Meteorológiai esélylatolgatások

"Mondhattam volna a 98/99-es telet amikor Februárig alig volt tél (tán egyszer havazott), aztán mi lett a végén.."

Felétek... Itt akkor -december elején - leesett 20 centis hó, és száraz, fagyos igazi téli hetek következtek. Karácsonytájt már majd 40 centis jégen csukáztunk, január hozott valamelyest enyhébb idõt, számottevõ hó nélkül, majd február...Térségünkben az utóbbi évtizedek legnagyobb havazása, hóvihara.. Tehát évszaknyi különbségek lehetnek kis hazánkban, a tavalyi télre sem mindenki emlékszik jó szájízzel, itt extra volt.Egyébként nem jó ha már ilyentájt keménykedik az idõ, a hosszú õszt gyakrabban követi stabil "igazi "tél.

Ráadásul sokan a téllel kapcsolatos vágyaikat (vagy rémálmaikat, ha éppen egy pesszimista vérmérsékletû latolgatóról van szó) is beleszövik az elõrejelzésekbe. Idõnként nulla objektivitás. Mondjuk ez valahol természetes, biztos én is így csinálnám. Itt a fórumban is ennek megfelelõen alakulnak a dolgok, az enyhe/száraz tél verzió éppúgy elõfordul, mint a hideg/havas. Pedig nagyjából hasonló képességûek vagyunk (tisztelet a kivételnek) és mégis: ugyanazokat az adatokat, modellkimeneteket másként látjuk, ezekbõl más-más elõrejelzéseket készítünk.

A hosszútávú elmélkedés még véletlenül sem egyenlõ azzal, hogy adott novemberi adatokból valaki megállapítja, milyen lesz a tél. Azt hittem, ez eddig egyértelmû volt

Igen épp írtam is, hogy direkte szélsõségesebb példákkal szolgálok, de azt is leírtam, hogy az átlagos sokkal gyakoribb, az van túlsúlyban, olvasd csak el. Csak azért szedtem ezt ki, mert van ilyen is, és leírni így vagy úgy nem szabad a folytatást. Folytatni fogom, már megvannak példák, csak idõ kell hozzá, remélem ma este betudom fejezni.

Thermometer: Köszi szépen, de itt is azt mondom, olvasd csak el, hogy mit írtam és még van néhány példa a többi helyzetre is.
Abban egyetértünk, hogy nov-okt idõjárásáról nem sokat lehet következtetni a télre, hisz ezért kerestem ki ezeket, mondom jövök az enyhe és hideg példákkal még.
Abban is egyetértünk, hogy januárba már látszik jól, hogy mi lesz a folytatás, de itt is vannak ellenpéldák is, de pl 2006-2007-ben nekem egyértelmû volt, hogy nagyon nagy hideg és tél nem lesz, látszott, hogy az áramlási mezõ nem épp fog megváltozni.
Folyatni fogom ezekkel a kritériumokkal is.
Majd egyszer a tél közepi változásokról is lehet gyûjteni, talán nekilelkesedem:-)

Jóska: Köszi, igen olvastam.

Én itt : Link nem látok 10 fok feletti értékeket.

Így van, ezzel a Hosszútávú esélylatolgatásoknak befellegzett, mivel nem tudunk semmit, már nem is latolgathatunk, kár. Sztem pedig a címválasztás sem volt rossz, hisz nem az volt a címe a fórumnak, h "nagy pontosságú hosszútávú elõrejelzések" Viszlát latolgatások!

Akkor be is csukhatjuk ezt a fórumot? Azért örülök ennek a megállapításnak.

2002 Novembere havazással és komoly hidegekkel indult, 4-én (azaz pont 8 éve) szépen havazott reggel az ország jelentõs részén.
Utána November 20-23 körül +20 fok feletti tmaxok voltak. Egész karácsony elõttig semmi télies.
Aztán karácsonykor kevés hó és hideg, kisebb enyhülés. Január elején óriási hó (fõleg délen) és kemény hideg. Január 2. felében +10 fok feletti enyheség, majd Február elején országos, hatalmas havazás, utána 2 hónapon át, március végéig hidegpárna.
Azért (is) hoztam fel példának, mert az archívumban ez már visszanézhetõ pontról pontra akár.
Mondhattam volna a 98/99-es telet amikor Februárig alig volt tél (tán egyszer havazott), aztán mi lett a végén...

Abszolute ismét csak csatlakozni tudok Snowhunter, Lász, Joejack és Koczkás megállapításához/példáikhoz. SEMMI esélyünk eltalálni jelenleg a telet. Nemhogy tévesnek nem tartom ezt a vélekedést, de bizonyítottnak.

