Meteorológiai esélylatolgatások

Az idei évrõl jó eséllyel utoljára írok.
A zonális jelleg erõsebb és tartósabb lett az általam vártnál ( Link ), az utolsó cikloncsalád miatt, azzal nem számoltam, emiatt egy héttel tolódik a 4-én körvonalazott dolgok.
A jövõ hétre már valóban elemésztõdik a zonális jelleg és ezzel együtt kialakul a kontinens felett a blokkoló atlanti magasnyomás irányító jellege.
Ritkán láthatóan stabil a spagetti, a távlatokig is: Link , Link , Link .
Ehhez társulhat a jó ideje megfigyelhetõ északkeleti magasnyomás, ez az Észak-Atlanti térségben észak felé kerülõpályára állított legyengült ciklonoknak is megállt parancsolnak, így bezárul a kör.
Tartós (a januárt is alapjaiban meghatározó) hideg-berendezkedésre kell felkészülni, a viszonylag száraz jelleg csak a kevés eséllyel minket eltaláló perem és mediterrán ciklonok által lehet megzavarva.
Ellenben elõtérbe kerülhetnek a kisebb áramlási mezõk (összeáramlások, beszivárgó nedvességi mezõk és stb.), kevéske, ám annál látványosabb hozamai (a hektikusan leesõ, majd elolvadó több-tíz centik helyett idõszakosan, apróbb hozamok tartós télies jelleget adhatnak majd).
A medencei fekvésünk ezt a jellegzetességeket külön ki fogja emelni.

A karácsonyi idõjárás is nagy eséllyel ezek mentén képzelhetõ el, a hagyományos karácsonyi cikkben még részletezve lesz.

Ahogy november 7-én is írtam, most is megteszem: majd egy hónap után újra körvonalazok.
Feltöltöttem azt a beírást is ide: Link

Nos, a száraz, anticiklonáis jelleg jött, látott és gyõzött, ahogy november második felében ki is alakult a zonális jelleg.
Annak tartóssága azonban az általam vártak szerint (is) csekélyke lesz.
Erõssége relatív, igen mély és mérges ciklonok jöttek létre, ám nem száguldottak át gyorsvonati tempóban újra és újra a kontinens felett, a Barents és a Kara-tenger felé voltak kényszerítve az észak felé kanyarodásra.
A jövõ hét második felében jó eséllyel fel is emésztõdik energiája a kontinens felett megerõsödõ antiklonális mezõben.
Azaz a zonális érintõfrontok csapadékos jellegét élvezzük ki, a jövõ héttõl vissza áll a száraz alapjelleg, csak kis százalékkel köphet(nek) bele a levesbe a med.ciklon(ok) és a gyenge peremhelyzetek.
A télies hõmérsékletek a hónap közepére, tehát az Ünnepek elõtt megérkezhetnek, az alapvetõen kontinentális jelleg miatt a kétszámjegyû minimumokkal is meg kel majd barátkoznunk.
Az Ünnepek körüli idõjárás körvonalazásával a mér szokásos karácsonyi cikkemben jelentkezek.

Ne aggódj olvassuk, mint ahogy a többit is.

Majd egy hónap után újra körvonalazok, igaz lehet már nem is olvassátok õket, he-he!

Nos, a múlt hó közepi kiterjedt fagyokkal járó Ac-peremhelyzet és utána a zonalitás jött látott és gyõzött, meglehetõsen aktív volt az Észak-Atlanti térség, hozzánk javarészt érintõ frontokkal, gyakori elõoldali Ac-helyzetet okozva.
Az október csapadéka az ország medencei jellegét jól reprezentálta, csak az ország kisebb, délnyugati részén haladta az átlagot ( Link ).
A zonalitás a hó elejéig szépen kitartott, a hó közepéig már nem, 4-tõl kezdõdõen a szárazföld felõl terjeszkedõ AC-mezõ lassan fojtogatni kezdte a ciklontevékenység erejét.
Ez tovább folytatódik, a hó közepére bizony benne van pakliban egy direkt északi irányításban foglalt átmeneti (15-24-e között) télies idõszak.
A csapadékosság az, ami egyelõre mit sem változik, marad az alapvetõen száraz jelleg.

A hó második felében látom egy újabb zonális epizód lehetõségét, az észak-atlanti ciklontevékenység újjáerõsödését.
Ennek erõssége és tartóssága szerintem csekély lesz, a Kara-tenger erõs befagyási hulláma és az eurázsiai pajzs hûtõszekrény-effektusa együtt a nem túl acélos zonalitás miatt érvényre juttathatja december hónapban az északkelet felõl támadó igazi telet.

