Meteorológiai esélylatolgatások

Az, hogy úgy látszik, vége van a szokatlan blocking-uralomnak, még nem jelenti azt, hogy most meg ugyanolyan kifejezett,tartós zonalitás következik. Lehet, nagyjából egyensúlyban lesz a kettõ, vagy pedig átmeneti zonális idõszak után megint blockingos lesz az idõjárás. A makrocirkuláció meridionális avagy zonális jellege érzésem szerint nagyban függ a naptevékenységtõl (erõs tevékenység-zonalitás, gyenge tevékenység-meridionalitás). Lehet, ez nem közvetlenül a napfoltszámtól, hanem a nap mágneses terének erõsségétõl függ.
Az El Nino-La Nina jelenség, a sarki jég, a hidegmagok elhelyezkedése mind figyelembe veendõ tényezõ a téllel kapcsolatban -azonban ezen tényezõk relatív súlyát én sem tudom megítélni.
Amit tudok, az a már említett séma: 1. zolnális-elõoldali koraõsz-meridionális, hidegleszakadásos késõõsz- zonális télelõ,télközép 2. hidegleszakadásos koraõsz- zonális késõõsz -hidegleszakadásos télelõ, télközép
Természetesen ez séma, nem kötelezõ tiszta formában érvényesülnie, s nem is mindig jön be.
Azonban több évtized megfigyelései alapján bizton állítom, ez nagy vonalakban érvényes.
Mind emögött a hidegbázis erõsségét, kifejlõdésének sebességét, valamint a Namias-ciklusokat sejtem.
Az idei év fenti szempontból 1.-es típusúnak tûnik (egyelõre). Azaz viszonylag meleg, száraz õszelõ, korai, de hamar kiengedõ fagy, zonális, enyhe télközép, a zord idõ esetleges visszatérése január végén, februárban.

A õszi idõszakban már segít, de se nyáron, se télen nem. Nyáron azért nem mert a ciklonokkal nagy mennyiségû hõtranszport keletkezik a térség fölött, ezek szállítják a meleg levegõt és cserében délre juttatják a hideget ezért törik szét a jeget, ennek a legnagyobb alakítása augusztusban van amikor a maximum alakul ki hõmérsékletileg az északi hemiszférában, erre utaltam. Az õszi ciklonaktivitás azért segít, mert a meleg légtömeg már nem tud annyira feljutni a sarkokig ellenben a hõszállítás megmarad, így a hideg légtömeg még fent marad, de már oszlik szét a sarkok környezetében és pesrze hûl is a levegõ így a jég termelõdik ez kb szeptember vége október eleji idõszak. Télen mikor beáll a jég maximuma sajnos egy jól irányzott ciklonaktvitás széttöri a jeget, fõként ha nagyon erõs zonális áramlás alakul ki mély ciklonokkal és erõs szelekkel.
Az elsõ gondolatomra jó példa az állandó Grönland feletti anticiklonra idén nyáron, és bizony a körülötte lévõ tengeren elég nagy volt végig a jégmezõ, lásd linket. Ezek felett erõs hidegmag volt a térségben és most is az van, néhány állomás a térségbõl. Szép igaz?:-)
Link
Link
Link
Link
Link
Sajnos maradtak ki adtok de jól látható az anticiklon hatás.

Szerintem a ciklonok egész évben a jégtakaró ellen mûködnek, hiszen a hatáskörzetükben lévõ erõsebb légmozgás, valamint az általa keltett hullámok a jég töredezését vonják maguk után.

A sarkokon pedig nyáron is nagyon alacsony a napállás, így aztán egy AC alatt bõven növekedhet hidegmag, a 24 órás nappal ellenére.

