Meteorológiai esélylatolgatások

A naptevékenység jókora idõbeli pufferrel (szerény véleményem szerint évekkel) adja befolyásoló tényezõit a földi légkörnek, így a mostani gyenge cikluskezdet hatása még bõven késõbb lesz érezhetõ.

- - - - -

Nem-nem, az egy igen hektikus, össze-vissza Tél volt, a gyakori európai nyomásátrendezõdések és a nagy ránk hatást gyakorló sarki hideg-mag együttes hatása egy változékony, keveredési zónák sokaságából összeálló rendkívül havas telet adott.
A rá következõ, többek között Közép-Európára jórészt Ac-uralmat (és kevés keveredési zónát) hozó, hideg és mérsékelten havas Télre látok most esélyt.

Nem inkább az 1995/96-os télre gondoltál?

Ha jól emlékszem, ez az erõs negatív NAO több, mint 15 éve tart, és mintha csúcson akarna mostlenni. Ha most elkezdünk lefelé menni a hullámhegyrõl, akkor ismégévekbe tart, amíg leérünk róla.
Az viszont igaz, hogy ha az eddig évek óta visszafojtott zonaitás egyszer beindul, akkor a pzsgõsdugó effektus léphet életbe, vagyis olyan erõvel törhet majd ránk a zonalitás, hogy ihajj. Aztán hogy ez fél éven belül követkethet be, vagy 2év múlva, vagy 5év múlva, ezt nem tudni.
Ebben a több, mint 15 éves negatív NAO kilengésben is voltak hullámzások azért.

Én egy átlagosnak is nagyon örülnék, ugyanis errefelé a három téli hónapot egészében nézve még a tavalyi tél is átlag fölötti volt, igaz nem sokkal, úgy 3-4 tizeddel, de akkor is átlag fölötti. Szóval én nem tudok azonosulni azokkal akik azt mondják, hogy a tavalyi brutális tél után most jöjjön egy enyhébb, mert itt tavaly se volt egyáltalán durva, talán azt a pár napos hófúvást leszámítva. Igazából a 2005-2006-os tél óta mindegyik csalódás volt, legkevésbé persze a tavalyi.

Én sem azt írtam, hogy most...hanem fél éven belül, ami inkább jövõ év tavasza is lehet.
Magam részérõl egy átlag alatti hõmérsékletû tél igencsak meglepne annak ellenére hogy mindenki ezt várja....jómagam mint irtam korábban inkább átlagos téllel számolok és csapadékkal is.

Nézd, ezt nem én találtam ki. Nem értek a kaotikus rendszerek matematikájához, csak ismerem a paradoxont. De azért, mert az ember "úgy érzi", hogy az nem lehet úgy (lásd a valószínûségszámítás szépségeit, hogy márpedig a 19745. héten meg kell nyernie már végre valakinek a fõnyereményt ) attól még létezik a dolog.

Pont te mondtad, hogy a napfolt tevékenységbõl kifolyólag a poláris jet nagyobb esélyel vet hurkokat, ennek köszönhetõen egyre kisebb eséllyel alakul ki nyugatias áramlás. Mivel a napfolt tevékenység most ilyen alacsony (már-már ijesztõen gyenge), ezért meglepõ, hogy azt feltételezed, hogy hamar vége fog szakadni ennek az idõszaknak.
Az utóbbi 10 évben gyakorlatilag folyamatosan csökkent a nyugatias áramlás tendenciája, persze 1-2 évben elõfordult gyakrabban blocking vagy erõteljes zonalitás, de összességében tendenciaszerûen csökkent a nyugatias áramlás erõssége és tartóssága.
Ebben az esetben ezért elég nehezen fogunk kilábalni ebbõl az idõszakbõl vagy ha ki is lábalunk, akkor az átmeneti lesz, mert markánsnak mondható az sarkok környezetében elhelyezkedõ stabil magasnyomás, illetve a délebbi pályára szorult ciklonok gyakorisága. Ezen az elõttünk lévõ téli szezonban nehezen tudok elképzelni tartós zonalitást, az utána következõ dolgokról nem lehet nyilatkozni.

Ugyanakkor 2006/2007. telén is alacsonyan járt a görbe, mégis "rémálom" volt a tél.

