Meteorológiai esélylatolgatások
Olyan emlékezetes, hogy tán száz évig sem lesz ilyen! A Tiszán az 1900 - as évek eleje óta nem fordult elõ, hogy teljesen jégmentes legyen, ez a tél összehozta...Várhatsz ilyenre kb. annyi ideig, mint én a 29-es tipusú télre. 
Igazad van, bár ekkor rendkívül gyenge volt a szibériai maximum is, illetve nagyon erõs volt a zonalitás is itt nálunk: Link .
Ez: Link egyébként ugyanazon a télen volt, csak kicsit elõbb. Ezen is látszik a hatalmas változás Szilveszter körül: Link .
Aztán az általad választott 2 hónap 2db 1-hónapos szakasza: Link és Link . Óriási a különbség. A kettõ átlaga meg az, ami. Szóval ez azért még vérzik nekem .
Egyébként tényleg magas volt az AO: Link bár a tél folyamán emelkedett föl.
Most azonban az AO-fáklya elég rendesen lefelé kezdett szórni a tegnapihoz képest, ami egyelõre engem látszik igazolni (?) .
Szóval: a magas AO nem a téllel nem fér össze, hanem a szibériai anticiklonnal. A 2006/2007 és a 2007/2008-as télen is rendkívül gyenge volt az AC, ritkaságszámba menõen. Jó melegek is voltak nálunk. (Kicsit sokáig tartott utánanéznem nekem is, ezért voltam amúgy értetlen .) Jelenleg tehát számomra továbbra is úgy tûnik, hogy a zonalitás lehet átmeneti, esetleg egy blocking-zonalitás váltakozást tudok elképzelni hosszabb távon. Tartós (>1,5-2 hét) zonalitásnak nem nagyon látom esélyét.
Ez: Link egyébként ugyanazon a télen volt, csak kicsit elõbb. Ezen is látszik a hatalmas változás Szilveszter körül: Link .
Aztán az általad választott 2 hónap 2db 1-hónapos szakasza: Link és Link . Óriási a különbség. A kettõ átlaga meg az, ami. Szóval ez azért még vérzik nekem
.Egyébként tényleg magas volt az AO: Link bár a tél folyamán emelkedett föl.
Most azonban az AO-fáklya elég rendesen lefelé kezdett szórni a tegnapihoz képest, ami egyelõre engem látszik igazolni (?) .
Szóval: a magas AO nem a téllel nem fér össze, hanem a szibériai anticiklonnal. A 2006/2007 és a 2007/2008-as télen is rendkívül gyenge volt az AC, ritkaságszámba menõen. Jó melegek is voltak nálunk. (Kicsit sokáig tartott utánanéznem nekem is, ezért voltam amúgy értetlen
.) Jelenleg tehát számomra továbbra is úgy tûnik, hogy a zonalitás lehet átmeneti, esetleg egy blocking-zonalitás váltakozást tudok elképzelni hosszabb távon. Tartós (>1,5-2 hét) zonalitásnak nem nagyon látom esélyét. 
Rossz következtetés, mert ki tud alakulni, ráadásul tartósan is.
A legutóbbi emlékezetes esete a 2006/2007-es tél: Link
A legutóbbi emlékezetes esete a 2006/2007-es tél: Link
Ez az írás is nagyon tetszett, a végével nagyon egyetértek!
Ahogy nézem viszont, az a szibériai AC K-Európa felé nem erõsödik a GFS szerint, sem az operatív, sem a bélyegképek nem tendálnak ebbe az irányba. Moszkva környékén nem kéne meglepõdni 1040 hepán sem, ehelyett Link kövéren 1030 alatt vannak. Az meglehet, hogy az elõrejelzések egyelõre nem fogják meg jól a dolgot, de most még nem voksolnék keleti hidegbeáramlásra (természetesen nem a Kárpát-medencére, hanem Közép-Európát elárasztó (megközelítõ) hidegre gondolok).