A ciklontevékenység épp segíti a jégfolymatok alakulását.
Visszanézve nyár második felét épp az AC-k általi meridionális helyzetek és az abban foglalt erõs térképileg függõleges hõkicserélõdés volt az ok (mindössze egy hétig volt ciklonális tobzódás, aug. elsõ felében).
Ez a nyári félévben a kopást, a téli félévben pedig a növekedést segítik (persze az AC-k helyzetének függvényében), azaz az egész évet felölelõ diagramokon a jégkiterjedés erõs ingadozását.

Ami látható, hogy a második legalacsonyabb jégkiterjedés várható idén.
Link
Ez köszönhetõ a ciklonok tevékenységének ami igencsak beindult a nyár végére. Ez a mindképp La Nina lesz méghozzá egy erõs fajtából várhatóan, igaz ez is csak találgatás. Ha ezek megvalósulnak akkor Amerikát betemeti a hó sokszor, illetve lesznek délre eljutó hidegleszakadások a mediterrán ültetvényekben sok-sok kárt okozva, narancs stb. Itt még ez mindig nem jelent semmit, ha a kontinensen anticiklon hajlam van, akkor maximum ránk nyomja a ciklontevékenység az anticiklont és jó párnánk lészen, a hideg fajtából!:-)
Viszont ha ez folytatódik ami most vagyon akkor könnyen lehet egy igen kellemes enyhe tél hazánk területén, ez is benne van a pakliban. Azonban ha ismét nagy hó halmozódik fel északon akkor várhatóan könnyen átrendezõdik Európa légköri helyzete, és nálunk is kialakulhat ez zord tél. Sok-sok tényezõtõl függünk még, korai bármilyen irányba jósolni most mert ez jóslás kategória nem más egyelõre.
Ami most várható további frontok közben gerincesedés, és folytatódik a hullámvasút véleményem szerint. Lehûlés, majd erõs felmelegedések váltják egymást. Olykor hideg-melegrekordokkal. Ez mikor változik meg jó kérdés, lehet, hogy csak valamikor október elején addig marad a változékony kevés csapadékkal tarkított idõjárás, gyakori frontátvonulással kísérve.

Némileg eltúlzottságot vélek felfedezni az AO, NAO adatsorokban: Link Link , illetve az utóbbi pár hónapban és elõrejelzésben: Link Link ami azok mértékét illeti.
Szerintem jóindulattal sem voltak ilyen alacsony, illetve magas indexek.

Elrugaszkodva a részletektõl viszont látszik, hogy a ciklonális tevékenység a sarkok környékére koncentrálódva, az anticiklonok pedig mérsékelt szélességeken voltak jellemzõek. Ebbõl következõen relatíve kevés hidegleszakadás volt jellemzõ, inkább csak idõszakos frontok rondították a hétvégékek elég nagy sikerrel.

Úgy néz ki, hogy legalább átmenetileg változhat a helyzet, aztán majd meglátjuk. Nem tudom tudományosan alátámasztani, de véleményem szerint a nagy "makro-periódusok" leginkább a téli félévben (amikor erõsödnek a hidegmagok) szoktak megváltozni, ha egyáltalán megváltoznak. A szezonális elõrék szerint La Nina lesz, ami Amerikában hideg havas idõvel szokott járni. Hatásai ránk csak közvetve vannak, tehát majd meglátjuk.
Szerintem a globális feltételek még mindig a blockingnak kedveznek jobban, de ezt majd nyilván meglátjuk, hogyha híznak a hidegmagok. Sokat beszéltünk a napfolt tevékenységrõl is, az is ezt támasztaná alá. A jégborítottság is lassan alulmúlja az eddigi nagy minimumot. Ember legyen a talpán, aki ebbõl valamit is kihoz. Hiába van ez a sok közvetett tényezõ..., az idõjárás tesz rá magasról.

Egyébként feltünõ módón még nem repkednek az "ezer év óta nem látott hideg tél következik" cikkek. Vagy erre még pár hónapot várni kell? Eléggé felsültek a brit és egyéb kutatók a témában. Lehet nem mernek véleményt formálni.

