Meteorológiai esélylatolgatások
Nehéz kérdés, mert azt sem tisztáztuk még soha, hogy mi is az a szélsõség.
De egyébként igen, az adatok azt mutatják, hogy bizony szélsõségessé.
Ez szerintem abból adódik, mint ahogy Usrin leírta, a NAO és AO indexek is mutatják, és az idõsebb, az idõjárást megfelelõ precizitással figyelõk elmondásaiból is az jön le, hogy az 50-es 60-as 70-es 80-as években sokkal dinamikusabb volt Európa idõjárása.
Jöttek mentek a frontok, kevesebb volt a blocking, kevesebb volt az ilyen bedöglés, egyhelyben toporgás, egy ciklon vagy front átvonulása nem 1 hétig, hanem 1 napig tartott, maximum 2-ig.
Most meg még 1,5 hét is eltelik úgy, hogy egy ciklon elkotródik innen.
A gyors mozgású frontok miatt nem tudott nagy energia felhalmozódni a légkörben, ezért véleményem szerint kevesebb volt a heves zivatar és a jégesõ.
Most, amikor egyhelyben forognak-kavarognak-döglõdnek ezek a ciklonnak nem nevezhetõ képzõdmények, a zivatarfelhõ addig megy fel amíg akar, és akár 1,5 órán át egy helyben tud lenni. Ezért a jég is gyakrabban alakul ki és esik hosszabb ideig. Korábban ez azért nem tudott kialakulni szerintem, mert a gyorsabb áramlás egész egyszerûen elvitte a zivatarfelhõt (bocsánat a hebehurgya, nem túl tudományos fogalmazásért, de reggel is van alszok is még félig, de remélem kihámozható belõle, mit akarok mondani) az adott helyrõl, mielõtt komolyabbá alakult volna.
Ezért van szerintem, hogy a csapadék jelentõs része évek óta konvektív eredetû, és szinte riktaságszámba megy nyáron olyan front, ami elõtt nem kell attól tartani, hogy szétveri a jég valamelyik országrészt.
Ugyanez van a hõséggel: a blockingok számának megnövekedésével statikusabbá váló idõjárás azt hozta magával, hogy vagy egy ciklon ragad ide be és akkor hetekig esik egyfolytában, vagy anticiklon ragad be, és akkor 40 fok van 2 hétig.
Mivel nincs erõs frontmozgás, ezek az állapotok hosszú ideig fent tudnak maradni.
Vagy esik, de akkor úgy, hogy nem akar elállni, vagy süt a nap, de akkor meg még éjjel is süt, és nem akar esni.
Ezért vannak a szélsõségek szerintem.
Ez csak elmélet, adatom és bizonyítékom nincs rá, vagyis hát van: maga az idõjárás.
Ez a folyamat a 90-es évek elejétõl-közepétõl tart, és mintha erõsödne.
Én ezekrõl már évekkel ezelõtt írtam, azóta is tartom.
Akkoriban, meg még idõnként most is hallani olyan érveket, hogy sokan fotóznak ma már, a média, az internet és a technika fejlõdésével sokkal több minden a fülünkbe jut.
20 évvel ezelõtt a mezõkövesdi tornádóról még talán videót vagy fényképet sem biztosan láttunk volna.
Ez egy dolog!
De én úgy gondolom, ennek ellenére szélsõségesebbé vált az idõjárás.
Aztán hogy volt-e régen ilyen vagy sem, lesz-e még olyan, amilyen volt vagy sem, vagy hogy miért is van ez, azt nem tudom, de maga a felismerés is fontos, hogy más lett az idõjárás, mint az ezt megelõzõ idõszakban.
Mégegyszer bocsánat a nem túl tudományos stílusért, sietek és közben alszok is még. Vagy már!
De egyébként igen, az adatok azt mutatják, hogy bizony szélsõségessé.
Ez szerintem abból adódik, mint ahogy Usrin leírta, a NAO és AO indexek is mutatják, és az idõsebb, az idõjárást megfelelõ precizitással figyelõk elmondásaiból is az jön le, hogy az 50-es 60-as 70-es 80-as években sokkal dinamikusabb volt Európa idõjárása.
Jöttek mentek a frontok, kevesebb volt a blocking, kevesebb volt az ilyen bedöglés, egyhelyben toporgás, egy ciklon vagy front átvonulása nem 1 hétig, hanem 1 napig tartott, maximum 2-ig.
Most meg még 1,5 hét is eltelik úgy, hogy egy ciklon elkotródik innen.
A gyors mozgású frontok miatt nem tudott nagy energia felhalmozódni a légkörben, ezért véleményem szerint kevesebb volt a heves zivatar és a jégesõ.
Most, amikor egyhelyben forognak-kavarognak-döglõdnek ezek a ciklonnak nem nevezhetõ képzõdmények, a zivatarfelhõ addig megy fel amíg akar, és akár 1,5 órán át egy helyben tud lenni. Ezért a jég is gyakrabban alakul ki és esik hosszabb ideig. Korábban ez azért nem tudott kialakulni szerintem, mert a gyorsabb áramlás egész egyszerûen elvitte a zivatarfelhõt (bocsánat a hebehurgya, nem túl tudományos fogalmazásért, de reggel is van alszok is még félig, de remélem kihámozható belõle, mit akarok mondani) az adott helyrõl, mielõtt komolyabbá alakult volna.
Ezért van szerintem, hogy a csapadék jelentõs része évek óta konvektív eredetû, és szinte riktaságszámba megy nyáron olyan front, ami elõtt nem kell attól tartani, hogy szétveri a jég valamelyik országrészt.
Ugyanez van a hõséggel: a blockingok számának megnövekedésével statikusabbá váló idõjárás azt hozta magával, hogy vagy egy ciklon ragad ide be és akkor hetekig esik egyfolytában, vagy anticiklon ragad be, és akkor 40 fok van 2 hétig.
Mivel nincs erõs frontmozgás, ezek az állapotok hosszú ideig fent tudnak maradni.
Vagy esik, de akkor úgy, hogy nem akar elállni, vagy süt a nap, de akkor meg még éjjel is süt, és nem akar esni.
Ezért vannak a szélsõségek szerintem.
Ez csak elmélet, adatom és bizonyítékom nincs rá, vagyis hát van: maga az idõjárás.
Ez a folyamat a 90-es évek elejétõl-közepétõl tart, és mintha erõsödne.
Én ezekrõl már évekkel ezelõtt írtam, azóta is tartom.
Akkoriban, meg még idõnként most is hallani olyan érveket, hogy sokan fotóznak ma már, a média, az internet és a technika fejlõdésével sokkal több minden a fülünkbe jut.
20 évvel ezelõtt a mezõkövesdi tornádóról még talán videót vagy fényképet sem biztosan láttunk volna.
Ez egy dolog!
De én úgy gondolom, ennek ellenére szélsõségesebbé vált az idõjárás.
Aztán hogy volt-e régen ilyen vagy sem, lesz-e még olyan, amilyen volt vagy sem, vagy hogy miért is van ez, azt nem tudom, de maga a felismerés is fontos, hogy más lett az idõjárás, mint az ezt megelõzõ idõszakban.
Mégegyszer bocsánat a nem túl tudományos stílusért, sietek és közben alszok is még. Vagy már!