Időjárási visszatekintő

Valóban, a mi életünkben rendkívül érdekes , csapongó idõjárású évek ezek! Ráadásul az utóbbi 100 - 150 évrõl már elég sok adat áll rendelkezésre, tehát egy elég nagy idõtávba lehet ezeket illeszteni, hasonlítani.

Hagytam Neked is írnivalót!
A jégesõ, a tornádó, a zivatar azért nehéz kérdés, mert a tornádó valójában nagyon ritka még most is, a jégesõ rendkívül pontszerû, nehéz adatokkal alátámasztani, a zivatar pedig azért kényes, mert amikor régen a nyugati irányítás volt túlsúlyban, a gyakoribb frontátvonulás miatt lehetett több zivatar, olyan, hogy jött az esõ, kettõt dörrent, és beírták hogy zivatar.
A kettõt dörrenõs frontzivatar is zivatar, meg a 70 mm-es 4 centis jeget okádó várost elöntõs órákig egyhelyben toporgós zivatar is zivatar.
Az biztos, hogy elképesztõen lecsökkent a frontcsapadékok száma, majdnemhogy meg is szûnt.
Azért is rajzolgattam egész télen a "Mi lenne ha nyár lenne!" rajzaimat, mert konvektív csapadékok voltak egész télen.
Télen!
Múlt évben október leverte zivatarokban a nyár második felét.
Atipikus, évszakhoz egyáltalán nem köthetõ, ritkán elõforduló idõjárási jelenségek sorát éljük!

Sokat kihagytál, nagyon slendrián vagy !
És az oroszországi hõhullám vagy a mostani német,finn stb. rekordhideg március ? A tavalyi nyári, hõség és forró napok száma nálunk ? És azok a szélviharok, melyek letaroltak erdõket, villanyoszloptömegeket (esõvel,jegesedéssel meg tapadó hóval megspékelve Zalában, Bakonyban, Szabolcsban stb.) ? És a szélrekordok meg idõnként szaladgáló tornádók ? Bármelyik hónapban kitörhetnek nyárias, jégesõs zivatarok mostanság (SC hegyek). Hány tökéletes pusztítást végzõ jégverés volt az utóbbi idõben ? Hány LNV és LKV volt ? Talán tavaly írtam, hogy már pár év alatt minden rekord megdõlt ami számít /persze nem sohanemvolt (4,6 milliárd év alatt) rekordot értek ezalatt/ csak hórekord hiányzik. Hát már ez sem fog hiányozni... Most olyan havazás van az egész országban és lesz még szerdáig, ami igencsak rekordgyanús, de az, hogy ezen a télen hegyeinkben a lehullott összhó már két-három méter (itt Pápán másfél méter és nem is vagyok a leghavasabb helye az országnak 200 m alatt) ezen a télen...igencsak párját ritkítja.

A lényeg, hogy rendszerben kell látni az egészet!
2006/2007 tele rekord meleg volt, már nem emlékszem pontosan, milyen idõszakra vonatkozóan, de olyan enyhe tél nem sok fordulhatott elõ.
2007, hõmérsékleti maximum rekord 41,9 fokkal, ebben az esetben szinte biztos, hogy Magyarország területén az elmúlt 100 évben biztosan volt ennél magasabb hõmérsékleti érték, de az is biztos, hogy a Top 5-ben benne van.
2010-ben megdõlt az országos csapadék maximum rekord országos átlagban is és abszolút maximumban is.
Ilyen nyilvánvalóan az elmúlt 100 évben nem volt, ezért lehetett rekord, de figyelembe véve a mérésekbe kalkulálható hibát, vegyük úgy, hogy a 2010-es csapadékmennyiség az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ.
2011, csapadék maximum rekord országos átlagban, ugyanaz érvényes rá, mint a 2010-es évre.
2012, napfényrekord, itt az emberi hibafaktor miatt pláne érvényes az, hogy a mérésben lehetnek különbségek, de talán kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben 1-2 alkalomnál többször nem fordult elõ, hogy 2600 óra feletti napfényes óraszámot mérhettek volna az ország valamely részén.

