Meteorológiai esélylatolgatások

Pontosabban a folytatását, az "...és még egy millió lépés..."-t forgatták 86-87-en, a Másfél millió lépést még 1979-ben.

Annyiban pontosítanom kell az általad leírtakat, hogy 1986 szeptembere huzamos é-ény-i légmozgást hozott: drasztikus augusztus végi lehûléssel kezdõdött ez az idõszak, majd hetekig érkezett hozzánk viszonylag gyenge áramlással a hûvös levegõ a mondott irányból. Az áramlás dinamizmusának hiánya abból adódott, hogy túlontúl közel volt hozánk a nyugat-európai AC, melynek peremén az ény-i légáramlás elhelyezkedett. Azonban a szinoptikai kép tartósságára és komolyságára jellemzõ, hogy ugyanennek az anticiklonnak a keleti oldalán durva hidegelárasztás érte Kelet-Európát szept. 20. körül: például Moszkvában havazott akkor. Az a szeptember minden volt, csak száraz, meleg nem.
Az õsz további része csakugyan szélsõségesen anticiklonális, kezdetben száraz, meleg, november 2. dekádjától hideg, ködös volt. Az általam tapasztalt legjellegzetesebb megnyilvánulása, mondhatni iskolapéldája a kemény telet megelõzõ huzamos északi zonalitásnak, mely nálunk többnyire csendes, párás, tartósan ködös idõvel jár.

"A blockingos, hideg telekhez tartozó csendes õszközép, õszvég elõzménye egy meglehetõsen mozgalmas, ény-i áramlásos, semmiképpen sem meleg, nem száraz szeptember! "

Általában, és az elmúlt 10- 15 év távlatában igaz.
De 1986 szeptemberére épp nem ez volt a jellemzõ, miután októberben IS meleg száraz napos idõ volt, ugyanis ekkor forgatták a Másfélmilló lépést, majd ezután pedig 1987 január és február következett.

Lehet, át kell értékelnem a szeptemberre vonatkozó várakozásaimat egy AC dominanciás képre. De azért várjunk még 1 hetet!

Augusztus végére (26-27) be is számolják a modellek markáns hidegfrontot, ÉNY felõl, de ezzel az utánpótlása ki is fullad, hasonlóan a mostani hidegleszakadáshoz néhány nap után tovább áll, majd úgy tûnik, még szeptember elejére is visszaóvakodik a nyár.
Viszont valószínû hogy augusztus utolsó hetében már a mostaninál keményebb minimumok (völgyekben töbrökben talajmenti fagy, esetleg minimumrekordok) utal majd az õsz érkezésére.

Még annyit az elõzõkhöz, hogy hasonló okra vezethetõ vissza, hogy az igazán "nagy" teleket igen gyakran véget nem érõ északi zonalitás, Közép-Európában csendes, párás, magasnyomású idõjárás elõzi meg október végén és novemberben.
Valamit az aktuális idõjáráról: a GFS már többedik futásában mutat szokatlanul megerõsödött grönlandi-északatlanti anticiklonokat, ettõl keletre mély ciklonokat A Barrents-tenger ill. Észak-Skandinávia fölött. Ez "nagy helyzet" lehetne egy jó évszakváltó hidegfrontra, de "nagy kapufa" lesz belõle: mielõtt a hidegelárasztás kifejlõdne, AC épül fel Európa felett, a sarki légtömegek ezért nem, vagy csak kerülõ úton, megszelídülve érnek el: nálunk folytatódik a késõnyári meleg a hónap 3. dekádjában is. Azonban nem lehetetlen, hogy a makacs szinoptikai kép mögött valamiféle makrocirkulációs hajlam áll. Így nem csodálkoznék, ha addig vacakolnának a hidegleszakadásos képek, míg valamikor augusztus legvégén, szeptember legelején drasztikus hõcsökkenés állna elõ hazánkban.

