Mi az, hogy!1978/79-ben zonális anticiklon volt egész novemberben és gyakori köd -nagy tél.1986/87-ben szintúgy.I995/96-ban a november ugyan már télies idõt hozott, viszont akkor október volt anticiklonos.
Ha erõs a sarki hidegbázis, akkor az é-d-i hõdifferencia miatt felgyorsulnak a zonális áramlások: egy északon elhelyezkedõ keleti áramlásos, és attól délre egy nyugati áramlásos zóna légmozgásai mennek szembe egymással.Ezek határvonalán örvénylések keletkeznek: a mérsékelt övi ciklonok.A ciklonok hátoldala aztán a mérsékelt szélességekre zúdítja a sarki levegõt.Ez a mechanizmus hozza létre az un.Namias-periódusokat: növekvõ é-d-i hõkülönbség, gyorsuló zonális áramlás - meridionálisra váltó áramlás, csökkenõ hõkülönbség.
Nos,minél nagyobb tömegû sarki levegõ mozog a szubarktikus zónában nyugat felé, tehetetlensége miatt nyilván annál nehezebb kitéríteni eredeti irányából, és dél felé való elmozdulásra késztetni.A Namias-féle meridionális,hõkicserélõ fázis késlekedik.A biciklit, például, könnyû irányváltoztatásra késztetni -egy kamiont már nehezebb, a Titanic-ot még sokkal nehezebb volt.
Kicsit olyan ez, mint az erõs nyári zivatarok: azok is nehezen adják ki magukból a záporesõt,sokáig lebegtetik intenzív felszálló légáramlataikkal a vízcseppeket,jégszemeket -sõt,még emelik is azokat.De aztán, ha átbillen az egyensúly, és mindez elindul lefelé, hát akkor...
Vannak öngerjesztõ,kumulatív folyamatok,melyeknél az akkumuláció egy ideig az emisszió, a kibocsájtás ellen dolgozik.A sarki hidegmagok felépülése is éppen ilyen.Az erõs hidegbázis szinte "visszaszívja magába" a hidegleszakadásokat, melyek gyérebb hidegtartalék esetén elindultak volna a mérsékelt szélességek felé.Aztán egyszercsak óriási hidegleszakadással lep meg minket.