Meteorológiai esélylatolgatások

Engem is az a gondolat foglalkoztat ezekben a napokban, vajon milyen jellegû lesz a nyár hátra levõ része, különös tekintettel arra, hogy lesz-e a ju'nius végihez hasonló keményvonalas hõhullám ju'lius végén, vagy valamikor augusztusban. Véleményem szerint ez a fõ kérdés.
Hogy valamit megpróbáljunk errõl mondani, elõször is nézzük meg, miféle nyárral van dolgunk az idén. Legfeltûnõbb jellegzetessége ennek a nyárnak, hogy eddig szinte minden történése a klasszikus forgatókönyv szerint alakul. A nyár eleji elõoldali hõfelugrások, a medárdi esõk, és a ju'lius második dekádjának környékére nagyon is jellemzõ gyenge, de tartós észak-északnyugati áramlás, kifejezett konvekcióval kísért gyenge hidegadvekció sok nyári szezonban elõfordultak, éppen ebben a sorrendben.
Egymás utáni elõfordulásuk nem a véletlen mûve. A nyáron a hõcsere ciklusok a télinél kisebb hõkontraszt miatt "elkentek", de azért tetten érhetõk. Tavasz legvégén, nyár legelején a sarkvidéknek még van valamennyi hidegtartaléka, az alacsonyabb szélességek viszont dinamikusan melegednek. A kiélezõdõ hõkontraszt kifejezett teknõsödéssel, erõs ciklontevékenységgel jár, s mivel elsõsorban a déli tájak felmelegedése, a meleg légtömegek megszaporodása az oka a polárfronti expanziónak, továbbá, mert a sarki hidegbázis a grönlandi térségbe hu'zódik vissza, természetes, hogy nálunk legtöbbször melegadvekció tapasztalható. Íme, a május eleji melegek képlete, melyek, fentiek miatt, együtt járnak a nyugat-európai hidegbetörésekkel, ahogy az idén is tapasztaltuk.
Nyár közepére a hõkontraszt fenti kiélezõdése "lecseng". A májusban elõoldali hõfelugrást okozó nyugat-európai teknõk fokozatosan fölénk helyezõdnek sok csapadékukkal, azután hátoldalukra kerülünk (medárdi esõk, ju'niusi hõcsökkenés) Késõbb a ciklontevékenység gyengül, a mi rendszeres hátoldali poziciónk mellet. Ennek vagyunk most a tanu'i: a hõcsere ciklus a meridionális fázis végén "haldoklik". Ju'lius közepére a sarki hidegbázis minimális, az alacsonyabb szélességek sem melegszenek már tovább. A nagyon kicsi hõkontraszt miatt a polárfront rendkívül lassan regenerálódik, a hõcsere ciklus a meridionális fázis végén látszólag megáll. Nálunk mindennek megfelelõen gyenge anticiklonok jelenléte, illetõleg bárikus mocsárhelyzet a legvalószínûbb, és a helyi tényezõk elõretörése a távolhatásokkal szemben. A most fölöttünk elhelyezkedõ északnyugati légmozgás összességében gyengülni fog a következõ néhány hétben, az anticiklonális hatások pedig erõsödnek -ez törvényszerû. Ez a meleg, esetleg záporokkal-zivatarokkal tarkított nyári idõ felé tolja a dolgokat.
Általában augusztus elsõ dekádjának elmu'ltával csigalassu'ággal megint akcióképesebbé válik a polárfront, ennek a következménye az aug. 20-a utáni, nemegyszer markáns lehûlés, de az azt megelõzõ melegedés is a hónap elején, közepe táján.
Amit most elõvezettem, természetesen sematikus menetrend, de nem hiszem, hogy az idei nyarunk idõjárása lényegesen eltérne ettõl.
Nézzük meg azt is, ha van eltérés, milyen lehet: például, a jelenlegi északnyugati áramlás a vártnál lassabban hal el, sõt, idõnként fel is éled. Ebben az esetben a hónap végéig még elõfordulhat egy-egy hûvösebb, felhõsebb, szeles idõszak.
A nagy "fekete ló" az észak-afrikai, szaharai melegtömeg viselkedése. Véleményem szerint ez teljességgel kiszámíthatatlan. A forró légtömeg hõmérséklete és kiterjedése csak korlátozott prognosztikai jelentõséggel bír, a pillanatnyi makrocirkuláció pedig semmilyennel. Hasonló a helyzet, mint a téli erõs hideghullámok, téli "nagyvadak" esetében: a hideg rapidan felhalmozódik, és el is áraszt minket, ha "u'ri kedve" u'gy tartja. Ekkor a makrocirkuláció fog hozzáidomulni a hidegtömeg expanziójához. A "marokkói expressz" is, ha akar, akkor bizony jönni fog. Igaz, az idén valamivel esélyesebbnek sejtem a szárazföldi, kissé mérsékeltebb melegek uralmát a nyár második felében, mint az 1992-es és 2007-es szabásu' brutális hõségek elõállását. Még így is lenne hõségnap bõven, csupán a kiadósan 35 fok fölötti hõségek maradnának el, és lennének záporok, zivatarok. Viszont semmiképp se tudom kizárni, hogy ju'l. legvégén, vagy augusztus folyamán valamikor mégis befigyel a szörnyû forró, szörnyû száraz sivatagi levegõ, jelentkezik a "szupernyár".
Summa summárum, a mostantól augusztus végéig terjedõ idõszakot igazi nyárinak feltételezem, átlagos vagy némileg a fölötti, de semmiképpen sem átlag alatti hõmérsékletûnek. A hajlam a konvektív csapadékhullásra valószínûleg fennmarad, nem hinném, hogy komoly aszály fenyegetne (hacsak nem kerülünk tartósan az észak-afrikai forró légtömegek uralma alá)
Hogy az augusztus végi "évszakváltó" lehûlés, majd a szeptember eleji idõjárás milyen lesz, azt talán még maga az idõjárás sem tudja most még. Ezeknek döntõ tényezõje, hogy a sarki hidegbázis miként reagál majd arra, hogy a besugárzás csökkenni kezd. Ez egyelõre elõreláthatatlan, "zsákbamacska", s pontosan ez a szép benne. Ha a szeptemberi makrocirkulációs jelleget elõre láthatnánk, a Hari-féle decemberi prediktoron keresztül megsaccolhatnánk a tél elejének idõjárását is -erre azonban, ahogy mondtam, nincs lehetõség

