Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ez igen.. nem tálalom a szavakat, pedig volna mit. 
Ahogy vizsgálgattam a linkelt térképeidet, ugyanazt mondogattam magamban, mint amit leírtál utánuk. A zabari -40-et is és a bükk-fennsíki -50-et is.. Aznap Zwettl-ben -36.6°C volt, ami azóta is osztrák rekord, és ugye nekik is van egy hírhedt dolinájuk, a Grünloch (1260m) ami már -52.6°C-ot is mért 1932-ben. S nincs is olyan messze innen Soprontól..
Ha a fene fenét eszik, meg kell tapasztalni egyszer egy ilyent..
Ahogy vizsgálgattam a linkelt térképeidet, ugyanazt mondogattam magamban, mint amit leírtál utánuk. A zabari -40-et is és a bükk-fennsíki -50-et is.. Aznap Zwettl-ben -36.6°C volt, ami azóta is osztrák rekord, és ugye nekik is van egy hírhedt dolinájuk, a Grünloch (1260m) ami már -52.6°C-ot is mért 1932-ben. S nincs is olyan messze innen Soprontól..
Ha a fene fenét eszik, meg kell tapasztalni egyszer egy ilyent..
Nagyon kemény!
És az idõjárás ezen perverz hajlama még áprilisban is tartott, március nagy része még a kemény tél jegyében telt. Link
Csak már lényegesen gyengébb kiadásban.
Aztán ha tovább megyünk, látjuk, hogy az elsõ õszies löket is hasonló körülmények között érkezett szeptember végén. Link Az egész ország felett 0°C alatti 850.
És az idõjárás ezen perverz hajlama még áprilisban is tartott, március nagy része még a kemény tél jegyében telt. Link
Csak már lényegesen gyengébb kiadásban.
Aztán ha tovább megyünk, látjuk, hogy az elsõ õszies löket is hasonló körülmények között érkezett szeptember végén. Link Az egész ország felett 0°C alatti 850.
És micsoda hidegbetörés történt, nem találok rá szavakat, egyszerûen gyönyörû, és nem is egy. Azt hiszem ennél durvább nem nagyon volt, én nem találtam, pedig a "nagy" teleket átnéztem igen erõsen:-)
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))
Reisz András diplomamunkája hasonlóról szól:
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.
Dunántúli hóadatokkal jelen pillanatban sajnos nem rendelkezem, de a budai (már akkoriban is erõsen belvárosi) állomásról vannak információim e téren.
A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.
Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.
Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.
És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...
A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.
Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.
Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.
És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...
Hú de jó helyen volt akkor az a hideg mag É-K-n. Most 384 óránál se látni csak -20--22fokot annak a helyén. Más: egyébként valaki tud nekem mondani egy abszolút minimumot azóta amióta csak mérik a hõmérsékletet? Ja, és, hogy hol volt?
Ja, és, hogy hol volt?
A Dunántúlon átlag 30 cm vastag hótakaró segítette az extrém hideg kialakulását.
Nálam 2002/2003 tele jó választ adott a hótakaró hatására.
A kemény tél elõhírnöke a december 10-e utáni hideg-elárasztás volt, akkor egy skandináv AC délkeleti peremén -10°C-os t850-el rendelkezõ lábas hideg ( Link ) szivárgott át a Kárpátokon.
Akkor 11-12-én egyaránt -15°C volt hó nélküli rekord tmin, ez saját rekord is egyben.
Aztán Karácsony Ünnepén szintúgy hasonló paraméterû légtömeg ( Link ) érkezett hozzánk, ám 14 cm-es hótakaróval máris -23,5°C jött össze.
Néhány héttel késõbb 2003 január 10-e után -15°C közeli t850-el rendelkezõ lábas hideg súrolt minket ( Link ), a 35 cm körüli hótakaróval -24,7°C jött össze 12-én, ez nálam az abszolút tmin.
Nálam 2002/2003 tele jó választ adott a hótakaró hatására.
A kemény tél elõhírnöke a december 10-e utáni hideg-elárasztás volt, akkor egy skandináv AC délkeleti peremén -10°C-os t850-el rendelkezõ lábas hideg ( Link ) szivárgott át a Kárpátokon.
Akkor 11-12-én egyaránt -15°C volt hó nélküli rekord tmin, ez saját rekord is egyben.
