Újra átnézve a rendelkezésemre álló modelleket azt mondhatom, hogy a kontinensünket illetõ makrocirkulációs kép alapjában változatlan: északkeleten, északon AC, és szintén anticiklon délnyugaton. A két magasnyomású terület között több középpontú ciklonrendszer a kontinens centrumában. Legutóbbi hozzászólásom idején a dilemma az volt, vajon hosszabb távon a délnyugati magasnyomás és a tõle északra, északkeletre elhelyezkedõ ciklon(ok), vagy az északi anticiklon közép-európai ill. mediterrán ciklonokkal karöltve határozzák-e meg idõjárásunkat. Azaz, a félblocking majd zonalitás, vagy pedig centrális illetõleg mediterrán ciklon-hatás, majd északi, északkeleti hidegbeáramlás felé mennek a folyamatok.
Jelen állapot szerint egyedül jövõ hét kedden mutatkozik -gyakorlatilag az összes modellen- a félblocking, északnyugati irányítás kezdeménye. Azonban egységesek a modellek abban is, hogy ez kezdemény is marad: már szerdára újra közép-európai és mediterrán cikloncentrumokat mutatnak. Onnantól kezdve se félblocking, se zonalitás nem látszik egyetlen modellen sem.
Bizonyos tendencia mutatkozik az észak-északkeleti AC fokozatos megerõsödésére, az egyik verzió szrint 168 órán túl ez, és a délnyugati anticiklon összekapcsolódna tõlünk északra, Vojejkov tengely jönne létre. A többi modell ilyesmit nem mutat, cikloncentrumokat viszont igen, Skandináviától egészen a Földközi-tengerig.
Összefoglalva: tartós nyugatídélnyugati áramlás, következésképp nálunk huzamos enyhe idõ most nem néz ki. Mediterrán illetve közép-európai ciklonok elõoldalai hatnak majd ránk, azonban viszonylag gyorsan hátoldalra is kerülünk. Mindez változékony, gyakran csapadékos idõt sejtet, változó halmazállapotú csapadékkal: bizonyos idõszakokban esõ fog esni, de aránylag tartós, tiszta hóesés is elképzelhetõ országunk nagy területén. Jelenleg úgy tûnik, hogy huzamosan nyugodt, csendes idõ egy hét-tíz napon belül nincs kilátásban, s mai állás mellett hosszú távon inkább a lehûlés, hideghullám felé tendál az idõjárás.