Meteorológiai esélylatolgatások

Igazad van, a túl nyugati ív az már az okozat, mert az a becsorgó ciklon forgatja a hideget a britek felé ahelyett, hogy a hátoldalára kerülhetne Közép-Európa. Emiatt várható a fáklyák szerint Észak-Franciaországban, Hollandiában akár -8 alatti T850, de a briteket is elkaphatja a bõven -5 alatti, vagy akár a -10 is: Link . Ebbõl nagy csapadékok eshetnek azért nálunk, a friss operatív sem sajnálta el tõlünk.

Nem az a baj, hogy túl nyugatra szakadna le, errõl szó sincs, hanem arról, hogy egy AC hidat áttörõ sekély ciklon nagyon lassan mozogna kelet felé. Amúgy elég jellemzõ, hogy magas a meleg advekció tegnap óta 180 óránál van a GFS-nél, ami azt jelenti, hogy nagyon képlékeny ez még.

Hú, az a kicsi esélyû túl nyugatra szakadás és elõoldal mégis megvalósulhat? Link ECMWF 12Z nem ezt adja: Link GEM, UKMO, JMA és NOGAPS sem, ahogyan az ECMWF ensemble sem. GFS ensemble viszont igen (a 40 tagos NAEFS már nem).
Tippem tehát a következõ: alszom még 1-2-t és lesem a GFS-t, hova áll. A kis szórás a fáklyán zavarba ejtõ, de nem ritkaság.

Teljes mértékben egyetértek utolsó két hozzászólásoddal.

Én nem kezelem sehogy, nem használom. Az ellen szóltam fel többedszer, amikor valakik az enyhe januárt, februárt bizonygatják az általad említett, heti összesítõ futásokkal - Novemberben.
Erre maximálisan használhatatlan, ebben szerintem mindannyian egyetértünk. Ezt illene elkerülni.

Ha mindenki olyan áttekintéssel, féltételekkel és fékekkel használná, ahogy pl. ti ketten is (gondolom), akkor nem jelennének meg a szokásos õsz végi, tél eleji télsirató/temetõ kommentek sem.

Azt ne feledd, hogy a CFS szezonális elõrejelzésébõl is két változat van. Amit a meteocielen látsz, az szerintem a naponta négyszer lefuttatott operatívnak az átlagát mutathatja (lásd.: RUN CFS 18Z DU LUNDI 31 DÉCEMBRE 2012 Link )
Van a NOAA-s verzió, ami pedig egy egész hetes periódus összes futásának az átlagát veszi figyelembe (INITIAL CONDICIONS 25DEC2012-3JAN2013 Link )
Sõt: Link itt az utóbbi 3 hét futásainak átlagát külön-külön meg lehet nézni, amibõl nagyszerû tendenciákra lehet következtetni.
Az elsõ verziónál sajnos könnyen elõfordulhat, hogy egy 200 óránál rossz helyre számolt ciklon miatt az egész hónap anomáliája 5 fokkal alacsonyabb vagy magasabb lesz. Így tényleg pontatlan.

Nekem az a véleményem, hogy az a módszer, ahogy Te a CFS-t kezeled tényleg teljesen használhatatlan. Ezek után nem csodálkozom, hogy nincs jó véleményed a modellrõl. Ugyanakkor szerintem az is borzasztó, hogy ezt közzétették legalább 8000 óráig, ráadásul konkrét térképes formában, nyomással, hõmérséklettel...

Nem azt mondtam, hogy használni nem lehet vagy szabad a szezonális elõréket, hanem hogy komolyan venni nem szabad õket. Legalábbis oly módon, ahogy azt néhányan teszik oly gyakran ezeken a fórumokon, leginkább a személyes preferenciáikat (v.ö.: siránkozás) erõsítendõ céllal.
Szerintem ez itt mindenképpen tanulság!

Érvelés rendben van, tanulság rossz, tehát nem sikerült teljesen átadnom, mi a haszna és haszontalansága a szezonálisaknak. Mindegy, beletörõdöm, ezt is másként látom, ez van

Nagyjából két hét alatt fog a CFS t2m animáliája +4 fokból -4 fokra váltani Magyarország felett. 1 hét alatt +4rõl nulla lett: Link

" Ebbõl látszik, kisebb-nagyobb elképzelés-változások milyen szórással és változással járnak a kontinens-anomáliákat tekintve. Tanulságosak."

