Meteorológiai esélylatolgatások

A modellek -és velük együtt az idõjárás- elég tanácstalannak tûnnek ezekben a napokban, mintha a közép-európai hosszú magasnyomású idõszak után "nem tudnák eldönteni", merre induljanak. Pár napja még az ECMWF és a GFS is 1035 hpa-s AC centrumot mutatott éppen fölöttünk december közepére, most az elõbbi skandináv anticiklonnal kacérkodik ugyanarra az idõpontra, az utóbbi felváltva közép-európai ill. brit AC középpontokkal. Annyit talán leszûrhetünk az összevisszaságból, hogy mintha blockingosabbra fordulna a helyzet december közepére, az idõrõl-idõre felmerülõ "ordító" zonalitás alighanem ezúttal elmarad. Az anticiklonok inkább északnyugaton-északon jelennek meg, ez a télszeretõk szempontjából nem rossz jel.
Kommentem végére most is hagyok némi kötetlen eszmefuttatást. Eszerint a több hétig tartó magasnyomású, zavartalanul csendes idõszak nálunk szinte 100%, hogy nem tér vissza a közeljövõben. Hasonló esetekben ez mindig így történt. Természetesen nem arról van szó, hogy eztán nem lesznek kifejezetten magas légnyomást hozó, kevéssé felhõs, száraz napok -csak az ilyen periódusok nem fognak majd hetekig tartani.
Továbbra is tartom, hogy november közepének, második felének idõjárása téliesebbre változtatta a jövõképet. Ez nem "ha fényes a Vince, megtelik a pince" -szerû kitétel, hanem légkörfizikai meggondolások húzódnak meg mögötte, melyeket most nem részletezek. Annyit elmondok röviden, hogy az olyan rendkívül hosszú nyugatias légpályák mögött (azoktól északra), mint amilyeneket most tapasztaltunk Észak.Európában, nagy területû tömbökben hideg, sarki levegõ van (vagy lesz hamarosan). A felgyülemlett hideg pedig könnyen ránk szakadhat. Mindenesetre tény, hogy a közelmúlt legtéliesebb telei közül nem egyet éppen ilyen feltûnõen hosszan tartó csendes, magasnyomású idõszak elõzött meg északi zonalitással (ld. 1978/79 , 1986/87 -tulajdonképp az 1995/96-os is ilyen volt, de akkor október második fele volt tartósan magasnyomású) Nem állítom, hogy ebbõl okvetlen következik idénre is a zord tél, mindenesetre elgondolkodtató.

Bizony, a 18Z fáklyán a tagok légnyomásban nagyon megindultak felfelé a brit térségben. Úgy tûnik, mégiscsak beragad az a ciklon, aminek megszokott érkezése biztosítaná az eddigi idõjárást. Szinte már hallom is: Az izlandi vágányra érkezõ menetrend szerinti ciklon elõreláthatólag 72 órát késik. Az esetleges blokkoló anticiklonáris hatásokért elnézésüket kérjük. Az izlandi vágányra érkezõ menetrend szerinti ciklon elõreláthatólag 72 órát késik. Az esetleges blokkoló anticiklonáris hatásokért elnézésüket kérjük.

9 - bõl 4 tagon ott a britt AC.Link Messze még a finis!

A GFS 12Z ugye erõs lehûléssel számol, mely egy felettünk összpontosuló hidegmag lenne (T500-on is: Link a kontroll érdekes, úgy tûnik, lesett a vizsgázás közben). Ez így nem fog megvalósulni, de mi lehet az oka egy ilyen futásnak? Egyértelmûen a brit-izlandi-grönlandi anticiklon. Izland: Link (He-he-he.) Az ok pedig ismét a Grönlandot megkerülõ ciklonokban rejlik:
Itt még béke és nyugalom, a két ciklon nekikészül: Link
Egyesült erõvel betámadnak: Link
De csak 70 óra múlva tudnak gyõzni! Link
Ha ennyire elkésik a ciklon az átkeléssel, Izland-Grönland-Azori tengellyel egy hatalmas magasnyomású mezõ tudna kialakulni, mely ugyan nem garantálja a hideget Közép-Európára, de igencsak feladja a labdát. 240 óra után a GFS furcsán viselkedik: Az AC-k túlerõsödése miatt nem tudja ránk tolni õket (ahogy eddig), csak a skandik fölé tolja. Ez úgy tûnik nekem, mint az ideális forgatókönyv.
A valószínû viszont az, hogy megkerüléssel jut át a ciklon Grönlandon (vagy jóval hamarabb átkel), így az AC-kezdeménybõl mégiscsak azori orr lesz. Ha tovább jutna észak felé, brit blokkoló anticiklon lehetne belõle, erre azonban jelen állás szerint sovány esély van: Link
Viszont lehet húzni egy strigulát a télfalra! Még 11 és kikiálthatjuk a télies fordulat esélyét!