Jó, jó, de itt egyesek azt sugallták, hogy mivel a légkör nagyon bonyolult, kaotikus rendszer, ezért azon túl, ameddig a számítógépek "ellátnak" a numerikus modellekkel, már minden bizonytalan. Ergo minden megtörténhet, és mindennek az ellenkezõje is. Ezt a vélekedést tartom én tévesnek.

OK! De azért más egy meccs közepén, félidõben - legyen kosárlabda -, mondjuk 52-23-as állásnál azt mondani, hogy a hazai csapat tuti nyerõ, mint a meccset jelzõ sípszó elõtt ugyanezt ennyire biztosan kijelenteni. (Természetesen feltéve, hogy hasonló kaliberû csapatokról van szó. )

No picit nézelõdtem vissza az idõben és hoztam néhány példát. Kicsit hosszútávú és visszatekintõ is egyben az írásom.
Sokan foglalkoznak mostanában a tél milyenségével. Néha azt látom, hogy egyesek megmondják az õszi idõjárásról, hogy enyhe, illetve kemény lesz a tél! Még mielõtt valaki teljesen hisztériás rohamot kapna, gyorsan leírom, semmi, de semmi összefüggés sincs a október-novemberi és a téli idõjárás között! Természetesen jó pár példát gyûjtöttem, az enyhe õsz-hideg tél, hideg õsz-enyhe tél, enyhe õsz-enyhe tél, hideg õsz-hideg téli idõjárásról. Döbbenet ugye? Mindenre van példa és nem is kevés, csak most a markáns példákat hozom, még van az átlagoshoz közeli idõjárásról is, sõt az van túlsúlyban.

Lássuk: Kezdjünk egy hideg õsz kemény fagyos idõvel és egy enyhe téllel folytassuk, nem is volt olyan kevés belõle, csak néhány példa a rég múltból és a közel múltból is.
1920-21 -es szezon:
Október végén igen erõs keleti áramlással talán soha nem látott hideg légtömeg érte el a kontinenst.
Link
Látható, hogy az áramlás keleti, október végére november elejére anticiklon felettünk helyezkedik el a hideg levegõ nyugalomba jut.
Link
Néhány adat azokról a napokról:
Okt 30 : Nyíregyháza -13,1 fok, 31-án Túrkeve -16,8 fok, Budapest -9,5 fok, november 1-jén -17,0 fok Túrkeve, Budapest:-8,3 fok. És még sorolhatnám, szélsõséges hideg volt és lássuk a folytatást. A tél kb ennyivel ki is tombolta magát és általában enyhe idõ volt ezután.
December 31-én Sopron 16,5 fokos rekordot hozott miért is?
Íme:
Link
Erõs elõoldal és bizony zonális áramlás alakult ki. Január 1-jén 15,3 fok Sopron 1921-bõl. A télen gyakran visszatért az enyhe idõ pl január közepén ez volt az elhelyezkedés:Link

Nem olyan régrõl 1997-98 as tél. Októberben komoly hidegek majd egy igen enyhe tél következett:Link Pl október 29-én -12,5 fok Szécsény.
Majd a téli hónapokban minden volt csak télies idõ nem, egy-két napot kivéve pl: február 16-án 22,9 fok Rábagyarmat.Link
Pedig az erõs hidegmag ne is volt olyan messze.

Nézelõdjünk tovább.
Két klasszikus példa az enyhe õsz és kemény télre vonatkozólag.
1963-64-es telérõl van szó. Novemberben rekord melegek szinte folyamatosan majd fordult a kocka nem is kicsit.
November 4-én 24,7 fok Szeged, 5-én Budapest 22,1 fok.
Link
Vagy 1963 november 16-án 24,7 fokos kellemes idõ Baján és Budapesten is 19,8 fokot mértek.Link
Szép idõ volt majd nagyot változott a világ december folyamán.
December 18-án már -23,9 fokot mértek Kecskeméten és Budapest-Lõrincen is -20,0 fokig hûlt a levegõ. Másnap -24,0 fok volt Lentiben, karácsonykor már -26,0 fokot mértek Lentiben.
Link
Link
Természetesen kiadós havazások után vagyunk ekkor már.
Még nincs vége. Január 17-én -27,0 fokos fagyra ébredhettek Csengerben élõk, Budapesten 19-én -17,3 fokot mértek.
Link
Ebben az évben a február is kitett magáért.
Link
Egyelõre ennyi, holnap folyatatás következik még néhány példával.
De már ezekbõl is jól látható, hogy ne olyan egyszerû már most temetni a hideg telet, avagy az enyhe telet.
A holnapi példákkal is ezt akarom majd szemléltetni, és ezek után talán mindenki tisztább képet kaphat a légkörünk kaotikusan állandóan változó állapotáról.