Meteorológiai esélylatolgatások

Pontosan. Ez a meridionális áramlási kép -kisebb megszakításokkal- lassan 1,5 éve tart. Amit megfigyeltem, és már leírtam az az, hogy amikor az északi félgömbön erõs a felmelegedés (március-tól kb. májusig) van a legnagyobb esély, az áramlási kép jelentõs megváltozására. Ehhez hozzátartozik hogy minden idõjárási jellegnek van egyfajta "tehetetlensége" is. Ezért nem is egyik naprol a másikra fog megváltozni a meridionális jelleg, hanem fokozatosan, egyre gyakoribb zonális áramlással.

Nem is volna baj. Megváltozhatna igazán az éghajlatunk ebben a fene nagy globális felmelegedésben (sic), a meridionális felállás a sokévi átlag szerint éppen áprilisban a leggyakoribb, (áprilisi bolondidõ) pedig ilyenkor már a vak koldusnak sem hiányzik, minden épeszû ember a melegre, kitavaszodásra vár. Tehát felcserérõdhetne januárral, amikor statisztikusan több a zonális helyzet, mint tavasszal.

Ezt a kérdést ugye Te sem gondoltad komolyan? Egyébként ha a megfigyeléseim helytállóak, a tavasz zöme, zonális áramlás jegyében telik majd el (ez persze nem zárja majd ki, hogy pár napra meridionális áramlás alakuljon ki). De erröl majd májusban verifikálok. Egyébként a zonális áramlás ugyebár nem feltétlenül jelent száraz idõt, hiszen megkülönböztetünk 3 féle zonális áramlást: anticiklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, ciklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, illetve egy, az utóbbi években ritka, ún. délies-nyugati irányítású idõjárási helyzetet. Az elsõ száraz, a második típus már nedves végkimenetelû, a harmadik típus -bár elég ritka- kiadós esõket szokott okozni. A legjellemzõbb statisztikailag az elsõ típus, ezzel együtt a februárt az átlagosnál még csapadékosabbnak várom, majd a tavasz folyamán a csapadék mennyisége már csökkenõ tendenciát mutathat. Jajj. Nem akartam ennyire elõreszaladni. Feltételes mód, ezen elemzést a megfigyeléseim, és a nyers logika alapján írtam.

"a zonális áramlás egyre gyakoribbá, tartósabbá válhat"
Mikorra várod a legerõsebb napjait?

Azért érdemes megnézni hogy a fáklyák mit mutatnak. Budapest: Link Szeged: Link
Jól látható, hogy kb. 4 napon át az átlagnál általában hidegebb lesz T 850 hPa-s szinten, és többszöri csapadék (zömében hó) várható. Így várhatóan hóréteg is kialakul, mely az átlagnál hidegebb 850 hepás hõmérséket mellett, még csapadékos idõjárással is, az átlagosnál hidegebb idõt okozhat. Majd ezt követõen a magasban már enyhülés kezdõdhet, evvel együtt anticiklonális dominancia veszi kezdetét, mely fagyos idõt, egyre gyakoribb zúzmarás ködfoltokat okozhat, és csak lassú, nagyon lassú enyhülésre enged következtetni. A január tehát még viszonylag minimális pozitív anomáliával zárhat az ország 3/4-én.

A január eleje óta fellelhetõ tendenciák mit sem változtak az elmúlt másfél hétben tapasztalthoz képest. Az utóbbi idõszakban gyökeres változásokon ment keresztül az Északi-Félgömb légkörzése, ami egyrészt a hidegmagok átrendezõdésébõl adódik.
A decemberben megszokott masszív anticiklon Grönland térségében, illetve a meglehetõsen szétszórtan elhelyezkedõ hidegmagok (gyakori sarkköri magasnyomások) Link folyamatos mozgásban tartották a észak-déli irányban lefolyó hõcseréket a mérsékelt szélességeken, viszont az utóbbi másfél hétben megmutatta az idõjárás, hogy pillanatok alatt képes radikális változásokra.
Az AO index kb. 2 nap múlva éri el a maximumát, amikor a számunkra kérdéses térségben egy masszív hidegmag összpontosul Link , ami átmeneti jelleggel megerõsítette a nyugatias jellegû áramlásokat (fõként Európa felett). Régen látott vendégként visszatért a tõlünk nyugatra megtalálható két fontosabb akciócentrum (azori maximum, izlandi minimum), amiknek a periódikus megerõsödése-gyengülése határozhatja meg a következõ hetek idõjárását.
A november végén masszívan elveszett tényezõk tehát ismét erõre kaptak.

A modellekre nézve joggal tevõdik fel a kérdés, hogy hogyan tovább?
Véleményem szerint a másfél éve tartó (fõként a téli félévet birtokába kerítõ) tartós blocking idõszak gyengülni látszik, talán meg is szûnik majd (esély 50%).
A régóta fellelhetõ bizonytalanság továbbra is fennáll, de javarészt úgy néz ki, hogy az átmenetileg gyengülõ izlandi minimum 8-10 nap múlva ismét erõre kaphat, ami meglehetõsen bizonytalan helyzetet teremthet az elõttünk álló átlagos téli idõjárás után.
Legfontosabb kérdés az, hogy az óceán felett kiteljesedõ masszív anticiklon mit reagál a visszaerõsödõ izlandi ciklonaktivitásra?
Elõfordulhat akár masszívabb hidegpárna, mert hasonló esetekben nem ritka, hogy tartósabban ragad anticiklon a kontinens közepére..., esetleg kezdetét veheti masszívabb északnyugati irányítás... vagy esetleg további blocking sem zárható ki. Százalékos esélyekben így gondolom (január 25-27. után):

Félblocking (periódikus enyhülések, lehülések): 50%
Masszív (több, mint 5 napig fennálló) anticiklon a kontinens felett (tõlünk északra zonális jelleg): 30%
Átmeneti zavar után visszaálló blocking: 15%
Már majdnem tiszta zonalitás: 4%
Klasszikus zonalitás: 1%

Persze a hidegpárnás anticiklon is blockingnak számít, viszont azt külön venném a megszokott blocking berendezkedésektõl, mert a többihez képest non sence idõjárást okoz.