Ez a múlt pénteki front kissé felülmúlta várakozásomat, ám csak az ország negyedét okozott jelentõsebb csapadékot ( Link ).
Ám az események elõtt napokkal mutatott peremciklonok és tartós és erõsen csapadékos idõszak megszelídülve érkezett.
Azaz továbbiakban sem látom (augusztus óta) csapadékügyileg a rezsimváltást.

Amit viszont igen (ezzel hosszú idõ után elõször elvonatkoztatok a csapadékviszonyoktól), az a jövõ hét második felében kialakuló néhány napos AC-peremhelyzetbe foglalt elsõ komolyabb hideg-öblítés és a kiterjedt reggeli fagyok lehetõsége.
Majd a 15-étõl kiépülõ és hetekre fennállni látszó zonalitás.
Ennek kiépülési lehetõsége igencsak korai, hetekkel késõbb gyakoribb.
Ez nálunk a szokásos zonális elõoldallal és az idõnként (északról) érintõ frontok lehetõségével jár, viszonylag csapadékszegény és enyhe jelleget körvonalazva.
Ez hetekig, azaz novemberig mindenképp fennállni látszik, sõt, megkockáztatom, akár a jövõ hónap közepéig is.
A tél elsõ felének (azaz a decembernek) az idõjárását döntõen ennek tartóssága fogja meghatározni, azaz a hó végén tudok körvonalazni télügyileg.

Továbbra sem látok összefüggést az októberi hidegleszakadás és a tél milyensége között. Mindenre van példa és ellenpélda, nagyon nehéz pont azt a pontot megfogni ami árulkodó jel. Azért nehéz mert ilyen nincs még:-)
A CFS-t sem szabd készpénznek venni, nagyon sok számítási hiba van egy ilyen hosszant lefuttatott modellben. A matematikai hibák egymásra halmozódása lehet a veszte ezeknek a prognózisoknak. Tény, a havi bontást már aránylag jól megfogja akkor mikor már benne vagyunk és egy idõjárási tendencia körvonalazódott. Itt nagy léptékû globális rendszerek valószínûségét próbálják ezek az elõrejelzések lekövetni több-kevesebb sikerrel.
Októberben rendszeresen megtörténik az elsõ hidegleszakadás, kevés olyan év van mikor nem. pl a mai rekord -4,4 Zabar 2002. Milyen durva tél következett ezután, és mégis az ország nagy részére október meghozta az elsõ fagyokat elég korán.
Én továbbra is egy enyhe zonális télre látok nagyobb esélyt. Makacs a ciklonok erõssége és egy erõs anticiklon még segít is ami Grönland belsõ térségét uralja ott, helyenként már -40 fok alá csökkent a hõmérséklet. Jelenleg ugyan ciklonok okoznak ott is havazást, de hamarosan hosszú anticiklon uralma alá kerül a térség 1025-1030 hPa-os szinttel. Valószínû, hogy pont ez miatt kaptunk mi is egy adag hideget, meg persze az Azori-anticiklon átmeneti gyengülésének köszönhetõen. A Grönland belsejében létrejött magasnyomás hátoldalán csurog-folyik a hideg levegõ az óceánba és ott jó kis ciklonokat generál, vagy erõsíti azokat. Ami nálunk zonális áramláshoz vezet a következõkben is. Az azori anticiklon meg biztosítja a meleg szektort a ciklonok elõoldalán. Egyelõre végtelen a kép, ezeket csak átmeneti talán egy-két hetes hidegbezúdulások tarkítják. Hosszú folyamat ezek leépülése és mivel öngerjesztõ hatással is bírnak így én a tél nagy részében ezt látom meghatározó elrendezõdésnek. Aztán persze változhat a kép, de ahhoz egy másik szörny a Kelet-európai-síkságon elterülõ anticiklon módosító hatása kell, ahhoz még messze vagyunk. Ezek a kilátások, meglátjuk, még messze van minden:-)

Szerintem alapjaiban egyetértünk, elfogadom, hogy a felvázolt ciklikusság induktív indíttatású. A kérdés inkább ezeknek a periódusnak hosszában rejlik. Amire én rá szerettem volna világítani, csak annyi, hogy miért ne lehetne, hogy a meridionális elrendezõdés dominancia akár tavaszig fennmaradjon. Persze az is lehet, hogy csupán néhány napot ölel majd fel ez az intervallum aztán hónapokon át tartó zonális ciklus követheti. Szerintem mindegyik szcenárióra találhatunk bõven példákat, ellenpéldákat. A NAO index sem túl árulkodó Link a hosszútávot illetõen, én elképzelhetõnek tartom a CFS várakozásának megfelelõen, hogy végül ezt a hónapot is pozitív anomáliával zárjuk Link Az augusztusi, szeptemberi pozitív anomáliát is adta az adott tárgy hó elsõ dekádjára, ilyen idõtávban csak nem téved...