Most hónapokra, hetekre, tehát rövidebb idõszakokra lebontva is nézzük meg.
2011 novemberében leveles fákra jött 2 hetes zúzmarás hidegpárna, ami biztos vagyok benne, hogy szintén ritka esemény.
2012 februárjában volt egy budapesti rekord, nem emlékszem pontosan, de valami olyasmi, hogy soha nem mértek még olyan hosszú idõszakot, amikor egyhuzamban -10 fok alatti minimumok voltak, vagy valami hasonló, de a hideggel függött össze.
Nézzük 2012-t, amikor is márciusban és augusztusban egyáltalán nem, vagy gyakorlatilag nem hullott csapadék, azért ilyen év sem sok lehet.
A nagykanizsai állomáson például 1901 óta a két legszárazabb év a 2011-es és a 2012-es.
2013 januárjában olyan magas csapadékos napok számát mérhettünk, ami (lévén a január az egyik legszárazabb hónapunk) biztos hogy, az elmúlt 100 évben nem fordult elõ túl sûrûn, talán 1-2 alkalommal szintén.
A most március végi -2-3 fokos T maxok 2-3 napig, hát ez is biztos hogy nem fordult elõ 1-2 alkalomnál többször az elmúlt 100 évben.

Európára kitekintve az elmúlt 3-4-5 évben 2 rekord hideg tél volt a Brit-szigeteken, abszolút hóvastagság rekord Horvátországban, egy osztrák rekord is megdõlt azt hiszem most a télen, soha nem látott özönvíz néhány éve szeptemberben Szicíliában, évek óta a legnagyobb biznisz Olaszországban a hólapátgyártás, Spanyolországban Valencia-Albacete környékén olyan citrusültetvények fagytak ki 2012 februárjában, amik ilyen durva fagykárokat soha nem szenvedtek, de itt is inkább fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt 100 évben talán 1-2 alkalommal lehetett ott olyan hideg, mint a múlt februárban, és így tovább.
Ezek csak azok, amik eljutottak hozzánk!

Meg van még egy csomó ilyen az elmúlt idõszakból, amire nem is emlékszünk már.
Tehát sorozatban csak olyan idõjárási események vannak most és egy ideje már, amik évszázados szinten csak 1-2 alkalommal fordultak elõ.
Persze ha nem 100 évet veszünk, hanem 200-at, akkor más számokkal, de az arány akkor is hasonló.
Ráadásul egymás ellentétei, mert el tudom képzelni, hogy régen fogta magát, és 5 évig nem esett, vagy 3 évig esett, vagy akármi.
Ez most egy olyan típusú szélsõség, amikor az egymásutáni események jellemzõen ellentétes elõjelûek.
Ez a lényeg, egy-egy szélsõséges esemény persze, hogy volt már, de hogy ezek a rendkívül ritka események egymás után jöjjenek, ezt szerintem nyugodtan lehet szélsõségességnek nevezni!

A múlt lehetõ legalaposabb ismerete nélkül hogyan lehetsz ilyen magabiztos ebben a "szélsõségességben"? Nagyon sokan, nagyon sok munkát fektettek, fektetnek ma is az elmúlt idõk éghajlatának feltárásában! Egy kis tiszteletet megérdemelne ez a tevékenység, persze a helyén kell kezelni az adatokat. Egy dolog a mért hõmérséklet, a leírások azért gyakran visszaadják a lényeget , pl. ha a vegetáció állapotáról van adat, szokatlan idõjárásról egy adott idõszakban...stb. Az elmúlt századokban is tettenérhetõ gyakran a szélsõségesnek nevezhetõ idõjárás, Réthlyt olvasva az embernek az az érzése, hogy igazán békebeli idõkben élünk, ami az éghajlatot illeti. Persze ezzel nem csökkenteni akarom az elmúlt néhány év igazán érdekes "szélsõségeit", csupán a helyén kezelni.

Itt és most nyilvánosan, nyomatékosan megkérlek arra, hogy ne célozgass! Ne állíts fals tényeket! Az adatokat, melyek felkerülnek, nem használhatod fel más és egyéb fórumokon! Köszönöm. Én itt fejeztem be a ténykedést! Még véletlenül is el akarom kerülni a konfliktust! Eddig vicces volt, most már komoly, és sajnos kellemetlen dolgok vannak, szakmaiságot nélkülözõ egyénektõl!