Aztán Karácsony Ünnepén szintúgy hasonló paraméterû légtömeg ( Link ) érkezett hozzánk, ám 14 cm-es hótakaróval máris -23,5°C jött össze.
Néhány héttel késõbb 2003 január 10-e után -15°C közeli t850-el rendelkezõ lábas hideg súrolt minket ( Link ), a 35 cm körüli hótakaróval -24,7°C jött össze 12-én, ez nálam az abszolút tmin.
Én is azt a hidegbetörést néztem meg elõször, de én úgy emlékeztem, hogy azért majd mindenhol esett valamennyi hó.
Noé!
Így van, kb. 10 fokkal lehet számolni, inkább kicsivel kevesebb.
Az érdekes, hogy ez csak a völgyekre és a sík területekre, a közepes fekvésekre és a dombokra már nem vonatkozik.
Olyannyira, hogy ahogy szoktam írni, a dombokat nem érdekli a hó, alig 1, maximum 2 fokkal van enyhébb a dombon hóval.
Sõt, volt rá példa, hogy a síkon nem volt hó, a dombon 10 centi, kiderült, lehûlt, és a dombon 10 centi hóval jóval enyhébb lett a minimum, mint a síkon hó nélkül, kopasz talajjal.
A talajátfagyás valóban hó nélkül kellett hogy bekövetkezzen, száraz hideg, illetve hó után, lassan elolvadó hóra jöhetett rá a nagyobb hideg, de gyakran elõfordult, hogy vastag hótakaró volt hetekig, alatta meg alig volt fagyos a talaj, vagy talán nem is.
Ha van hó, és nagyon hideg van hetekig, akkor azért szerintem egy idõ után a hó kezdi elveszíteni a szigetelõ képességét, a hóból szinte jég lesz, az meg nem szigetel annyira.
De ehhez hosszantartó hideg kell.
Noé!
Így van, kb. 10 fokkal lehet számolni, inkább kicsivel kevesebb.
Az érdekes, hogy ez csak a völgyekre és a sík területekre, a közepes fekvésekre és a dombokra már nem vonatkozik.
Olyannyira, hogy ahogy szoktam írni, a dombokat nem érdekli a hó, alig 1, maximum 2 fokkal van enyhébb a dombon hóval.
Sõt, volt rá példa, hogy a síkon nem volt hó, a dombon 10 centi, kiderült, lehûlt, és a dombon 10 centi hóval jóval enyhébb lett a minimum, mint a síkon hó nélkül, kopasz talajjal.
A talajátfagyás valóban hó nélkül kellett hogy bekövetkezzen, száraz hideg, illetve hó után, lassan elolvadó hóra jöhetett rá a nagyobb hideg, de gyakran elõfordult, hogy vastag hótakaró volt hetekig, alatta meg alig volt fagyos a talaj, vagy talán nem is.
Ha van hó, és nagyon hideg van hetekig, akkor azért szerintem egy idõ után a hó kezdi elveszíteni a szigetelõ képességét, a hóból szinte jég lesz, az meg nem szigetel annyira.
De ehhez hosszantartó hideg kell.
Még valami eszembe jutott: 1929-ben, februárban, tudtommal nagyon erõs talajfagy volt, 60-80 cm mélyen átfagyott a föld (hogy Magyarországon hol, nem tudom, de sokfelé). Akkor vajon mekkora hótakaró mellett alakultak ki az extrém hidegek ill. hidegrekordok? Mert ugye a vastag hótakaró védi valamennyire a talajt a fagytól. Lehet persze, hogy a hideg tartóssága, vagy a túl vékony hótakaró a "megoldás".
Szerintem nagyon erõs lábas hideg esetén is ott van az 10-15 fokos differencia a potenciális T min-ok között. Mondjuk -18,-20 hótakaróval -30,-32 lenne...
Szerintem nagyon erõs lábas hideg esetén is ott van az 10-15 fokos differencia a potenciális T min-ok között. Mondjuk -18,-20 hótakaróval -30,-32 lenne...
Tehát akkor úgy nagy átlagban "hüvelykujjszabályként" azt mondhatjuk, hogy Magyarország területén a hótakaró jelenléte a T min-ot mintegy 10 C fokkal csökkenti? (Nyilván sok minden egyéb tényezõtõl függ a dolog, hóvastagág, szélviszonyok, besugárzás, nappalhossz, felhõzet, páratartalom, domborzat, talaj, stb., csak arra vonatkozik a kérdés, hogy ha ezeket a tényezõket nem ismerjük, akkor hány fokot mondjunk különbségként, hogy a legkisebb valószínûséggel tévedjünk.)
