Óvatos vagyok én eléggé. Túl régóta figyelem az idõjárást ahhoz, hogy ne tudjam: a keletrõl jövõ hatások az esetek döntõ hányadában nagy hátrányban vannak a nyugatról jövõkhöz képest.Amit leírtál, elfogadom -sokszor láttam már ígéretesnek kinézõ kelet-európai hidegtömegek megtorpanását, visszahúzódását.Azt, hogy nem tudták elérni a Kárpát-medencét, noha itt voltak a tõszomszédságban, vagy ha elérték is, nem okoztak jelentõs, vagy hosszantartó lehûlést. De néhány nagyon szép ellenpélda is akad, igaz, nem sok.
Olyat most se állítottam, hogy a kérdéses hidegtömeg a közeljövõben fölénk áramlik. Csupán annyit szerettem volna jelezni, hogy a dolgok jelen állása mellett a lehetõség adott, érdemes rá odafigyelni. A kérdéses területen erõs AC és -30 fok körüli T2m-ek vannak (ez nem minden télen fordul elõ), mi pedig hosszabb enyhe idõszak után vagyunk, mikor elõreláthatólag hátoldali szituációk fognak uralomra jutni.
Ami a tél további menetét illeti, hosszú távon minden hozzászóló a zonalitás elõretörését valószínûsítette, ( természetesen a modellek alapján ). Lassan olybá tûnt, le is írhatjuk a februárt, mert az feltehetõleg ny-dny-i áramlásos, enyhe idõt hoz majd. Szerettem volna ráirányítani a figyelmet egy olyan, jelenleg nagyon is létezõ tényezõre, mely ennek ellentmond, és érvényre jutása homlokegyenest ellenkezõ következményekkel járna.
Még annyit el kell mondani, hogy sokéves tapasztalat alapján a tiszta zonalitásra való hajlam a tél második felére általában csökkenni szokott. Még ha decemberben, januárban "üvöltõ" zonalitás volt is, az február elejére rendszerint félblockinggá módosult.
Tiszta zonalitást februárban én még talán nem is láttam. Elõoldali február volt néhányszor.
A többi esetban vagy kontinentális irányítás, szárazföldi anticiklon, vagy pedig ismételt hidegleszakadások jelemezték ezt a hónapot.