Meteorológiai esélylatolgatások

Így már teljes a kép . Általában valamely akciócentrum képes ezen erõhatás elõidézésére, télen a hidegmagok esetén a zonális áramlást a szibériai anticiklon blokkolja. Ugyanakkor nem feltétlenül szükséges azonnal meridionálisra kanyarító erõhatás. A zonális áramlás az anticiklontól nyugatra elõször csak lassul, miközben a hõkontraszt növekszik. A hõkontraszt növekedésével pedig a már lassuló légtömeg északi részérõl indulhat meg a hideg dél felé az AC peremén, amely a következõ, nyugat felé lévõ ciklont kimélyíti. Mélyülõ ciklon pedig a Coriolis-erõ miatt eleve lassul.
A szibériai anticiklon a stabil határréteg hûlésével alakul ki, aztán terjeszkedik. Erre a hófelhalmozódás segít. Erõs õszi zonalitás esetén sok ciklon magassági örvényként ráfut az AC-ra, akkor ritkább a nagy havazás az AC-tól nyugatra, így lassabban terjeszkedik. Ekkor Európában egész télen zonális maradhat az idõjárás. Ha a zonalitás Kelet-Európában valami miatt gyengébb, akkor erõsebb lehet a hófelhalmozódás Nyugat-Szibériában, így könnyebben terjeszkedik az AC, nálunk ekkor elsõsorban a tél második fele lehet igen hideg, havas. Elõtte a zonális idõszakban persze erõsödik a hidegmag a sarkkörön túl, így az az extrém hideg zúdulhat ránk. (Anyukám elbeszélései alapján is) ilyesmi lehetett a 87-es tél.

Ezek mind olyan jelek (van ezer más is, amik akár ellentmondóak is lehetnek), melyek a tél késõbbi alakulása szempontjából meghatározóak lehetnek, ezekre érdemes október közepétõl odafigyelni. A Kelet-Európai zonális áramlások gyengeségének okozóit most nem tudnám megmondani, de a Fekete-tenger ill. a Barents-tenger és a Kara tenger hõmérsékleti viszonyai valószínûleg erõsen befolyásolják (szerintem Snowhunter ezért választotta utóbbit "célterületnek" , bár én még nem láttam tõle errõl részletes magyarázatot).

Még egy gondolat (folytatva az okfejtésedet): ha nagyon alacsony hõmérsékletû a hideglevegõ és kiterjedt a hidegmag, akkor az anticiklonális görbület kicsi, és nagy a nyomásgradiens. Ekkor a határsebesség nagy, a hideg légtömeg gyorsan mozog az izobár mentén, azaz többnyire zonálisan. Irányváltoztatáskor tehát nagy lesz a gyorsulás, és ehhez nagy erõhatás szükséges. Az ilyen hatás nem egykönnyen áll elõ, eszerint az extrém hidegfelhalmozódás csakugyan zonálisan tartja egy ideig az áramlást.

Köszönöm a kiegészítést és javítást, számomra nagyon tanulságos volt. Lehetséges, hogy a második effektus tényleg nem létezik, de az is lehet, én fejeztem ki rosszul magam. Ezért még egyszer nekifutok, megpróbálom más oldalról megfogni, amire gondolok.
Ha nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel a poláris régióban, úgy megnõ a nyomásgradiens, és ezzel együtt az áramlás sebessége is, mely a coriolis erõ eltérítõ hatása következtében nagyjából párhuzamos a szélességi körökkel (északon keleties hidegáramlás, délen nyugatias melegáramlás)
Az áramlási sebesség megnövekedtével az egymással szemben haladó légtömegek határán örvénylések jönnek létre. Ezek növekednek, kimélyülnek, és mérsékelt övi ciklonokká válnak -ezáltal a kezdetben zonális áramlások meridionálisakká lesznek: a hideglevegõ alacsonyabb szélességekre jut el, a meleg pedig magasakra.
Úgy gondolom, hogy miközben a zonális áramlás meridionálisra vált, óriási tömegû levegõ mozgásállapota (sebességének iránya) változik meg. A tehetetlenség törvénye szerint ehhez tetemes erõ szükséges.
Minél nagyobb tehát a hideglevegõ tömege, annál nagyobb a tehetetlensége, annál nehezebb a kezdeti szélességi kör menti mozgását délkör mentire változatatni. Valami ilyesmire gondoltam a második effektus esetében. Egyébként gyakorlati megfigyelés is ezt sugallja: két esetre emlékszem, amikor kivételesen nagy mennyiségû és alacsony hõmérsékletû levegõ halmozódott fel a közelünkben: 1978 december legvége, ill. 1987 január eleje. Mindkét esetben elég vontatott volt a nyugati áramlás északira fordulása. A hideglevegõ a Kárpátok északi lábánál állt, és nálunk még pár napig tomboltak a nyugati, délnyugati szelek.

"ha ezek kialakultak, szintén kumulatív módon megakadályozzák egy ideig a nagy tömegû, szélességi kör mentén egyre jobban felgyorsuló hideglevegõ délre fordulását."
Ez így nem teljesen állja meg a helyét. Az anticiklonnak sajátja, hogy benne a szél nem lehet akármekkora, a geosztrofikus megoldás egy bizonyos szélsebesség fölött komplex gyorsulást ad, ami kvázi azt eredményezi, hogy a szél átfúj az izobárokon és az anticiklon leépül. Ezen kívül a planetáris Rossby-hullámok is automatikusan gerjednek, annál gyorsabban, minél erõsebb a zonális áramlás. Tartós és erõs zonalitás kialakulásához a térítõi anticiklonok szokásosnál erõsebb volta mindenképpen szükséges. Így tehát szerintem az elsõ effektus az, ami a légkörben zajlik.