Így van: számomra a tanulság továbbra is, hogy a szezonális elõréket 2 héten túl nem szabad komolyan venni.

Igazad van, a hónap elsõ felébõl ezen pár nap híján tûnik el a nyárias jelleg A többi mondanivalód is igaz. A kuruzslást azért még én sem mondanám Rád (maximum ha nagyon elborul az agyam, de akkor meg komolyan nem gondolom), de az alkalmazott metódust októbertõl (!) mind a Te esetedben, mind Hari Seldon esetében örök kétkedéssel és "sötét-szepticizmussal" fogadom majd ezután is... Ilyen vagyok, nem azért, mert a tudomány és számítástechnika elvakult híve vagyok, hanem a megkérdõjelezésé, bizonyításé, örök cáfolat-keresõé inkább. Ez az elmélet gyártóinak is jó, mert folyamatosan keresniük kell a hibákat elméletükben, folyamatosan újra kell értékelniük a módszereiket, ami csak elõrébb visz. Igyekszem persze ezentúl kevésbé felhozni ezt az "énemet", hisz ez a hosszútávú fórum, ahol különbözõ emberek különbözõ módok és érvek alapján megpróbálnak hosszútávra elõrejelezni. Magadhoz azért lehetsz picit szigorúbb is, ha értékelsz Ne haragudj azért rám a kiborításért Cserébe írok egy kis tippelõset a jövõt illetõen, hogy lehessen mit elverni rajtam a hó végén

Úgy tûnik, nemhogy zonalitás, nyugati akciócentrum sem nagyon várható (NAO-AO szór és csökken), a dél-brit térségben szinte biztos, hogy nem: Link de ennek északi ága már nem ilyen biztos: Link Persze az északi ág nem is kell a hideg-elárasztáshoz Európába, sõt még segítheti is, hiszen nem nyúl túlságosan az AC ránk, mint most: Link
Leáll az északi ciklongyár is, mert az izlandi és skandináv térség közötti óceánon ez várható: Link Ez nem tud elég enyheséget és akciót berántani Észak-Európa fölé, ezáltal ott masszív hidegfelhalmozódás indulhat. Egy-egy ilyen Link lappföldi hidegciklon a kedvencem, csak hideg levegõt forgat, az elõoldal most épp -15 °C-os! Ezzel sok hideget tud tõlünk északra felhalmozódni, ami már ránk is szakadhat. Ezzel el is érkeztünk a kérdéses idõszakhoz, ami meghatározza majd, hogy mi kapunk-e belõle. Klasszikus brit-izlandi AC esetén masszív hideget, ld. GFS 06Z, nem is egyszer. Mikor nem kaphatunk? Ha a britek kapják a hideget, bár ez extrém lenne, de elõoldalra kerülhetnénk. Link Link Ennek esélye eléggé kicsi azért (2-3 tag a 20-ból)... Ránk tolódó AC is megtréfálhat: Link
Érdemes tehát az AC-k helyzetét figyelemmel követni, az fogja eldönteni, mit látunk mi január 14-tõl. Ezek tologatása, erõsítése-gyengítése nagyon hektikusan jelentkezik a budapesti T850 fáklyán, szinte kár nézni és bízni benne ebben a helyzetben (vidám reggeli ébredéshez viszont jó lehet). Link Ez a skandi fáklya. Látszik ott is az AC-hajlam. Ha egyszerre bedurranna a brit-skandi fáklya, akkor még az is lehet, hogy én le is pecsételném az épp borítékba tett közép-európai telet.

Kis verifikáció T10-re: A sztratoszférikus melegedést valóban erõs meridionális áramlási képek követik, még csak 1-2 hetes eltérés sincs, így amikor azokat nézegettem, még nem látszott a tél, de melegedett rendesen a sztratoszféra. Persze ezt nehogy valaki szükséges és elégséges feltételnek vegye! Tavaly ha jól emlékszem bõven hideg volt, mégis berobbant a februárra a tél.

Jégtakaró: rekord alacsony, lassan "szokás szerint", a felénk esõ terület (Barents- és Kara-tenger) nagy jéghiányban szenved, tehát ez (sem) használható még "fél-szükséges" feltételnek sem...