Ez nem teória, hanem tapasztalati tény. Az alább vázolt makrocirkuláció ( Európa középsõ zónájában anticiklon, ettõl északra nyugati áramlás) tartós fennállása a téli félévben "vonzza" a késõbbi hidegelárasztásokat. Úgy szoktam mondani, hogy a nyugati áramlási szalagtól északra összegyûlik a hideg levegõ, és hamarosan ránk szakad. Ennek nincs köze a hidegbázis felépüléséhez ill. elpocsékolódásához, hanem a zonális és meridionális áramlások periodikusságával (Namias-ciklusok) függ össze. Ennek nem mond ellent, hogy néha huzamosan uralomra jutnak a meridionális (vagy zonális) áramlások. A Namias-ciklusok nem óramû pontosságúak, ennek ellenére rendszerint megfigyelhetõk.
A hidegbázis elpocsékolódásában is van azért valami. Ha nagyon zord a tél eleje (december és január), a végére (februárra) nemegyszer "elfogy a a szufla". Jellegzetesen ilyen volt pl. az 1978/79-es és a 2001/2002-es tél. De persze voltak végig hideg, hosszú telek is szép számmal (1984/85, 1995/96). Tipikus hidegbázis-felélõ tél volt még a híres 1993/94 is a rekordhideg novemberrel.
Visszatérve a késõõszi zonalitás+AC jelentõségére, azt kell mondanom, hogy ez szinte minden, átlagnál jóval hidegebb telet megelõzõen tetten érhetõ. Példái: a már említett 1978/79, azután 1985/86, 1986/87, 1995/96, 2001/2002. Kifejezett ellenpélda is akad, de csupán egy: 1981/82, mikor is változékony, blockingos késõõszt mégis hideg, havas tél követett.
Abban igazad van, hogy a hidegmagok megjelenésében, kiépülésében jó adag véletlenszerûség is van. Ez, ahogy többször utaltam rá, öngerjesztõ folyamat eredménye, amit valóban "a lepkeszárny lebbenése is elindíthat". Nemegyszer szinte a semmibõl teremnek elõ télen a hidegfelhalmozódások és elárasztások. Viszont mégis van itt is szabályszerûség: a hidegpool zord télen készségesen, gyorsan regenerálódik, az egyes elárasztások között nem telik el sok idõ. Enyhébb fajta télen mindez fordítva van. Úgy tûnik, a telünk milyensége elég direkt kapcsolatban van az eurázsiai hófelhalmozódással, viszont az arktikus jégborítottsággal csak halványan függ össze (pl. 2005/2006, kis jégborítás mellett az utóbbi évtizedek egyik legdurvább kelet-középeurópai hideghulláma).
A CFS által kilátásba helyezett októberi pozitív hõanomáliát kötve hiszem. Alapvetõ fordulat következett be a cirkulációban, ilyenkor nem szokott az idõjárás egyhamar "visszafordulni". Vagy az elsõ verzió fog megvalósulni a negatív anomáliával, vagy pedig nagyjából átlag körüli lesz a hónap. S hogy milyennek várható a telünk? Egy hónap múlva már körvonalazódnak majd a dolgok.

Nem igazán tudok hinni a "hideg mag elpazarlása" teóriában. Érdekes, hogy ez általában csak akkor kerül szóba, ha egy hideg leszakadás minket érint. Akkor a poláris cirkuláció folyamán Ázsiára, Amerikára szakadó hideg légtömegek is "pocsékolásnak" tekinthetõk lennének. Sokkal fontosabb szerepet látok az elkövetkezendõ tél szempontjából a nyomási elrendezõdésnek, a masszív hideg magok elhelyezkedésének és az ezekre ható tényezõknek. Közvetett hatásként az északi területeken történõ hófelhalmozódásnak, a poláris jégkiterjedésnek stb. Ezen területek felett felépülõ magasnyomású mezõ igen gyorsan képes a hideg bázist regenerálni, gatyába rázni jó kis lábas hideget kreálni. Abszolút nem szükségszerû (szerintem), hogy az áramlási kép hónapról-hónapra megváltozzon, nagyon jó példa erre a tavalyi év a szinte folyamatos blokking helyzetei, a hetvenes években a (pontosabb idõmeghatározást most kapásból nem tudok) zonális dominancia.
Szóval, kíváncsi leszek a folytatásra, de én egy októberi blokking miatt nem aggódok a tél milyenségét illetõen. Sokkal aggasztóbb számomra, hogy a cfs Link az idõ elõrehaladtával hónapról-hónapra teszi be a pozitív anomáliát, már október is "piros"... Most december hideg, viszont száraz is... Nem tudom mire alapoz a modell, milyen makroképet, váltást vár a távolban, ami miatt a távolabbi jövõt átlag alattinak prognosztizálja? Tehát nézzük a modelleket, várjuk, hogy a légkör mit realizál belõle, sokszor mégis az egész csak pillangóeffektusnak hat...

