Meteorológiai esélylatolgatások

A böhöm nagy nyári AC-nak a kialakulásában, mely a hõhullámot hozta Nyugat-Oroszországra, biztosan nagy szerepe volt a Közel-kelet irányából északra tartó forró légtömegeknek. Emlékezzünk csak: Dél-Ázsiában már a nyárelõ szokatlan forró volt, egyre-másra dõltek a rekordok.
Most, õsz végén ellenben teljesen más a helyzet. A szubtrópusi forró légtömegek visszahúzódtak délre, a keleti AC generálódásának, erõsödésének nyilván nem képezik döntõ tényezõjét. Sokkal inkább az AC -tól keletre a mérsékelt szélességek felé mozgó, és ott felhalmozódó hideg légtömegek.
Ezek egyelõre még messze járnak tõlünk, de ha keleten megerõsödik, kiterjed a hidegdepó, északkeleti irányból minket is elérhetnek majd. Van egy olyan érzésem, hogy a tél elsõ jelentõs hidegbetörését nem a Norvég-tenger irányából kapjuk, hanem északkeletrõl, a szárazföld felõl.

Ha fölöttünk van, akkor igen, ellenben ha tõlünk határozottan ÉK-re van, akkor annak a Déli felén erõs keleti áramlás is lehet, ami berántja a hideget. Pont errõl szólt 1993 November.

S ott van a dny felé, India felé irányuló hideglevegõ-nyúlvány, ami megfelel a kérdéses AC keleti oldalán uralkodó hidegáramlásnak. Errõl írtam az elõbb. Ha télen, teszem azt, a mi földrajzi szélességünkön, épp a Kárpát-medence fölött van egy erõs AC -nak a középpontja, akkor attól keletre olyan hideg szakad Dél-Oroszországra, a Fekete-tengerre, mint a pinty.

A hideg levegõ messze Szibériában : Link

Az egésznek a kulcsa a coriolis effektus.Az észak felé áramló meleglevegõtõl keletre, míg a déli irányba törõ sarki levegõtõl nyugatra alakulnak ki anticiklonok a coriolis-erõ eltérítõ hatásának következtében. (Végsõ soron úgy is felfoghatjuk, hogy nem az anticiklonok okozzák ezeket az áramlásokat, hanem fordítva: a mozgó levegõ emeli meg a légnyomást a megfelelõ helyeken)
A sarki levegõ expanziója által létrehozott AC, és a szubtrópusi melegáramlás által generált természetesen két külön világ, mégis, ezek össze tudnak, és össze is szoktak kapcsolódni egymással ( klasszikus eset: vojejkov-tengely )
Fentiek miatt nemritkán elég nehéz megmondani egy kiterjedt magasnyomású területrõl, hogy létrejöttéért milyen arányban felel a tõle keletre elterülõ hidegáramlás, és a tõle nyugatra levõ melegáramlás. Nyilván ez a helyzet a mostani kazah AC-al. Nem hinném, hogy csak és kizárólag hátoldalának szubtrópusi áramlása hozta volna létre ( mely Moszkvát fenyegetné meleggel) Esküdni mernék, hogy ott van annak a keleti oldalán a hideglevegõ, csak olyan messze van tõlünk, hogy nem látszik a térképen.

November hónap miatt linkeltem.Amit átlagosnál melegebb és csapadékosra hoz ki.

Tulajdonképpen mi a baj ezzel a távprognózissal? Én örömmel elfogadnám a mindhárom téli hónapra vonatkozó negatív hõmérsékleti anomáliát. Ráadásul azt mutatják a térképek, hogy a közép-európai hideg idõ egy északkeleti hidegdepóval lenne kapcsolatos, amely szituáció nálunk a tartós fagy, a "jó tél" alapfeltétele.
Bár az ilyen távprognózisokat a helyükön kell értékelni ( lehet, két hét múlva teljesen mást fog mutatni ), azért úgy látom, az idõjárás jelen viselkedése némi valószínûséget kölcsönöz neki. Érzékelem a hidegfelhalmozódás jeleit messze keleten. Erre mutatnak a szibériai hõmérsékleti értékek, és a keleten kialakuló makacs AC. Mostanában teljesen meg is álltak az atlanti alacsony nyomások és a hozzájuk tartozó frontok felénk való mozgásukban, elõoldali pozicióban "megmerevedett" a "körhinta". Ez természetesen egyelõre melegbeáramlással jár nálunk, de paradox módon könnyen lehet a késõbbi nagy hideg elõhírnöke ( mint például 2002-ben)
A távprognózis által mutatott csapadékhiány számomra elég gyanús.A tartós, erõs, száraz hideg ugyanis nálunk nagyon ritka.A nagy hideg mediciklonokat generál, és rendszerint elõbb-utóbb meghozza a havat is.Ki lehet jelenteni, hogy a hideg tél legalább átlagos csapadékú, szárazak pedig az enyhe telek szoktak lenni (legalábbis az utóbbi években)

