Meteorológiai esélylatolgatások

Pont most akartam belinkelni a moszkvai, szentpétervári,stockholmi fáklyákat, de már leírtad a lényeget.

Sokatmondóak szerintem a jövõbeni várható képben.
A stabil kialakuló magasnyomás, amire mindennél nagyobb az esély tõlünk É,ÉK-re - és egyben a kulcsa is lehet majd a leendõ változásnak.

Nos, a 10napos idõszak végére sikerült neki (a zonalitásnak) kialakulni, azóta, tehát kb. egy hete tart.

A következõ 10nap alatt a visszarendezõdés esetleges.

Ilyenkor csak a folyamatokat érdemes nézni, a modellfutások kiragadott idõtávjait nem.
Gfs panel: Link
Ens panel: Link
Ecm panel: Link

A mutatott területi elhelyezkedés miatt inkább az északkelet-európai városok nyomásfáklyáit érdemes elsõsorban nézni:
Moszkva: Link
Szentpétervár: Link

Az Atlanti folyamatokat jól reprezentáló feröeri nyomásfáklya is jelez valamit, a ciklon-tevékenység gyengülését
Thórsavn: Link

Tíz nap múlva jövök, he-he!

Figyelem én is a hosszútávú folyamatokat, de még nem túl sok futás mutatná, hogy akár 384 órán belül is elmozdulna a hidegmag Grönland felõl. Ez a mostani futás mondjuk pont ezt mutatja ûridõben, utána közvetlenül ki is alakulna egy AC. Ez kéne nekünk tartósan, de egyenlõre én se látok rá sok esélyt az elkövetkezõ 10 napban.

Módosítani kell a korábbi hozzászólásokat, ugyanis ez a nagy hideg mégsem biztos, hogy Észak-amerikára fog lezuhanni.
Kelet Ázsia kiütült, most töltödik ugyan hideggel de ez már helyi felhalmozódás a hótakaró miatt, igazi nagy hidegmag nincs arrafelé:
Link

Az Amerikai leszakadás elhalasztva még a jövõ héten is egyelõre:
Link

Érdekes viszont az elmult napokban kezdõdött Svalbard környékére összpontosuló igen erõs hideg. Vagyis Óceán fölött várható a tartós hidegsapka Grönladtól ÉK-re. Maga a kiterjedése nem jelentõs. Várhatóan november második felében a tartós kisugárzás és éjszaka miatt felgyorsul ezeknek a hidegmagoknak a kiterjedése.
Ezt a modellek is megerõsítik:
Link
22.-ig egyelõre nem számítok jelentõs elmozdulásra hazánk esetében se. Esetlegesen kialakuló Izland környéki Anticiklon miatt azonban Nagyoon hideg levegõ zúdulhat európára az említett hidegmag miatt. Egyelõre ettõl még nem kell tartani.

Nem a te írásodra reagáltam.De elismerem hogy igazad van az idõskála miatt. S elõtte kiürül. Ennyi.

Igen csak nem mindegy hogy 192 órán belül linkelsz vagy 384 óránál. Ezért a hozzászólásod teljesen értelmét veszti, és jelentéktelen.

A 180 órán belüli elõrejelzés sokkal pontosabb, mint a 384 óránál lévõ.
Ennyi erõvel én is linkelhetném hogy milyen hideg lesz december közepén -3:-5 fok nappal:
Link
Hogy mi értelme van azt nem tudom.

Másrész te a hónap második felérõl beszélsz én meg a jövõ hét végérõl ami nagyon nem mindegy.

A jelenlegi állapothoz képest igenis kiürül 1 hét mulva kelet-ázsia a jelenlegi állapothoz képest és ennek nagyobb az esélye mint egy futás 384 óránál. Az már egy következõ fázis lehet...majd.

Azért kelet-Ázsia még a gfs szerint sem fog kiürülni,sõt: Link
Kettészakadna a hidegmag,s Ázsiában is végre olyan lenne a 850es T,ami illik már.De mindkét esemény 200órán túl van szóval még változhat jócskán.Akár már a következõ fõfutás is búcsút inthet ennek a verziónak.