Ahogy nézem viszont, az a szibériai AC K-Európa felé nem erõsödik a GFS szerint, sem az operatív, sem a bélyegképek nem tendálnak ebbe az irányba. Moszkva környékén nem kéne meglepõdni 1040 hepán sem, ehelyett Link kövéren 1030 alatt vannak. Az meglehet, hogy az elõrejelzések egyelõre nem fogják meg jól a dolgot, de most még nem voksolnék keleti hidegbeáramlásra (természetesen nem a Kárpát-medencére, hanem Közép-Európát elárasztó (megközelítõ) hidegre gondolok).
Így van, wetsom is mutatott ellenpéldát, éppen ebbõl indult a vita.
Anarki: Ha a pozitív AO valóban csak és kizárólag azt a felállást okozza, amit az animáció mutat, akkor kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy télen egyszerûen nem alakulhat ki igazán pozitív AO.
(Bár elsõre csak arra reagáltam elsõsorban, /66488/, hogy mindegy, hogy melyik modellbõl számolják õket, a szibériai maximum ott az összes modellben, és meghatározó.)
Az igaz, hogy pozitív NAO-AO páros esetén ritka a télies jelleg, de elõfordulhat (3-féleképpen: félzonális irányítás /nem olyan hideg, de csapadékos/, Rex-típusú blocking /wetsom példája/, erõs szibériai maximum /bár ez ritka magas AO esetén/)
Egyébként az AO-fáklyának becsületes szórása van, bõven vannak tagok, amik el sem érik a 0-t. A GFS-fáklya 240 óránál a 13-as tag kivételével vagy félzonális, vagy blocking helyzetet mutat most: Link , de 384 óránál is csak 4-en adják a zonalitást (0, 14, 17, 19 Link ) (ez azért jelzésértékû, mert elvileg hosszútávon az általános klímához szoktak közeledni a modellek, tehát jóval több "zonális tag" lenne várható).
Összefoglalva: én inkább a klimatológia, a jelenlegi helyzet, és bizonyos modell-bizonytalanságok jellegét tekintve éppen arra jutottam, hogy a magas AO lehet átmeneti, legalábbis nagyobb valószínûségét látom annak, hogy a blocking egy idõ után visszaáll. Az is valószínûnek látszik, hogy a teljes MASZFEJ esélye jóval kisebb most (a magasabb NAO miatt). Elsõsorban a szibériai maximumot lehet érdemes most figyelni (mennyire erõsödik, esetleg gyengül-e), ezzel együtt pedig a Kelet-Európai idõjárást. 3-5 nap múlva talán látótávolságon belülre kerül, hogy a blocking IS csak átmeneti lesz-e (elképzelhetõnek tartok egy olyan "pár nap blokk, pár nap zonalitás" váltakozást is).
Amúgy meg ez az egész nagyon bizonytalan a mostani átalakulások miatt is, kisebb térségû idõjárás-elõrejelzésbe szerintem egyáltalán nem lehet belemenni most még 18-19-ei átmeneti blockingon túlra sem.
Anarki: Ha a pozitív AO valóban csak és kizárólag azt a felállást okozza, amit az animáció mutat, akkor kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy télen egyszerûen nem alakulhat ki igazán pozitív AO.
(Bár elsõre csak arra reagáltam elsõsorban, /66488/, hogy mindegy, hogy melyik modellbõl számolják õket, a szibériai maximum ott az összes modellben, és meghatározó.)
Az igaz, hogy pozitív NAO-AO páros esetén ritka a télies jelleg, de elõfordulhat (3-féleképpen: félzonális irányítás /nem olyan hideg, de csapadékos/, Rex-típusú blocking /wetsom példája/, erõs szibériai maximum /bár ez ritka magas AO esetén/)
Egyébként az AO-fáklyának becsületes szórása van, bõven vannak tagok, amik el sem érik a 0-t. A GFS-fáklya 240 óránál a 13-as tag kivételével vagy félzonális, vagy blocking helyzetet mutat most: Link , de 384 óránál is csak 4-en adják a zonalitást (0, 14, 17, 19 Link ) (ez azért jelzésértékû, mert elvileg hosszútávon az általános klímához szoktak közeledni a modellek, tehát jóval több "zonális tag" lenne várható).
