Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Igen. A neve pedig Balaton.
A nyári félévben a tó környékén gyakran nem indulnak be a talaj-alapú gomolyok a hidegebb víz által hûtött parti részeken.

Eléggé furcsa Siófok állomás kiugró adata; 9 év átlagában 2. -alig lemaradva Békéscsabától- Szegedet, Szolnokot, Pécset pedig magasan veri... 2002ben meg egyeduralkodó... hát mi van ott felhõoszlató berendezés?

Köszönöm, ha nem csak nekem szólt, akkor is 
Félig alszok és alig látok, így majd csak késõbb reagálok rá.

Félig alszok és alig látok, így majd csak késõbb reagálok rá.
Akkor az áhított nyári napfénytartam adatok az utóbbi tíz (2000-2009) évbõl (nem csak Floo-nak
):
Nem pakoltam fel az összeset táblázatos formában, készítettem viszont egy rövid feldolgozást, hátha így egyszerûbben és könnyebben értelmezhetõk az adatok.
Kezdetnek mindjárt itt a tíz esztendõ összefoglalója állomásonkénti bontásban. Link Az utolsó oszlopban tüntettem fel az idõszakot, amibõl az adott állomásról adat volt elérhetõ. Színnel kiemelve látható az a néhány, ahol nem volt meg a 10 év, ezek az átlagértékben nem szerepelnek.
Meglepõ módon a kapott átlag egyedül a június hónap esetében haladja meg a harmic éves átlagot (ami pl. ezen a Link -en is szerepel a lap legalján), a másik kettõnél nemhogy nem éri el, de annál számottevõen alacsonyabban alakul.
Mindez kíváncsivá tett arra nézve, hogy vajon hogyan alakultak az egyes évek napfénytartamai a sokéves átlagokhoz képest az utóbbi években, látható-e bármilyen trend, vagy szélsõség. A következõ három diagram külön-külön mutatja a nyári hónapok évenkénti anomáliáit a szokásoshoz képest.
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Nos, a kép elég érdekes, akár még tendenciákat is felfedezhetnénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy ilyen rövid idõtávon mindez nem épp a legkorrektebb eljárás. Mindazonáltal június esetében egy mérsékeltebb és kevésbé egyértelmû csökkenõ, júliusnál viszont egy elég határozott növekvõ trend figyelhetõ meg. Lineáris regresszióval megnézve ráadásul egész rendes korrelációs együttható (r=0,74) erõsíti meg a növekedés tendenciózus voltát. Augusztusnál efféle összefüggés nem látható, itt még legjobban másodfokú függvény írhatná le a változás irányát, vagyis egy 2005 környékén elért mélypont és környéke fedezhetõ fel, ha nagyon akarjuk. Ennek illeszkedése viszont elég pocsék ahhoz, hogy belássuk, nem sok értelme van következtetést levonni ilyen rövid adatsorból. Személy szerint a július esetére is azt mondanám, nagy valószínûséggel téves a trend feltételezése, különösen, hogy itt ugye országos átlagokról beszélünk, melyek igen nagy szélsõségeket moshatnak el.
Ha már itt tartunk, csak pár adat a szélsõ értékekbõl: Országosan 2003 produkálta a leghosszabb össznyári napfényes idõtartamot (904,8 óra), míg a legkisebb átlagos nyári napfénytartam 2005-ben alakult ki (721,8 óra). Állomásszinten a három havi maximum 997, a minimum pedig 646 óra volt, elõbbi Békéscsabáról, 2007-bõl, utóbbi pedig Szentgotthárd-Farkasfáról és Szombathelyrõl származik a 2005-ös évbõl. Természetesen csak a fenti táblázatban is szereplõ adatai alapján számítva az összegeket.
Végül a kért 2002-es adatok:
Link