Pontosan így van, leírtad helyettem, de a korábban belinkelt T850 is egyértelmûen mutatja, hogy egy ilyen elhelyezkedésû AC nemhogy nem segítené a hidegfelhalmozódást, hanem egyértelmûen forró levegõt pumpálna délrõl nyugat-Oroszországba. (mégegyszer: Link - ha még csak nyugati lenne az az enyheség, de ez egyenesen délrõl, sõt DK-rõl jön...)Ebbõl így sosem lenne tél, szerencsére ez a felállás nem jellemzõ telente

A télhez olyan kell, ami valahol a Kola-félsziget környékén vagy max tõle picit DK-re központosodik

Hát, hogy egy, a kazah (részben sivatagos) területek felett lévõ anticiklon miben segíti elõ a szibériai hideg-felhalmozódást, azt nem értem. Az ilyen helyzetû anticiklon nyugati, vagyis enyhe légáramlatokat okoz Szibéria felett.
Az az AC kb. ugyanolyan szélességi körön van, mint Magyarország, csupán a gömbvetületû (vagy kúpvetületû) térkép miatt látszik úgy, mintha tõlünk északkeletre lenne. A térképen így néz ki a nyugati áramlás egy-egy adott helyen: Link

Abban igazad van, hogy rossz poziciót foglal el az az AC, de hogy a meleg levegõ elõretörésének lenne a megnyilvánulása, azt már vitatom.Éppen ellenkezõleg: a szibériai hidegfelhalmozódás jelét látom benne.Az anticiklon egyébként jó ideje ott van minden elõrejelzési térkép jobb szélén, s e tény, karöltve a gyorsan csökkenõ kelet-szibériai hõmérséklettel, már jelent(het) valamit.
Egyelõre az anticiklon nyugati oldalán helyezkedik el egész Kelet-Európa -nálunk is kitartóan déliesek a légmozgások. De ha továbbmegy a szibériai lehûlési folyamat, mi is könnyen megkaphatjuk a keleti hideget valamikor decemberben.( Talán-talán még elõbb is.)

Be is megy a meleg oda úgy néz ki:Link

Továbbra is a száraz telet erõlteti:Link
Novemberben lenne még egy kevés csapi,aztán...
( (reméljük ez változik,mert akkor nem sokat kéne lapátolni a télen.) Bár ez már tendencia a modellnél.

Igazán nem akarom letörni salek lelkesedését, de ha csak eggyel klikkel lejjebb (a T850 ábrára ugyanazon a futásban), máris látta volna, miért nem jó egyáltalán az a szitu Egy ennyire délen levõ keleti AC pont azt csinálná, mint amit csinált nyáron is: bedurrantana Moszkvába igazi DNy-i ázsiai sivatagi meleget

Link

GFS viszont most 200 óra felett (sajnos csak) hirtelen meggondolta magát, és felépített egy AC-t jó helyre: Link
Ez bizony már hideget is hozhatna, bár a mennyiség még csekély. Link
Az esélye természetesen jelentéktelen.
Szerk: Most nézem csak, ez is Nov 13, és ez is Szombat, mint '93-ban

Az elmúlt 6-7 év aktív modellfigyelése alapján egyértelmûen ez (az elsõ bekezdésedben vázolt folyamat) a leggyakoribb és legerõsebb - nem is jó szó, inkább legtartósabb - havazást okozó helyzet, így van. Viszont szerintem ez Novemberben és December elején ritkább, mint késõbb, de legalábbis biztosan kevésbé tartós téli idõt hoz, mintha a tél második felében jönne - egyszerûen nincs hozzá még elég hideg a környéken. Ugyanis pontosan
2 dolog kell hozzá, azaz tulképpen egy. Nagy és erõs hidegleszakadás tõlünk nyugatra, utána pedig tõlünk ÉK-re, keletre levõ nagy mennyiségû igen hideg, vertikálisan is egyenletesen hideg levegõ, amit be lehet rántani, ha kialakul a mediciklon. Azaz sokfelé kell sok hideg levegõnek lennie ha ez meglesz, akkor lehet kezdeni csak reménykedni is. Ezért várom az AC-t keletre, bár nekem elég, ha Mikulásra kialakul

Gyakori, hogy az északnyugati hidegbetörés, fõleg a tél elsõ felében, januárig, elég erõs mediterrán ciklont tud generálni, ami a még meleg Balkán-fsz fölött akár tovább erõsödhet (ellentétben a tél második felében, ahol a hideg Balkán-fsz fölött inkább elgyengül). Ebben az esetben az északkeletei AC és a mediciklon között jön a második hideghullám ÉK felõl. Ilyenkor a mediciklon megfelelõ elhelyezkedése esetén elsõsorban északkelet igen nagy havazásokat kaphat.