Az elõbb más dolgom akadt, és nem tudtam folytatni a gondolatmenetet. A válszodban aztán leírtad annak egy részét, amit mondani akartam. Éppen arra szerettem volna rávilágítani, hogy "a hidegbázis elpocsékolása" komplikáltabb dolog annál, mint ahogy a kifejezés alapján gondolni lehetne. Nem arról van szó ugyanis véleményem szerint, hogy például, a jól fejlett hidegbázis a sarkvidékrõl való kiáramlás révén "elhasználódik" -legalábbis nem csak és nem elsõdlegesen. Épp ellenkezõleg: azért tudnak az áramlások idõ elõtt meridionálisra fordulni, s azért képes a poláris levegõ könnyen elhagyni keletkezési helyét, mert gyengén fejlett, satnya a hidegbázis. Elsõ látásra nyilván furcsa ez a "fordított" szemléletmód, de többszörös tapasztalatok támasztják alá.
A dolog mögött a hõkicserélõdési ciklus áll. Ha nem forogna a föld, akkor a hemiszférikus cellák légnyomás-különbsége meridionális áramlásokat tartana fenn.
A tengelyforgásból származó coriolis erõ azonban ezeket a hosszúsági kör menti áramlásokat zonálisra fordítja. Az áramlás ilyen körülmények között csak akkor fordul meridionálisra, mikor az egymás mellett elsikló keleti és nyugati szélzónák határvonalán (a polárfronton) örvénylések keletkeznek, mérsékelt övi ciklonok jönnek létre.
Hogy az örvényesedés, a sebességvektor irányának megváltozása milyen könnyen, vagy nehezen jön létre, az nyilván függ a zonálisan mozgó levegõ tömegétõl és sebességétõl. Minél nagyobb tömegû levegõ mozog minél nagyobb sebességgel zonálisan, annál nehezebb kitéríteni mozgásállapotából. Itt van szerintem a kutya elásva: ha fejlett a hidegbázis, és a sarkvidéken nagy területen helyezkedik el magas nyomású, fagyos levegõ, úgy egyrészt nagy a nyomásgradiens, másrészt az anticiklonális görbület kicsi. Ebbõl következõen az AC peremén gyorsan mozognak a hidegtömegek nyugat felé, nagy mozgási energiájuk folytán nehéz õket dél felé téríteni, bizonyos "késleltetés" áll elõ. Paradox módon a fagyos légtömegek nagymértékû felhalmozódása oda vezet, hogy ezek jó ideig nem képesek délnek fordulni. Az általam megélt nagy téli hidegelárasztások "története" azt mutatja, hogy elõttük roppant viharossá fokozódtak a nyugati légmozgások, s pontosan emiatt a hidegbetörés mindig késett pár napot.

Igen. Épp errõl írtam 2 hsz-ommal elõbb. Gyakran ez a tapasztalat, de azért ez bonyolultabb annál hogy csak úgy kijelentsük, ha a télelõ hidegelárasztásos meridionális blockingos szélsõséges azt tartósan zónális enyhe folytatás követi januárban, már csak azért is, mert utóbbi évek tapasztalataimra támaszkodva inkább az októberben netán november elsõ napjaiban beköszöntõ extrém korai "tél" járt enyhe januári idõvel, sõt 2006/07-ban az egész telet pozitív anomália jellemezte , ami a sorban kivételt képez (2003/04, 2009/10, 2011/12 stb -ekkor jan végén vagy feb elején rendszerint hidebetörést kaptunk), holott volna addig még ideje bõven kiépülni a hidegmagnak, tehát a jelenség összetett és nem kifejezetten csak a HM elpocsékolódásáról van szó, hanem arról, hogy ha túl korán kerül fölénk a hideg bázis súlypontja az valami okból olyan következménnyel jár, hogy a tél során tõlünk távolabb fog a keményebb mag kiépülni, gondolom azért, mivel ott nyugodtabban halmozódik és onnan nem cirkulál el.
Augusztus és a koraõsz idõjáránál viszont egyértelmû a szerepe itt a Kárpát medencében...
Megérzésem szerint ha nem lesz a következõ idõszakra vonatkozólag zónális makrováltás, és korai hidegbetörések lesznek, az idei december megint csak általánosságban "harmatos" lehet, ami persze nem zárja ki, hogy épp Karácsonykor kapjunk pár napos hidegbetörést havazással...

A "hidegbázis elpocsékolása" néven illetett jelenség persze hogy létezik: különösen ha õsz második felében tartósan meridionálisra váltó légmozgással több hullámban, visszatérõ jelleggel sarki levegõ áraszt el minket, kár örülni a korai télnek. Ilyenkor szinte minden esetben enged késõbb a hideg, és éppen decemberre, január elsõ felére válik zonálissá, lehangolóan enyhévé idõjárásunk.

