Időjárási visszatekintő

Jól hangzik ez a "400m tengerszint feletti magasság alatti" szöveg. Ez olyan, mint a filmek elõtt elhangzó "tekintet nélkül megtekinthetõ" szöveg.
Látom õk is belezavarodtak, mert a második képen már "400m tengerszint alatti magasságú állomás" szerepel. Méghogy Holt-tenger... Kutyaf...

El is jut oda, s míg a Földközi-tenger medencéjének középsõ részén vesztegel, már meg is jelenik az újabb ciklon a Brit-szigetek térségében, illetve Izlandtól keletre: Link
A következõ nap ez a kép tárul elénk, s erre felhívom a figyelmet, mert ez az elsõ olyan, mely rendkívülinek tekinthetõ:Link Az elõzõkben említett ciklonunk már le is jutott a Földközi-tenger nyugati medencéjébe, míg elõdje is ott van még a keletiben. Így az egész Mediterráneum egy hatalmas alacsony nyomású terület két ciklonmaggal. Az azori AC egészen nyugatra húzódik, kelet felé való orrosodásnak nyoma sincs. Viszont Közép és Kelet-Európa felett fejlett anticiklon található. Télen sokkal közönségesebb az a felállás, mikor Dél-Európa anticiklonális, az azori nagyon is szeret orrokat növeszteni kelet felé, az alacsony nyomás a mély ciklonokkal Izland és Észak-Európa felett helyezkedik el. Ez a szituáció természetesen enyhe, nyugati áramlásos idõjárást okoz nálunk, mely szöges ellentéte a most tárgyaltnak. Erre egy példa, összehasonlítás végett:Link
De térjünk vissza 1969-hez. A folytatásban ezt látjuk: Link
Link
Lényeges momentum a földközi-tengeri ciklon állandó jelenléte, illetve a második képen Izlandnál már feltûnõ mély észak-atlanti ciklon, mely újfent a Mediterráneum felé növeszt nyúlványt a blokkoló AC peremén.
Egy nappal késõbb: Link
Ez utóbbi képen az is látszik, hogy a blokkoló skandináv AC elõoldalán, a Kelet-Európai-síkságon is ciklonaktivitás kezdõdik. Majd egy nappal késõbb a következõ, igen jellegzetes szinoptikai kép áll elõ, melyet kérem, minden olvasóm nézzen, s jegyezzen meg jól: Link
Ez a felállás -úgy látszik- legzordabb téli idõszakaink sajátja. Hasonló képet látunk a kivételesen erõs 1979 jan. 1.-i hidegbetörés elõtt: Link
és 1987 rekord-hófúvást hozó januárja is felmutat valami hasonlót: Link
Nyilván van valami elnevezése ennek a szinoptikai helyzetnek a meteorológiában -a magam részérõl "skandináv V-nek" neveztem el. Látható, hogy nem gyakori, de annál értékesebb szituáció.
Végül magára 1969 dec. 31.-re vonatkozó kép: Link
A Földközi-tenger nyugati részén több középpontú ciklon látszik, mely dél felõl enyhe, nedves levegõt sodor a Kárpát-medence fölé, míg a Kelet-Európai-síkság északi részén van annak a ciklonnak a középpontja, mely hátoldalán igen hideg levegõt szállít hozzánk. (A kettõ között ott a híres skandináv "V" anticiklon)
Adott tehát a keveredési zóna, ezzel nagy havazás elõfeltétele. Érdekes, hogy a mediciklon nincs is különösebben közel hozzánk (egyik centruma az Ibériai-félsziget északi része felett látható, a másik a Marseillei-öbol felett) -igaz, ezek elég mélyek. Országunk a dec. 20.-i havazásos helyzethez hasonlóan az 1010 és 1015 hepás izobár között van, ezúttal északkeleten van magasabb nyomás, délnyugaton pedig alacsonyabb. Úgy tûnik, a viharos széllel járó nagy havazás környékemen 1013 +/- néhány hepán szokott bekövetkezni (így volt 1987 január elején is)
A nagyon erõs hóeséshez a nedves mediterrán légtömegeken túl úgy látszik, hozzájárul az északról érkezõ igen alacsony hõmérsékletû levegõ: ez jól "megcsapolja" a páradús, enyhe levegõ nedvességét.