Összefoglalva: én inkább a klimatológia, a jelenlegi helyzet, és bizonyos modell-bizonytalanságok jellegét tekintve éppen arra jutottam, hogy a magas AO lehet átmeneti, legalábbis nagyobb valószínûségét látom annak, hogy a blocking egy idõ után visszaáll. Az is valószínûnek látszik, hogy a teljes MASZFEJ esélye jóval kisebb most (a magasabb NAO miatt). Elsõsorban a szibériai maximumot lehet érdemes most figyelni (mennyire erõsödik, esetleg gyengül-e), ezzel együtt pedig a Kelet-Európai idõjárást. 3-5 nap múlva talán látótávolságon belülre kerül, hogy a blocking IS csak átmeneti lesz-e (elképzelhetõnek tartok egy olyan "pár nap blokk, pár nap zonalitás" váltakozást is).
Amúgy meg ez az egész nagyon bizonytalan a mostani átalakulások miatt is, kisebb térségû idõjárás-elõrejelzésbe szerintem egyáltalán nem lehet belemenni most még 18-19-ei átmeneti blockingon túlra sem.
Off, de hátha tanulságos.
Ha a NAO-t nézem pl 1999-ben és 2000 elején sem volt igazán mínuszban Link , mégis kiadós havazások tudtak kialakulni. 1999 februárt nem is linkelném, de pl 99 november Link , december Link , közvetlen utána január Link .
Hasonló 1984, januárban nagy havazás, februárban hatalmas hóvihar.
Ha a NAO-t nézem pl 1999-ben és 2000 elején sem volt igazán mínuszban Link , mégis kiadós havazások tudtak kialakulni. 1999 februárt nem is linkelném, de pl 99 november Link , december Link , közvetlen utána január Link .
Hasonló 1984, januárban nagy havazás, februárban hatalmas hóvihar.
A krumplileves ...-mondás Kádár Jánostól ered, így értelmezhetõ valóban -a tél az legyen tél! De ez nem kívánságmûsor, jelenleg azonban tisztulni kezd a 17-18. -körüli váltás. Már az OMSZ. is pedzegeti. Ami az AC-dominanciát illeti, jómagam inkább a É- keleti AC-erõsödésére, és kiterjedésére látok nagyobb esélyt. Ne feledjük, azonban hogy az ilyen óriási kiterjedésû -nagy hófelszínû - Ac.-egyben az egyre erõsebb,a "szokványos" sarkvidéki hidegmagoktól részben elkülönülõ -önálló hidegmaggá alakulhat. ez pedig, tartósan hideg -téli idõt okozhat nálunk is. Meglátjuk, - aki aludni tér, jó pihenést a holnapi fákjákig! 
Teljesen nyilvánvaló, hogy az AO figyelembe veszi. Viccesen fogalmazva az AO az Északi-Hemiszféra NAO indexxe!
Vizsgáljatok meg pár pozitív NAO, AO fázist. Az elmúlt 60 év idõsora rendelkezésre áll. Kíváncsi vagyok hány télies helyzetet fogtok összeszámolni. (a hidegpárnát leszámítva)
Az idõjárás alakulását elsõsorban a hidegmagok elhelyezkedése határozhatja meg, csak másodsorban (közvetve) szól be a hó- és jégborítottság, az óceáni áramlatok, illetve a vízfelszín anomália.
Az AO indexrõl belinkelt animációm, pedig nagyon jól mutatja a különbözõ elõjelû indexek esetén kialakuló felállásokat. Ajánlom megnézni.
A NAO természetesen nem veszi figyelembe (azori-izlandi térség nyomási gradiensse), de a pozitív AO-val együtt már lehet következtetni.
Vizsgáljatok meg pár pozitív NAO, AO fázist. Az elmúlt 60 év idõsora rendelkezésre áll. Kíváncsi vagyok hány télies helyzetet fogtok összeszámolni. (a hidegpárnát leszámítva)
Az idõjárás alakulását elsõsorban a hidegmagok elhelyezkedése határozhatja meg, csak másodsorban (közvetve) szól be a hó- és jégborítottság, az óceáni áramlatok, illetve a vízfelszín anomália.
Az AO indexrõl belinkelt animációm, pedig nagyon jól mutatja a különbözõ elõjelû indexek esetén kialakuló felállásokat. Ajánlom megnézni.