Jelen felállás némileg bizonytalan képet vetít elõre, azonban a forró légtömegek helyén ritkán lép fel igazán magas légnyomás, így ebbõl nehéz messzemenõ következtetést levonni. hõhullámnál magában lényomásesés lép fel, azaz + 20 fokos izoterma mellett egy 1018 már anticiklonárisnak tekintendõ! A GFS jelen elõrejelzése felvázolja nagyjából a várakozásaimat, azaz hogy jelenleg egy "hûvösebb" periódusban vagyunk, ezért az következõ idõszakban elképzelhetõ még egy max 1hetes hûvösebb csapadékos fordulat is, de ez nem zárja ki, hogy ne legyünk 35 közelében 1-2 napig már a köv. 2 hétben. Ugyanakkor feltûnõ, hogy bár kontrasztos hûvösebb idõszak törte meg június végén a szokatlannak nevezhetõ korai felütést, a kép még a hõség esélyeire jelenleg kedvezõtlen hatások mellett is inkább pozitív anomália irányába hat a tendencia -ez megrzés. Ennek realizálódását idén zömében július legvégére, augusztus elsõ felére várom, ami keményvonalas kánikula kialakulása szempontjából még igen kedvezõ idõszak (kedvezõbb, mint az elmúlt 2 évben tapasztalt forró nyárvég, tavaly ez is produkált 40.5-öt), így szerintem lesznek még meglepetések, valószínûsítek egy 38.2 körüli szezoncsúcsot. A jelenleg kialakuló az Ezrópai kontinenst tekintve kvázi-zónális elsimult helyzet szerintem már a nyár második felére mutat rá. A szeptemberi nyár lehetõsége amúgy tavaly sem vetõdött fel ebben az idõszakban, mégha a trópusi ciklonok iránya különbözött is az idén tapasztalttól, hiszen érdekes volt megtapasztalni augusztus 13-14 én az északkelet felõl ránkszakadó száraz hidegfröccsöt, ami már az õsz elõhírnökének tûnt és be is húzott egy Tmin rekordot, ezt követõn egy kényes egyensúlyi helyzetben mégis 2 hetes durva kánikulai idõ köszöntött be, majd az õsz mégsem ezzel köszöntött be szept elején, mint mondjuk 2002-ben. De különösen 2011 -ben nem számíthattunk rá elõre, amikor a nyár elsõ fele gyakorlatilag kuka volt, július második fele és augusztus elsõ hete kifejezetten októberire sikeredett, északnyugati irányítással. ugyan 2011 es "lyukas" nyárban érezni lehetett egy stabil kánikulai nyárvéget, de nem 39.2 es szezonrekorddal tûzdelt forróságot, ami aztán szeptember elejére kiújult.
Amúgy statisztikai alapon sem túl esélyes, hogy idén ez megismétlõdjön. Az idõjárás nem emlékszik a statisztikára, de legvalószínûbbnek azt tartom, hogy idén az augusztus elsõ fele ütõs lesz, nem lesz szeptemberi ráadás, de amolyan 1990, 1995, 2000, 2001, (2007) jellegû õsz esélyes lényegében októberi erõsebb pozitív anomáliával.