Ezt elfogadom, hogy lehetetlen, a sarki hidegbázis és jégborítottság illetve a tartós hidegelárasztások között egyértelmû megfeleltetést találni, vagy talán nevetséges is lenne ezt keresni, mert pusztán ezen peremfeltétel vizsgálata mellett kaotikus a kép, azaz annyit mondhatunk, talán kisebb bázis esetén statisztikailag kevesebb az esélye, ami az elõttünk álló télrõl nem mond szinte semmit. Bonyolult kérdés a hidegbázis alakja, tagolódása stb, azaz Európához való közelsége, Szibériába mennyi nedves légtömeget szállít így ott mekkora hóvastagság képzõdik, ami akár maga válhat a hidegbázis súlypontjává adott esetekben. De amígcsak kis területen negatív az energiamérleg a sarkvidéken addig a hidegleszakadás miatti pocsékolódás azaz a bázis gyengülése nem téveszme, különösen a nyárvégi-õszi elõrejelzést illetõen, még akkor sem ha épp ez okoz keveredési zónákat és az Eurázsiai kontinensen kiterjedt havazásokat a tél elején. a hidegbázis õszi elõzményei úgy tél közepe táján (mint 2006 január közepe, vagy 2012 január vége) válik majdnem indifferensé, amikor a negatív energiamérleg miatt kedvezõ feltételek esetén akár bárhol, mérsékelt szélességen is megerõsödhet a hidegbázis, különösen blockingos helyzetek esetén, természetesen a késõõsz, télelõ alapján, ha nem jön létre Szibériában kiterjedt havas terület vagy az inkább a kontinens tõlünk távolabbi részében képzõdik, hiába várunk tartós extrém lábashideget, ettõl mág igen kemény, de rövid, pár napos északi hidegöblítés szinte bármilyen jégborítottság vagy hidegbázis mellett lehet. Ekkortól a telet fennálló a makrohelyzet határozza meg erõsebben, de kiterjedtebb jegesedés és erõsebb hidegbázisnál értelem szerint a tartós hideg idõszak esélye a mi szélességünkön nagyobb, illetve jobban megfogalmazva összességében nagyobb területet érint, hiszen adott helyzetben Floridába leszakadó szélsõséges -10 es 850 nem jelent feltétlenül, sõt inkább kevésbé jelent Európára nézve kemény telet...

"A sarki jég kiterjedése és a telünk között nem vélhetõ fel semmi (de legalább is elenyészõ) összefüggés".
Roppantul örülök, hogy végre akadt valami, amiben száz százalékosan egyetértünk.
Valóban, nemegyszer elõfordult, hogy a sarki tengeri jégborítottság és a telünk jellege nemhogy összhangban nem volt, de tökéletesen ellentmondott egymásnak. Egy példája 2006 január második fele, mikor is kifejezetten alacsony arktikus jégborítottság mellett 50 év legerõsebb kelet-európai hideghulláma fejlõdött ki, mely minket is jól "állcsúcson vágott".
A valószínûsíthetõ ok: a mi telünk hideg vagy enyhe voltát közvetlenül nem a sarki jégmennyiség -ill. az azzal valamilyen összefüggésben levõ poláris hidegbázis- szabja meg,
hanem az Észak-Eurázsiában (Szibéria) télen kiépülõ "pót" hidegbázis (mely persze nyilván nem független a krioszféra egyéb részeinek állapotától) Az itt kialakuló hómezõk kiterjedése és vastagsága valószínûleg sokkal jobb prediktora a mi téli idõjárásunknak, mint az arktikus jégborítottság.
Az Észak-Atlantikum délnyugati szélrendszere (mely az északatlanti tengeráramlást mozgatja) kelet felé mélyen benyomul a Jeges-tengerre, és idõrõl idõre elvágja az útját a poláris hidegpool-ból -tehát északról- felénk irányuló légáramlásnak. Az észak-eurázsiai hidegtömeg azonban ilyen esetben is hosszú idõre "beköltözhet" Közép-Európába kelet-északkeletrõl (lásd a múlt tél)
Megfigyelhetõ, hogy az é-ény-ról érkezõ sarki-tengeri levegõ általában nem képes tartósan megvetni a lábát nálunk (hacsak AC és hidegpárna nem épül ki), ilyen hidegelárasztás esetén hamarosan újra megenyhül az idõ a nyugatiasra forduló áramlás miatt. Hosszantartó hideg idõszak akkor várható, ha tõlünk keletre, a Keleteurópai-alföldre is "befészkelte magát" a fagyos levegõ.
Persze, ahogy fentebb írtam, már maga az is megér egy misét, mi módon függ össze az arktikus jégborítottság a hidegbázissal. Hogy ez a hidegtömeg megindul-e alacsonyabb szélességek felé, s ha igen, hol indul el, az további kérdés. Jóval bonyolultabb dolog ez annál, semhogy azt mondhatnánk: sok jég a sarkvidéken, szigorú tél nálunk

A sarki jég kiterjedése és a telünk között nem vélhetõ fel semmi ( de legalább is elenyészõ) összefüggés, sok-sok évig itt a fórumon is az a nézet volt uralkodóban, ( bevallom én is ebben a hitben voltam még pár éve) hogy a jégkiterjedés nagy fokban meghatározza a telünket, illetve, hogy a idõszakonként le-le szakadó hidegöblítések csak ún. elpazarolt hideg légtömegek, amik után jó darabig nem várható komolyabb téli periódus.
Messze nem így van szerintem.
Annak a boncolgatása meg, hogy a hamarosan induló?? hidegleszakadások miként határozzák meg a Karácsonyi idõjárást, megmosolyogtató.

