Meteorológiai esélylatolgatások
Továbbra sem látok összefüggést az októberi hidegleszakadás és a tél milyensége között. Mindenre van példa és ellenpélda, nagyon nehéz pont azt a pontot megfogni ami árulkodó jel. Azért nehéz mert ilyen nincs még:-)
A CFS-t sem szabd készpénznek venni, nagyon sok számítási hiba van egy ilyen hosszant lefuttatott modellben. A matematikai hibák egymásra halmozódása lehet a veszte ezeknek a prognózisoknak. Tény, a havi bontást már aránylag jól megfogja akkor mikor már benne vagyunk és egy idõjárási tendencia körvonalazódott. Itt nagy léptékû globális rendszerek valószínûségét próbálják ezek az elõrejelzések lekövetni több-kevesebb sikerrel.
Októberben rendszeresen megtörténik az elsõ hidegleszakadás, kevés olyan év van mikor nem. pl a mai rekord -4,4 Zabar 2002. Milyen durva tél következett ezután, és mégis az ország nagy részére október meghozta az elsõ fagyokat elég korán.
Én továbbra is egy enyhe zonális télre látok nagyobb esélyt. Makacs a ciklonok erõssége és egy erõs anticiklon még segít is ami Grönland belsõ térségét uralja ott, helyenként már -40 fok alá csökkent a hõmérséklet. Jelenleg ugyan ciklonok okoznak ott is havazást, de hamarosan hosszú anticiklon uralma alá kerül a térség 1025-1030 hPa-os szinttel. Valószínû, hogy pont ez miatt kaptunk mi is egy adag hideget, meg persze az Azori-anticiklon átmeneti gyengülésének köszönhetõen. A Grönland belsejében létrejött magasnyomás hátoldalán csurog-folyik a hideg levegõ az óceánba és ott jó kis ciklonokat generál, vagy erõsíti azokat. Ami nálunk zonális áramláshoz vezet a következõkben is. Az azori anticiklon meg biztosítja a meleg szektort a ciklonok elõoldalán. Egyelõre végtelen a kép, ezeket csak átmeneti talán egy-két hetes hidegbezúdulások tarkítják. Hosszú folyamat ezek leépülése és mivel öngerjesztõ hatással is bírnak így én a tél nagy részében ezt látom meghatározó elrendezõdésnek. Aztán persze változhat a kép, de ahhoz egy másik szörny a Kelet-európai-síkságon elterülõ anticiklon módosító hatása kell, ahhoz még messze vagyunk. Ezek a kilátások, meglátjuk, még messze van minden:-)
A CFS-t sem szabd készpénznek venni, nagyon sok számítási hiba van egy ilyen hosszant lefuttatott modellben. A matematikai hibák egymásra halmozódása lehet a veszte ezeknek a prognózisoknak. Tény, a havi bontást már aránylag jól megfogja akkor mikor már benne vagyunk és egy idõjárási tendencia körvonalazódott. Itt nagy léptékû globális rendszerek valószínûségét próbálják ezek az elõrejelzések lekövetni több-kevesebb sikerrel.
Októberben rendszeresen megtörténik az elsõ hidegleszakadás, kevés olyan év van mikor nem. pl a mai rekord -4,4 Zabar 2002. Milyen durva tél következett ezután, és mégis az ország nagy részére október meghozta az elsõ fagyokat elég korán.
Én továbbra is egy enyhe zonális télre látok nagyobb esélyt. Makacs a ciklonok erõssége és egy erõs anticiklon még segít is ami Grönland belsõ térségét uralja ott, helyenként már -40 fok alá csökkent a hõmérséklet. Jelenleg ugyan ciklonok okoznak ott is havazást, de hamarosan hosszú anticiklon uralma alá kerül a térség 1025-1030 hPa-os szinttel. Valószínû, hogy pont ez miatt kaptunk mi is egy adag hideget, meg persze az Azori-anticiklon átmeneti gyengülésének köszönhetõen. A Grönland belsejében létrejött magasnyomás hátoldalán csurog-folyik a hideg levegõ az óceánba és ott jó kis ciklonokat generál, vagy erõsíti azokat. Ami nálunk zonális áramláshoz vezet a következõkben is. Az azori anticiklon meg biztosítja a meleg szektort a ciklonok elõoldalán. Egyelõre végtelen a kép, ezeket csak átmeneti talán egy-két hetes hidegbezúdulások tarkítják. Hosszú folyamat ezek leépülése és mivel öngerjesztõ hatással is bírnak így én a tél nagy részében ezt látom meghatározó elrendezõdésnek. Aztán persze változhat a kép, de ahhoz egy másik szörny a Kelet-európai-síkságon elterülõ anticiklon módosító hatása kell, ahhoz még messze vagyunk. Ezek a kilátások, meglátjuk, még messze van minden:-)