(Ott, ahol az izobárok ciklonálisan görbülnek, ott elvileg akármekkora szél lehet, anticiklonális görbület esetén létezik az a bizonyos határsebesség, ami még párhuzamosan fúj az izobárral. Minél erõsebb a görbület, annál kisebb ez a határsebesség. A határsebesség pedig meghatározza az izobárra merõleges irányban a nyomás-gradiens maximumát is. Ha kell, és sikerül is, késõbb le is vezethetem, fejbõl nem emlékszem a képletekre és nem is találtam meg õket most.)

Ami a telet illeti, nálam is még mindig az enyhe térfélen áll a mutató, állítson bármit a CFS, melynek prognózisait én se veszem Szentírásnak.
Viszont tény, hogy az elõjelek alapján nõtt egy másféle forgatókönyv -blockingos, szárazföldi-sarki irányítású téli idõszakok valószínûsége. A "végtelenített" elõoldal csendben kimúlt, s belátható idõn belül nem is várható a visszatérése. Az ilyen csendes "föhnende" tapasztalatom szerint mindig felhívja a figyelmet makroszinoptikai korszakváltás lehetõségére. Az októberi idõjárás meglátásom szerint perdöntõ lesz a továbbiak szempontjából. Könnyen lehet, hogy sem déliszeles, átlag feletti hõmérsékletû, sem pedig északi áramlásos, hideg nem lesz ez a hónap. Ha marad, ill. visszaáll a zonális tengelyû szárazföldi AC, attól északra nyugati áramlással ( nálunk száraz, csendes idõ -kezdetben napsütés, késõbb tartós ködök) akkor a hidegmagok hajlamosak lesznek megerõsödni.
Érdekes kérdés, vajon a zonális áramlási kép vezet a sarki hideg felhalmozódásához, vagy fordítva: a felgyülemlett hideg tartja fenn a zonalitást, s nem engedi (legalábbis jó ideig) meridionálisra váltani az áramlásokat. Úgy gondolom, mindkét effektus mûködik: a mérsékelt szélességek zonális áramlásai segítik a poláris hideg anticiklonok kialakulásának öngerjesztõ folyamatát. És viszont: ha ezek kialakultak, szintén kumulatív módon megakadályozzák egy ideig a nagy tömegû, szélességi kör mentén egyre jobban felgyorsuló hideglevegõ délre fordulását.
A hidegmag kialakulásának öngerjesztõ folyamatában nagy adag véletlenszerûség is van, ez tény. Ezért egész biztosat a tél várható idõjárásáról talán még novemberben sem mondhatunk. Annyi bizonyos, hogy nagy telek esetén elõzményként szinte mindig megtaláljuk az erõs, zonális anticiklont Közép-Európa felett (bár kivétel persze van: pl. 1981/82). A változékony, szeles, meridionális õszközép és késõ õsz viszont nagyon gyakran téli napforduló körüli zonalitással, enyhe idõvel társul.
Ha némileg egzaktabb módon is megpróbáljuk megfogni a dolgot, akkor megnézhetjük az AO és NAO indexet. Úgy látom, ezek egyelõre nem mondanak ellent hidegebb fajta tél kialakulásának. Igaz, jelenleg gyengén pozitív mindkettõ, és a fáklya sem mutat erõsebb süllyedést, azonban, ha a görbék menetét megfigyeljük, látjuk, hogy az enyhe pozitivitás hullámhegy tetején állt elõ. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a görbék az elkövetkezõ hónapokban újra, esetleg ismételten a negatív tartományba kerülnek.

Én ezt továbbra sem venném komolyan. Egyszerûen nem megbízható. A nyári hónapokat fõként augusztust átlag alatti volt rajta és a szeptember is átlag körül és hihetetlen negatív átlag alatti október. Mostanra sokat változott október, lesz még enyhébb is. Mivel egyelõre nem változik jelentõsen kép, kb 8 napig, így szeptember bõven átlag felett fog zárni kb 2-3 fokot bukott a modell, de lehet van az 4 fok is. Nem mindegy 4 fokos bukás mondjuk decemberben. A -2 fok avagy a +2 fok, egybõl máshogy fekszik a gyermek. Szóval óvatosan, csak és kizárólag tendencia szintjén érdemes egy hónapra elõre figyelni. Ez egy egyéni vélemény, nem más. Ennek ellenére lehet egy átlag alatti tél, nincs kizárva! Egyelõre az átlag feletti télre áll a zászló és nem azért mert én ezt szeretném. Ha mást látok azt is leírom, és a változtatás lehetõségét is fenntartom:-)

Kíváncsian várom a telet, a CFS-t szoktam megnézni és bizony nagyon stabilan átlag alatti telet vár Európában fõleg ÉK-európában, nagy kilengései nincsenek.
Link
Link
Link

Ilyen helyzet tartós ÉK-K-i áramlás esetében jöhet létre, azaz nálunk AC peremi helyzettel.


Ezt támasztja alá a csapadék anomália elõrejelzés.
Link

Északon kevesebb hó, a mediterrán délebbi területeken több csapadékkal.