Biztos, hogy ne hülyeség, sõt sok igazság benne van amit mondasz, és tényleg volt szó róla tavaly is. Így ez jó meglátás, de nem igazán figyeltem, lehet pont azért mert számottevõ hatása idén még nem volt.
Tavaly október végi téltámadás után decemberig pont Sandy védte meg hazánkat és Európát már a novemberben bekövetkezõ szibériai jeges fuvallatól. Ha az nincs akkor fél éves kemény tél lett volna, így is láttuk, hogy április elején még felétek és nyugaton de még nálam is hó esett és kemény hidegek voltak.
Viszont ha Sandy után a második hurrikán ami végül nem jött fel addig míg Sandy, ha az feljön akkor viszont még december de lehet január is enyhe zonális idõvel telt volna el. Mivel akkor az AO nem tudott volna igazán negatív indexet felvenni, így elmaradtak volna az északi déli áramlási rendszerek is. A hullámok gyors egymás után mozgásából egy zonális kép alakult volna ki. Természetesen ezért a nyárnak is van köze hozzá annyiban kevesebb, hogy ilyenkor még alakulnak a hurrikánok és erõsödnek de amit írsz az teljes mértékben helytálló.

Lehet, hogy hülyeség, de talán a szokásosnál (vagy legalábbis a tavalyinál mindenképpen) erõsebb bermudai magasnyomás is a meleg idõ ellen dolgozik. Link Tavaly nyáron a korai trópusi ciklonok, amik javarészt az USA keleti partvidéke mellett haladtak el, a mérsékelt övbe feljutva szépen be tudták tolni az azori anticiklont Európa fölé. Most viszont hiányoznak ezek, mert az erõs magasnyomás inkább nyugat felé téríti a trópusi ciklonokat, mint pl. a mostani Chantal útja is egyre inkább Florida felé vezet a modellek alapján.

Azért a végén csattan az ostor bármikor aktuális lehet, nem lepne meg egy 2011-eshez csattanó
augusztus 20-a után, analógiaként pedig ahogy március 2. felében tobzódott a tél, ugyanúgy lehet egy szeptember 15-e utáni kánikula is. Bár valahogy a meteorológia 7. érzékem azt sugallja, hogy szeptember elején a nyár elbúcsúzhat, komolyabb ráadások nélkul. Tényleg, kíváncsi lennék Thermometer véleményére is, vajon mit hozhat a nyár 2. fele

Még valami, az, hogy Afrika szaharai felén pont a passzát miatt és az erõs szél miatt nincs nagy meleg egyszerûen nem tud felhevülni mert mozgásban van, így ritkán van 30 fok körüli 850hPa-os szinten mellett 48-50 fok. a talajon. Többnyire 45 fok körüli a csúcs de az reális, most az alatt is van.
Itt a legmelegebb hõmérsékletet hozó állomás Afrikában:
Link
44,6 fok elég karcsú, és mellé a légmozgás elég izmos.

No az arab tábla más,ott nincs nagy légmozgás általában így a hõmérséklet is felszökken azonos szintû 850hPa-os szint mellett. Ma Irán, no ez már komoly:
Link
52,6 fok nem rossz adat és többfelé van 50 fok körüli hõmérséklet, ott pont a légmozgás is karcsú:-)

Nem rossz ezt eddig nem olvastam, de azt tudtam, hogy a teknõ sokáig, egészen Afrika északi partjáig is lejutott. És az is hozzá tartozik, hogy az Alpok legmagasabb pontjain még mindig 3-4 méter vastag hótakaró van, ez sem mindennapi július közepén. Ez a fránya globális felmelegedés mindig tud újat mutatni:-) Én ugyan nem vagyok klímakutató, de valószínû, hogy ez is ennek a következménye:-)
Az, hogy mi lesz télen, de még õsszel is jó kérdés? Ezt még a CFS sem tudja nem, hogy mi:-)
Lehet enyhe zonális mint pl kemény zord idõ is ebben az idõszakban, senki de senki nem mondja meg és nincs két év egymás után ugyanolyan.
Majd október végén mikor indul a kedvenc index szezonom már többet lehet mondani róla:-)

Olyannyira,hogy az Etna-n havazott: Link Jó 3000 méter felettrõl van szó,de azon a szélességi körön már ritkaság ez is.