Ezzel azért lehetne vitatkozni rendesen ! Épp ez nem vonatkozik a blokkingokra és a negítív NAO-ra. Nehogy már minél hosszabb az adott idõszak annál nagyobb az esély hogy ez folytatódik ?!?! Ááá. Ez csak akkor van ha nincs visszacsatolás.
Viszont mivel "ciklusokról" van szó (ami anarki linkjén is látszik), melyek elõre nem jelezhetõen váltakoztak, ezért egyszer vissza kell zökkenni a zonális ciklusba.

Véleményem szerint fél éven belül megtörténik. Természetesen jobb lenne tél után, mint elõtte svsz.

Az új "nap"ciklus elkezdõdött:
Link

Bár még mindig alacsony, és ez biztató a téli hónapokra vonatkozóan.

Megjegyzendõ, hogy az elkövetkezõ napfolt(szám)maximum az elõrejelzések szerint alatta marad a legutóbbinak (ami esetleg az idõjárást befolyásolhatná, ha van összefüggés):
Link

Cauchy tanár úr említé vala régebben, hogy kaotikus rendszerek, mint amilyen az idõjárás, egy olyan paradoxonnal bírnak, hogy minél tovább áll fenn egy helyzet (ez esetben ugye makroszinopikus), annál nagyobb az esély, hogy ez folytatódjék.
De azt hiszem ezt már én is említettem utána...

Az a hosszabb ideje tartó negatív NAO eléggé elgondolkodtató.....minél tovább tart annál nagyobb az esélye a tartós váltásnak hiszen az átlagtól már ígyis hosszabb ez az idõszak és minél tovább tart annál inkább átlagtól eltérõ hosszúságúnak számít.

Fél éven belül erõs zonalitásnak kellene jönnie.
A GEM-en egyébként hosszabb távon máris átrendezõdés elõjelei fedezhetõek fel. AZ ECM-rõl is tõlünk Északnyugatra és északra kezdenek az anticiklonális dominancia kiszorulni és a ciklonaktivitás fokozódni.

Az elkövetkezõ 2 hétben már az akciócentrumok megerõsödését nagyon érdemes lesz nézegetni. Sok függhet tõlök hosszabb távon !!

Igen, ezen valóban az látszik. Viszont az általam linkelt diagramon kevésbé finoman ábrázolják az indexet, valószínûleg elég nagy túlsúlyban volt a negatív NAO a pozitívhoz képest (egyébként ez látszik a te linkeden is). Ilyen pár napos átváltások azonban nem befolyásolják szignifikánsan az anomáliákat, illetve a makroszinoptikus helyzetképet sem. Éves lebontásban jobban észrevehetõ, hogy minek is köszönhetõ ez a tartós blocking hajlam, ami lassan 1 éve töretlenül tart, illetve már 2008. márciusától nagyrészt fennállt. 1-2 szûk hónapnyi idõt leszámítva.

Ilyen szempontból én arra tippelek, hogy télen is nagyrészt negatív NAO és AO index-el számolhatunk, hiszen ezek a periódusok elég nehezen szakadnak meg, illetve ha a diagramot nézem, akkor minimum 1 hónapig tartani szoktak. Most ettõl azért jóval komolyabb a helyzet. Link
Ezt úgy értem, hogy egy markánsan kialakult elrendezõdés az Északi-Hemiszférán sokkal lassabban bomlik fel, mintha csak ilyen -0.5, -1es indexek lennének.
Az AO-n is az látszik, hogy az utóbbi 50 évben, ha ennyire lement negatívba, akkor onnantól kezdve több, mint 1 hónapig vagy tovább maradt is a tendencia: Link

A napi lebontásban viszont látszik, hogy ha csak rövid idõre is, de néha-néha belátogat pozitív tartományba, viszont ez nem szignifikáns. Ilyenkor alakul ki pl. átmeneti zonalitásra emlékeztetõ áramlás, aztán már jön is a teknõ....

Jelenlegi elõrejelzések alapján úgy gondolom, hogy hosszútávon csökkenni fog a ciklonaktivitás tõlünk északra, miközben Grönlandtól nyugatra sem lesz említésre méltõ erõsségû hidegmag. Vagyis a továbbra is aktívan mûködõ azori, illetve kelet-európai anticiklon eluralkodhat Európa nagyobb részén, illetve anticiklonális dominancia lehet november elsõ felére. Addig viszont még lehet egy-egy mediterrán ciklon vagy teknõ, de november elejétõl bizonytalan ideig megszakadhat a csapadékosabb idõszak.
Helyette jöhet esetleg ködös, hidegpárnás idõ.... esetleg kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást is.

