Meteorológiai esélylatolgatások

A különbözõ cirkulációs helyzeteknek általad vázolt tipizálása abszolút szabatos, ez így van, semmi kifogásom ellene. Tulajdonképp arra akartam kilyukadni elõzõ kommentjeimben, hogy ha Közép-Európa fölött mégsem gyorsulnak fel túlságosan a légmozgások, csak kevéssé épül le az AC, akkor könnyen lehet, "beragad" a hideg a Kárpát-medencébe. Hideg légpárna esetén majdnem mindegy, hogy a leszálló légmozgásokat, az inverziót milyen makroszinoptikai berendezkedés hozta létre: végeredményben létrehozhatja azt a zonális áramlásokhoz tartozó erõs dél-európai AC is, ha észak felé nyomul -erre nagyon sok példa van. A légmozgások már egy ideje nagyon lelassultak, a légkör "anergiás", s nem hinném, hogy ez rövid idõn belül a visszájára fordulna. Ezért tudom elképzelni az anticiklonális hatás "továbbélését". Az a szerencsétlen Vojejkov-tengely azért merült fel, mert a közelmúltban elég sok futás mutatott ahhoz hasonló képet, és kb. egy hete valóban egyidõben erõsödött a nyugati és az északkeleti AC. Lehet, hogy lesz majd egyszer fölöttünk viharos nyugati "szállítószalag" is, de kialakulása szerintem lassú és nehéz folyamat lesz.

Bocsánat, én úgy tudom, hogy rettentõ nagy különbség van az azori orr és a Vojejkov-tengely között. Az igaz, hogy mindkettõ gátol(hat)ja a zonális áramlást. Az alapvetõ különbség az, hogy az azori orr esetén nincs összekapcsolódva a szibériai és az azori maximum, ellentétben a Vojejkov-tengellyel.
Az azori orrhelyzet esetén az anticiklontól északra akármilyen erõs is lehet a zonalitás, ám rendszerint észak-európai ciklonátvonulások jellemzõk, s a nyúlványtól keletre (általában a Kelet-európai síkság fölött) inkább félzonális jellegû áramlások uralkodnak. Ez a szibáriai anticiklont a síkság felõl "számûzi", a keletrõl érkezõ hideg légtömegek útját pedig elvágja, így az anticiklont nyugat, délnyugat felõl teljesen kitölti az óceáni eredetû meleg levegõ.
Vojejkov-tengely esetén, mint mondtam, az azori és a szibériai anticiklon összekapcsolódik. (Bár ilyenkor is van egy "nyeregpont" valahol középen, de annak is jóval magasabb a nyomása.) Ilyenkor az izlandi minimum általában (akár jóval) gyengébb, mint az azori orr esetében, viszont a tengelytõl délkeletre, az Égei-tenger, Nyugat-Törökország térségében egy erõsebb ciklon jelenik meg. Ennek a ciklonnak az erõssége (és a domborzat) határozza meg, hogy a szibériai hideg levegõ az anticiklon alatt meddig jut, illetve ebben az esetben az óceáni meleg légtömegek vonulnak vissza az Azori-szigetek felé.
Megjegyzem, a Vojejkov-tengely klimatológiailag az egyik, ha nem a legritkább makrohelyzet (csak télen fordulhat elõ); míg az azori orr elég gyakorinak számít, de jóval gyakoribb nyáron, mint télen.
Én emiatt fontosnak tartom megnevezni, hogy melyik fajta zonális tengelyû AC-ról beszélünk.
(
Link Ez most olyan felemás: megvan a török ciklon, nincs félzonális szakasz, jön is a hideg kicsit kelet felõl, de eléggé alacsony a nyomás a nyeregpontnál, még az 1020hPa-s vonal is "elszakad". Sõt, Link 24 óránál már az 1015-ös is, itt már egyértelmûen azori orrhelyzetrõl kell beszélni.
)

Én emlékszem, hogy pár napja tényleg mutatott a GFS AC hidat, viszont az nem Vojejkov-tengely volt, hanem azori orr!
Az ECMWF ENS tipikus.