Pont ettõl tartottam (én, a hideget és havat szeretõ): októberi meridionalitás, felváltva ciklon elõoldalak és hátoldalak. Persze, nincs még veszve semmi - október második felében, november elején visszatérhet még a tartós zonális áramlási kép, anticiklon övvel a mi szélességünkön, ettõl északra atlanti futószalaggal. Az ilyen cirkuláció elég valószínûvé tenné a tél közepi blockingokat, azok összes szép következményével. Úgyhogy én a makroszinoptikai kép alakulását a továbbiakban ebbõl a nézõpontból fogom nyomon követni.

Jó, de ez erõsen GFS verzió, ECMWF ENS mást mesél:
Link
Így esõ is lenne.

Ha növeszt is, az eddigiekhez képest jóval gyengébb formában lesz, sõt jó eséllyel szerdától napokig elõoldali helyzet látszik a térképeken, úgyhogy a jellegtelen idõjárás egy ideig valószínûleg nem tér vissza. Viszont a mai és a hétfõi napot leszámítva csapadék továbbra is viszonylag kevés mutatkozik, ezen egy 2-3 napig beragadó med sokat segíthetne

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#4056)

Az Azori csak ne növesztgessen megint orrokat!Végre elsorvadni látszik a rusnya banyának az orra,úgyhogy csak ne erõlködjön!

OFF: jut eszembe, amikor még annak idején találóan megírtad, hogy az ég csatornái vagy megnyílnak, aztán hetekig (hónapokig) nem bírja abbahagyni, vagy annak az ellenkezõje történik, mint pld. mostanában.
ON: ami a beködölést illeti, az véleményem szerint leghamarabb a jövõ hét végén lehet majd idõszerû, ugyanis elõbb a második hidegfrontnak kell átvonulnia, és csak utána (a jövõ hét legvégén) lesz újra esélye az azorinak, hogy újra orrot növesszen a Kárpát-medence irányába.

Múlt éven meg nem tudták elvetni, mert a traktorok nem tudtak úszni.
Kíváncsi leszek, ha visszadugja az orrát a magasban a meleg, mennyire fog beállni a köd, mennyire lesz ködös idõ jövõ héten.

A száraz verziót támogatom, azaz a gyorsan átvonuló frontok medencei hatással megszûrt csapadéktömbjeivel kell csupán megelégednünk.
Azaz tartom az eddigi állításomat csapadékügyileg.
A jövõ hét közepétõl újra erõsödõ anticiklonális hatással kell valószínûleg számolnunk.

Ki kell élvezni az elõttünk álló pár napot, mert a köv. hét második felében elromlik idõjárásunk. Egyelõre azt kell mondjam, hogy átmenetileg, mert a hidegöblítés tartóssága és kimenetele még nem tisztázott körülmény. Link szép nagyot esik a fáklya és némi csapadék is várható, talán jelentõs mennyiség is, ami jó hír a moderátoroknak és a mezõgazdaságnak is. Ha viszont alul teljesít a teknõ, akkor pokollá válik a moderátorok élete

Véleményem szerint ez egy "korszakalkotó" szinoptikai váltás lesz, ami után egy ideig zonális áramlásokat nem látunk majd. Ennek ellenére a csapadékszegény idõjárás tovább folytatódhat, hiszen az AO index lassan emelkedõ tendenciája megint az anticiklonok mérsékelt övi csoportosulását vetíti elõ. Én úgy gondolom, hogy a következõ héten várható bizonytalan mennyiségû csapadék után visszaállhatnak az anticiklonok, de hasonlóan szép napos, kellemesen meleg idõre nem számítok, inkább barátságtalan szürke ködre és jellegtelen idõjárásra.
A szinoptikus váltással közelebb kerülünk az õszhöz, de a csapadékos idõhõz nem biztosan.

Mindenesetre hurrá, mert vége szakad a kellemes idõnek és jöhet a fûtés és a vírusok, baktériumok szaporodásának idõszaka Tegnap a Tescoban is errõl beszélt egy kb. 80 éves néni a pénztárossal... és mondhatom, nem örültek a várható változásnak.