Az utóbbi napokban valóban a zonalitás felé billent a mérleg nyelve, legalábbis az elmúlt hónapok kérlelhetetlen meridionalitásához képest. Az északatlanti térségben élénk ciklogenezis folyik, és az alacsony nyomású légtömegek a Skandináv-félsziget északi része felé terjeszkednek. Ez bizony nagy változás az elõzõ állapottal összehasonlítva.
Azonban e tény, és a 0 közeli NAO érték még egyáltalán nem jelenti azt, hogy kifejezett nyugati áramlásnak kelljen kialakulnia Eurõpa fölött most, január végén. Az eddigi félblocking sem a zonalitás irányába ment el, pedig arrafelé is mehetett volna.
A makroszinoptikai képben az az alapvetõ változás, hogy tartósan leépült az Izland környéki AC, de emellett az alacsony nyomású akciócentrumok sem aktivizálódtak, maradt az anticiklon dominancia Európa felett. Kizárásos alapon sejteni lehetett, hogy az azori maximum nyilvánvaló erõsödése mellett ebben a helyzetben más anticiklon is erõsödni fog: meg is jelent északkeleten a csaknem 1050 hpa a hozzá tartozó nagymínuszokkal. Igaz, ez az AC mostanra nagymértékben visszahúzódott, azonban érdekes módon a hideg maradt Északkelet-Európában, sõt, Skandináviában fokozódott is. Úgy látszik, az ény-i ciklonsorozat "átpakolta" a kontinentális hideglevegõ egy részét Kelet-Skandinávia fölé. A ciklonsorozat elvonultával annak utolsó tagja a hátoldalán "behúzta" Közép-Európába ezt a hideglevegõt. Az áramlás ilyen irányára utalt a Dél-Skandináviában két napja megjelent múlékony kis AC. Mára az ék-i áramlás fölöttünk elhalóban van, szárazföldi AC alakult ki.
Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a valamikori északorosz AC közvetett, de erõteljes hûtõ hatása nálunk érvényre jutott: az utóbbi két napban meredeken ment lefelé a hõmérséklet, a nálam ma reggel mért -10 fok és a tegnapi -6 fokos napi közép elég sokatmondó.
A hideg, száraz idõ legvalószínûbben marad február elsõ napjaiban is. Hogy aztán milyen irányt vesznek a dolgok, arra még korai lenne fogadni. A mostani kép alapján valóban nem kizárható kifejezett elõoldali szituáció, aztán nyugatias légmozgás febr. 10. körül és után.
Azonban engedtessék meg, hogy "alternatív jövõképet" is felvázoljak, mely -hangsúlyozom- ezúttal nem modellfutásokon alapszik. A mostani szituációban és az év ezen szakában zonalitás kialakulása, ill. a félblocking kiújulása helyett valószínûbbnek tartok valamilyen magasnyomású helyzetet Közép-Európában. Például ék-dny irányú AC tengelyt, a tengelytõl délre -azaz nálunk- keleti hidegbeszivárgással. A modellek elég sokszor mutattak Vojejkov-szerû képeket, úgy látszik, most kifejezett hajlam van rá. Az sem feltétlenül biztos, hogy ezután az északi ciklonzóna hat majd ránk. Délnyugaton is alacsony a nyomás jelenleg, az azori maximum se bivalyerõs, a NAO se túl magas. Könnyen elképzelhetõnek tartok szárazföldi hideg AC-t, idõnkénti délnyugati ciklonális befolyással.