Ha a Kárpát-medencére kellene kanyarodni elõrejelzésben, sajnos nem menne 100.1%, hogy a változás hatással lesz ránk, mert a változás szinte biztos, de hogy mit hoz nálunk? A fáklyák és az áramlási képek nézegetése alapján nagy valószínûséggel hideget, kb. csak úgy tudunk rosszul kijönni a dologból, ha túl jól alakulnak a dolgok, és elõoldali szituációt kell kivárnunk, ami viszi az értékes idõt a télbõl és tél-támadásból. Ezek viszont a nagy csapadék esélyét is hozzák - na de most már nagyon ingoványos talajra tévedtem.

CFS még: Link annyit lát januárra, hogy a skandi térség jóval hidegebb lehet. Ez beválni is látszik: T850 fáklyáik -8 és északon -13 körül futnak átlagban. Nekünk az az esély dereng, hogy belekóstolhatunk. A CFS nem így látta (december 25 és január 3-ai bemenõ adatok szerint), gondolom teljesen más AC-elképzelései voltak (azori orr, nyugati frontok, skandináv hidegciklonok). Ezt már feladta, vagyis ezt találtam a Meteocielen, mert most meg folyamatosan öblögeti Európát a hideggel, amibe masszívan beletartoznánk. Februárra is kiterjeszti eme meredek ötletét Link szinte végig skandi blokkolással számolva 1-1 epizódszerû nyugati irányítással. Ebbõl látszik, kisebb-nagyobb elképzelés-változások milyen szórással és változással járnak a kontinens-anomáliákat tekintve. Tanulságosak.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#17819)

Egy mondatban nem is nagyon lehet; kettõben ezt írja:

A kondenzátor kisülését, mely itt a hideg légtömeg kitöréseire értendõ, sokáig az atmoszférikus hõegyensúly egyik szükséges elemének tekintették. Ezt a légtömegkitörést egy bizonyos körkörösen kialakuló magasnyomás befolyásolja, mely akkor éri el a kiterjesztett ciklus-indexet kialakító maximális hatékonyságát, ha a szokatlanul hideg levegõ igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre, mely általában február végén jellemzõ. A 44 és 49 közötti hat év alapvetõ ciklus-index-adatai alátámasztják az elméletet (mármint a kiterjesztett indexre való tekintetben).

Azt hiszem, ezt a Link cikket kéne megszerezni, vagy magyarra fordítani (vagy azt megszerezni, ha már megtette valaki). Egyébként én az Egyetemen sem sokat hallottam róla, szóval valóban nem egy közismert dologról lehet szó.

Fontos, hogy ez a cikk a télrõl szól elsõsorban, épp a gyakran elõforduló téli forgatókönyvek miatt jött Namias ötlete, hogy egy ilyen ciklust keressen. Hogy nyáron mi van, az számomra nem derül ki ebbõl.
Azt olvasom az abstract-ban, hogy a ciklus 4-6 hét hosszú, de a cikluselemek váltakozásának idõtartamáról ott nem esik szó.
Van még egy mondat, amit ráérzésre elég fontosnak tartok, de nem tudom lefordítani rendesen. Valami olyasmit jelent, hogy a blocking akkor tud a legerõsebb lenni, ha februárban következik be, és ez tud igazán extrém hideget hozni az adott területre.
"The discharge of the condenser in the form of cold air outbreaks, long recognized as necessary for the atmospheric heat balance, is effected by a certain cellular-type blocking, which reaches maximum effectiveness in producing an extended index cycle only when the supply of abnormally cold air is abundant, usually in late February."
A vége annyi, hogy a '44 és '49 közötti hat év adatai alátámasztják az elméletet. (Valószínbûleg a többi is, de el tudom képzelni, hogy egyes esetekben bajok vannak vele, pl. 2007-2008

(
Ha jól tudom, akkor az alapja az a törvényszerûség, miszerint zárt polárfront hullámzásának amplitúdója növekszik. De pl. arról, hogy milyen gyorsan teszi azt, vagy hol szakad el a blocking kialakulásakor, arról nem mond semmit.
)

