Meteorológiai esélylatolgatások

Ez a Barents-tengeri AC felõl nyúlik le, ha végig pörgetem, de igazad lehet. Bár ez a futás nem kicsit nyugatra viszi Izlandról a ciklonokat. Bennem az volt, hogy a Norvég-tengeren a zonalitás még úgy ahogy erõs lesz. Nem tudom, hogy az izlandi ciklonaktivitás valóban ennyire gyengül-e. Most úgy tûnik, igen: Link . Így az AC a hegyekig elnyúlhat simán. Mondom, még átnézem részletesen a futásokat, de szerintem holnap délelõtt a 0Z-seket. Most már azért csak el kéne indulni a bálba, ami 8-kor kezdõdött

Annyiban nem értünk egyet, hogy a skandi AC ne alakulhatna ki és terjeszkedhetne - hiszen már kialakult, és nem kis területen! 45 órára elõre: Link
A friss GFS esélyeirõl pedig ennyit: Link messze magasabban fut, mint a tagok (skandi AC fáklya).

Jó okfejtés.

A kiterjedt hótakaró és a felette kialakuló hideg levegõ hosszabb távon egy öngerjesztõ folyamat révén egyre magasabbra törõ anticiklonális mezõt alakít ki, ez Szibériában a leggyakoribb, szinte általános, kontinensünkön (az orosz-síkon és Skandináviában) több feltétel egyezése kell ehhez.
Ez az egészt neveztük el triviálisan hûtõszekrény-effetusnak.

Ezt erõs atlanti áramlás felszámolhatja, ám ha ez átmenti, azonnal újra képzõdik, és a zavarmenetes állapot hosszától függõen erõsödik.

Ezeket a folyamatokat a modellek csak közvetett módon érzékelik, emiatt jogos észrevételed, hogy ingáznak.
Ahogy egy általános Ac-gerinc kialakulása elõtt jó néhány nappal, az akkori bizonytalansághoz hasonlóan.

Ez most iskolapéldához méltó módon zajlik, emiatt engedjük meg mostanában néhányan, a fenti tényezõkkel is kalkulálók - a bizonytalanság ellenére - a biztosabb körvonalazást.

Én pedig azt vettem észre, hogy a Kelet-európai-síkság nyugati részére szakadó hidegtömeg a legerõsebben akkor jelenik meg, amikor az északkeleti (tehát nem skandináv) anticiklontól délre ciklon jelenik meg. Ez szívja ki az AC alól délnyugat felé a hideget. (Az AC magától nem tudja általában megmozgatni a körülötte lévõ levegõt.)
A gond az, hogy az északkeleti AC a határrétegben van jelen, így fölötte akár erõsebb áramlások is lehetnek, a hidegbázis akkor is többnyire stabil marad. Ahhoz, hogy ne legyen ott a hidegmag, az kell, hogy az anticiklon "megszûnjön", vagyis inkább, hogy létre se jöjjön. Ennek szerintem kicsi az esélye most már, annyira hidegek vannak ott. A Thermometer által leírtak lehetnek szerintem a jövõbeliek ott, vagyis egy-egy ciklon alatt a kisugárzás gyengülése miatt enyhül csak a levegõ, késõbb visszahûl.

Mindamellett a skandi AC-s verziók így nálam valamelyest kisebb valószínûséget kapnak, ott az óceán közelsége nehezíti az egyébként ott is jelenlévõ hófelszín felett az AC kialakulását. Az AC széle szerintem max Finnország közepéig juthat, itt lehet az a 2-300km széles sáv, ahol a ciklonok frontjai megállnak.
A tagok egyébként eléggé együtt ugráltak, nem váltak nagyon ketté, vagy csak ritkán.

Az egyébként jóval bonyolultabb, honnan szerzünk ciklont a Fekete-tengerhez . Jónéhány gfs futás (op és tagok) szerint a következõ hidegleszakadás során (tehát kb. ma vagy holnap) generálódik mediterrán jellegû ciklon Bulgária térségében, ez erõsödhet meg a hidegmagtól délre. Asszem az ECM és a GEM op 1-2 futása adott messze nyugatról érkezõ ciklont, illetve voltak, amik a ma reggeli HF-et adó ciklont vitték az AC alá, ám e két verzió számomra kevésbé valószínûnek tûnik.

Ez leginkább találgatás, modellelemzéshez most nem volt kedvem, tehát inkább emlékezetbõl mondtam, hogy eddig hogy nézett ki a helyzet. Szóval lehet, hogy változni fog a dolog. Még utánanézek késõbb, este, vagy holnap.