Várható is hogy Amerikára szakad rá a hideg,fõleg így hogy egyetlen nagy hidegmag van ami Grönland környékén összpontosul.És ebben nem is várható jelentõs változás.
Elég kemény hideg érné el az USA-t:Link
Ha jól emlékszem ez nem lenne jó Európára nézve!
(Ahová elõször szakad le a hideg,oda fog a tél folyamán a legtöbbször)

Nem tudom hogy Kelet-Ázsia kiürülése miként hat majd,mert ugye tavaly ilyenkor pont ott,számunkra jó helyen volt a nagy hidegmag:
Link

Tegnapi írásom a legfrissebb GFS futások is megerõsítik. 4-5 nap mulva erõs jegesedés várható a sarki jégsapka Európa felé esõ peremén.

A jelenlegi helyzethez képest:
Link
Kelet Ázsia kiürül, és jó 1 hét mulva a sarki hidegmag Svalbard és Grönland közé helyezõdik át:
Link
Ez már észak európában önmagában fagyos idõt okoz.
Jelenleg itt tartunk jég dolgában:
Link
Vajh mennyire fogja ezt délre tolni a hidegmag.
Érdemes megemlíteni az északon kialakuló 30 cm körüli friss havat is, nem tudom ez mennyire szokványos arrafelé ilyenkor október végén (31).

A jelenlegi GFS alapján ez a hideg Amerikára szakad rá November közepére.
Link

Azonban a makrofelállás miatt esélyesnek látom az Európára történõ leszakadást is. Bár a modellek ezt még nem erõsítik meg:
Link
Kíváncsian várom a fejleményeket.

Lehet úgy érti hogy a ránk nagyobb hatást gyakorló részen jobb. Igen, errõl már volt szó párszor hogy nekünk az a jobb,ha Svalbard kerül egyre közelebb az összefüggõ jégmezõkhöz.

A grafikon szerint kisebb, mint tavaly.

Egyes futások alapján hamarosan Svalbard déli területei is befagyhatnak.
A norvég tenger északi részénél tartós és igen hideg levegõ tartós jelenléte (gyengébb golf esetén) gyors fagyáshoz vezethet:
Link
Hazánk hosszabb távú 1-2 hónapos téli idõjárást egy esetleges Norvég tengeri (és Kara-tengeri) jelentõsebb tengeri jég befagyás jelentõsen befolyásolhatja

Salek: Valóban az eurázsiai-európai részen ahhoz képest (2009) jó a helyzet és amint írtam további terjeszkedés várható ezen a részen

Mondhatni ég és föld a különbség:Link
A jégkiterjedés viszont jobb idén mint tavaly:Link

Visszautalva 1 héttel ezelõtti írásomra, Észak-amerika továbbra is kiemelt helyzetet érdemel. A jelenlegi elõrejelzések alapján (is) továbbra sem lesz erõs hidegmag jelenléte arrafelé.
Jelenleg is Kelet Ázsia és a sarkköri tengeri területek:
Link
És a helyzet november közepére is egészen hasonlóan alakulhat majd:
Link
Link
A legerõsebb hidegnag azonban Grönlandtól keletre ÉK-re várható majd Észak-európai Self területeken.

Észak-európában nagy hõmérsékleti kontraszt várható. Ennek a következménye az igen erõs ciklonok jelenléte arrafelé.
Újabb és újabb peremciklonokat generálva , amelyek kelet felé gyorsulati sebességgel száguldanak erõs viharciklonok kialakulását segítheti elõ:
Link

Ezek a ciklonok egyre keletebbre jutnak el ÉK-európában, lassan újból erõs hidegöblítésekkel tarkítva Európa északi területeit.

Várhatóan ezek a hideghullámok egyre keletebbre és közben délebbre tolódnak majd. Ezzel hazánkban is egyre változékonyabb idõt okozva (várhatóan november közepén 2. felében).
Egyelõre teljesen blokkoló anticiklonok nélkül, így messze délre még nem jutnak el ezek a nagyon hideg légtömegek.
Észak-európában havazások esõzések gyors hófelhalmozódás majd olvadás követheti egymást.