Augusztus közepétõl jellemzõen a Közép-Európán felhúzódó többé-kevésbé tartós gerincek voltak jellemzõek. Változást a következõ héten várok ebben, amikor lezárulhat az augusztus közepe óta tartó tendencia. Talán az azori anticiklon kicsit erõre kaphat, viszont az északnyugatra található hidegmagok tartják az izlandi minimumot. Link Link augusztus közepe óta most teremtõdött meg az esély arra, hogy komolyabb hõtranszport játszódhasson le a mérskelt szélességeken, ám ez még mindig elég zsengének mutatkozik, illetve nagy a szórás.

Röviden összefoglalva: a két indexbõl arra következtetek, hogy az eddig gyakori délies jellegû áramlásokat északnyugatias irányítás váltsa fel. Tehát jövõhéttõl akár tartósabban õszre emlékeztetõ idõjárás törhet ránk.

Egyébként nem a tudatlanságodból erednek a kérdések, hanem baromi hülyén fogalmaztam meg a hozzászolást!

Itt reagálva Thermometer meteorológiai társalgós válaszára:

Már augusztus elsõ harmadában intenzív jelei voltak a gerincesedére való hajlamnak. Ennek köszönhetõen hosszas kánikulák és elhúzódó nyár volt jellemzõ augusztus közepétõl, illetve a következõ pár napban is átlagon felüli hõmérsékletek lehetnek.

Hogy meddig marad ugyanez a helyzet?

Véleményem szerint a következõ napokban lassú változás indulhat el. Tényleges évszakváltást (az én kritériumrendszerem szerint) csak a jövõhéten várok. Erre utalnak a különbözõ makroindexek (AO, NAO), bár hozzá kell tenni, hogy nem ez lesz az utolsó átlagon felüli meleg idõszak a következõ egy-két hónapban.

Január közepe óta csaknem (!) országos szinten jellemzõnek mondható az átlagon aluli csapadékhozam. Ahol az átlagot közelítjük, ott is rendkívül hektikus idõbeli eloszlásban van a csapadék.
Ezt a relatíve gyenge blocking hajlam számlájára írom, ugyanis az utóbbi 3-4 hónapra jellemzõ helyzetek a beorrosodó azori anticiklonok jegyében teltek el, magyarul a fél-blockinghoz voltak közelebb (ha az utóbbi idõszak gerinceit nem számoljuk). Persze egy-egy periódus akad, ami kivétel, de javarészt ez volt a helyzet. Ezek télen max. átmeneti lehüléseket és néhány centis, 1 nap alatt elolvadó hótakarókat tudnának produkálni az északi országrészben.

A viccelõdés egyébként jogos így a negyedik évszakváltó front után. Az északon erõsödõ hidegmagok elhelyezkedésén nagyon sok múlhat a következõ hónapokban. Jelenlegi kiinduló adatok alapján úgy néz ki, hogy Grönland és Amerika északkeleti területein koncentrálódnak a hidegmagok, ami számunkra inkább zonális, fél-blocking jellegû idõvel kecsegtetne.

Vagyis a következõ idõszakban: továbbra is relatíve kevés csapadék és fokozatosan, nem túl drasztikusan csökkenõ hõmérséklet a hasonló idõszakokkal járó kisebb hõmérsékleti hullámzásokkal (idõszakos frontok).

Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy milyen telünk lesz....

A tavalyi példából kiindulva elmondható, hogy a tél kellõs közepén is lehet teljes pálfordulás. (hidegen és havasan induló december, majd melegrekordos és eseménytelen január, február (illetve annak végén egy kis téllel)) Most viszont egy olyan periódusban vagyunk, ami ha kitart egész télen, akkor nem sok élvezetnek hódolhatnak majd a havas tél szerelmesei.

Tudom itt sok eretnekségnek nyilvánított dologról szó van, mint pl.: ciklikusság, periódusosság...., de lehet mégis van benne valami?!