Tegyük most kicsit félre a modelleket (nem azért, mert nem jók, nem hasznosak -pusztán egy más nézõpont kedvéért)
A téli idõjárásban nagyon sokszor tetten érhetõ egy határozott zonalitás-blocking váltakozás.
Legalábbis nálunk, az ország nyugati részén még a kifejezetten zord teleken is mindig van néhány enyhe, nyugati áramlásos idõszak (Más kérdés, hogy "jó" teleken ezek legfeljebb 1-2 hétig tartanak, nem pedig hónapokig)
Mindez az általam sokat emlegetett Namias-ciklusokkal függ össze, mely légkörfizikai mechanizmus méltatlanul kevés (igazából semmi) szerepet nem kap társalgásainkban, holott a hosszútávú latolgatásoknál igen hasznos lenne a figyelembe vétele. (Igény esetén bárkinek szívesen kifejtem privátban, mirõl van szó, a terjedelem okán itt most nem teszem meg)
A ciklus ránk vonatkoztatva sematikusan így fest:
1. Anticiklon a kontinens centrumában, fölöttünk gyakran hidegpárna, a talaj közelében fagyos délkeleti szelek 2. Nyugatias áramlások (rendszerint rövid elõoldali, déli szeles bevezetés után), enyheség, záporszerû, általában elég kevés csapadék. Az idõszak vége felé erõsen csökkenõ légnyomás. 3. Hidegfront, északnyugatira forduló áramlás, záporok, majd hózáporok, lehûlés. 4. Mediterrán ciklonok fellépte, tartósabb csapadék. A komoly havazások ilyenkor szoktak jönni. Északin át keletire forduló áramlás, lábas hideg. Hideghullám, erõs éjszakai fagyok, nemegyszer mélyen fagypont alatti hõmérséklet nappal is.
Majd minden kezdõdik elölrõl. A 3. és a 4. a Namias-ciklus meridionális fázisához tartozik. A 3. elején következik be a váltás zonalitásból meridionalitásba, az 1. a meridionális fázis legvége. A 2. természetesen a zonális fázist reprezentálja.
Hangsúlyozom, ez séma, és az események korántsem minden esetben zajlanak ennek megfelelõen.
A fázisok hossza változhat, viszont SOHASEM CSERÉLÕDNEK FEL EGYMÁSSAL, és az is ritka, hogy valamelyik kimaradjon. Mi következik hát fentiekbõl a gyakorlat számára jelen helyzetben?
Az ünnepekre eljutottunk a meridionális fázis legvégére, várható volt tehát tartósabb nyugatias áramlás fellépte. Most ennek, tehát a 2. idõszaknak az elején vagyunk. A zonalitásnak "meg kell érnie" a komolyabb hidegelárasztáshoz. Ez a folyamat 1 hét, 10 napot feltétlenül igénybe vesz (közben lehetnek "aprólék" hidegbetörések, azonban a nyugatias légmozgás tartós megszûnése még nem következik be) A légnyomásnak is jelentõsen kell csökkennie, mielõtt bekövetkezik a fordulópontot jelentõ hidegelárasztás. Tehát, én is a hónap közepe tájára teszem a tél igazi visszatértét. Lábas hideg a meridionális fázis középtáján szokott jönni, nem pedig az elején. Elég ritka, hogy a fagyhullám mindjárt lábas hideggel kezdõdjön, az rendszerint poláris- maritim levegõ betörésével veszi kezdetét. (A tavalyi böszme kontinentális hidegnek is volt ilyen elõfutára jan. 20. táján)
Tehát az, hogy a nyomásfáklyák most még nem árulkodnak északkeleti hidegáramlásról, nem meglepõ. Ez majd valamikor a hónap második felében lesz aktuális (Esetleg tényleg február elején)
És hogy szendvics az idei tél, vagy nem? Ez nézõpont kérdése. Ahogy mondtam, itt Nyugat-Magyarországon még a legzordabb teleken is rendszerint van zonális, enyhe intermezzó, nagyon gyakran éppen december legvégén, január legelején. Még a híres 1986/87-es télen is volt ilyen. Persze, kelet felé haladva ez mind csökevényesebb, és például Snowhunter szemszögébõl nézve az én "szendvicsem" már csaknem tömör "zsemle".
Nem egészen két hónap múlva majd lehet verifikálni.