Tegnapelõtt írtam a met. társalgóban Link
És még jónéhány szélsõséges helyzetre már nem is emlékszem, annyi volt az elmúlt idõszakban.
És nagyon jól írod, a múltra és a jövõre való tekintet nélkül is kijelenthetõ, hogy bizony rendkívül szélsõséges idõszakban vagyunk, ha tetszik, ha nem.
Persze van, akit az sem gyõz meg, ha fogja magát, és május 26-án -2 fokban havazni fog két napig, majd 3 nap múlva behúzunk egy hõségnapot, mert elõhoz egy példát, hogy deeeeee 1239-ben egy bádoglemez alatt mértek egyik nap -1 fokot, a másikon meg +25 fokot.
Aztán az ember kicsit utánajár, és kiderül, hogy a -1 fokot valahol egy Romániai fagyzugban mérték északi oldalon, árnyékolatlan hõmérõvel, másnap a +25 fokot meg egy üvegház elõtt 2 méterrel egy bádoglemezben Zadarban.
De ha volt is ilyen régen, az nem bizonyítja, hogy most nem az van!!
Senki nem állítja, hogy nem volt ilyen régen, persze, volt!
Egyrészt a régmúlt adatai bizonytalanok, elég csak arra gondolni, amikor 2007. július 20-án, már modern mûszerpark mellett több mérõ adatát is semmisnek vették, mert gyaníthatóan fölémért.
2007-ben!
Nem 1723-ban vagy 1845-ben, hanem 2007-ben!

Másik dolog!
mi ugye években, hónapokban, 24 órákban gondolkodunk!
Tegyük fel, a 2010-es év csapadékos idõszaka nem olyan eloszlásban esett volna, hanem mondjuk az 1300-1555 mm-ekbõl 2010-ben leesett volna 1200 mm, a maradék 300 meg 2011-ben esett volna, tehát a csapadékos és száraz idõszak el lett volna tolva.
Akkor az egyik év csapadékos lett volna, a másik aszályos év meg átlagos.
Az év 365 napját nézve semmi különleges nem történt volna, valaki visszanézi 200 év múlva, jókat mulat rajta, hogy szélsõségesnek nevezte õket valaki.
De ha azt vettük volna, hogy ugyanúgy 1 évig esett egyfolytában, majd utána 1,5-2 évig semmi, akkor máris megvan a szélsõség.
Persze régen is években mértek, tehát az adatok közös nevezõn vannak, csak egy március hónap úgyis lehet átlagos hõmérsékletû, hogy március 1-tõl minden éjszaka -1 fokban havazik, nappal kisüt a nap és +7 fokban olvad, majd megint -1 fokban havazik, majd megint olvad +7 fokban, és a végén kijönne egy 4 fokos átlag, ami alig átlag alatti.
Csak éppen 3 méter havon csücsülnénk.
Úgyhogy az adatelemzésnél nagyon észnél kell lenni, nagyon rafkósnak kell lenni, nagyon jó érzékkel kell dolgozni.
A gépies adatelemzés a halála ezeknek a kutatásoknak.
Eddig nagyon kevesen mondták ki ezt így, ahogy most Te, hogy nehéz beismerni, de nagyon szélsõséges az idõjárás!

