzió ilyen szintû ismerete hiányzik az egész szakmából.
Olvastam több régebbi tanulmányt errõl a témáról, ott is össze-vissza keverték a szezont a fazonnal.
Ez a klímaváltozás, szélsõségesség téma is így fog végzõdni, én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam ezeket a dolgokat, hogy a nyugati áramlás megszûnt, keletrõl jönnek vissza a frontok állandóan, nagyon erõs anticiklon uralom van, hogy valami más lett, mint elõtte.
Akkor sem hitt nekem senki, a fórumok akkori szószólói nem adtak nekem igazat!
Most már mindenki kezdi észrevenni, aztán egy idõ után már mindenki természetesnek veszi!
Persze vannak olyanok, akik jellembeli vagy egyéb hibáikból fakadóan akkor sem fogják megérteni, ha majd rövidnaciban mennek a szilveszteri buliba, vagy ha júliusban szánkózni lehet, mert aki egy apró jelbõl nem ért, a közepes jelbõl nem ért, az vagy nem akarja megérteni, vagy nincs hozzá megfelelõ értelmi szintje!
Nekem annyira nyilvánvaló az egész, hogy naponta böki ki 10 kontaktlencsémet, más meg akkor sem veszi észre, ha belenyomják az orrát.