"A nekünk jó decembereket hosszú száraz csendes õszök elõzik meg egészen október november fordulójáig"
Tökéletesen igaz, döntõ többségben így van.
Azonban fentiek októberre, novemberre vonatkoznak, s SZIGORÚAN nem szeptemberre. A blockingos, hideg telekhez tartozó csendes õszközép, õszvég elõzménye egy meglehetõsen mozgalmas, ény-i áramlásos, semmiképpen sem meleg, nem száraz szeptember! Az aug. 20. utáni erõs poláris levegõ betörés már kezdeménye lehet egy ilyesféle szeptembernek.
A tartósan anticiklonális, anticiklon hátoldali, száraz és nyáriasan meleg õszelõ (szeptember és október eleje) rosszat sejtet a hideg tél kedvelõi számára (legalábbis a télelõ tekintetében) Iskolapéldája a fentieknek 2000 vs 2001. Az elsõ esetben nyárias koraõszt nagyon enyhe télelõ követett, míg egy évre rá a hidegbeáramlásos, záporos, igen hûvös szeptemberi idõ jéghideg decemberrel és januárral járt.
Nekem is van olyan érzésem, hogy most szeptemberben többször fellép az AC elõoldali peremhelyzet, lesznek korai hidegek, talajmenti fagyok. De a hõmérsékletmenet erõs hullámzása is folytatódik: a kifejezetten hûvös idõszakokat nyáriasak szakítják félbe, nem tartósodó ciklon-elõoldali helyzetek eredményeképp. Fõ vonalaiban tehát egyetértek a meglátásaiddal.

A korán megiduló hidegleszakadások itt nem kedveznének egyelõre a sarki jég növekedési ütemének, akár csökkenhetne is még egy darabig... Eredménye az lenne hogy nem lenne igazán vagy tartósan "ütõs" a télelõ, azaz ha túl korán próbálkozna, épp Karácsonyra ismét hamvába hal.
A nekünk jó decembereket hosszú száraz csendes õszök elõzik meg egészen október november fordulójáig, majd fokozatos(!) lehûlés kezdõdik novemberi téli helyzet nélkül. (2006 ban novembr elején volt az elsõ és utolsó téli helyzet a szezonban).

Augusztus 21 én valószínûsít a fáklya lehûlést, tavaly is eltolgatta az ÉVFt egészen októberig újabb és újabb kánikulai napokkal, így ez sokat nem jelent egyelõre, szerintem, mivel a forró levegõ a közelünkbõl nem fog egyhamar tágítani, biztos vagyok hogy lesz még 20 a után legalább 1 menet aminek a végén hõség lesz 1-2 napig, de valószínû, eltart még a továbbiakban is ez a libikókázás, esetleg október elsõ hetéig is (65%). Ez nagyon szélsõséges idõjárást jelentene szeptembertõl (zivatarok, front után Alpokalja akár 6-10 fok akár hegyvidéki hózáporokkal, kb 5-8 nap hûvös periódus, majd utána hirtelen erõs elõoldal, délen 1 napig tartó 32 fokos hõség váltakozása). Erõsen vontatott meridionélis áramlási kép jellemezte az 1995 és 2006 õszét és bár É-ÉK volt az irányítás, a folyton újragenerálódó Genovai-k tartották rajtunk az elõoldalt. erre is látok esélyt (25 %). Egyéb, augusztus végén hátoldalra kerülés majd NY európai AC blocking kialakulása, medik nélkül, száraz HCSk, korai kemény fagyok (

A fáklya alapján érik egy szokásos 20.-i erõsebb hidegfront,elõtte lehet még 20 fokos 850-en,tehát pár napos nyár!Utána én már nem várok a nyártól semmi komolyabbat.Szerintem idén õsszel dominánsabb lesz az É-i áramlás,és sajnos ez nem biztató csapadék ügyileg.Link
Érdekes ez a 20.-ika körüli hidegfront szinte minden évben megjelenik,és sokszor ütõsre sikeredik.