Az ember elmegy zuhanyozni és rögtön születik 8 hozzászólás.. nevet

Azt hittem a térkép önmagáért beszél. A nyilvánvalóan (már ránézésre is) sokkal gyengébb hidegmag szerkezete és erõssége is több tényezõjében eltér a tavalyitól. Figyelembe kell vennünk azt az õsi azték közmondást, hogy két hidegmag sose lehet ugyanakkora, illetve ha egyszer van egy nagyon erõs hidegmag, akkor a következõ évben jó eséllyel lehet gyengébb a tavalyinál. Ez a nagy igazság most is beigazolódni látszik.
De! Hogy a kérdésedre válaszoljak, szemmel láthatóan kevesebb területen süllyed a hõmérséklet -20 fok alá 850 hPa magasságban (a -30 körüli értékekrõl most inkább nem is beszélek, eleget beszélnek a térképek 2009: Link 2010: Link ).
Továbbá több órás elemzés után feltûnt, hogy a mostani hidegmag szerkezete itt-ott eltérést mutat a tavalyihoz képest. Lényegében szólva az erõsebb hideg-gócok (értsd -25 fok alatt, ami jelenleg 2 tenyérnyi területen van meg) tavaly jóval messzebb estek az Északi-Sarkhoz képest a délebbi szélességeken. Jelenleg a hidegmag (jelen esetben már a -15, -20 fok körüli értékek is érthetõek hidegmagnak) pedig kevésbé nyúlik le délebbi szélességekre, ami jól prezentálja a jelenleg erõteljesen pozitívba hajló AO indexet, illetve közvetlenül okozza az átmeneti zonális áramlási rendszert is (persze itt-ott az északi-hemiszférán vannak hidegleszakadások).
Véleményem szerint a tartós zonalitás kialakulása ténylegesen csak az amerikai hidegmag hiánya miatt nem vált lehetõvé eddig.
Donnie! Hiába van ciklongyár, ha Európában déli típusú blocking lesz belõle, ilyen szempontból lényegtelen, hogy nálatok állandóan esik és fúj. Bár erõs ciklonok képzõdnek, de mégsem túl gyakori a keletkezésük, mert a Grönland felett tanyázó magasnyomás gyakran alkot hidat az azori anticiklonnal, ami teknõ lefûzõdését eredményezi a Nyugat-Európai térségre.

Eddig a múltról beszéltem, most jöjjön a közelebbi, majd a távoli jövõ:

Közeli jövõ: 0-tól 120 óráig jórészt megfigyelhetõ, hogy dél-európai anticiklon van. Ez fõként 90 óra körül teljesedik ki, addig a Földközi-tengeren egy hidegörvény generál sekély ciklonális mezõt. A komoly csapadékot adó frontok tõlünk északra haladnak. Szóval a következõ 120 órában Amerika északkeleti részeit két hidegleszakadás éri el. Az elsõ mostanában is zajlik, illetve a következõ hidegleszakadás elõtt a ciklon mögött a magasban meleg levegõ áramlik északkelet felé és egy erõteljesebb anticiklon is kimélyül Amerika keleti partjaitól keletre, ami kicsit rásegít az azori anticiklon feléledésére. Az ENS is keményen adja. A tõlünk északra zajló rendkívül erõs ciklonaktivitás, illetve az óceánon kialakuló anticiklon kölcsönhatásaként egy teknõ fûzõdik le valahol tõlünk nyugatra. Nem fog ott tartózkodni huzamos ideig, hiszen a ciklonok lassan-lassan keletkeznek, így a teknõ kelet felé haladva adhat egy kis ízelítõt nekünk is a sarki hidegmag erejébõl.

Távolabbi jövõ: Az északi ciklonaktivitás és az Európa nyugati részében lefûzõdõ majd kelet felé haladó teknõk, illetve a dinamikusan keletkezõ ciklonok Grönlandtõl nyugatra arra engednek következtetni, hogy a jelenleg még az északi-sark környékére összpontosuló hidegmag területi elhelyezkedése a tavalyi szerkezethet hasonlóan fog elrendezõdni Link vagyis kialakul egy Amerikához közeli, illetve egy Kelet-Szibériába esõ hidegmag.
Majdnem biztos vagyok benne, hogy a mostani kiinduló helyzetbõl csakis ide juthatunk el, legalábbis a modellek egyelõre nem engednek másra következtetni.
Ahogy ez kialakul onnantól kezdve jóval bizonytalanabb a helyzet, de ez az elrendezõdés akár tartósabb zonális irányítást kialakulásával is kecsegtethet, ahogy az tavaly novemberben le is játszódott. Viszont az idei esztendõben az egész folyamat késésben van. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az elõttünk álló idõszakban a hidegmag erõteljesen erõsödni fog és ebbõl kifolyólag szerintem még nem vagyunk túl azon a bizonyos tartós nyugatias áramlásos idõszakon vagy ha nem is áll be a dolog, akkor továbbra is nyugat-európai teknõkre számítok, amik lassan lehet felé haladva lekevernek egy keveset a hidegbõl.