Nos, akkor haladunk tovább tárgyilagos mederben.
Nem hasra-ütöttem, hanem ahogy írtam is, a Haris Seldon prediktorában szereplõ folyamatokat elõtérbe helyezve vizsgáltam a légköri folyamatok alakulását.
A tél érkeztét november végére vártam (az elõbbi mondatban foglaltak alapján a zonalitást elnyomó kontinentális hatás okán), számszerûsítve Katalin nap körül, ehelyett jött december 3-4-én. Egy hét körüli tévedést két hónap távlatában balsikernek felróni erõsen túlzó.

Maga a december országos átlaga -0,3 °C lett, ami 0,7 °C-kal alacsonyabb, mint az 1981-2010-es átlag. Valóban, én 1-2 fok közötti negatív anomáliát jövendöltem, felém -1-2 fok közötti havi középpel (nálam -1,6°C lett), október elején!

Hari Seldon se könyvelte sikerként, olvasd el újra: Link

A januárt illetõen nem bizonygattam sikert, idézek: "ám az évváltást körülölelõ enyhe periódust alábecsültem", ellenben a friss középtávú okán úgy hiszem a hónap elsõ mégiscsak télies lehet: Link

Kérlek, a kontinentális jelleg várható erõssége és zonális jegyek várható gyengesége esetén igenis lehet hosszabb távon számolni a medencei hatások felerõsödésével, ha keveredési zónába kerülünk. Persze, nem a napra-órára-fokra belõtt dolgokra kell gondolni, hanem hajlamra, emlékezzünk Karácsony elõtt KP igencsak szinte órára belõtt és eltalált várakozására.

Itt görgetem egy ideje a megváltozott, hosszabb távú vizsgálati módszerem verifikációját, igyekeztem eddig objektív maradni: Link
A kuruzslástól úgy hiszem messze állok.

Borulhatunk vissza.

Ez a baj az idõjárással. Meg lehet magyarázni szinte minden hosszútávú elõrét (és minden tudományos alapot nélkülõzõ tippet). Adjatok egyet hasból, kimagyarázom! Aki szidja pl. a CFS-t, az nyugodtan kinevetheti az október eleji (!) tél-elõrejelzéseket és egyéb próbálkozásokat 10 napon túl. Az egyiket 800 tudós és 4000 szuperszámítógép csinálja, a másikat megérzések vezérlik. Elõbbi feketén-fehéren ott van, utóbbi pedig a szavak játéka és ügyeskedés csupán.
Tévedtél negyed hónapot a tél érkezésével kapcsolatban (november vége, december 3+: ez kb. 6-7 nap). A december téliesre sikerült, ezt nem fogom letagadni, de emlékeim szerint hideg telet vártál (erre lehet rosszul emlékszem, de -1 °C-os anomáliát hirdettél?), ellenben Hari Seldon enyhén átlag felettit várt és a végeredményt sikerként (!) könyvelte el. Akkor most mindenkinek igaza van? Õt is megpróbáltam megkérdõjelezni, de ezekbe mindig bele fog törni a bicskám, mert túl sok bizonygatásba, szubjektív tényezõbe és szájtépésbe kerül, idõvel mindkét fél feladja...

Tévedsz (nem biztos még ugyan, de) legalább fél hónapot a januárral kapcsolatban. Január közepéig vársz telet, erre január közepéTÕL lehet a tél. Ez inverz megvalósulás! 0 napot fogsz eltalálni?

Aki pedig október elején medence-jelleget mer tippelni, azt komolyan venni sem tudom. Honnan tudnád, mikor lesz az ország döntõ részén felszakadó ködréteg, mikor lesz beragadó hideg +12 °C-os T850 esetén?! Októberben? Ezt egy nappal elõtte sem tudtuk! Aztán ha ezért közelebb csorog az elõréd az október elején várthoz, mert beragadt egy kis hideg, meg ónos esõ esett, amit két nappal elõtte se tudott az ország rendesen, akkor meg kitûzöd a zászlódra sikerként? Nem így mûködik a világ!

Sajnálom, hogy személyed iránti támadásnak veszed, nem az, én azt nem szeretem és azt kérdõjelezem meg, aki olyan távra jósol rendkívül bizonytalan alapokon, ami nélkülözi a szakmaiságot. Nos, ez a jóslásod olyan volt (ezt még figyelmen kívül szoktam hagyni bárkinél), de ami még rosszabb, hogy beválónak tünteted fel, holott be se vált.

