Meteorológiai esélylatolgatások

Azért azt be merem vállalni, hogy ha nem lesz valamilyen szintû makrokép visszarendezõdés, azaz a modellek által pedzegetett ámde idõtávban fokozatosan már igencsak Húsvét utánra tolódott tartós áprilisi kiegyenlített 20 fok körüli "jóidõ", aminek most jelen "lórúgás" jellegû hatás mellett és korábbi tapasztalatok alapján sem sok esélyét látom, májusra már hideg utánpótlása épp annyira legyengül, hogy nem lesz esélye egy májusi havazásnak, inkább valószínû egy koranyárias forgatókönyv április végétõl. Természetesen a hidegbetörések visszaköszönhetnek, de a Kárpát medence felé véve az irányt feloldódnak elenyésznek némileg, így nem várok belõle komoly és tartós visszaesést a tavasz második felében...

"Egy nehezen karakterizálható de alapvetõ makrováltás történt okozva az arktikus légtömeg hirtelen kiterjedését" Jó szemû észrevétel!
Elõször kialakul egy jól fejlett hidegmag, majd visszatérõen az a makroszinoptikai helyzet (ék alkú grönlandi-skandináv AC, elõtte félholdképû alacsony nyomású mezõ Északkelet-Európától Közép-Európán keresztül az atlanti partokig) mely -úgy tûnik- a legerõsebb hidegbetöréseket, legnagyobb havazásokat gyakran elõzi meg.
Ez a kép egyébként sem gyakori, márciusban pedig végképp nem az. Speciális szinoptikai "korszakba" léptünk, tessék észrevenni.
Az okokat már megpróbáltam elemezni a Társalgóban. A télen többször, s elég hosszú ideig uralkodott a következõ elrendezõdés: blokkoló skandináv AC, délnyugati peremén ény-dk irányú "csúszópálya", melyen az Izland környéki ciklonok a Mediterráneumba "süllyednek le", végül "beszorulnak" az észak-európai anticiklon alá, mint mediciklonok. Ezért volt nálunk mediterrán ciklon dömping a télen. A "csúszópálya" azt eredményezi, hogy az alacsony nyomású, enyhe, páradús észak-atlanti légtömegek délkelet felé mozognak, és nem a Barrents és Kara-tenger irányába, mint északi zonalitás esetén. Ennek egy következménye lehet csak: hosszas fennállás esetén a "fûtés" nélkül maradt jeges-tengeri területek erõsen lehûlnek -épp ott, ahol a hidegmag képzõdött. Nagy valószínûséggel hozzájárult a hirtelen, nagy változáshoz, nagy hidegfelhalmozódáshoz a Kara-tenger erõs befagyása, mely évek óta nem volt tapasztalható (a tengervíz alulról melegítõ hatásának kikapcsolása révén)
A hidegfelhalmozódás késõbb erõs ciklogenezist indított be a szóban forgó sarkvidéki régióban, ezért a skandináv AC ék alakúvá lett. Talán éppen a fentebb taglalt mechanizmus a szülõje a legerõsebb európai hideghullámoknak.
A szituáció kifejlõdésének elindítója elképzelésem szerint a tartósan nyugat-délnyugat felé csúszó, elég nagy mennyiségû szibériai hideg légtömeg, mely a masszív skandináv blokkoló AC-t generálja és fenntartja.
Mi következik mindebbõl a jövõre nézve? A téli szibériai légnyomási maximum (hideg légtömegeivel egyetemben) lassan elenyészik, de néhány hétig még számolhatunk a hatásával. A blocking gyengülésével majd egyre inkább északkelet felé sodródnak az enyhe atlanti légtömegek, épp a hidegmag irányába. Ennek hideglevegõje elõbb-utóbb visszaszorul, eltûnik, azonban véleményem szerint ez nem lesz gyors folyamat. Meglátásom az, hogy a sarki hidegbetörés még áprilisban, esetleg május elején is "visszaköszönhet" Persze, egy-egy lehûlési periódus között lehet akár kora nyárias meleg, azonban a hirtelen, erõs lehûlés Damoklész kardjaként a fejünk felett fog függeni még jó darabig.
Ami a májust és a nyarat illeti, én nem merek jóslásokba bocsátkozni.Hogy a mostani szokatlan szinoptikai helyzetnek idõben mennyire terjednek majd a kihatásai, elõre nemigen látható.

A gyenge hõtranszport -> erõs hõtranszport ellentétébõl én arra is következtetek, hogy az elmúlt idõszakban egy nehezen karakterizálható de alapvetõ makrováltás történt okozva az arktikus légtömeg hirtelen kiterjedését és ütközését az eddigi gyenge hõtranszport miatt viszonylag közel maradó és most hamar magára is szedõ meleg levegõvel. Olyan ez most, mint egy cunami. A jövõben ennek a "gerjedésnek" a fokozatos lecsengése várható, de a következõ idõszakban meghatározó lesz. Tartós meleg akkor köszönthet be, mikor ez valamilyen szinten nyugalomba jut. S addigra a hideg utánpótása alaposan ki is vérzik, mivel kevés esélyét látom annak, hogy ez néhány héten belül bekövetkezik, utána viszont jó eséllyel lesz erõteljes télbõl a nyárba váltás.