Svalbard környékén további erõs jégképzõdés indul meg a közeljövõben. Míg egy blokkoló helyzet nem rántja le ezt a hideg légtömeget addig az óceán fölött ez a hidegbázis feloldódik és egyelõre az óceáni vízréteg lehûlését segíti elõ intenzívebben.

Számunkra ez egyelõre mindenképp pozitív a jövõre nézve és bizony elkeserítõ Amerika részére. Oly szempontból viszont nekünk se túl jó hogy maga a sarki hidegmag kiterjedése csekély, november elején lényegesen nagyobbnak illene lenni.

Várhatón a sarki nyílt víz teljes "átalakulása" kifagyása segíti majd elõ ezt, de mint tudjuk ugye a sarki jég sincs már a 20 évvel ezelõtti állapotában ily idõpontban.
Link
Ráadásul jelenleg elértük a 2007-es szintet azaz a legkisebb a jég kiterjedése az elmult évek evtizedekhez képest is északon.
Link

Igen, köszi az okfejtést! Azt tudom egyébként, hogy csak közvetett hatásokat okoznak a másodlagos tényezõk (jégborítottság, hóborítosság, vízfelszín anomália).
Csak, ahogy a Meteorológiai társalgóban is, sokan a jégborítottság alakulásából vonnak le messzemenõ következtetéseket. Persze a hidegmagok tekintetében van egy-két összefüggés, de a tél milyenségét nem a jégborítottság fogja eldönteni (legalábbis elsõsorban).

Jól is néznénk ki, mert ha az döntené el, akkor megint akkora zonalitás is lehetne, mint a ház..., lásd 2006/2007..

Én mégis azt mondom, hogy a sarki hidegmagok elhelyezkedése a következõ 1-2 hétben még nem a végleges elrendezést jelentik, és kíváncsian várom, hogy mennyire fog nõni az idõ elõrehaladtával..., hogy esetleg Észak-Amerika felé lesz e jelentõsebb gócpont, ami erõsítheti az izlandi minimumot.

Az általad kritizált térkép tapasztalatból írom, a legpontosabbak egyike.
A kritikád tárgya jogos, ám csak a 70-es szélességtõl délre esõ, szárazföldi öblökre.
Olyan ez, mint az SST-anomáliák legjobb ábrázoló térképének ( Link ) északi torzítása, ettõl a térkép maga a legjobbak egyike, csak a korlátait ismerni kell.

Itt van ez, újra (az augusztus végi géphalál óta ez megy) megtaláltam a linket: Link és Link

Bízol egy olyan térképben, amely a Botteni-öblöt befagyasztja?

A Finn-öböl részére gondoltam...

Kiegészítés: A sarki jégborítást elsõsorban egy folyamat részeként (elsõsorban a makrohelyzet lenyomataként) kezeljük, ne önmagában.

Ami egyébiránt a leginkább figyelmet érdemlõ Kara-tenger térségében kezdett be az elmúlt 10napon.
Sajnos két külön linken kell az elmúlt 10nap folyamatát megmutatnom:
2010.10.13 és 17.: Link
2010.10.23.: Link

A Ferenc-József-föld a figyelmet érdemlõ.

A sarki jégborítás megértésének ügyében látszólag van még fejlõdni-valód.
Ez egyáltalán nem leszólás, inkább egy megértési folyamatra szóló felhívás, hogy az egyébként erõs tempójú szakmai fejlõdésed újabb fejezetét vedd magadhoz.

Nos, a sarki jégborítás elsõsorban okozata a makrotérségi folyamatoknak, csak másodsorban okozója.
Magyarán a 2006 õszén nem volt véletlen az elmúlt évtizedhez mérten erõs az Atlanti térség felett a jégborítás, hiszen a zonalítás közvetett módon és általánosságban erõsen rásegít sarki jégképzõdésre.
Ám önmagában nem tudja befolyásolni kontinensünk idõjárását.
Okozója akkor lehet, ha a markortérségi folyamatok egy olyan felállást vesznek fel, amiben tartósan érvényesülhet a sarki jég kontinensünkre hatást gyakorolt szerepe, ekkor a makrofolyamatokkal karöltve bizony okozóként léphet fel, pláne, ha a szárazföld is rásegít, pl. a "hûtõszekrény-effektussal".
Magyarán elsõdleges kialakító tényezõ mindig a makrohelyzet.
Jó példa a tavalyi õsz, a zonalítással is rásegített erõs jegesedésre megérkezett decemberre egy keleti blocking-helzet, amit az erõs északkelet-európai hófelhalmozódás is elõidézett, ez a sarki jégborítással együttesen egy öngeneráló folyamatot indított el, az erõs kontinentális irányítást és téli zimankókat.
A kárpát-medencei téli hõmérsékleti átlagok ne tévesszenek meg, az iszonyatos számú és szinte végig medencénkben zajló keveredési zónák felülírtak mindent.

