Meteorológiai esélylatolgatások
Már szinte vártam a hozzászólásodat. Az OMSZ honlapján az éghajlat menüpont alatt keresd fel a 2006/2007-es téli szezon összegzését, illetve havi kiértékelésben is elérhetõek a csapadékadatok. Mint ismeretes, 2007. februárjával egy jó féléves erõteljesen csapadékszegény periódus záródott le. Bár a NAO nem volt egyértelmûen pozitív, sõt... 2006. õszén kifejezetten brutális negtaívban volt az index, de az AO javarészt egész télen pozitívban maradt. Ha megfigyeled a mostani szezont, az AO negatív fázisa jól korrelál a csapadékban bõ idõszak hosszúságával, illetve a pozitívba fordulás jó átmenettel hozta meg a csapadékszegény periódus elkezdõdését. Azt hiszem, hogy ez kimondott tény, tagadni nem igazán lehet.
A 2007. januári zonalitás szerintem remek példa arra, hogy nem okoz kiugróan magas csapadékhozamokat, legalábbis nem feltétlenül. Ami az azori anticiklon ránkhúzódását illeti, véleményem szerint (fõként az ország nyugati felén) extrémen meleg idõjárást is okozhat az fõn hatásnak köszönhetõen. Ilyen esetekben északkeleten marad meg leginkább a hidegpárna, de az ország nagyobb részén 10 fok feletti maximumokkal lehet számolni. Hasonló helyzet forduld már elõ idén is: Link
Magyarul el szeretnék oszlatni pár sztereotípiát:
- a téli enyhülés nem feltétlenül jár 100%-os hidegpárnával
- a zonalitás nem mindig hoz átlagon felüli csapadékhozamot
- az enyhülés nem jár mindig jelentõs csapadékkal (lásd január)
Errõl nyilván oldalakat lehetne gépelni, de érdemes utánanézni pár hasonló idõszaknak. Nyilván elõfordul olyan zonalitás, hogy az átlagnál több csapadék esik, de elõfordulnak bõven olyanok is, amikor az átlagnál jóval kevesebb csapadék hullik. Az anticiklonális hatások érvényesülése pedig függ attól, hogy elõtte közvetlenül milyen idõjárási helyzet volt uralkodó (enyhe légtömegek töltötték-e ki a medencét vagy hidegek), ettõl függõen okozhat az átlagtól jóval enyhébb, illetve jóval hidegebb idõjárást is. A szezon ezen szakaszában én úgy gondolom, hogy az izlandi minimum aktivitása tendenciózusan növekedhet, hiszen az év azon szakaszában vagyunk, hogy egyre inkább az enyébb légtömegek kerülnek elõtérbe, illetve a sarki hidegbázis fokozatosan gyengül majd. Ebbõl kifolyólag élezõdhet a kontraszt tõlünk északnyugatra, ami ciklonokat eredményez.
A 2007. januári zonalitás szerintem remek példa arra, hogy nem okoz kiugróan magas csapadékhozamokat, legalábbis nem feltétlenül. Ami az azori anticiklon ránkhúzódását illeti, véleményem szerint (fõként az ország nyugati felén) extrémen meleg idõjárást is okozhat az fõn hatásnak köszönhetõen. Ilyen esetekben északkeleten marad meg leginkább a hidegpárna, de az ország nagyobb részén 10 fok feletti maximumokkal lehet számolni. Hasonló helyzet forduld már elõ idén is: Link
Magyarul el szeretnék oszlatni pár sztereotípiát:
- a téli enyhülés nem feltétlenül jár 100%-os hidegpárnával
- a zonalitás nem mindig hoz átlagon felüli csapadékhozamot
- az enyhülés nem jár mindig jelentõs csapadékkal (lásd január)
Errõl nyilván oldalakat lehetne gépelni, de érdemes utánanézni pár hasonló idõszaknak. Nyilván elõfordul olyan zonalitás, hogy az átlagnál több csapadék esik, de elõfordulnak bõven olyanok is, amikor az átlagnál jóval kevesebb csapadék hullik. Az anticiklonális hatások érvényesülése pedig függ attól, hogy elõtte közvetlenül milyen idõjárási helyzet volt uralkodó (enyhe légtömegek töltötték-e ki a medencét vagy hidegek), ettõl függõen okozhat az átlagtól jóval enyhébb, illetve jóval hidegebb idõjárást is. A szezon ezen szakaszában én úgy gondolom, hogy az izlandi minimum aktivitása tendenciózusan növekedhet, hiszen az év azon szakaszában vagyunk, hogy egyre inkább az enyébb légtömegek kerülnek elõtérbe, illetve a sarki hidegbázis fokozatosan gyengül majd. Ebbõl kifolyólag élezõdhet a kontraszt tõlünk északnyugatra, ami ciklonokat eredményez.