A NAO természetesen nem veszi figyelembe (azori-izlandi térség nyomási gradiensse), de a pozitív AO-val együtt már lehet következtetni.
Ne felejtsük el, hogy a zonalitás fogalma télen és nyáron nem ugyanazt az idõjárást tükrözi, ennek oka, hogy a szibériai maximum csak télen aktív. Wetsom erre szeretne rámutatni szerintem.
A szibériai maximum az alsó 2-2,5km vastag, a hótól alulról áthûtött levegõre ül rá. Amíg nincs elég besugárzás, addig ez a stabil réteg állandó marad. Erre ráfutva a ciklonok lefékezõdnek, elgyengülnek, de (ami nagyon fontos), a magasban magassági hidegcseppként fennmaradhatnak. Ez mozgatja a szibériai maximum nyugati peremén a légtömegeket észak-déli irányban. Az ezek által adott csapadék által hódít teret (részben) a hó, elhalásuk után pedig az új hó felett maga az anticiklon is. Így terjeszkedik kb. februárig, amikor a Kelet-Európai síkság jórészét elfoglalja. Az európai zonalitás erõsségétõl függ, hogy mennyire terjed ki az AC, klimatológiailag leggyakrabban, amikor az AO és NAO kb. normális, február elejére eléri a síkság nyugati részeit is. Ennek következménye, hogy a ciklonok csapadékukkal ekkor már Közép-Európa felett blokkolódnak, ezért a január vége, február eleje a legcsapadékosabb.
Nyáron zonalitás esetén a szibériai maximum hiánya miatt pedig abszolút nincs blokkolódás, a ciklonok mennek, ameddig akarnak.
Ez az oka annak is, hogy télen jóval gyakoribb a blocking anticiklonok kialakulásának gyakorisága is.
A lényeg: tökmindegy, melyik modellbõl számolják a NAO-t meg az AO-t, a definíció eleve nem veszi figyelembe a szibériai anticiklon (talán az AO-é lehet, ebben nem vagyok teljesen biztos). Ezért a nagy NAO-s helyzeteket szerintem illik másképp kezelni télen és nyáron.
(Arról nem is beszélve, hogy egy Rex-típusú blocking bõven létre tud jönni bivalyerõs izlandi ciklon (->magas NAO-érték) mellett is.)
/Bocs a beleszólásért./
A szibériai maximum az alsó 2-2,5km vastag, a hótól alulról áthûtött levegõre ül rá. Amíg nincs elég besugárzás, addig ez a stabil réteg állandó marad. Erre ráfutva a ciklonok lefékezõdnek, elgyengülnek, de (ami nagyon fontos), a magasban magassági hidegcseppként fennmaradhatnak. Ez mozgatja a szibériai maximum nyugati peremén a légtömegeket észak-déli irányban. Az ezek által adott csapadék által hódít teret (részben) a hó, elhalásuk után pedig az új hó felett maga az anticiklon is. Így terjeszkedik kb. februárig, amikor a Kelet-Európai síkság jórészét elfoglalja. Az európai zonalitás erõsségétõl függ, hogy mennyire terjed ki az AC, klimatológiailag leggyakrabban, amikor az AO és NAO kb. normális, február elejére eléri a síkság nyugati részeit is. Ennek következménye, hogy a ciklonok csapadékukkal ekkor már Közép-Európa felett blokkolódnak, ezért a január vége, február eleje a legcsapadékosabb.
Nyáron zonalitás esetén a szibériai maximum hiánya miatt pedig abszolút nincs blokkolódás, a ciklonok mennek, ameddig akarnak.
Ez az oka annak is, hogy télen jóval gyakoribb a blocking anticiklonok kialakulásának gyakorisága is.
A lényeg: tökmindegy, melyik modellbõl számolják a NAO-t meg az AO-t, a definíció eleve nem veszi figyelembe a szibériai anticiklon (talán az AO-é lehet, ebben nem vagyok teljesen biztos). Ezért a nagy NAO-s helyzeteket szerintem illik másképp kezelni télen és nyáron.