Fél hónapot tévedni idõjárás-elõrejelzésben pontosan 0%-os beválást jelent. Ellenben szépen fogalmazva (ahogy Neked is sikerült) mégis beválásnak lehet kihozni. Na ezzel mindig és mindenkivel bajom lesz.

Személyeskedés: személyeddel semmi bajom, az egyik legtapasztaltabb és legbölcsebb MetNet õstag vagy, akitõl az is lehet, hogy a legtöbbet tanultam itt és a meteorológia tudománya terén az elmúlt évek során.

No, egy picit nekem is sikerült kiborulnom.

Ejnye, ha már a látható, felém irányuló ellentmondási kényszerben szenvedsz, akkor ítélj objektív módon!

Még október elején (!) vártam a november végi beköszönést, amibõl december elsõ napjai lettek: Link és Link

Majd két (!) hónappal elõtte tévedtem egy hétnél kevesebbet!

Azért december közepe helyett még közvetlenül Karácsony elõtt is Tél volt az ország nagy részén: Link
Az erõs melegedés egy igen erõs keveredési zónához kacsolódó, átmeneti meleg-advekció szüleménye volt, ami után az évforduló újra télies volt az ország nagyobb részén: Link és Link

Ne hadoválj makro-helyzetrõl, a Kárpát-medencében csücsülve épp a medence jellegébõl adódóan az alsó légréteget kell figyelni, ld. épp az Ünnepi folyamatokat.

A január második felében megvalósuló forgatókönyv engedelmeddel hosszútávúba illeszkedõ téma.

Azaz mielõtt újra ás újra lejáratod magad, elõbb vesd le a szubjektív szemüveget!

Elnézést az erõs hangnemért, nagyon nehéz felbosszantani már engem, ám ritkán sikerül.
Most sikerült.

Verifikációmat a nov 7 i hozzászólásomhoz a visszatekintõben tettem meg.

A folytatásban kemény telet nem várok, ezt meghagyom D.M nak. Inkább "gyenge" zónalitásra - félzónálisra hajazó lesz a kép, ami néha "csuklik" egyet akárcsak az õsz második felében, nekem ez amolyan február második felének megfelelõ idõt hozhat, szeles napos és csapadékos idõ váltakozásaival, 0 fok körül szóró T850 el. Egyik nap 10+ fok rá 1-2 nappal akár meglepetés havazás ami persze síkvidéken nem esélyes hogy pár órán túl megmaradjon. Úgy gondolom a hónap közepétõl lesz viszont még melegebb is.

Koczkás féle tippversenyben a decembert jelöltem a leghidegebb téli hónapnak, a februárt pedig a legcsapadékosabbnak, február elsõ dekádjának végén némi szerencsével számítok még komolyabb havazásra, de a tavalyihoz hasonló hideg "böszmület" nélkül.

Rudolfking, ha ugyanazok a modellek ugyanazon kimenetei a nyomásfáklyák, akkor hogy lehet kisebb a szórásuk?

November végén nem érkezett meg a tél, a december elején és közepén volt. December közepe óta nincs tél (legalábbis makrofelállást és az ország 75%-át tekintve), a januári váltás pedig még jó 10 nap. Te pedig január közepéIG vártad a telet. Ráadásul a tél megjötte is jelenleg körvonalazódik, tehát messze nem biztos!
Azaz várakozásaidnak majdnem a tökéletes ellenkezõje látszik megvalósulni. Verifikáljunk márciusban.

Bizony nem szendvicstél az idei.

Ezt vártam október elején: Link
A december télies jellegét úgy ahogy jól belõttem, ám az évváltást körülölelõ enyhe periódust alábecsültem, így a decemberi tobzódás után január második felében várható az újabb.

