Ez nem teória, hanem tapasztalati tény. Az alább vázolt makrocirkuláció ( Európa középsõ zónájában anticiklon, ettõl északra nyugati áramlás) tartós fennállása a téli félévben "vonzza" a késõbbi hidegelárasztásokat. Úgy szoktam mondani, hogy a nyugati áramlási szalagtól északra összegyûlik a hideg levegõ, és hamarosan ránk szakad. Ennek nincs köze a hidegbázis felépüléséhez ill. elpocsékolódásához, hanem a zonális és meridionális áramlások periodikusságával (Namias-ciklusok) függ össze. Ennek nem mond ellent, hogy néha huzamosan uralomra jutnak a meridionális (vagy zonális) áramlások. A Namias-ciklusok nem óramû pontosságúak, ennek ellenére rendszerint megfigyelhetõk.
A hidegbázis elpocsékolódásában is van azért valami. Ha nagyon zord a tél eleje (december és január), a végére (februárra) nemegyszer "elfogy a a szufla". Jellegzetesen ilyen volt pl. az 1978/79-es és a 2001/2002-es tél. De persze voltak végig hideg, hosszú telek is szép számmal (1984/85, 1995/96). Tipikus hidegbázis-felélõ tél volt még a híres 1993/94 is a rekordhideg novemberrel.
Visszatérve a késõõszi zonalitás+AC jelentõségére, azt kell mondanom, hogy ez szinte minden, átlagnál jóval hidegebb telet megelõzõen tetten érhetõ. Példái: a már említett 1978/79, azután 1985/86, 1986/87, 1995/96, 2001/2002. Kifejezett ellenpélda is akad, de csupán egy: 1981/82, mikor is változékony, blockingos késõõszt mégis hideg, havas tél követett.
Abban igazad van, hogy a hidegmagok megjelenésében, kiépülésében jó adag véletlenszerûség is van. Ez, ahogy többször utaltam rá, öngerjesztõ folyamat eredménye, amit valóban "a lepkeszárny lebbenése is elindíthat". Nemegyszer szinte a semmibõl teremnek elõ télen a hidegfelhalmozódások és elárasztások. Viszont mégis van itt is szabályszerûség: a hidegpool zord télen készségesen, gyorsan regenerálódik, az egyes elárasztások között nem telik el sok idõ. Enyhébb fajta télen mindez fordítva van. Úgy tûnik, a telünk milyensége elég direkt kapcsolatban van az eurázsiai hófelhalmozódással, viszont az arktikus jégborítottsággal csak halványan függ össze (pl. 2005/2006, kis jégborítás mellett az utóbbi évtizedek egyik legdurvább kelet-középeurópai hideghulláma).
A CFS által kilátásba helyezett októberi pozitív hõanomáliát kötve hiszem. Alapvetõ fordulat következett be a cirkulációban, ilyenkor nem szokott az idõjárás egyhamar "visszafordulni". Vagy az elsõ verzió fog megvalósulni a negatív anomáliával, vagy pedig nagyjából átlag körüli lesz a hónap. S hogy milyennek várható a telünk? Egy hónap múlva már körvonalazódnak majd a dolgok.