Meteorológiai esélylatolgatások
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#104194 - 2009-12-06 20:27:36)
Szépen bonyolódik a helyzet:
Szeretem az ilyen változásokat (de ez az én szuverén véleményem, bocsánat, aki nem):
Valóban nem egy megszokott áramlási helyzet kezd felvázolódni.
Gyakorlatilag a jövõ hét közepi gyenge ciklontevékenységgel kezdõdik a folyamat. Az Északkelet Európában
kiépülõ anticiklon északkelet európára húzódva arrafelé száraz és hideg idõt okoz éjjelente igen erõs lehûléssel. Az izlandi minimum ciklonjainak tág melegszektorai megszûnnek és egészen a partvidékre korlátozódnak, ezt azonban az azori maximum egyik észak felé benyúló ága okozza, amely Dél-Európában okoz csendes és eseménytelen idõt. Elsõdlegesen ez a folyamat akadályozza a ciklonok bevergõdését a kontinensre. A anticiklon keleti peremén már hidegebb levegõ szivárog a mediterrán térségbe, ahol gyenge többközéppontú ciklonrendszert hoz létre. Rövid ideig mi is ennek az áramlási mezejében leszünk. Az azori anticiklonális híd északra történõ benyomulásával részben közös áramlási mezõ alakul ki a két anticiklonnal. Ekkor vált nálunk északkeletibe az áramlás. Ekkor azonban még nincs a közelünkben komoly hidegbázis, Mivel az a északkelet-európai Ac keleti peremén zúdul le Északkelet-Európába. Ekkor már Közép-Európában is komoly éjszakai fagyok alakulnak ki, a Balkán-félszigeten pedig az említett gyenge ciklon hatására csapadékos idõszak kezdõdik.
Nagyon fontos, hogy közel a sarkponthoz a Ferenc-József-földtõl északra egy hatalmas Ac épül ki a selfjég fölött. Ez gyakorlatilag az eurázsiai partvidéken át, átrántja ezt a hideg kontinentális hideget Északkelet-Európába, ezzel párhuzamosan az északkelet-európai anticiklon feloldódik megszûnik, viszont az Azori Ac híd nem.
Itt kezdõdik a kavarodás:
A két északi anticiklon között mintegy kényszerpályán megkerüli az AC hidat, a ciklonok pályája a Skandináv félszigetet veszi célba, átmeneti enyhülést okozva ott. Az óceáni enyhébb és a már korábban említett zord kontinentális levegõ hatására igen erõteljes ciklonképzõdés indul el, miközben minden bizonnyal összekapcsolódik a két fenti anticiklon áramlási mezeje. A közös áramlási mezõben Ék felõl immár a zord kontinentális hideg akadálytalanul áramlik a szárazföld belseje felé ez a 2. hullám. Így nálunk az említett blokking miatt csak jelentéktelen átmeneti felmelegedés lehetséges.
És itt van a nagy kérdés, hogy valóban teljesen Grönlandig kitolódik az anticiklonális mezõ és egy "giga" anticiklonban gyakorlatilag szétveri az Izlandi minimum ciklonjait és északkeleti áramlás alakul ki az egész kontinensen (MASZFEJ), vagy kizárólag a kontinens egy részér érinti és ennek hatására peremciklonok sorozata alakul ki a hideg és az óceáni levegõ határsávjában, késõbb a mediterrán térségben ciklonképzõdéssel.
Nagyon úgy néz ki hogy Közép-Európa a keveredési zónában lehet, ez erõs hõmérsékleti mozgásokat okoz idõnként gyengébb, máskor intenzívebb vegyes halmazállapotú csapadékhullással.
Harmadik variáció egyelõre nem néz ki (vagyis hogy csak Kelet-Európát érinti a hideg-betörés, ahogy szokott lenni)
Mint írtam teljes áramlási rendszer felborulása következhet be. Hasonlít ez a visszatekintõbe írt 1987-es szösszenetre, párhuzamot lehet vonni azzal, amit kb. 3-4 napja oda írtam.
Szépen bonyolódik a helyzet:
Szeretem az ilyen változásokat (de ez az én szuverén véleményem, bocsánat, aki nem):
Valóban nem egy megszokott áramlási helyzet kezd felvázolódni.
Gyakorlatilag a jövõ hét közepi gyenge ciklontevékenységgel kezdõdik a folyamat. Az Északkelet Európában

Nagyon fontos, hogy közel a sarkponthoz a Ferenc-József-földtõl északra egy hatalmas Ac épül ki a selfjég fölött. Ez gyakorlatilag az eurázsiai partvidéken át, átrántja ezt a hideg kontinentális hideget Északkelet-Európába, ezzel párhuzamosan az északkelet-európai anticiklon feloldódik megszûnik, viszont az Azori Ac híd nem.
Itt kezdõdik a kavarodás:
A két északi anticiklon között mintegy kényszerpályán megkerüli az AC hidat, a ciklonok pályája a Skandináv félszigetet veszi célba, átmeneti enyhülést okozva ott. Az óceáni enyhébb és a már korábban említett zord kontinentális levegõ hatására igen erõteljes ciklonképzõdés indul el, miközben minden bizonnyal összekapcsolódik a két fenti anticiklon áramlási mezeje. A közös áramlási mezõben Ék felõl immár a zord kontinentális hideg akadálytalanul áramlik a szárazföld belseje felé ez a 2. hullám. Így nálunk az említett blokking miatt csak jelentéktelen átmeneti felmelegedés lehetséges.
És itt van a nagy kérdés, hogy valóban teljesen Grönlandig kitolódik az anticiklonális mezõ és egy "giga" anticiklonban gyakorlatilag szétveri az Izlandi minimum ciklonjait és északkeleti áramlás alakul ki az egész kontinensen (MASZFEJ), vagy kizárólag a kontinens egy részér érinti és ennek hatására peremciklonok sorozata alakul ki a hideg és az óceáni levegõ határsávjában, késõbb a mediterrán térségben ciklonképzõdéssel.
Nagyon úgy néz ki hogy Közép-Európa a keveredési zónában lehet, ez erõs hõmérsékleti mozgásokat okoz idõnként gyengébb, máskor intenzívebb vegyes halmazállapotú csapadékhullással.
Harmadik variáció egyelõre nem néz ki (vagyis hogy csak Kelet-Európát érinti a hideg-betörés, ahogy szokott lenni)
Mint írtam teljes áramlási rendszer felborulása következhet be. Hasonlít ez a visszatekintõbe írt 1987-es szösszenetre, párhuzamot lehet vonni azzal, amit kb. 3-4 napja oda írtam.