Én is harmadikként leginkább amellett voksolok, hogy április végén egy rövid nyugodt idõszakot követõen májusban gyakori KÜN lehet, nyári meleg mellett, (a DK i szubtrópusi meleg elsõ benyomulása valamikor április elsõ napjaiban, de egyre inkább azt mondanám elsõ hetében esedékes, de csak átmeneti, kb 5 napos epizód lehet. Illetve mint korábbi latolgatásomban május 20 a környékén a hideg átmeneti visszavágására is számítok, de az nem lesz extrém). Hogy krábbi latolgatásom sem tûnjön annyira légbõlkapottnak, korábban is felmerült bennem, hogy egy 1998 ashoz hasonló "skandináv tavasz" körvonalazódik - akkor ugyanis annak nevezték, Március 15 -e környékén volt egy hasonló kaliberû lehûlés amely március végén megismétlõdött. Április idusán röpködtek a -10 fokok (csak nem épp az üstökös miatt ) Fagyosszentekkor pedig 33 fokok voltak ütõs nyári zivatarokkal. Tapasztalataim szerint kései megmaradó havat ,illetve akár májusi (nem megmaradó) országos havazást hozó hidegbetörések szinte minden évben voltak, ritka inkább a korán beköszöntõ kiegyensúlyozott tavaszi idõ volt. A különbség most, ami ráerõsített, az igen erõs szél miatt a talajra gyorsan lekevert szállított fagy volt, ami korábbi hasonló helyzetekben így nem jelentkezett.
Hasonlóan kiemelkedõ tavaszi konvektív idõszak, amire számítok inkább 1995-ben és 2000-ben volt.

A DK.i meleg légtömegeket méltán nevezem már most "szubtrópusinak", miután a nálunk tomboló tél mellett a Közel-Keleten már 35-36 fokos hõség tombolt, ami persze részben abból adódott, hogy egy egész tél nviszonylaggyenge hõtranszporttal járt, ami végig kevés volt arra, hogy az ott análunk szokatlan nyárias õszt is eredményezõ meleg légtömegek kiszoruljanak onnan. Rézben szért is tudott a hóvihart okozó jmedi ennyire beerõsödni.

Mi egyetemen úgy tanultuk, hogy az iráni minimum olykor a szokásosnál jobban behúzódik Európa DK-i területei fölé és ilyenkor a Balkán felõl fülledt, meleg levegõ érkezik, zivatarokkal, felhõszakadásokkal.
Normál esetben igazad lehet egyébként, több olyan emlék is bevillant, amikor a Fekete-tenger környéki sekély ciklon visszapumpálta a meleg, nedves levegõt hozzánk és igazi, makacs KÜN kezdõdött. Befizetnék már egy ilyenre.
A beírásod második felébõl úgy nézem, Te sem valami "dinamikus nyarat" vársz. Floo szokott kiakadni rajta, hogy eltûntek a nyári, rohanó hidegfrontok mostanában. Ezek szerint már ketten vagyunk, akik idén is azt várjuk, hogy bedöglik a légkör Európa fölött és bárikus mocsár jellemezte nyár elsõ felére apellálunk.
Az elõzõ évek száraz tavaszai és a kevés talajnedvesség miatt (?) az elõzõ 2 évben nem sikerültek túl izgalmasra az idõnkénti mocsárhelyzetek, általában csak elszórt zivatarokra futotta. Most azonban tele a talaj vízzel, a kipárolgás segíthet akár, ha ilyen helyzetek lesznek májusban, júniusban, akkor a néhol és az elszórt helyett elõvehetjük a többfelét és a sokfelét.

Zöldvillámmal tegnap elmélkedtük a társalgóban egy kicsit a nyárról.
Ez extra hosszútáv, nem is elõrejelzés, viszont latolgatásnak egyértelmûen nevezhetõ, úgyhogy tessék megtûrni ebben a topicban.
Nos tehát, véleményem szerint nem lépünk vissza a szélsõségesen csapadékos, 2010-es idõjárásba. Nem hiszem, hogy a 2 véglet között ugrálunk mostmár és visszalépünk ugyanabba a folyóba.
Amíg ez a kegyetlen hidegmag nem adja meg magát, addig marad ez a mostani szeszélyes, viharos idõjárás, ez a dolog még áprilisra is áthúzódhat.
Onnantól érdekes a dolog, amikor elfogy a matéria északról. Szóval májustól kéne kitalálni, hogy mi lesz!
Én azt mondom, jöhetne mostmár egy igazi, bárikus mocsaras konvektív szezon. Ennek megvalósulását úgy képzelem el, hogy nyugatról 7-10 naponta érkezik egy-egy elgyengülõ hidegfront a kontinens belsejébe, amely számottevõ lehûlést nem okoz, de kicsit kiöblíti azért a medencébõl a levegõt. Áthaladva rajtunk azonban szinte teljesen feloszlik, mivel nekiütközik az ÉK-i AC és az idõnként behúzódó DK-i/Iráni-minimum által létrehozott keleties áramlásnak. A Balkánra azért eljut a nedves levegõ és elkezdõdik a fortyogás, heves, helyi zivatarok alakulnak ki, amelyek lassan-lassan elindulnak visszafelé a keleties áramlástól támogatva, szóval 1-2-3 nap után újból labilizálódik K felõl a légkör és helyi hatások által létrehozott záporok, zivatarok törnek ki Magyarországon is, mindaddig, amíg nem jön NY-ról az újabb, gyenge hf...

Na mit szóltok hozzá? Szerintem nem létezik, hogy ez a mediciklon-dömping nyáron is folytatódjon, de azt sem hiszem, hogy az elõzõ 2 év mintájára folyamatos AC-dominancia legyen. Így tehát ezt ötlöttem ki.