Nahát, ez egy egészen megfontolandó érv! Ugyanis a hidegleszakadások és az enyhébb futások blokkokban jelentkeznek eddig. Volt egy kevés elárasztásos, ami erõs skandi AC-t várt (emlékeztek, a -20 alatti T850-ek zsinórban), és valamivel több, ami meg nem éppen. Ez csak az operatívra igaz, a tagok szerintem jóval korlátozottabban használnak ilyen eszközöket, mint hóborítottság, kárpát-medencei köd (ld. T2m), stb. Most épp enyhe "periódust" élhetünk ezek szerint.
Viszont gondolom a modellek igen összetettek ahhoz, hogy egyetlen érvvel meg tudjuk ezt magyarázni. Például a skandináv térséget most semmi sem zavarja, rendkívül alacsony T-k vannak ott (és egy batárom épp ott sífut egy hetet ), mégsem akarják a modellek erõsítgetni az AC-hatást, sõt ciklonokat csempésznek idõvel föléjük.
Az ENS tagok végre frissültek (mit keresnek lent: Link ), és megvan az ok: Link olyasmit vázolnak, amit az operatív is adott hajdanán: erõsödgetõ elnyújtott AC. Ennek helyzete nem mindegy, mert felettünk semmit sem ér (É-i zonalitás, vagy hideg-érintés), tõlünk DK-re meg nagy enyheséget hoznának, ellenben ha ÉNy-ra lenne a Kárpát-medencétõl, dõlne a hideg, mint egy ECM verzión. Link Ehhez viszont (most) 180 óra környékén nyerni kéne azt az átkozott csatát
A GEM is ellát addig, õ bizony szétforgácsolja ezt az anticiklont. Bár érdekesen: Link tulajdonképpen nem is marad sehol érdemi anticiklon (majdnem klasszikus zonalitásba torkollhat).

Azon gondolkodom, hogy a modellek állandó ingadozásában a skandi AC-kontra atlanti minimum tekintetében nem játszik-e fõszerepet az északkeleti vastag hótakaró. Tudjuk, a szárazföld téli idõjárásában döntõ tényezõvé tud válni. Ezekben a napokban általában északkelet felé figyelek, de már a tavalyi télen is megfigyeltem a következõket: ha ciklon éri el a Skandináviától keletre fekvõ területet, ott a hideg hirtelen megenyhül (pl. -25 fokról felemelkedik -10-re) Aztán 1-2 nap múlva, ha a ciklon távozott vagy feltöltõdött, újra -25 fok van, vagy még hidegebb. Szerintem egyértelmû, mi játszódik le: a felhõs ég és a csapadék gátolja a kisugárzást (plusz enyhébb levegõ érkezik a magasban), ezért a melegedés. Mindeközben vastag friss hótakaró képzõdik, jó levegõs, hõszigetelõ. Igy aztán a ciklonáris hatás megszûntével a kiderülõ ég alatt még mélyebbre száll a hõmérséklet, mint amilyen annak elõtte volt. És a kisugárzás, a lehûlõ felszíni légréteg erõsíti az AC-t. Mindez elég gyakran, 2-3 napos idõközökben követi egymást.
Kérdésem: elképzelhetõ-e, hogy ez a gyors váltakozás készteti a modelleket a "billegésre" a skandi AC erejét, és azon keresztül Európa idõjárását illetõen?

Erre a lehetséges szcenárióra gondoltam : azori AC , 192 : Link ill. 240 óránál : Link

A megerõsödött, É-ra tolódott azori AC a brit AC, nem? Egyetértek Veled, nem azért írom, csak tegnap is említetted így a társalgóban.

Érdekes lehet figyelni a GFS futásokat, mert olyanok, mint a pisztolylövések egy céltáblára (amit Anarki nekünk szépen fel is parcellázott ). Mindegyik futás egy-egy verzió felé billenti a mérleg nyelvét, melynek eléggé szélsõséges megnyilvánulásai is tapasztalhatóak a 384 órás elõrejelzés 1-1 intevallumában. Lásd a 00Z erõs zonális jellegû eredményét, vagy a mostani, 06Z kemény hideget vizionáló hatását. Szerintem a legnagyobb csata, ahol a skandi AC és a legerõsebb izlandi minimum összecsap, most 160-180 órára látható. Ennek a párharcnak az eredményétõl függ az ez utáni idõjárás. Ha a skandi AC picit is meggyengül, nekünk azzal "vége", elkapnak a délies áramlások. Ha túléli, mi csak akkor lehetünk esélyesek (akár nem is kevés, ld. Snowhunter) hidegre.
Itt sorakoznak fel a hadseregek: Link
Lefûzõdõ ciklonos elõcsatározások: Link
A fõerõk egymásnak feszülnek: Link
A skandi AC meghátrál: Link
De ez csak csel volt, tõrbe csalta az izlandi ciklont: Link (1050 hPa a hátországban!)
A gyõzelem nem is kérdéses: Link ki javára dõlt el.
Ez csak egy futás, de szerintem ez lesz a kritikus szakasz (160-180 óránál van most). A 00Z totális gyõzelmet vizionált az izlandi minimum javára, az elõtte lévõ 3 szintén vereséget. A tagok nagy része is látja a csatát: Link sõt a 06Z szerint sokuk támogatja is az anticiklonáris gyõzelmet Link A tél utolsó nagy csatájára készülünk, kérdés, át tudja-e venni Európa irányítását.