Amennyiben 10-12 nap múlva az azori anticiklon a britek környékére kerül, onnantól kezdve majd jó eséllyel csökkenhet a cspaadékhajlam és lehet kellemetlenül hideg, novemberi idõ.

Hm, szerintem váltogatott. Meg szerintük is Ezek napi NAO-adatok. Link

Személy szerint, jelen állás alapján a következõ várakozásokkal indulok a télnek:
Abban ugye egyetértünk, hogy igen sok tényezõ együttes hatását kell(ene) közös nevezõre hozni egy valódi prognózis elkészítéséhez, erre ma azonban még nem vagyunk képesek (és ezen felfedezésemért követelem a meteorológiai Nobel-díjat ).
Nézzük tehát az összetevõket egyenként. Különösebb ok nélkül, de a napfolttevékenységgel kezdem. Az év folyamán sokat emlegettük az igencsak minimális napfolttevékenységet - nos, statisztikák szerint ha nem is egy rekordminimumot, de az utóbbi ciklusok legkomolyabb minimumát mutatta a Nap az év folyamán. A napfolt-minimumok hatását jól mutatta a Maunder-minimum alatti hideg idõszak. Vélemenyem szerint tehát a tapasztalt minimum-helyzet a hidegebb tél irányába mozdíthatja el a mérleg nyelvét. A következõ tényezõ az El Nino/La Nina testvérpár. 2010 folyamán az El Nino fokozatosan gyengült, helyét pedig nyilvánvalóan átvette a La Nina, ami megmutatkozik az erõsebb atlanti TD/TS-tevékenységben - noha elgodolkodtató, hogy komoly hurrikántevékenység nem alakult ki, ambár ez egyéb okok következménye is. Sokkal lényegesebb szerintem a PDO tanulmányozása; ennek oszcillációja évtizedes idõtartamú és a 90-es évek közepe felé érte el a pozitív maximumát, azóta csökkenõ tendenciát mutat, jelenleg pedig épp pozitív/negatív átmeneti tartományban vagyunk, azaz egy hidegebb periódus kezdõdik. A La Nina és a negatívba forduló PDO álapolódása okán szinte minden intézet és modell (POAMA, System3, GloSea, CFS, CGCMv1, JMA-CGCM02, KMA-SNU, BCC CMA) mind az októbertõl decemberig, mind a januártól márciusig tartó idõszakot hideg ill. hideg/átlagos kategóriába sorolja. A NAO index a következõ; jelenleg negatívból pozitívba forduló tendenciát mutat, de az oszcillációt bizonyosan nem lehet prognosztizálni a téli hónapokra elõre. A mostani negatív NAO-indexet jól nyomon lehet követni az idõjárás alakulásában, ami az atlanti térséget illeti: egyenlítõi passzátszelek (és TD/TS aktivitás), igen gyenge Ny-i áramlás Európában, ciklontevékenység Grönland környékén, ÉK-i AC. És ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy kis ellentmondás lehet: a pozitívba forduló NAO elvileg nálunk Ny-i irányítást és ezzel enyhe telet okoz - általában. Tény azonban, hogy a NAO az idén annyiszor váltott ide/oda, hogy a téli alakulása elõrejelezhetetlen (?). Tény az is, hogy a már vázolt egyéb globális paraméterek esetleg nagyobb súllyal bírnak az összkép tekintetében. Az eddigiekhez hozzá kell vennünk az igen stabilnak látszó makroszinpotikus helyzetet is, bár ez a felsorolt jellemzõk folyománya.
Összefoglalva: jelen állás szerint arra hajlok, hogy a tél az utóbbi évek leghidegebb tele lehet, fenntartva, hogy ezt nem elsõsorban az extrém hidegekre értem, hanem inkább egy tartósan, de egyformán hideg télre számítok. Csapadék tekintetében a NAO Ny-i irányítása hozhat ugyan nedves légtömegeket Európába, de a nekünk számottevõ mediterrán térségre ez nem vonatkozik, ott a szárazabb légtömegek dominálhatnak. Így aztán a mediciklonok kialakulása nagyban függ a - jelenleg elõrejelezhetetlen - napi állapotoktól. Lehet száraz, de lehet erõsen csapadékos is a tél, noha én inkább arra hajlok, hogy az elmúlt évek átlagánál csapadékosabb, de semmiképpen sem "hóbafulladós" tél elõtt állunk. Ehhez hozzá kell persze tenni, hogy országon belül is komoly eltérések lehetnek.
Hát, egyelõre ennyi. Oszt majd jól meglátjuk