Bár igazán pontos infóm még nincs róla (de keresek, mert dogához is kelleni fog), de az egyik leggyakoribb makrohelyzet, mely a novemberi, decemberi nagy havazásokat okozhatja. Ehhez szükséges, hogy az alap áramlási rendszer erõsen meridionális legyen. Ez mostanság a modellek alapján megtörni látszik, így a következõ rövid idõszakban hasonló helyzetre nem látok sok esélyt.
(Hozzáteszem, novemberben esetleg még annyira "meleg" lehet Szibéria és Kelet-Európa is, hogy ekkor még a Kárpátoktól délre sík vidéken nem garantált a megmaradó hó a délután még gyakran pozitívban maradó Tmaxok miatt.)

" Csak nyugati betörésecskékbõl semmiféle komoly tél nem várható." Ez így igaz, de a Nagy Keleti Télapó elérkezését nagyon gyakran éppen ilyen szöszmötölõ északnyugati "betörésecskék" elõzik meg. Példa: 1984 decembere.

Donnie! Ne törd le Salek mélyben fakadó optimizmusának csírázását!
Salek! Élmény volt tõled ilyet olvasni. Komolyan! A remény azért még látszik, hogy ott van benned. Csak így tovább, erõsödjön, és ez a hozzáállás kerüljön a középpontba az elkövetkezõ három hónapban.

Ettõl függetlenül ez egy figyelemre méltó helyzet. Sajnos a nyugati AC túlságosan kinn van az óceánon, míg a keleti még nem telítõdött hideg levegõvel, illetve Donnie-val egyetértve nincs is a klasszikus helyen. Egy viszonylag korai felállás téli helyzethez, nincs még itt az ideje, januárban sokkal izgalmasabb lehetne, különösen a Dunántúlnak.

Elég komoly ciklon fûzõdik majd le a nyugati AC keleti oldalán Nyugat-Európára. Link A gfs és ecm futásait nézegetve eléggé megmozdulhat majd az izlandi minimum is a következõ két hétben, a jelenleginél változékonyabbá fog válni már hazánk idõjárása is, Nyugat-Európára, a Benelux államokra és a Skandináv partokra pedig rászakad a viharos késõ õsz. Az eurázsiai sarkköri területek pedig komolyabb hófelhalmozódást is produkálhatnak.
A fentebb említett atlanti AC peremén leszánkázó hûvösebb légtömegek azért komolyan felvetik mediterrán ciklon kialakulásának esélyét. Link Link Van egy olyan tapasztalatom, hogy a medek, mivel eléggé kiszámíthatatlanok, a modellek által hosszabb távra felvázolt és trendnek tûnõ áramlási mezõket is képesek átrendezni, így könnyen borulhat az elsõ látásra biztosnak tûnõ kép, pl. zonalitás megerõsödése. Mivel az atlanti AC és a peremén Ny-Európára fûzõdõ ciklon, illetve annak mediterrán vizekre való kijutása egy igen valószínû, a modellek egységesen felvázolt lehetõség, jelen esetben különösen ingatag november 10-12 utánra latolgatni. Addig pedig elõoldali helyzet a legvalószínûbb.

Ez sajnos nem ÉK-en van, hanem keleten (sõt majdnem DK-en), és ezáltal nem sokat ér, mivel semmilyen áramlási rendszere nem hat ránk, sõt az északi peremének nyugatias áramlása csak erõsíti a zonalitást, ahelyett hogy blokkolná.

Az igazi télre vágyóknak szerintem most leginkább az a rossz hír, hogy sehol nem látszik egy keleti AC kialakulásának esélye. Ami hideg meg Grönland felõl jöhet, az mire hazaér.. hát abból síkvidéken sose lesz értelmes hó (kivéve max ha valami harmatgyenge, de nedves hidegcseppként kúszik fel egy több hetes hidegpárna fölé (mint 2007 Karácsony ugyebár), de ilyen eset jó, ha 15 évente van Legalábbis ilyen jelentõs hóval, mint akkor volt.

Az igazán ütõs, betemetõs nagy havakat csakis keleti, masszív hideg és mediciklon fogja okozni ezután is, ahogy eddig is. Ahhoz se kell egyébként se befagyott óceán, se óriási hidegmag, egy sima közepes is elég, csak jókor legyen jó helyen. Mint 1993 Nov 13.... (22 óra alatt 45 cm hó délen...)
Link
Igazán nem is kellett sok, ugye? Na persze, jó kis lábas hideg volt az ott keletrõl...

És aki hozta? A Nagy Zimahozó Nyugati-Szibériai AC:
Link
Link