Nem pakoltam fel az összeset táblázatos formában, készítettem viszont egy rövid feldolgozást, hátha így egyszerûbben és könnyebben értelmezhetõk az adatok.
Kezdetnek mindjárt itt a tíz esztendõ összefoglalója állomásonkénti bontásban. Link Az utolsó oszlopban tüntettem fel az idõszakot, amibõl az adott állomásról adat volt elérhetõ. Színnel kiemelve látható az a néhány, ahol nem volt meg a 10 év, ezek az átlagértékben nem szerepelnek.
Meglepõ módon a kapott átlag egyedül a június hónap esetében haladja meg a harmic éves átlagot (ami pl. ezen a Link -en is szerepel a lap legalján), a másik kettõnél nemhogy nem éri el, de annál számottevõen alacsonyabban alakul.
Mindez kíváncsivá tett arra nézve, hogy vajon hogyan alakultak az egyes évek napfénytartamai a sokéves átlagokhoz képest az utóbbi években, látható-e bármilyen trend, vagy szélsõség. A következõ három diagram külön-külön mutatja a nyári hónapok évenkénti anomáliáit a szokásoshoz képest.
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Nos, a kép elég érdekes, akár még tendenciákat is felfedezhetnénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy ilyen rövid idõtávon mindez nem épp a legkorrektebb eljárás. Mindazonáltal június esetében egy mérsékeltebb és kevésbé egyértelmû csökkenõ, júliusnál viszont egy elég határozott növekvõ trend figyelhetõ meg. Lineáris regresszióval megnézve ráadásul egész rendes korrelációs együttható (r=0,74) erõsíti meg a növekedés tendenciózus voltát. Augusztusnál efféle összefüggés nem látható, itt még legjobban másodfokú függvény írhatná le a változás irányát, vagyis egy 2005 környékén elért mélypont és környéke fedezhetõ fel, ha nagyon akarjuk. Ennek illeszkedése viszont elég pocsék ahhoz, hogy belássuk, nem sok értelme van következtetést levonni ilyen rövid adatsorból. Személy szerint a július esetére is azt mondanám, nagy valószínûséggel téves a trend feltételezése, különösen, hogy itt ugye országos átlagokról beszélünk, melyek igen nagy szélsõségeket moshatnak el.
Ha már itt tartunk, csak pár adat a szélsõ értékekbõl: Országosan 2003 produkálta a leghosszabb össznyári napfényes idõtartamot (904,8 óra), míg a legkisebb átlagos nyári napfénytartam 2005-ben alakult ki (721,8 óra). Állomásszinten a három havi maximum 997, a minimum pedig 646 óra volt, elõbbi Békéscsabáról, 2007-bõl, utóbbi pedig Szentgotthárd-Farkasfáról és Szombathelyrõl származik a 2005-ös évbõl. Természetesen csak a fenti táblázatban is szereplõ adatai alapján számítva az összegeket.
Végül a kért 2002-es adatok:
Link
Hát, nem tudom, lehet suttyomban be-besegít a Hold is 
A korábbi évtizedek adatait nagyvonalakban ugye már ismerjük a sokéves átlagokból, ami pedig a közelmúltat illeti, 06, 07-est tudok majd mutatni a héten, ennél korábbiakra nem esküszöm, de lehet elõ tudom kaparni. Egyedül a debreceni adatsor van meg tutira bármely évbõl.

A korábbi évtizedek adatait nagyvonalakban ugye már ismerjük a sokéves átlagokból, ami pedig a közelmúltat illeti, 06, 07-est tudok majd mutatni a héten, ennél korábbiakra nem esküszöm, de lehet elõ tudom kaparni. Egyedül a debreceni adatsor van meg tutira bármely évbõl.
Napos idõket élünk, ez fix.
Bár nem tudom, a korábbi évtizedekben mennyit sütött, de ebben az évben eddig szinte mintha éjjel is sütne
Azzal együtt ugye, hogy ezek a mérések bizonyos térségekben inkább félrevezetõek a valódi napfénymennyiséget illetõen, mintsem irányadóak.
A 2002-es év ugyanilyen lebontásban nincs meg véletlenül, vagy bármely korábbi, 2007 elõtti?
Bár nem tudom, a korábbi évtizedekben mennyit sütött, de ebben az évben eddig szinte mintha éjjel is sütne

Azzal együtt ugye, hogy ezek a mérések bizonyos térségekben inkább félrevezetõek a valódi napfénymennyiséget illetõen, mintsem irányadóak.
A 2002-es év ugyanilyen lebontásban nincs meg véletlenül, vagy bármely korábbi, 2007 elõtti?
Köszönöm szépen!
Az a 876 óra nem is rossz teljesítmény, fõleg nyáron.
Az a 876 óra nem is rossz teljesítmény, fõleg nyáron.
Kedves egészségedre! 
Sajnos eleve nem volt sármelléki adatom, no de Márton már pótolta ezt a hiányosságot.

