Meteorológiai esélylatolgatások

Thermometer: Az attraktor copyright-ja Edvard Lorenz-nel van, tole kölcsönöztem a kifejezest

A nem-linearis dinamikus rendszerek viselkedesevel foglalkozott, s egy egyszeru 3 valtozos nem-linearis rendszerben kimutatta, hogy a rendszer allapotait leiro egyenletekben szereplo parameterek bizonyos ertekei eseten kialakulhatnak olyan allapotok, amibol a rendszer sokaig nem tud kitörni, mintha "vonzana´" valami ehhez az allapothoz.

Egy 2-attraktoros viselkedes:

A trajektoriak a rendszer egyes allapotait kötik össze (3 valtozo, ezert a 3 dimenzio). A rendszer ke´tfe´le allapottipusa jelentosen elkülönül egymastol. Amig a rendszer nem tud kitörni az egyik attraktor vonzasabol, addig folyton abban "köröz", majd abbol kitörve a masik attraktor vonzhatja magahoz. Ez feleltetheto meg egy makroszinoptikai helyzet valtasnak

Persze az idojaras, mint nem-linearis dinamikai rendszer ennel a 3 valtozos Lorenz-fe´le rendszernel sokkal bonyolultabb, de valami ilyesmi jatszodhat itt is le...

------------------------------------

Hogy az idojarasrol is szo esse´k, az ECMWF operativ ma mar nem akarja szetroppantani felettünk egy teknovel az anticiklont nov. 25-re (op. jobboldalon): Link

Viszont nov. 26-an egy skandinav ciklonnal probalkozik: Link , ami del-delkelet fele´vehetne az utjat, s közben az anticiklonunk sulypontja athelyezodhetne a Brit-szigetek fole, utat engedve a hideg levego betöresenek eszak-eszaknyugatrol....

Szep kis valtas lehetne, de az ens.atlag (balodlalon) tovabbra is kitart a kelet-nyugat tengelyü anticiklon mellett a kontinens közepso savjaban. Meddig birja me´g...

Ami ebben a számomra már-már lehangoló egyhangúságban mégiscsak új mozzanat, az a két "királyi" modell /ECM, GFS/ által körvonalazott jelentõs hidegfelhalmozódás a Kelet-európai síkságon. Bár sajnos az adott régió rácspontjainak friss fáklyáit még nem volt idõm áttanulmányozni, ez a hidegmag - természetesen kedvezõ áramlási feltételek mellett - a késõbbiekben beleszólhat a Kárpát-medence idõjárásába.

"Az is simán elõfordulhat, hogy rövid idõre ki tud billenni ebbõl a stabil állapotból a rendszer, de aztán nem túl hosszú idõ elteltével újra visszatalál ide és újra ez lesz jó ideig az uralkodó helyzet."
Én is pontosan így látom a dolgokat. Az általam feltételezett makroszinoptikai váltást átmenetinek gondolom. Az északkeleti ciklon hátoldalán kapott hidegöblítést követõen -esetleg mediciklonos epizód közbeiktatásával- visszatérne a közép és északkelet-európai anticiklonok uralma kelet felõl szivárgó száraz hideggel, vagy medencei hideg légpárnával. A tél második felének fagyhullámai -amennyiben lesznek ilyenek- megítélésem szerint jórészt szintén lábas hidegek lesznek.
Igazi, fejlett zonalitás atlanti futószalaggal, 12-24 óránként átvonuló frontokkal nem hiszem, hogy jellemzõ lesz erre a télre. Ha elõfordul nagy enyheség, azt inkább elõoldali szituációk, erõs délies légmozgás hozza majd -erre megvan a hajlam.
Még annyit, nagyon tetstik nekem az általad említett "erõs attraktor" terminus technicus. Roppant találóan fejezi ki a lényeget.

Egyszer biztosan bekövetkezik a valtas, csak az idopontja nagyon kerdeses...

Egyelore csak gyenge probalkozasokat lathatunk a "rendszer megdöntesere", kerdes, hogy mikor lesz eleg ero ra. Az is erdekes lenne, ha mondjuk epp Karacsony elott sikerulne a makrovaltas. Persze egy valtas me´g nem mindenkeppen jar együtt havazassal, söt...

Ez az allapot mindenesetre igen stabilnak tunik jo ideje. Az is siman elofordulhat, hogy rövid idore ki tud billenni ebbol a stabil allapotbol a rendszer, de aztan nem tul hosszu ido elteltevel ujra visszatalal ide es ujra ez lesz jo ideig az uralkodo helyzet (eros attraktor). Az egyes szezonalis elorejelzesekben Europa nagy reszere lathato szignifikansan negativ csapadek anomaliaval ez jol összepasszolna...

Nem kell márciusig várni a makroszinoptikai átrendezõdésre. Szerintem ez olyan biztos, amennyire biztosat egyáltalán ki lehet jelenteni a várható idõjárásról. A változás december legvégéig bizonyára bekövetkezik. A mostani helyzet már nagyon régóta, folytonosan fennáll -már csupán ezt tekintve is mind valószínûbb annak felszámolódása, de legalább erõs módosulása. Másrészrõl az északi hemiszféra lehûlésével a légkör dinamizmusa november közepétõl határozottan növekedni szokott, és a megnövekedett "mozgékonyság" hullámzásokkal fennmarad január elejéig, közepéig.
Milyen jellegû, irányú lesz a változás? Merész dolog errõl most bármit mondani, de ha másért nem, a játék kedvéért próbálkozzunk meg vele. Tehát: valószínûnek látom az északi ciklontevékenység legalábbis átmeneti megerõsödését. Hogy ez ránk nézve nyugatias áramlást jelent-e, vagy hátoldali hidegbetörést é-ény-ról, az további kérdés. Legvalószínûbbnek azt tartom, hogy a zonalitás túlságosan északon lesz, nálunk észrevétlen marad, AC fedi majd a kontinens közepét. Azt fogjuk észrevenni, mikor a zonális áramlások meridionálisra váltanak: akkor valamely skandináv-északkelet-európai ciklon nyugati oldalán megkapjuk jól megszolgált hidegelárasztásunkat. Feltehetjük, hogy ezt követõen megerõsödik a mediterrán ciklontevékenység, lehetséges, több-kevesebb hó is jár majd a hideghez.
Elõttünk van tehát a télies epizód képe, mely, ha valóban bekövetkezik, november legvégére, december elejére tehetõ. Ezt követõen északon újra "kisimulnak" az izobárok, hosszasabb zonalitás áll elõ a napforduló környékén. Hogy ez mennyiben érint minket, teljességgel bizonytalan a kárpát-medencei hideg légpárna lehetõsége miatt. A szeles-viharos, tavaszias idõtõl a tartós zúzmarás ködig terjed a skála.
Az immár krónikus csapadékhiány is bizonnyal enyhülni fog decemberben. Nem állítom, hogy kiadós esõk/havazások valószínûek, de a csont szárazság nagy valószínûséggel megszûnik.
Mielõtt bárkinek is sokat szidott idõjósok jutnának eszembe írásomról, hangsúlyozom, amit közöltem, az pusztán játékos mérlegelgetés, találgatás -kéretik ennek megfelelõen kezelni.

Akár...
Link