Remélem segítettem valamicskét.

Hát,a tél közepi tartós zonalitást elég nehéz "megúszni" nálunk.Ebbõl a szempontból a tavalyi,és ahhoz hasonló évek ritkaságszámbam mennek.

Az utóbbi 20 évben 18-ban ugyanennyire melegnek jelezte az észak-amerikai térséget és ugyanilyen enyhén be is következett a dolog. 2006/2007. telén sem volt másképpen: Link nagy területen igen erõsen pozitív anomália az észak-amerikai térségben. Szóval a dolog kulcsa valahol máshol kell, hogy legyen...
Egy dolgot mindenesetre meg lehet jegyezni, hogy a jégborítottság hasonlít, illetve a hidegmagok vándorlása is arra enged következtetni, hogy nem lesznek tartósan Szibéria környékén (legalább nem lehet azt állítani, hogy tartosan ott lesznek).
Ebbõl kifolyólag a múltbéli eseményeket kivéve, a jelenben és jövõben semmi bíztató képet nem lehet felfedezni. (legalábbis jelenleg)

Én mindenesetre befejezem a témát, mielõtt megjelenik az a bizonyos egy-két személy, akik miatt valami ellenségeskedés elkezdõdik. Azért egész jó kis szakmai diskurzus ment itt az utóbbi pár órában!
Majd meglátjuk, hogy a jövõ mit hoz!

Nem véletlen:
Link

Azonos idõszakban 2006-ban Észak-amerikára volt jellemzõ egy erõs hidegmag, most pedig (legalábbis jelenleg) már a november elejére várható helyzet.
Kíváncsi vagyok ki fog-e Észak-amerika fölött alakulni november elsõ napjaiban az az erõs hidegmag ?!?!

Én nem arra következtetek, hogy keletrõl fog jönni a kontinentális hideg, hanem hogy egy makroátrendezõdés miatt sokkal erõsebb és gyorsabb lehûlés jöhet ÉK-rõl mintha nem lenne a célterületen ilyen hidegmag.

Tavaly ugyancsak (a jelenleg elõrejelzettek ellenében) kialakult ez a hidegmag november elejére -20:-25 fok körüli 850-es hpa hõmérsékletekkel:
Link

Megjegyzendõ hogy az elmult éveket figyelembe véve elég light-osra sikeredhet az Észak-amerikai felhalmozódás:
Link

Még a -10 fokot is alulról súrolja. Tehát a hideg java a pólusoktól számítva a Eurázsiai rész felé tolódik.

Ha pedig az áramlási viszonyokat nézzük arrafelé:

jelenleg:
Link
és 1 hét mulva:
Link

Az USÁ-ban nyugatias, kanadában délies áramlások uralkodnak (tartósan), így nem kedveznek a hófelhalmozódásnak, illetve a hideg behatolásának.

Tehát nem tudom, hogy ez a hideg át tud-e majd novemberre helyezõdni oda, mert erõs és folyamatos óceáni ciklongenezist ez segíthetené elõ, ami közvetett módon erõsíteni a zonális hajlamot Európában novemberben.

A szezonális elõrejelzések is hetek óta folyamatos pozitív anomáliával számolnak Észak-amerikára (nem is kis mérsékben):
Link

És ezt sokkal határozottabban jelzik, mint pl. az európai kilengéseket. (megj: Mondjuk azt erõsen kétlem, hogy novemberben a 60. szélességtõl északra épp a Skandináv térség zárna a legnegatívabb anomáliával az egész sarkörön)

Én ez alapján írtam:Link

Az animáción én azt látom hogy fokozatosan húzódik vissza a hidegmag,és tevõdik át Grönland irányába.Nov. 1-9 között.