Annak idején halálra téptem a számat a dombokról, völgyekrõl, a különbözõ fekvések között tapasztalható szakadéknyi éjszakai és középhõmérsékleti különbségekrõl, az adott térségekben véletlenszerûen elhelyezett állomások adatsoraiból nyert fals következtetésekre, az inverzióról, próbáltam matematikai, fizikai, biológiai, kémia, társadalmi oldalról bizonyítani, de süket fülekre talált, a hozzászólók 99 %-a fel sem fogta, el sem hitte, mindenki azt mondtam, hogy nincs igazam!
Azóta fényesen bebizonyosodott, hogy igazam volt, és most már mindenki úgy kezeli az inverziót és következményeit, mint a világ legtermészetesebb dolgát.
Most már senki sem lepõdik meg azon, hogy egy vacak zalai szõlõhegy keleti dombján egy akácerdõ meg egy bükkerdõ mellé kibökött meteorológiai állomás jóval magasabb éves közepet mér, mint az Alföldön lévõ meteorológiai állomások.
Akkor azért nem hittek nekem, mert minden ellene szólt, persze mert minden olyan adat, ami kapcsolatba volt hozható a témával, olyan fekvésekbõl származott, amik félrevezették azokat, akik próbáltak utánajárni.
Azóta mindenki természetesnek veszi a dolgot, akkor meg azon veszekedtek sokan a fórumon, hogy a Pista miért már 5 fokkal többet a Ferinél, amikor egy faluban laknak, biztos rossz a mérõje, meg milyen hülye az omsz, hogy a hivatalos állomása 4 fokkal enyhébbet mér, mint a Jóska, pedig csak az volt a különbség, hogy más fekvésekbõl származott az adat.
Millió olyan bizonyíték van, hogy az inverzió ilyen szintû ismerete hiányzik az egész szakmából.
Olvastam több régebbi tanulmányt errõl a témáról, ott is össze-vissza keverték a szezont a fazonnal.
Ez a klímaváltozás, szélsõségesség téma is így fog végzõdni, én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam ezeket a dolgokat, hogy a nyugati áramlás megszûnt, keletrõl jönnek vissza a frontok állandóan, nagyon erõs anticiklon uralom van, hogy valami más lett, mint elõtte.
Akkor sem hitt nekem senki, a fórumok akkori szószólói nem adtak nekem igazat!
Most már mindenki kezdi észrevenni, aztán egy idõ után már mindenki természetesnek veszi!
Persze vannak olyanok, akik jellembeli vagy egyéb hibáikból fakadóan akkor sem fogják megérteni, ha majd rövidnaciban mennek a szilveszteri buliba, vagy ha júliusban szánkózni lehet, mert aki egy apró jelbõl nem ért, a közepes jelbõl nem ért, az vagy nem akarja megérteni, vagy nincs hozzá megfelelõ értelmi szintje!
Nekem annyira nyilvánvaló az egész, hogy naponta böki ki 10 kontaktlencsémet, más meg akkor sem veszi észre, ha belenyomják az orrát.

Bizony, kénytelen-kelletlen be kell látnunk, még ha nem is nagyon szeretem ezeket a kifejezéseket, hogy rettentõ szélsõséges dolgok vannak mostanság...

Gyakorlatilag éves, két éves váltásokban hatalmas csapadék /aszály / megint hatalmas csapadék.

(És ezzel, a további vitákat megelõzendõ, nem mondtunk semmit a korábbi idõk éghajlatáról, hogy "bezzeg régen..." vagy éppen "bezzeg régen nem...", pusztán ténymegállapítás. )

Egy másik érdekességet hadd említsek: tegnap reggel ugye Kecskeméten nálunk hótakarós nap lett. Ezzel a hótakaró-szezonunk október 29. és március 22. közötti immár, azaz nem sokra vagyunk a majdnem kerek 5 hónapos idõszaktól. Nincsen még a teljes rendelkezésemre álló adatsor feldolgozva, de mivel az eddig elkészült adatok között (kb. 60 év a mintegy 90-bõl) októberi hótakarós napot korábban egyáltalán nem találtam (sõt még a november eleji is ritka), március végén úgyszintén keveset, áprilisban meg ott az Alföldön szintén olyan gyakori, mint a fehér holló, gyakorlatilag nagy eséllyel kijelenthetõ, hogy a mostani az elmúlt jó sok évtized leghosszabb hószezonja ezen a területen. Ez sem rossz azért!

Mellesleg ez az 5 hónap még más országrészeknek is becsületére válik, nemhogy a meleg, száraz Alföld közepi klímának. És a finálé még hátra van...

A mai napig 2013-ban a Bükk és a Mátra magasabb területein 300-330 mm-nyi csapadék hullott. Ezek az értékek nem egyedülállóak (1952, 1963, 1979-ben is volt ehhez hasonló), de a legnagyobbak közé tartoznak. A - még nem teljes - téli félév (2012.10.01-2013.03.22) csapadéka 500-540 mm között van, ami kb 3-4. lehet az elmúlt 100-110 év rangsorában.
Egyébként 2010-ben április végén-május elsõ napjaiban értük el ezeket a 300 mm körüli értéket.