Meteorológiai esélylatolgatások
Továbbra is egy kifejezetten enyhe télre látom a legnagyobb esélyt idén. Nem lennék meglepõdve, ha komolyabb hó és fagy nélkül múlna el. A mostani cirkuláció mind-mind a legenyhébb telekre vetíti az elõjeleket, így egy közel rekord enyhe tél is benne vagyon a pakliban.
Bizony nem a nyár mániám mondatja ezt velem, hanem az elõjelek amik látható. Pl a hófelhalmozódás megtorpant és lassul, már szinte átlag alatt van az északi hemiszférában. Pl Finnország területén alig van hó, sõt nálünk októberi hidegbetörés idején még alacsonyabb értékek elõfordultak mint ott eddig. Pl Budapesten 3-4 fagyos nap volt, Helsinkiben eddig egy sem! Pl Rovaneimiben idén -4,8 fok volt a legalacsonyabb érték nálunk -8,7 fok, sõt északabbra is alig fordult elõ -10 fok, és ez az egész Skandináv-félszigetre jellemzõ. Ergo a hó,- és hidegbázis nagyon hiányzik, és ez a helyzet a Kelet-európai-síkság európai felén is. Pedig már november van szinte, és a ciklonok északra folyamatosan nyomják az enyhe levegõt. Az azori maximum és az izlandi minimum köszöni szépen jól van, és esze ágában sincs gyengülnie egyiknek sem.
Grönland belsejében igen erõs a magasnyomás van és szépen hátoldalon folyik az óceánban a hideg fagyos levegõ, így ciklonok erõsödnek, generálodnak. Ördögi kör, nem lesz egykönnyen vége, így egyre nagyobb esélyt látok egy klasszikus zonális igen kellemes hõmérsékletû télre. Sõt, meg merem kockáztatni, hogy az elsõ 10 között fog végezni a tél a legenyhébbek sorában, mióta megfigyelések vannak.
Itt van viszont két dolog ami boríthat a bilin és azért ezeknek is van szerepe, mégpedig egy Kelet-Európa felett elterülõ anticiklon kiépülése és tartóssága, ha ez létrejön akkor valamelyest kompenzálhat a tél milyenségén, valamint a medence fagyos levegõ megtartása. Amit hidegpárnának nevezünk és nem lehet tudni, hogy kialakul avagy sem, ha igen és éjjel-nappal fagyok lesznek akkor lehet akár egy-másik téli hónap átlag alatt akár. De ez a kettõ kutya vacsorája, létrejöhet, de véleményem szerint ezekkel számolni nem érdemes.
Aztán lehet nagyot bukok, de egyelõre ennek áll a zászló, igaz mindig az idõjárásé az utolsó szó:-)
Bizony nem a nyár mániám mondatja ezt velem, hanem az elõjelek amik látható. Pl a hófelhalmozódás megtorpant és lassul, már szinte átlag alatt van az északi hemiszférában. Pl Finnország területén alig van hó, sõt nálünk októberi hidegbetörés idején még alacsonyabb értékek elõfordultak mint ott eddig. Pl Budapesten 3-4 fagyos nap volt, Helsinkiben eddig egy sem! Pl Rovaneimiben idén -4,8 fok volt a legalacsonyabb érték nálunk -8,7 fok, sõt északabbra is alig fordult elõ -10 fok, és ez az egész Skandináv-félszigetre jellemzõ. Ergo a hó,- és hidegbázis nagyon hiányzik, és ez a helyzet a Kelet-európai-síkság európai felén is. Pedig már november van szinte, és a ciklonok északra folyamatosan nyomják az enyhe levegõt. Az azori maximum és az izlandi minimum köszöni szépen jól van, és esze ágában sincs gyengülnie egyiknek sem.
Grönland belsejében igen erõs a magasnyomás van és szépen hátoldalon folyik az óceánban a hideg fagyos levegõ, így ciklonok erõsödnek, generálodnak. Ördögi kör, nem lesz egykönnyen vége, így egyre nagyobb esélyt látok egy klasszikus zonális igen kellemes hõmérsékletû télre. Sõt, meg merem kockáztatni, hogy az elsõ 10 között fog végezni a tél a legenyhébbek sorában, mióta megfigyelések vannak.
Itt van viszont két dolog ami boríthat a bilin és azért ezeknek is van szerepe, mégpedig egy Kelet-Európa felett elterülõ anticiklon kiépülése és tartóssága, ha ez létrejön akkor valamelyest kompenzálhat a tél milyenségén, valamint a medence fagyos levegõ megtartása. Amit hidegpárnának nevezünk és nem lehet tudni, hogy kialakul avagy sem, ha igen és éjjel-nappal fagyok lesznek akkor lehet akár egy-másik téli hónap átlag alatt akár. De ez a kettõ kutya vacsorája, létrejöhet, de véleményem szerint ezekkel számolni nem érdemes.
Aztán lehet nagyot bukok, de egyelõre ennek áll a zászló, igaz mindig az idõjárásé az utolsó szó:-)