Meteorológiai esélylatolgatások
Elõrebocsájtom, hogy jelen latolgatásom nem csak és kizárólag modellfutásokon alapul, de természetesen azokat is figyelembe vettem. Legutóbb tegnap néztem végig a GFS elõrejelzési térképeit, egészen dec.27.-ig. Ezeken az látszott, hogy a 25.-én minket elérõ hidegleszakadás elég vérszegénynek igérkezik: ennek a légtömegnek sem a mennyisége, sem a hideg volta nem valami falrengetõ. A Brit-szigetek feletti blokkoló anticiklon harmatgyengének imponál, ráadásul tõle nyugatra igen hatalmas, aktív ciklon fejlõdik az Atlanti-óceánon. Ezek bizony nem jó hírek, legalábbis a számomra.
Ezek után nézzük a jó híreket, mert ilyenek is vannak: a Sarki-Ural térségében nagyon hideg van (-35,-40 fok). A Kara tengeren és a Barrents tengeren szintén töméntelen, igen fagyos levegõ mutatkozik. Egyelõre olyanok az áramlási rendszerek, hogy ezek a légtömegek közvetlenül nem juthatnak el hozzánk. Azonban a felhalmozódott hidegtömeggel szemben az áramlási szisztéma másodlagos. Az óriás hidegtömeg nagyon gyakran teljesen átrajzolja az áramlási képet, és elõbb-utóbb eljut a mérsékelt szélességekre.
Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az atlanti-óceáni ciklonrendszer megtorpanni látszik Észak-Európa felé haladtában. Északkeleti peremének izobárjai sûrûsödnek és kiegyenesednek, annak jeléül, hogy a ciklon elõtt "akadály" van. Ez arra utal, hogy az izlandi minimum alacsony nyomású légtömegei megint nem Észak-Európa irányába terjeszkednek (már több,mint egy éve ez a helyzet), hanem dél-délkelet felé, s mint mediciklonok érnek el minket.( Egyébként meglátásom szerint ez az alacsony NAO-s idõszakok egyik alapvetõ jellegzetessége)
Mi követketik mindebbõl? Az, hogy a következõ idõszak idõjárását mediterrán ciklonok és az északi hideg légtömeg együttesen fogják meghatározni. A hónap utolsó 5 napjára prognosztizált hõcsökkenés után valamekkora mértékû visszaenyhülés esedékes (alkalmasint havazással), de valószínûsítem, hogy ez az enyhülés nem válik meghatározóvá a továbbiakban. Nézetem szerint ezután is folytatódik a télies idõszak, több-kevesebb csapadékkal, melynek területi eloszlása mediciklonos képet fog mutatni. A fent vázolt forgatókönyv a kb. január 10.-ig terjedõ idõszakra vonatkozik.
Ezek után nézzük a jó híreket, mert ilyenek is vannak: a Sarki-Ural térségében nagyon hideg van (-35,-40 fok). A Kara tengeren és a Barrents tengeren szintén töméntelen, igen fagyos levegõ mutatkozik. Egyelõre olyanok az áramlási rendszerek, hogy ezek a légtömegek közvetlenül nem juthatnak el hozzánk. Azonban a felhalmozódott hidegtömeggel szemben az áramlási szisztéma másodlagos. Az óriás hidegtömeg nagyon gyakran teljesen átrajzolja az áramlási képet, és elõbb-utóbb eljut a mérsékelt szélességekre.
Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az atlanti-óceáni ciklonrendszer megtorpanni látszik Észak-Európa felé haladtában. Északkeleti peremének izobárjai sûrûsödnek és kiegyenesednek, annak jeléül, hogy a ciklon elõtt "akadály" van. Ez arra utal, hogy az izlandi minimum alacsony nyomású légtömegei megint nem Észak-Európa irányába terjeszkednek (már több,mint egy éve ez a helyzet), hanem dél-délkelet felé, s mint mediciklonok érnek el minket.( Egyébként meglátásom szerint ez az alacsony NAO-s idõszakok egyik alapvetõ jellegzetessége)
Mi követketik mindebbõl? Az, hogy a következõ idõszak idõjárását mediterrán ciklonok és az északi hideg légtömeg együttesen fogják meghatározni. A hónap utolsó 5 napjára prognosztizált hõcsökkenés után valamekkora mértékû visszaenyhülés esedékes (alkalmasint havazással), de valószínûsítem, hogy ez az enyhülés nem válik meghatározóvá a továbbiakban. Nézetem szerint ezután is folytatódik a télies idõszak, több-kevesebb csapadékkal, melynek területi eloszlása mediciklonos képet fog mutatni. A fent vázolt forgatókönyv a kb. január 10.-ig terjedõ idõszakra vonatkozik.