Egy kis összehasonlítás a 2006-os helyzettel: Link jellegében ugyanaz, csak 2006-ban erõsebb volt a hidegmag, így a jég kiterejdése is, meg több hó volt Szibériában.
Ennek ellenére nem nagyon jöttek a fuvallatok keletrõl, sokkal inkább nyugatról.
Én arra tippelek, ezek alapján, illetve a hidegmag elhelyezkedéséból, hogy tartós zonalitás december környékén kezdõdhet el, ha megvárjuk, amíg a hidegmag ellenkezõ része eléri Észak-Amerikát, illetve olyan ciklonokat gerjeszt, ami ránk is hatással lesz.
Benne van a paliban tehát, hogy pont decemberre kerülünk át az enyhe periódusba, illetve márciusban még bõven tél lesz.
Igazából sokminden lehet...
A hidegmag mostani elhelyezkedéséból tehát semmiképpen sem lehet következtetni arra, hogy keletrõl jön a kontinentális hideg, mert nem biztos.
Hiába van Afrikában a +20-as izoterma, mégse jön közel, hiába van délies áramlás...

Én a hidegmag kialakulásását nem Grönland felé tenném, ahogy írod:
Link

és a jövõ hét vége:
Link

Egyre inkább Eurázsia-északi részeire tehetõ az erõs hideg felhalmozódás. Valószínûleg a jég és a hó felhalmozódás is erre a részre lesz jellemzõ a legerõteljesebben.

Sõt: jelenleg is Eurázsia északi részén van a legelõrehaladottabb állapotban a jég terjeszkedése ez egyértelmû.
Link

Azaz egyelõre tartósnak ígérkezik ez a felállás a várható kieneteleket elnézve.
Ehhez képest Észak-amerika nagyon gyengén teljesít.

Pontosan ennek okán érdemes lesz nézni november elején a nyomási elrendezõdést, ugyanis egy erõs Skandináv, vagy norvég tengeri AC dominancia gyors kialakulásával ÉK felõl radikális idõjárásváltozás is bekövetkezhet, és itt a hideg légtömegeknek nem az óceán felõl kellene átkelni, hanem a szárazföld felõl. Ilyen esetben novemberben már az elsõ téli jellegû idõt okozhatná.

Hát igen így van.

Más: A térképeket nézve a hidegmag egyre inkább Eurázsia fölé helyezkedik, más is így látja?

Örülök, hogy a szakma is megszólalt, bizony egyetlen napi elõrejelzett térkép nem elég a makrohelyzet jellemzésére.
Egy blokkolni látszó Ac, azaz pl. egy beékelõdõ Ac-gerinc még nem elég még a blocking-helyzethez, ahogy az Atlanti-térségben kialakuló cikloncsalád se a zonalításhoz, az egymásra gyakorolt hatásuk és azoknak az idõtartama/jellege a döntõ.

Maradjunk annyiban, a következõ 10napban próbálkozik a zonalítás, meglátjuk sikerül-e neki kialakulni.

Így van. A klasszikus blocking-nak szigorú kritériumai (Rex, 1950) vannak egyébként. Nevezetesen:

- a nyugat-keleti irányú áramlás két, egymástól távol elhelyezkedõ ágra bomlik
- a légtömegek az egyik ág mentén mozognak
- a két ág által kifeszített terület nagyobb, mint 45 fok
- a jelenség élettartama legalább 5-7 nap

Szerintem mindkettõtöknek igaza van. Én úgy látom, arról van szó, hogy 2 blocking helyzet között próbálkozik a zonalitás, de nem tud kiteljesedni, tehát mostani esetben:

Blocking (északi) --> félblocking --> blocking (déli) --> ???


Nos, az alábbi hozzászólás alapján viszont az egészet nevezhetjük félblockingnak, hiszen kis túlzással napról-napra változik a nyomási elrendezõdés. Semmiképpen nem zonalitás, de mivel a blokkoló AC-központok csak rövid ideig maradnak ugyanazon a helyen, ezért nem is blocking.