(Arról nem is beszélve, hogy egy Rex-típusú blocking bõven létre tud jönni bivalyerõs izlandi ciklon (->magas NAO-érték) mellett is.)
/Bocs a beleszólásért./
Valóban komoly váltás körvonalazódik: ha minden modellt alaposan áttanulmányozunk, ugyan látszik némi lehûlés, - a mostanihoz képest mindenképpen - de kemény tartós tél esélye minimális.
A másik dolog, talán még a hõmérsékleti értekétõl is nagyobb változás, hogy December közepe óta jelentõsen csökkent a csapadék dominancia, ami vélhetõen tovább folytatódik majd, megjegyzem ez kell most a belvíznek!
A lehûlés(ek) amennyiben be is következnek komoly havazás nélküliek lehetnek!
Amit én látok alkalmanként "erõltet" lehûlések, max. 5-7 napig, ami száraz szeles idõt hozhat, de összességében viszonylag enyhe idõ, kevés esõvel.
1,5 hónap van a télbõl a fele eltelt, sok mindent lehet már körvonalazni ilyenkor, fontos CSAK körvonalazni!
A másik dolog, talán még a hõmérsékleti értekétõl is nagyobb változás, hogy December közepe óta jelentõsen csökkent a csapadék dominancia, ami vélhetõen tovább folytatódik majd, megjegyzem ez kell most a belvíznek!
A lehûlés(ek) amennyiben be is következnek komoly havazás nélküliek lehetnek!
Amit én látok alkalmanként "erõltet" lehûlések, max. 5-7 napig, ami száraz szeles idõt hozhat, de összességében viszonylag enyhe idõ, kevés esõvel.
1,5 hónap van a télbõl a fele eltelt, sok mindent lehet már körvonalazni ilyenkor, fontos CSAK körvonalazni!
A szárazzal most semmi gond, de télen ne legyen tartós enyheség. Télen legyen tél..., vagy egy "klasszikust" idézve: "a krumplileves legyen krumplileves"...
Feleslegesen jössz az ECMWF-el, mert se a NAO, se az AO index nem abból, hanem az NCEP-bõl számolódik.
Egyrészt a GFS fõfutása nem számol olyan magas AO-val, mint a többi: Link (sõt kiugróan alacsonnyal a többi számításhoz képest)
A pozitív AO hozománya pedig az, hogy elõbb-utóbb rásegít a NAO-ra is: Link itt egy szemléletes ábra.
Másrészt nem biztos, hogy az ECMWF-nek lesz igaza.
Ez az együttes folyamat végre meghozhatja az enyhe, száraz idõt hazánkban!
Kíváncsi vagyok mi lesz, de továbbra is igen kedvezõ esély van arra, hogy megszakadjon a tartós blocking.
A pozitív AO hozománya pedig az, hogy elõbb-utóbb rásegít a NAO-ra is: Link itt egy szemléletes ábra.
Másrészt nem biztos, hogy az ECMWF-nek lesz igaza.
Ez az együttes folyamat végre meghozhatja az enyhe, száraz idõt hazánkban!
Kíváncsi vagyok mi lesz, de továbbra is igen kedvezõ esély van arra, hogy megszakadjon a tartós blocking.
Pozitív AO mellett ilyenre biztos nem kell számítani szerencsére.
Az a bajom, hogy a NAO index az izlandi magasnyomás, és az azori AC különbségébõl adódik.
A pozitív INDEX ezt jelentené:Link
Csak egy kis probléma van ezzel...hogy a keleti AC nincs a számításban, ráadásul harmatgyenge ciklonok okoznák a pozitív eredményt...
Ez is egy pozitív NAO-s helyzet, még sem volt ingujjas idõ:Link
Nem véletlen az 1929-es térképet linkelem mindig, mert nagyon ez az irány a modellek szerint.
A pozitív INDEX ezt jelentené:Link
Csak egy kis probléma van ezzel...hogy a keleti AC nincs a számításban, ráadásul harmatgyenge ciklonok okoznák a pozitív eredményt...
Ez is egy pozitív NAO-s helyzet, még sem volt ingujjas idõ:Link
Nem véletlen az 1929-es térképet linkelem mindig, mert nagyon ez az irány a modellek szerint.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat