Időjárási visszatekintő

Persze, önmagában egy havi adat, vagy egy januári +17 fok nem jelent semmi rendkívülit. Viszont amennyiben ezen események sorozata áll fenn idõben és térben, akkor az már említést érdemel.

Szép összeállítás! Lehangoló a média által keltett , fel - fel lángoló hisztéria, minden kilengést az u.n. globális felmelegedés (?) számlájára írnak, holott ennél jóval szélsõségesebb idõszakok tettenérhetõk a kárpát medence éghajlatában. Bizonyos értelemben minél fejlettebb az infrastruktúránk, annál inkább ki vagyunk szolgáltatva az idõjárás extrémitásainak.Pl. az 1816 - os tipusu hóvihar most lényegesen több emberi, áldozatot szedne, mint akkoriban. Szinte látom az autópályákon betemetett kocsikat.

Bezzeg.

És ez a sok szélsõség egyértelmûen mutatja az éghajlatváltozást!

Ja ezek a 40-es évek? Húha, akkor nem, mert ez csak a mára igaz..

Dehogy, van még régebbi is ha ezekre gondolsz:-)
1881 jan 13: Link

Ezen a napon mi is volt akkor.

Bírom ezeket az összeállításaidat.

Amikor az öregek mesélnek, hogy "bezzeg régen mekkora telek voltak"(By Cauchy), akkor az enyhe teleket mindig kihagyják, mert azok nem annyira emlékezetesek, mint amikor nagypapám mesélte, hogy úgy ment át a szomszéd utcába a nagymamámhoz udvarolni, hogy létrán mászott át a hófúvás emelte hófalon. Amikor meleg idõ volt télen, arról ugye nincs ilyen emlék.
Kár, hogy nincs idõgépünk.
Kár, hogy a GFS archívumban csak pont 1949-ig vannak meg a térképek, de az látszik, hogy ha nem volt brit anticiklon, akkor enyhe tél volt, mint pl. 48-ban.

Ha már szóba kerültek a régebbi idõk telei, illetve az extremitások mértéke, következzék hát ennek kapcsán egy kis múltidézés.

Én most az 1940-es éveket választottam ki.
Ennek a bõ évtizednek a híres-hírhedt teleit, amikor szélsõségesen hideg idõszakok fordultak elõ, mindenki jól ismeri már, sok szó esett róluk (ilyen volt pl. 1940, 1942, 1947). Igen ám, de mi a helyzet ugyanezen kor szélsõségesen enyhe idõszakaival? Mert hogy olyanok is voltak ekkor, és nem is egyszer.

Január lévén, ezúttal erre a hónapra koncentráltam.
Alább szerepelnek 1939, 1948 és 1949 januárjának bizonyos hazai állomásokra vonatkozó havi legmagasabb hõmérsékletei (zárójelben a hónap azon napja, amikor a maximum beállt).

1939
Szekszárd: 18,3 °C (18.)
Pécs (Pius-kollégium): 18,0 °C (19.)
Királyhalom: 17,9 °C (19.)
Baja: 17,6 °C (19.)
Kaposvár: 17,4 °C (19.)
Elõszállás: 17,2 °C (19.)
Hõgyész: 17,0 °C (19.)
Nagykõrös: 17,0 °C (19.)
Siklós: 17,0 °C (17.)
Pécs (Egyetem): 16,8 °C (19.)
Zalaegerszeg: 16,8 °C (17.)
Lenti: 16,8 °C (17.)
Kunszentmiklós: 16,7 °C (19.)
Kecskemét (Miklóstelep): 16,7 °C (19.)
Balatonarács: 16,6°C (19.)
Gyula: 16,6 °C (19.)
Gyoma: 16,5 °C (19.)
Békéscsaba: 16,4 °C (19.)
Szentlõrinc: 16,3 °C (17.)
Kalocsa: 16,4 °C (19.)
Tótkomlós: 16,1 °C (19.)
Szarvas: 16,0 °C (19.)
Cegléd: 16,0 °C (19.)
Hévízfürdõ: 16,0 °C (17.)

Ebben a hónapban az ország szinte egész területén a havi abszolút maximum-hõmérséklet 10 °C fölött alakult. Sõt, jókora területen 14-15 °C körüli vagy efölötti volt ez az érték.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 17., 18., 19., 20. Vagyis a hónap során valószínûleg néhány napon át uralkodott csak ilyen szélsõségesen enyhe idõjárás.