Hát nov 1. az egyértelmû blokking, ez nem is volt kérdés:
Link
De elõtte, viszont nem biztos , hogy teljes az a zárás:
Link

Szerintem is így van, bár az "afrikai hõség" kicsit túlzás, persze értem az idézõjelet De majd jön pl. egy Svadasz és megmondja a tutit Link

A nov.1-i helyzet teljes mértékben blocking, méghozzá déli típusú. AC a Kelet-európai-síkságon, a teknõ és az AC között délies áramlással "afrikai hõség".

Emellett ugye van még három tipikus eset: a keletit és az északit mindenki ismeri, és van még egy atlanti blocking is. Utóbbi esetén nem az Azori-szigetek környékén, hanem attól északabbra van az AC, de kint az óceánon. Bár ez inkább már kicsit átmenet a félblocking felé. Északon azért jó kis havas helyzeteket tud okozni ez is.

Emiatt nem tudom rámondani, hogy teljesen blokking:
Link
*piros a zonális szelek
*lilás a meridionális szelek

A zonális áramlások eltérített pályán bizony bejutnak, és félig meddig befolyásolhatják az idõjárásunkat.

Egy tiszta blokking helyzetben közel sincs ilyen közelségben a Nyugat-Keleti áramlás.

Akkor miért hívod félblockingnak, ha a jet stream egyértelmûen meridionalitásra emlékeztet? Link ez egy tipikus blocking fajta.
Itt van még egy jó térkép, ami szerintem félblocking: Link
Ez itt meg egy brutális zonalitás: Link

Szerintem itt a blokking fogalmával vannak problémák.

Néha itt a metneten csak az Azori AC számít blokkingnak, de véleményem szerint tõlünk keletre lévõ AC is blokkingnak számít

Ez hol zonalitás?:Link

A JET stream egyértelmûen meridionális felettünk...

És eleve, ha már észak-déli teknõrõl beszélünk, akkor nem beszélünk zonalitásról...

A jelenlegi kép azaz, hogy a ciklonok zonális áramlással megjönnek Európába, de itt megragadnak és teknõt alakítanak ki.
Egy biztos, én ezt nem nevezném zonalitásnak.

A Nyugat-Európai teknõk félblocking kategóriába tartoznak?
Ez szerintem sem félblocking! Emlékszem én olyan telekre, amikor gyakran volt kvázi-zonalitás és az arról szólt, hogy mediterrán ciklon alig-alig van (vagy van, de nincs ránk hatással), csak északnyugati frontok, amik fõként északra-északkeletre hoznak megmaradó pár centis havakat, ha a Tátra nem fésüli meg túlságosan a csapadékot! Link nekem az ilyen helyzetek félblockingok! Link
Simán elõfordulhat, hogy én tudom rosszul, de a Nyugat-Európai teknõ szerintem nem az a tipikus félblocking.

Emiatt gondoltam félblokkingra.

GFS ENS:Link
ECMWF ENS:Link

Látható, hogy Brit szigetekig eljut a ciklon, de utána satuba kerül, és nagyon lelassul a mozgása. Ha ez a felállás kialakuló,akkor nyomás hullámok elõbb-utóbb mediterrán ciklonhoz vezethetnek.

ECMWF ûridõben elég durva jövõképet vázol fel:
Link
Persze ennek beválási esélye elég csekély, de jelzésértékû.

Tévedsz.
November közepéig is a grönlandi hidegmag volt erõs ( Link és Link ), és a zonalítás épp sarki hidegmagok erõsödését okozza közvetett módon, a tavalyi kemény európai tél egyik oka is ez lett.

Kornél, nekem továbbra is inkább zonálishoz áll közelebb az áramlás a következõ 10nap, mint blockinghoz, igaz gyengus kivitelben (erõsebb kivitelt és vegytiszta zonalítást nem is lehetett várni):
Link , Link és Link

Bocs,nincs itt valami tévedés?Az általad linkelt ábra azt mutatja,hogy a nyugat-szibériai hidegmag nagyobb és "keményebb" is a grönlandinál.Pont errõl írtam,ez az északkeleti hidegtömeg generálja és tartja fenn a makacs fehér-tengeri ciklontevékenységet,mely már jó ideje tapasztalható.Éppen ezért gondolom,hogy az északatlanti minimum nyugati áramlásos zónája nem lesz képes uralma alá vonni(legalábbis tartósan) Európa idõjárását.