Sajnos eleve nem volt sármelléki adatom, no de Márton már pótolta ezt a hiányosságot.
Ezt most így nem tudom hirtelen, ennek utána kellene nézni. Majd ha lesz idõm rá, akkor igyekszem errõl is keresni valamit.
Sármelléket majd holnap meg tudom nézni valószínûleg, ha 21es addig nem írja be.
Sármelléket majd holnap meg tudom nézni valószínûleg, ha 21es addig nem írja be.
Köszönöm!
Még egy kérdés: ez a 12 % éves szintre levetítve, vagy ha csak a nyarakat vesszük, mennyire számottevõ emelkedés?
Szerintem például (bár ez másik fórum témája is lehetne) ebben változott valami a klímában, és emiatt lettek számottevõen melegebbek a nyári félévek, hogy több az anticiklon, amennyiben anticiklon helyett ciklon szorul be ide, akkor az rövid ideig tartó kevésbé napos periódust okoz, de összességében a nyári félévben többet süt a nap. Legalábbis szerintem.
Egy sármelléki adattal ki tudnád egészíteni az adatsorokat, amit Te és 21-es gyûjtöttetek ki?
Köszönöm!
Még egy kérdés: ez a 12 % éves szintre levetítve, vagy ha csak a nyarakat vesszük, mennyire számottevõ emelkedés?
Szerintem például (bár ez másik fórum témája is lehetne) ebben változott valami a klímában, és emiatt lettek számottevõen melegebbek a nyári félévek, hogy több az anticiklon, amennyiben anticiklon helyett ciklon szorul be ide, akkor az rövid ideig tartó kevésbé napos periódust okoz, de összességében a nyári félévben többet süt a nap. Legalábbis szerintem.
Egy sármelléki adattal ki tudnád egészíteni az adatsorokat, amit Te és 21-es gyûjtöttetek ki?
Köszönöm!
És akkor még szeptember is ráadásképpen: a tegnapi nappal bezárólag (azaz 1-25. között) 198 óra volt, a teljes havi átlag pedig 192 óra lenne. Azaz ez a hónap is átlag felett fog zárni, mégpedig számításaim szerint kb. 20-25 %-os százalékos plusszal.
A lényeget 21es-tõl már megtudhattuk.
Akkor én most egy kicsit mást írok be: csak Bp. Lõrinc adatait, de érdekességképpen az egész évet feltüntetve.
Tehát akkor a napsütéses órák száma 2009 egyes hónapjaiban, majd mögötte zárójelben az, hogy mennyi lenne a sokéves (1971-2000) átlag, és hogy mekkora a százalékos eltérés ehhez képest.
Január: 59 (63; -6 %)
Február: 78 (97; -19 %)
Március: 117 (144, -19 %)
Április: 291 (186; +56 %)
Május: 293 (241; +22 %)
Június: 242 (254; -5 %)
Július: 356 (275; +29 %)
Augusztus: 275 (263; +5 %)
Azaz az év eddigi 8 lezárt hónapjában mindösszesen:
1711 óra, ami a sokéves átlaghoz (1523 óra) képest +12 %.
Figyelemre méltó, hogy áprilisban 50 órával több volt a napütés, mint júniusban(!!!), és májustól is csak 2 órával marad el.
Ebben a hónapban ez a +56 % egészen elképesztõ: ez tehát azt jelenti, hogy a normálisnak több, mint másfélszeresét sütött a nap.
Abszolút értékben pedig a július kiemelkedõ: 356 óra, ez átlagosan napi 11,4 (!) órányi napsütést jelent.

Akkor én most egy kicsit mást írok be: csak Bp. Lõrinc adatait, de érdekességképpen az egész évet feltüntetve.
Tehát akkor a napsütéses órák száma 2009 egyes hónapjaiban, majd mögötte zárójelben az, hogy mennyi lenne a sokéves (1971-2000) átlag, és hogy mekkora a százalékos eltérés ehhez képest.
Január: 59 (63; -6 %)
Február: 78 (97; -19 %)
Március: 117 (144, -19 %)
Április: 291 (186; +56 %)
Május: 293 (241; +22 %)
Június: 242 (254; -5 %)
Július: 356 (275; +29 %)
Augusztus: 275 (263; +5 %)
Azaz az év eddigi 8 lezárt hónapjában mindösszesen:
1711 óra, ami a sokéves átlaghoz (1523 óra) képest +12 %.
Figyelemre méltó, hogy áprilisban 50 órával több volt a napütés, mint júniusban(!!!), és májustól is csak 2 órával marad el.
Ebben a hónapban ez a +56 % egészen elképesztõ: ez tehát azt jelenti, hogy a normálisnak több, mint másfélszeresét sütött a nap.
Abszolút értékben pedig a július kiemelkedõ: 356 óra, ez átlagosan napi 11,4 (!) órányi napsütést jelent.
Úúúú ez gyors volt, köszönöm!
Az általad leírt normálérték maximumának háromhavi összege 850 óra.
Ennél több állomás is felette van, köztük van olyan, ami több mint 100 órával.
Sármellékre lettem volna igen kíváncsi, azt nem gyûjtötted ki vagy csak kifelejtetted a sorból?
Szóval tényleg többet sütött a nap az átlagnál.
Antibulvár!
Ha van esetleg valamid, akkor jöhet
Az általad leírt normálérték maximumának háromhavi összege 850 óra.
Ennél több állomás is felette van, köztük van olyan, ami több mint 100 órával.
Sármellékre lettem volna igen kíváncsi, azt nem gyûjtötted ki vagy csak kifelejtetted a sorból?
Szóval tényleg többet sütött a nap az átlagnál.
Antibulvár!
Ha van esetleg valamid, akkor jöhet

Meg tudná valaki mondani, az idei nyáron mennyit sütött a nap országosan, térségileg vagy akár adott állomáson?
Csak azért kérdem, mert mintha feltûnõen sok napos idõszak lett volna, és kíváncsi lennék ara is, hogy az átlagos nyári napfénytartamhoz képest ez a nyár mit produkált?
Elõre is köszönöm!
Csak azért kérdem, mert mintha feltûnõen sok napos idõszak lett volna, és kíváncsi lennék ara is, hogy az átlagos nyári napfénytartamhoz képest ez a nyár mit produkált?
Elõre is köszönöm!