1948
Sopron (Egyetem): 17,0 °C (14.)
Siklós: 16,0 °C (13.)
Kaposvár: 15,0 °C (24.)
Hódmezõvásárhely: 14,8 °C (14.)
Mosonmagyaróvár: 14,8 °C (14.)
Szentlõrinc: 14,2 °C (13.)
Mohács: 14,1 °C (25.)
Budapest (Postaállomás): 14,0 °C (14.)
Miskolc: 14,0 °C (14.)

Kereken 50 állomáson alakult a havi maximum 12,0 °C fölött, de amint látható, az értékek többsége ezúttal 12 és 15 °C között szóródott.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 4., 7., 8., 12., 13., 14., 24., 25., 26., 27., 30. A maximumok eloszlása itt már sokkal érdekesebb képet mutat: ennek alapján tehát egy igen stabilan enyhe hónap lehetett az a január.


1949
Siklós: 17,3 °C (4.)
Hódmezõvásárhely: 16,6 °C (2.)
Pécs (Pius-kollégium): 16,5 °C (4.)
Királyhalom: 15,6 °C (4.)
Pécs (Repülõtér): 14,7 °C (4.)
Mohács: 14,6 °C (2.)
Szeged (Mezõgazdasági Intézet): 14,6 °C (4.)
Lenti: 14,5 °C (3.)
Mezõhegyes: 14,5 °C (3.)
Szeged (Egyetem): 14,2 °C (4.)
Békéscsaba: 14,2 °C (3.)
Csongrád: 14,0 °C (3.)
Pécs (Misinatetõ): 14,0 °C (4.)

39 állomáson volt 12,0 °C-ot elérõ vagy annál magasabb havi maximum. Ezek jó része ezúttal is 12 és 15 °C közé esik.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 1., 2., 3., 4., 6., 19., 20. Itt pedig a hónap eleje lehetett tehát igen enyhe, illetve egy-két napon még késõbb is visszatért a szokatlan meleg.


Érdekességképpen alább következzenek rendre a Budapestre vonatkozó január havi középhõmérsékletek, 1939 és 1949 között:
1939: +1,5 °C
1940: -7,0 °C
1941: -2,4 °C
1942: -8,7 °C
1943: -4,2 °C
1944: +2,9 °C
1945: -3,5 °C
1946: -2,8 °C
1947: -5,7 °C
1948: +4,2 °C
1949: +1,7 °C

Vagyis látható, hogy olyan igazi, hagyományos értelemben átlagosnak mondható január itt Budapesten nem is fordult elõ ebben a bõ évtizedben! Még a leginkább átlagos-közeli években is legalább 1-2 °C körüli pozitív vagy negatív anomália mutatkozott (1939 és 1949, illetve 1941 és 1946), de az idõszak nagy részében inkább szélsõségesen hideg vagy meleg januárok voltak. (Természetesen itt most csak egyetlen állomásról beszélünk.)

Ilyenek voltak tehát az 1940-es évek januárjai - mindennek nevezhetõk, csak éppen átlagosnak nem.

(forrás:
OMSZ évkönyvek,
www.met.hu)

Ugyanolyan változatos telek voltak mint most, ugyanolyan szélsõségekkel, sõt azt kell mondjam az általában felölelt 1960 körül kezdõdõ átlaghoz képest jóval szélsõségesebb évtizedek elõfordultak, pro, és kontra! (+-) Most egy enyhébb periódus vette kezdetét az 50 -60 - as évek lehûlését követõen, azonban a "kisjégkorszak" (1600 - 1700 évek) idõintervallumábam is található bõven, enyhe, rendkívûl enyhe tél, csakúgy mint rendkívül hideg tél az azt megelõzõ enyhébb évszázadokból. A lehûlési szakaszokat sokszor nem is a téli hõmérséklet , de inkább a nyári félév drasztikus hõcsökkenése
jellemzi. Nekem az a meglátásom, hogy szélsõségektõl viszonylag mentes idõszakot élünk az elmúlt évtizedekben, az elmúlt évszázadok egy -egy idõszakaszához viszonyítva!

Hogyan is jellemezné az eddigi telet a középkorból egy korabeli összefoglaló? Megpróbálom megfogalmazni: "Állhatatlan egy tél, december közepéig lágyan viselte magát, utána voltak szigorú hidegek, de jó szánút egy pár napnál tovább nem lett,mert a havat mindig elmosta az esõ. Legtöbbször feneketlen sarak,sok esõ, sok hó, nagy áradások, sok helyen a föld árja is kiöntött (belvíz), január közepéig a föld fagya sem tartotta magát csak idõnként..."
Aki olvasott Réthlyt biztosan leesik... Remélem nem nyúltam darázsfészekbe, de inkább enyheségbe hajló csapadékos télre gondolnék e sorokat olvasva...