Az a nagy hidegmag viszont,ha jól látom kezd Grönland felett összpontosulni és keményedni:Link
Már figyelem egy ideje a modellen.

Ha jól emlékszem tavaly két hidegmag volt végig,már az õsztõl kezdve a tél végéig.És a komolyabb hidegmag az végig nekünk jó helyen,itt Európa északi,északkeleti részén volt.Míg a gyengébb Grönland felett.Szóval szerintem más felállás van most mint tavaly.Ha kialakul a zonalítás(már pedig esélyes)és ha továbbra is az a tendencia hogy a kemény hideg mag nem felettünk lesz,akkor könnyen lehet hogy a múlt télnél enyhébb lesz a mostani. (persze ez csak egy modell alapján....)

Még mindig teljesen bizonytalan a makroszinoptikus helyzetkép az elõttünk álló idõszakra.
A GFS az izlandi minimum brutális megerõsödésével kecsegtet 10 nap után, de nem járna zonális áramlással, mivel eleinte a Közép-Európában, majd a ciklonaktivitás erõsödésével vagy tõlünk északra, illetve keletre terjedhet ki az anticiklonális uralom. Ezt egy újabb hidegleszakadás elõzné meg a Kelet-Európai síkságon, illetve Grönlandtól nyugatra egy erõteljesebb hidegmag alakulna ki, ami elég masszívnak ígérkezne (min. 1 hónap).
Ebbõl kifolyólag hosszabb ideig maradna meg az az eseménytelen helyzetkép aminek két végkimenetele lehetne:

1. a kelet-európai anticiklon gyengülésével stabil zonális áramlások alakulhatnának ki, ami akár december elsõ felében is fennállhatna (igazából bizonytalan ideig mûködhetne), okozva ezzel a tél elején akár erõsen átlag feletti hõmérsékletet és szegényes csapadékot

2. az izlandi ciklonaktivitás nem tudna mit kezdeni a kontinens felett uralkodó anticiklonális uralommal, így a Ferri verzió következne be... vagyis ködpárnás helyzet állna elõ. Az anticiklon elhelyezledésébõl adódóan egy kontinentális hideget sem tartanék elképzelhetetlennek

Az ECMWF-t nézve pedig korántsem mutatkozik erõteljes izlandi minimum, így maradna az eddigi felállás... teknõ-teknõ hátán jöhetne, lenne sok csapadék..., viszont mivel a sark hidegmag nem tud normálisan regenerálódni, ezért sok necces esély lenne havazásra, viszont a normális hóra így is sokáig kéne várni.

Összességében nézve a jövõben folytatódhat a stabilabban átlag alatti idõszak. Az ECMWF alapján benne van egy-két átlag feletti nap is, de döntõen maradunk átlag alatt. Meglenne a sok csapadék és az idõnkénti hó esély.

A GFS alapján esetleg meglehetne a tartósan átlag feletti idõszak hõmérsékletileg és beállhatna a zonalitás, aminek a fennállása bizonytalan ideig lehet meg, akár a decemberi hónapra is kihathat. Illetve kerülhetünk anticiklonális dominancia alá is vagy kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást, ami csapadékszegény idõszakot hozna, illetve átlag alatti hõmérsékleteket.
A ködpárna alatt nyilván unalmas, kaka idõ lenne, de a kontinentális hidegbeáramlásnál legalább napsütéses... bár éjszakánként igen hideg.

Ebbõl még bármi lehet, viszont már a modellek nem mutatják stabilan a sok csapadékot, illetve meglehet az elsõ tartósabban zonális idõszak az éven.
Az ECMWF verziója nem lenne túl jó tél szempontjából, mert nem tudna regenerálódni a sarki hidegmag.
A GFS verziója jó lenne, csak valszeg "elrontaná" a tél egyik felét (legalábbis a december egy részét), mert az enyhe lenne.

Kíváncsi vagyok mi lesz!