Bár még egy hét van hátra a körvonalazódó hidegbetörésig, a friss GFS (06 UTC) fáklya is egyre inkább egy jelentõs és tartósabb lehûlés mellett teszi le a voksot. Bár, ahogy elõttem szeke írta, a blocking egyelõre nem ígérkezik túl erõsnek, az AC észak felé növesztett "orra" ahhoz bõven elég lesz, hogy a skandináv-balti térségben gyorsan felhalmozódó hideg levegõnek legalább egy részét a Kárpát-medencébe is berántsa. Oroszországi városok nyomásfáklyái alapján kijelenthetem, hogy belátható (10-12 nap) idõtávon belül a kelet-európai AC nem fog regenerálódni, így a hideg idõszakos utánpótlásáról a "keleten ciklon, nyugaton anticiklon" felállás, jobban mondva annak tartóssága gondoskodhat. Ha a következõ 2-3 nap alatt nem következik be alapvetõ változás a modellkimenetelekben, illetve az egyes futások átlagértékeiben, úgy a viszonylag enyhe elsõ harmad után a január egyre inkább méltó lehet önmagához. Ebben az esetben viszont nem beszélhetünk majd ún. szendvicstélrõl, hanem egy eléggé szabályos, kissé hullámvasút jellegû hideg évszakról, melyben rendszertelen idõközökben váltják majd egymást a hideg és az enyhébb idõszakok, sõt, februárban (ahogy az gyakran elõfordul), ismét erõre kaphat hosszabb idõ után a kelet-európai AC, így egy lábas hideg idõszak is becsúszhat a tél második felében. Nem bánnám, ha majd a télbõl a mostanihoz hasonló félblocking helyzet mellett mennénk ki - március elején, közepén a magassági hideg és a már gyorsan melegedõ talajközeli rétegek növekvõ hõkontrasztja csodás heves hózáporokat, hózivatarokat tud produkálni a tél vége felé. Vélemények?
Gabesz20: vagy olasz testvére, a Freddo - több felvonással, esetleg ráadással 2 hónap múlva pedig alig várom már a szezonzáró jó kis hóziviket
Ahogy azelõtt nem szerettem, úgy kezdek az utóbbi idõben rájönni a tél elõnyire, szép vonásaira.

mi lesz itt?...

Gelida

Jogos, a következõ lépés a térképek átnyálazása, de arról pedig tudni kell, hogy nem elég megnézni a GFS-ét, értelmezni kell az átlagokat, megnézni pertubált tagokat, stb. Tehát csak annyit állítottam, hogy a T850 fáklyáknál jóval többet mondóak a skandi, brit, orosz fáklyák, persze "ide-oda kattintgatva", nem pont egyet nézve. Pl. most skandi AC alakul, az az oka a lerántott hidegnek. Link Ez és a brit maradvány AC közös blokkolásával érkezhet igen kemény hideg.

Ennyit a zonális, nyugatias vagy délies enyheségrõl A fáklya a mélyben, GFS 3 hidegleszakadást vizionál, ECM támogatja, mi lesz itt?...

Végsõ soron egyetértve az általad leírtakkal, ki kell hangsúlyoznom a szinoptikai térképek alapvetõ fontosságát. Véleményem az, hogy a cirkulációs állapot nagytérségi áttekintése nélkül sem az egyes (kitüntetett) helyekre vonatkozó hõmérsékleti, sem nyomásfáklyák nem adhatnak teljes képet számunkra a légköri folyamatokról, azok jellegérõl és irányáról.
Nézzük például a mostani helyzetet, nagyon tanulságos ebbõl a szempontból. A Brit-szigetek déli része felett jelenleg 1035 hpa a légnyomás, de még középen is eléri az 1030 hepát.
Mondhatnánk, de szép, erõs brit AC, mekkora blocking, milyen hideg nálunk...
Holott a bõrünkön érezzük, hogy errõl bizony szó sincs. Ránézve a szinoptikai térképre, rögtön látszik az ok: az AC központja meglehetõsen délen, Bretagne felett van, és a magas nyomásnak nemigen van, vagy gyenge a folytatása észak felé. Ez a magas nyomás a nyugati áramlási szalag behullámzása révén jött létre, amit vagy hemiszférikus, a mérleg nyelvét meridionalitás felé hajlító folyamatok hoztak létre, vagy pedig (ahogy én gondolom) a szibériai maximum idõleges megerõsödése. Megjegyzem, ez utóbbi látszik is a térképen, tehát könnyen lehet, az erõs nyugat-európai AC végsõ okát keleten kell keresnünk.
Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy azzal a kijelentéssel, hogy bizonyos területen magas a légnyomás, anticiklon van, még nem sokat mondtunk. Emögött a tény mögött sokrétû dolgok húzódhatnak meg.
Például, a magasnyomás lehet valódi, blokkoló AC is. Ilyen mutatkozik a GFS térképén 120 óránal, ECMWF-nél 144 óránál a Spitzbergáktól északra. Tõle keletre látható is a dél felé törekvõ igen hideg levegõ az izoterma-térképen. Ha a sarkvidéki hideg dél felé mozdul, úgy ezeket a hideg légtömegeket a coriolis erõ rátorlasztja a tõlük nyugatra elterülõ levegõre: a hidegáramlástól nyugatra növekszik a légnyomás, AC jelenik meg. Ezeknek az anticiklonoknak a kezdeményeit mindig magas szélességeken kell keresnünk.
Az is nagyon valószínû, hogy igazából nem az AC blokkolja a nyugati áramlást, az már csak aerodinamikai következmény. Hanem az alacsony szélességek felé mozgó sarki légtömeg, mely magával vivén keletkezési helyének kis kerületi sebességét, nyugat felé terjeszkedik, és ezen mozgásával megtorpanásra kényszeríti a nyugatias, atlanti áramlásokat.
Fent említett blokkoló AC jan. 10 körüli megjelenésének az lesz a következménye jelen modellfutások szerint, hogy a hónap közepe táján meridionális (hideg) áramlási képek jelennek meg, és nagyon hideg levegõ halmozódik fel északkeleten, Oroszország európai területének északi részén. Ha ezt a verziót a továbbiakban is tartják a modellek, a hónap közepére visszatér hozzánk a tél.

