Időjárási visszatekintő

Találtam is egy beszkennelt saját fotót 99. februárjából: Link
Nehéz lesz ûberelni!

A '99. februári havazás nem járt nagyon alacsony légnyomással, akkor a hó mennyisége és a hófúvások jelentették a szélsõséget:
Link
Az év december végén viszont átvonult egy 980 alatti középpontú mediciklon:
Link

Nem akarok hülyeségeket írni, a Réthly kötetben van infó nem is kevés. Idõm most nincs alaposan utánanézni, de már vizslattam régebben a dolgot. A csapadékzóna D- DK - irányból érkezett. A délalföldön szinte a semmibõl robbant be, hatalmas szélviharral indult azonnal, sûrû aprószemû havazással, hóviharral. Volt ahol átmeneti ónosesõrõl számoltak be a csapadék kezdetén. A hóvihar a "Jászságot éppen nyaldosta" írja a korabeli beszámoló, Pest - Budán nem hullott nagy hó, ÉNY-on sem. Bács kiskun - Borsod lehetett még az ítéletidõ által sújtott terület, az alig köpésre lévõ Poroszlóról van adat a szörnyû hóvihar pusztításáról. Zömmel a délalföld, tiszántúl volt a leginkább érintett terület, ha a trianoni országrészt nézzük. A határon kívûl tettenérhetõ a Bánátban, Temesvár környékén... Erõs a gyanúm, hogy ez a klasszikusan igen nagy hóviharokat okozó, de meglehetõsen ritka DK irányból fölénk pörgõ ciklon. A kp. Erdélyen át haladt el, inkább a déli részen, hatalmas viharkárok a Máramarosban, de székelyföldi területeken is. Ergo: Szerintem mediterrán ciklon volt, a kisöccsei okoznak ritkán ennél jóval szerényebb hóviharokat, pl.a 80 (?)- években egy a délalföldön.Számos hasonló, de az intenzitásában szerényebb hóviharról van adat, fõ szenvedõ alany az Alföld ezeknél. Ennyi idõm volt, ha pontatlan voltam javítok..

Én is elolvastam a cikket, nagyon élvezetes volt. Mivel abban az idõben a szinoptika és a légköri képzõdmények még "nem voltak kitalálva", szükségképpen találgatásokra kell hagyatkoznunk a nagy hóvihart létrehozó makrocirkulációs helyzetet illetõen. Mindjárt elsõnek a havazást megelõzõ igen alacsony légnyomás-érték tûnik fel. Két, nagyon alacsony légnyomású hóesésre emlékszem: az egyik a már említett 1999 februári, a másik szintén ebben az évben, azonban éppenséggel a végén fordult elõ: dec. 28.-án. Ez utóbbi esetben a légnyomás az 1816 január végit megközelítõ mélységbe zuhant. Érdemes volna megnézni e két havazáshoz tartozó makroszinoptikai képeket: bizonyos támpontot nyújtanának.
Feltûnõ továbbá az igen erõs szél. Általánosságban le lehet szögezni, hogy extrém alacsony légnyomás mellett nem szokott rendkívül viharos idõ uralkodni. Az 1999 december végi hóesés alkalmával is csak mérsékelt-élénk szél fújt. 1816-ban is feltehetõleg akkor támadt a vihar, mikor az igen alacsony értékrõl emelkedni kezdett a légnyomás, és elérte az 1000 hpa körüli értéket. Ez 28.-29.-én következhetett be, a cikkben leírtakkal összhangban.
Úgy vélem -bár ez hangsúlyozottan hipotézis- hogy egyetlen mediterrán ciklon nem képes ilyen mértékû légnyomásesést elõidézni nálunk. Feltehetõleg alacsony nyomású teknõ állt a háttérben, melynek mediterrán ciklon komponense összeolvadt az északabbra elhelyezkedõ alacsony nyomással, így jött létre fölöttünk a rendkívül kimélyült légörvény. Ez aztán kelet-délkeleti irányban távozott, Buda mindvégig hátoldalon helyezkedett el.

Közben a fórumban a keresõ segítségével minden kérdésre választ kaptam! De így tél elõtt talán nem baj hogy szóba került ismét az eset.

Örömmel jelentem, nem lesz csapadékmentes nálam a november!
Óriási csapadékmennyiséget mértem reggel, 0,1 mm-t, he-he!
Gondban is voltam, hogy havas napnak vegyem vegyem-e a tegnapot, mert a 0,1 mm fele-fele arányban jött össze szemcsés hóból illetve ónos szitálásból.

A tegbap reggelére képzõdõ zúzmara egy része illetve a ködmentes borongós ég képei (utolsónak szemcsés hó jellemzõ maradványát töltöttem fel): Link

Az 1986-os visszaemlékezések fantasztikus élményt adnak az olvasóinak (nekem is), köszönjük!