A jövõ hétvégi skandináv anticiklon erõsségének és helyzetének kérdésérõl elég beszédes, ha megnézzük az ECMWF ensemble átlag nyomásmezõjét mondjuk jövõ szombat (febr.19) 00 UTC-re az utóbbi három 00UTC-s futásból:

(bal oldal ens. átlag, jobboldal operatív)
Febr. 10. 00 UTC-s futás: Link

Febr. 11 00 UTC-s futás: Link

Febr. 12. 00 UTC-s futás: Link

Az elsõn a jövõ szombati skandináv anticiklon már határozottan ott van, bár még súlyponjával keletebbre, és 1020 hPa-os nyomással jellemezve az ens.átlagban.
A következõ 00 UTC-s futásban az anticiklon súlypontjával ráhúzódik a skandináv-félszigetre és a tagok átlaga már nagy területre 1025, kisebb területre 1030 hPa feletti nyomást valószínûsít.
A mai futásban pedig tovább erõsödik a Skandináv-félsziget felett az említett anticiklon.

Miközben a skandináv anticiklon erõsödik, ugyancsak erõsödik (mélyül) a Földközi-tenger keleti medencéjében található ciklon, a kezdeti 1015 hPa-ról 1000 hPa-os központi nyomásúvá az 50 ens. tag átlagában!

Vagyis futásról futásra növekszik a különbség a két rendszer középponti légnyomása között, így a közös áramlási rendszerükben a ciklon hátoldalán egyre erõsebb az áramlás északkelet felõl, így egyre határozotabb hidegelárasztást valószínûsít.

Nekem ezek alapján már egyre meggyõzõbbé kezd vállni, hogy az antlanti ciklonok egy idõre pihenõre kényszerülnek majd, és a Kárpát-medencét északkelet felõl a felgyülemlett hideg levegõ akár egészen hideg része is eláraszthatja.
Ami még igen kérdéses: a kialakuló mediterrán ciklon pontos kiterjedése és pályája, így a lehulló csapadék mennyiségének eloszlása illetve halmazállapota a jövõ hét második felében...