Engem legjobban a jövõ február és április közötti idõszak izgat. Két éve ugye február vége brutálisan hideg lett,igaz száraz formában,utána tavaly,mikor azt várta volna az ember,hogy 2 hasonló év ritkán követi egymást az átmeneti évszakokban fõleg,erre március még durvább,sõt keményen havas idõt hozott szinte áprilisig. Mi következik most? Sormintát követve még májusban is havazás?

Természetesen nem volt egyértelmû, ezek szerint. Tehát az észak-afrikai passzát normál esetben kb Róma vonalig jut legalábbis a leszálló ága júliusra, mikor Róma átlagos csapadék mennyisége gyakorlatilag 0,0 mm:-) Helyett Rómában az állomáson (Ciampino ) már 17 mm hullott néhány nap alatt, és voltak biztosan csapadékosabb pontok is, így a szárító hatás amely mi forró nyarunkat kialakítaná nincs és várhatóan nem is lesz egyelõre. Az azori anticiklon is gyenge illetve eltévesztette a helyét is csinált magából Brit-anticiklont mely a nyár fõként a júliusi idõszakban kifejezetten ritka. Amíg ezek nem változnak addig forró nyár nem lesz nálunk, elõoldali forróság lehet mint júniusban volt. Picit más a megszokott képtõl a mostani.
Ha összekapcsolok mindent mindennel akkor a brutális márciusi negatív AO és a monszun 2 héttel korábbi érkezése állíthatta fejre az egész környék,( itt nagyobb léptrékben kell gondolkodni) tehát az egész térség elrendezõdését. Szegény próbálja kijavítani de már egyre fogy az idõ és nem igen sikerül, hogy mi lesz a folytatás jó kérdés. Szerencsére nyár van méghozzá mindenki által elviselhetõ szép nyári idõ, idõnként zivatarokkal, frontokkal, nincs ezzel baj csak érdekes a helyzet, nekem tetszik mindenesetre:-)

Gondolom az azori térséggel kapcsolatban a passzát csak nyelvbotlás volt A passzát a Hadley-cellában alakul ki Afrika felett, az É-féltekén ez egy ÉK-i passzátot jelent. Az azori térségben (tehát a Ferrel-cellában) ennek következményeként Ny-i széljárás alakul ki. Normális esetben legalábbis ez így van.
Érdekes, amit írsz; az afrikai 40 fokos maximum annak fényében még érdekesebb, hogy a T850 szinte egész É-Afrika felett 32 °C, ez pedig nem zárná ki a nagy területen lehetséges csaknem 50 °C-os hõmérsékletet.

Az idei nyár - leszámítva a június 20-a körüli néhány napos hõhullámot - egyelõre alapvetõen a kellemes arcát mutatja, és végigzongorázva az utóbbi napok modellfutásait, a hozzájuk tartozó ENS-görbéket, valamint a friss hosszútávú prognózisok ismeretében arra a következtetésre jutottam, hogy a hetekig tartó, tikkasztó kánikula esélye a nyár hátralevõ (pillanatnyilag még nagyobbik részében) jóval kisebb, mint az elmúlt jó néhány évben (2005-öt leszámítva). Amennyiben az anticiklon középpontja továbbra is a Brit-szigetek közelében marad, addig nálunk felváltva meleg, nyári - de elviselhetõ, 30-32 foknál magasabb értékeket csak elvétve produkáló - és kissé hûvösebb idõszakok váltakozhatnak, azzal a kitétellel, hogy valamikor augusztus folyamán azért a júniusihoz hasonló 5-6 napos hõhullám becsúszhat még, de - ahogy Derick még a nyár elején ezen a fórumon megírta - összességében a sokévi átlagtól való eltérés mindkét irányban, ami a nyár egészének középhõmérsékletét illeti - elég vaskos meglepetésnek számítana.
Szerk.: akik szeretik az extra ûrtávot és a csikorgó hideget, azok figyeljenek - 2014. január - március jelentõs negatív T-eltérést ígér Közép-Európában, -2 és -6 fok közötti, tartós negatív anomália látszik. Az orosz maci ezek szerint alaposan ránk nyomná a mancsát. 3/4 év múlva verifikálunk (forrás: CFS)