Ugyanazok a modellek ugyanazon kimenetei. Kisebb viszont a szórásuk, tehát könnyebb belõle hosszabb távra elõrejelezni. Egy 8 nap után szétnyíló fáklyának (T850) semmi haszna 12 napra, de egy nyomásfáklyán a tendenciák jobban megtippelhetõek. Egyszerûen jobban olvashatóak és amirõl beszélünk, arra pontosabbak. Olyan, mint egy képet homokfúvott üveggel meg nagyítóval nézni, mindkettõ visszaadja a képet, csak egyik pontosabban és részletesebben.

Elnézve a T850 fáklyát viszont sehol a pozitív T850, pedig úgy nézett ki, hogy hosszabb ideig vendég lehet, nem? Ehh, ennyit a kellemes enyheségrõl...

A nyomásfáklyák más bemeneti paraméterekkel készülnek? Nagyobb a beválásuk? Te melyiket szoktad nézni?

Na de látod, hogy akkor is homlokegyenest mást mutatott reggel és este, ahogy ma is - legalábbis 2 hétre elõre.
Ha az eddigi finom irónia nem ment volna át, lemegyek prózába: ne 1-1 operatív alapján jósolgassunk több hétre elõre...
Amúgy pedig 28-án és 29-én is nézegettem a futásokat, és egyszer sem láttam zonalitást. A társalgóban említettem is, meg lehet keresni. Lehet, hogy az értelmezés nem volt megfelelõ?

Nézd, én nem hasraütésszerûen mondtam, amit mondtam, hanem a GFS alapján. Akkor még zonalitást adott, nem hazudok.

Bár ha jobban megnézem a GFS-t, még talán most áll hosszú ideje legközelebb a zonalitásos helyzethez: Link
Link
Eddig nem volt ilyen egyértelmû nyugatias irányítás rajta.
Eleinte persze félblocking, Link de aztán ránkhúzza az AC-t, Link és ha az túlságosan ellaposodik dél felé.... akkor ellaposodik az idõjárás is
Ráadásul sajnos egész végig az van rajta... Link esetleg félblockinggal néha Link

*Mielõtt még valakinek elsiklana a lényeg: na EZÉRT nem okos dolog 1-1 modell operatív futása után a hóközepi idõjárást erõltetni... Sokkal inkább javaslom a nyomásfáklyákat, és hasonló általánosabb prediktorokat (jó divatos szó
Az én legjobb prediktoraim most a varjak. Kétszer lepték el a környéket, kétszer lett deres-havas, egésznap fagyos idõ pár napra rá

Igen, a pár napja még a hónap derekára vizionált zonalitásnak nyoma sincs, épp ellenkezõleg: jókora hidegöblítést mutat a GFS. Ugyanakkor a sarki hidegmagok a lehetõ legtávolabb húzódnak tõlünk...