Az általad leírtakat korrektnek, megfigyeléseidet jóknak kell elfogadnom (sajnos, mert szeretem a hideg telet) Annyi kiegészítést kell tennem, hogy véleményem szerint, legalábbis ami a tél elsõ felét illeti, klasszikus zonalitás helyett inkább elõoldali helyzetek tesznek be hónak, fagynak. Úgy tûnik, blokkoló AC többször is "próbálkozhat", azonban ezt fõképp tõlünk k-ék-re tudom elképzelni - brit-izlandi blokkoló anticiklon tartósabb fennállását én is szinte kizártnak tartom a következõ 2-2,5 hónapban. A tõlünk északkeletre levõ AC elõoldali hideg levegõje lehet, hogy "meglegyint" néhányszor, vagy el is árasztja medencénket. Azonban, mivel az AC elõreláthatólag túlzottan keleten lesz, ezek az epizódok csak kevés csapadékot hoznak, és nem is lesznek hosszú életûek -hamarosan átkerülünk a nyugati ciklonok elõoldalára. Itt valóban nem hagyhatunk figyelmen kívül két momentumot: ha kifejezett lesz az anticiklonális hatás, a hideg levegõ hosszasabban megrekedhet a Kárpát-medencében. A másik mentsvára a tél kedvelõinek, hogy a hideglevegõ az AC déli peremén elég tisztességesen nyugatnak tud fordulni, fõleg, ha erõs a mediterrán ciklontevékenység. Így az 1993 novemberihez hasonló típusú idõjárás alakulna ki. Ezen jelenségek híján valóban meglehetõs enyheség uralkodna a tél elsõ felében. Mindamellett én nem merném kijelenteni, hogy extrém enyhe lesz a tél -ez azért még korai volna.û
Tulajdonképp még az sem teljesen lehetetlen, hogy az idõjárás végül más fordulatot vesz. November elég sokat elárul majd errõl. Ha az északeurópai zonalitás tartósodna, nálunk huzamos, csendes novemberi idõjárás állna elõ, akkor megerõsödhetnének az arktikus hidegmagok,s a sejthetõtõl teljesen eltérõ irányba fejlõdnének a dolgok.