Jó nagy havazások voltak akkor egy hónap alatt az ország k-i, ék-i egyharmadát leszámítva. December elején a Makó-Gyöngyös vonaltól ny-ra fagy havazás volt, k-re +5 fok környéke esõvel. Szépen látszik is ez a december 10-ei hóvastagságokban: Link

Az ezt követõ havazásokból már kelet is kapott valamennyit. A legnagyobb hó viszont továbbra is a Dél-Dunántúlon, a Duna-Tisza-köze déli és nyugati részén, a Duna mentén volt. Az országos maximum január 2-án állt be. Link

A Kisalföldön többnyire 25-30 cm körüli hóvastagság volt egy hónapon át. Nálunk Váralja környékén 35 egymást követõ napon volt 40 cm felett a hóvastagság (december 7-tõl január 11-ig), 14 napon az 50 cm-t is meghaladta, néhány napon még a 60-at is. A lehulló csapadék december 1-tõl 6 héten át Váralján végig hó volt. Ami igazán megdöbbentõ, hogy ez a csapadékmennyiség 148,5!!! mm volt, tehát az ez idõ alatt lehullott friss hó mennyiség kb. 1,5 méter lehetett.

Most pedig térjünk vissza 1969 decemberéhez. A dec. 6.-i havazást okozó mediterrán ciklon, ha meggyengülve és a Kárpát-medencétõl némileg eltávolodva is, de meglepõen sokáig megtalálható a környékünkön: Link
Link
Link
Link
Link
Tulajdonképp ez a nagyon tartós mediterrán ciklontevékenység, s hozzá a szintén stabil északkelet-európai AC uralja a makroszinoptikai képet ezekben a napokban, mintegy megelõlegezve a hónap további részének cirkulációs sémáját. E séma nem más, mint az észak-európai blokkoló AC alá ismételten "becsúszó", s ezzel mediciklonná váló észak-atlanti ciklonok jelenléte. Az egyik legjobb téli makroszinoptikai képünkrõl van szó. A blokkoló AC peremének ény-dk irányú sávja, a sáv mentén az Észak-Atlantikumból a Mediterráneumba "lecsúszó" ciklonokkal mintegy "kis polárfrontként" funkcionál. Az említett atlanti ciklonok biztosítják a kellõen nedves és gyors mozgású légtömegeket, a blokkoló AC révén viszont a nagyon hideg levegõ van szokatlan közelségben hozzánk -az AC peremén legörgõ ciklonok éppen ezért igen hamar töltõdnek hideg levegõvel. A fenti két körülmény együtt biztosítja a "sarkvidéki" körülményeket nálunk, ahogy azt mindjárt látni fogjuk.
Az alapszituáció dec. 14.-én kezd mutatkozni: Link
Látható a képen a fejlett skandináv-északorosz AC, a mély ciklon Izlandtól délre, valamint az is, hogy a ciklon elõoldalának izobárjai kezdenek "betüremkedni" az említett AC alá, mintegy kijelölve az alacsony nyomású légtömegek majdani, délkelet (a Mediterráneum) felé irányuló mozgáspályáját. A következõkben a makroszinoptikai kép határozottá, jellegzetessé válik:Link
Link
Link

Az utolsó két térkép észak, majd kelet-balkáni, az utóbbi helyen erõsen kimélyült ciklonja még nem okozott számottevõ havazást Gyõrben. A dec. 17.-i térképen azonban már megjelenik az a cikloncentrum a Brit-szigetektõl nyugatra, mely legördülve az AC peremén, mint mediciklon hóba temeti a régiót dec. 20.-án: Link
Link
Link
Érdekes módon a cikloncentrum nincs is nagyon közel hozzánk: az olasz "csizma" déli végében találjuk. Országunk területe az 1015 és az 1010 hepás izoterma közé esik.
Ennek ellenére nagyon intenzív havazás volt északnyugaton, erõs északnyugati szélben. Bár reggel óta havazott, délután és estefelé vált kritikussá a helyzet Gyõrben: hatalmas hófúvás volt, és az volt a nagyon érdekes, hogy a szél és a hideg (-8, -9 fok) ellenére viszonylag nagy pelyhes, sûrû havazást tapasztaltunk. Soha annyi szélfútta, sívó porhavat nem láttam -hacsak...