Én pedig azt vettem észre, hogy a Kelet-európai-síkság nyugati részére szakadó hidegtömeg a legerõsebben akkor jelenik meg, amikor az északkeleti (tehát nem skandináv) anticiklontól délre ciklon jelenik meg. Ez szívja ki az AC alól délnyugat felé a hideget. (Az AC magától nem tudja általában megmozgatni a körülötte lévõ levegõt.)
A gond az, hogy az északkeleti AC a határrétegben van jelen, így fölötte akár erõsebb áramlások is lehetnek, a hidegbázis akkor is többnyire stabil marad. Ahhoz, hogy ne legyen ott a hidegmag, az kell, hogy az anticiklon "megszûnjön", vagyis inkább, hogy létre se jöjjön. Ennek szerintem kicsi az esélye most már, annyira hidegek vannak ott. A Thermometer által leírtak lehetnek szerintem a jövõbeliek ott, vagyis egy-egy ciklon alatt a kisugárzás gyengülése miatt enyhül csak a levegõ, késõbb visszahûl.

Mindamellett a skandi AC-s verziók így nálam valamelyest kisebb valószínûséget kapnak, ott az óceán közelsége nehezíti az egyébként ott is jelenlévõ hófelszín felett az AC kialakulását. Az AC széle szerintem max Finnország közepéig juthat, itt lehet az a 2-300km széles sáv, ahol a ciklonok frontjai megállnak.
A tagok egyébként eléggé együtt ugráltak, nem váltak nagyon ketté, vagy csak ritkán.

Az egyébként jóval bonyolultabb, honnan szerzünk ciklont a Fekete-tengerhez nevet . Jónéhány gfs futás (op és tagok) szerint a következõ hidegleszakadás során (tehát kb. ma vagy holnap) generálódik mediterrán jellegû ciklon Bulgária térségében, ez erõsödhet meg a hidegmagtól délre. Asszem az ECM és a GEM op 1-2 futása adott messze nyugatról érkezõ ciklont, illetve voltak, amik a ma reggeli HF-et adó ciklont vitték az AC alá, ám e két verzió számomra kevésbé valószínûnek tûnik.

Ez leginkább találgatás, modellelemzéshez most nem volt kedvem, tehát inkább emlékezetbõl mondtam, hogy eddig hogy nézett ki a helyzet. Szóval lehet, hogy változni fog a dolog. Még utánanézek késõbb, este, vagy holnap.