Egyébként ha csak azt nézzük, hogy 20-22 C fokos nyári középhõmérséklet esetén Magyarországon a hidegrekordok 4-8 C fok körül alakulnak, télen 0- -2 C fokos középhõmérséklet esetén pedig -25 - 30 (-35) C fok körül, akkor úgy 10 C foknak kellene kijönnie, vagy ha megerõltetjük, 15 C foknak, már ami a hótakaró és hótakaró nélküli potenciális téli hidegrekordok különbségét illeti.
Egyébként ha csak azt nézzük, hogy 20-22 C fokos nyári középhõmérséklet esetén Magyarországon a hidegrekordok 4-8 C fok körül alakulnak, télen 0- -2 C fokos középhõmérséklet esetén pedig -25 - 30 (-35) C fok körül, akkor úgy 10 C foknak kellene kijönnie, vagy ha megerõltetjük, 15 C foknak, már ami a hótakaró és hótakaró nélküli potenciális téli hidegrekordok különbségét illeti.
Bizony, rendkívül erõs, igencsak az alsó légrétegekre összpontosuló lábas hideg tört ránk akkor, a t850 ilyenkor csak tájékoztató adat.
Akkor nálam január 23-28 között, zsinórban hat napon volt -15°C alatti tmin (mélypont 25-én, -19,4°C), az a hat nap vaskos HRHI is volt, -12,3°C-os középhõmérséklettel!
Elõtte január 17-20. között esett nálam 8-9 cm hó, ám a viharos Ék-i széllel betörõ hideg levegõ szétfújta a havat, 0-20 cm-re (iglut lehetett volna építeni az ellapátolt kisebb hótorlaszok betonkemény havából).
Az erõs hófúvásban, hó hiányában már a földet is hordta a szél.
A borzongató képek: Link
Akkor nálam január 23-28 között, zsinórban hat napon volt -15°C alatti tmin (mélypont 25-én, -19,4°C), az a hat nap vaskos HRHI is volt, -12,3°C-os középhõmérséklettel!
Elõtte január 17-20. között esett nálam 8-9 cm hó, ám a viharos Ék-i széllel betörõ hideg levegõ szétfújta a havat, 0-20 cm-re (iglut lehetett volna építeni az ellapátolt kisebb hótorlaszok betonkemény havából).
Az erõs hófúvásban, hó hiányában már a földet is hordta a szél.
A borzongató képek: Link
Rossz hírem van:-) Nem is kell olyan régmúltra visszamenni.
2006 januári száraz hidegbetörés esetén -25 fok is volt az ország területén. Sokfelé volt -18, -20 fok hótakaró nélkül.
Link
Látható, hogy gyakorlatilag csak Szentgotthárd környékén és a magas hegycsúcsainkon volt értékelhetõ hótakaró. Nálam is kb 1 cm jött össze ami el is szublimált kb 2 nap alatt, mégis több napig -15 fok körüli értéket mértem, itt a szeles fennsíkon hó nélkül!
Bizony nagyon erõs lábas hideg érkezett, így nem számított, hogy volt-é hótakaró avagy sem.
Link
Ja még valami, érdemes megnézni a maximumokat is:-) Sokfelé -10 fok alatt, még Nagykanizsán is napközben, Bakonyban -16 fokos csúcshõmérséklet:-)
2006 januári száraz hidegbetörés esetén -25 fok is volt az ország területén. Sokfelé volt -18, -20 fok hótakaró nélkül.
Link
Látható, hogy gyakorlatilag csak Szentgotthárd környékén és a magas hegycsúcsainkon volt értékelhetõ hótakaró. Nálam is kb 1 cm jött össze ami el is szublimált kb 2 nap alatt, mégis több napig -15 fok körüli értéket mértem, itt a szeles fennsíkon hó nélkül!
Bizony nagyon erõs lábas hideg érkezett, így nem számított, hogy volt-é hótakaró avagy sem.
Link
Ja még valami, érdemes megnézni a maximumokat is:-) Sokfelé -10 fok alatt, még Nagykanizsán is napközben, Bakonyban -16 fokos csúcshõmérséklet:-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat