A száraz, meleg idõ szülöttei: a porördögök

A tavalyi, rekord csapadékos évet követõen szárazabb idõszak köszöntött be, az elmúlt hónapokban körülbelül 40-50 %-kal kevesebb csapadék hullott országosan, mint amennyi a sokévi átlag. Az elmúlt napokban Közép-Európa idõjárását egy magasnyomású képzõdmény, úgynevezett anticiklon határozta meg, melynek területén általában kevés felhõ, sok napsütés jellemzõ, valamint nagy a napi hõingás. Ilyen körülmények között elõszeretettel képzõdnek porforgatagok, melyek április 17-én is okoztak néhány kellemes vagy éppen kellemetlen percet az õket észlelõknek.

 

1. ábra: Az április 17-i, 12 UTC-s szinoptikus helyzetkép

Ahogy az az Egyesült Királyság Meteorológiai Szolgálatának frontanalízisébõl is látszik, ezen a napon Európa idõjárásának jelentõs részét anticiklon határozta meg, front nem közelítette meg hazánkat. A Kárpát-medence az elõbb említett magasnyomású képzõdmény délkeleti oldalán helyezkedett el, melynek következtében keleti, északkeleti áramlással jobbára száraz, kontinentális eredetû levegõ áramlott a térségbe. A nyugati és a déli megyéktõl eltekintve egész nap szinte zavartalanul sütött a Nap, s csapadék sem fordult elõ sehol. A hajnali 0 és 5 fok közötti legalacsonyabb hõmérséklet elérését követõen intenzíven emelkedni kezdett a hõmérõ higanyszála és délutánra 16, 19 fok között érte el tetõpontját. A szél sebességét tekintve is nyugodt volt a vasárnapi nap, jórészt mérsékelt maradt a légmozgás.

 

Ilyen körülmények között kedvezõ feltételek adódtak kisebb méretû portölcsérek kialakulásához. Keletkezésük fizikája nem túl bonyolult. Az erõs besugárzás hatására könnyedén kirúgódott az állapotgörbe, mely a 2. ábrán tekinthetõ meg.

2. ábra: Április 17-ei 12 UTC-s budapesti szondafelszállás

Sõt, nemcsak hogy kirúgódott, hanem az alsó néhány száz méteres tartományban úgynevezett überadiabatikus állapot alakult ki, melynek értelmében a hõmérséklet a felszín felé haladva több mint 1 °C-ot emelkedik 100 méterenként. Ez egy abszolút instabil helyzet, amikor a talaj közelében elhelyezkedõ légrészecske a felmelegedés hatására (sûrûsége kisebb lesz a környezeténél) magától emelkedni kezd. Az emelkedõ termik-buborék területén alacsonyabb lesz a légnyomás, így erre a területre levegõ áramlik a környezetbõl. A beáramló levegõ minden irányból érkezik, ezért alacsonyszintû horizontális szélnyírás jön létre, melynek hatására pedig megnyúlik, és örvénylõ mozgásba kezd a tölcsér. Az impulzusmomentum-megmaradás törvénye, vagy más néven perdülettétel alapján, ahogy a tölcsér sugara csökken, úgy nõ a porforgatag kerületi szélsebessége. Az ilyen szélerõsödés létrehozhat akár 200 km/h-ás forgási sebességet is. A portölcsér a felszínrõl indul és halad felfelé, így nincs kapcsolatban a felhõzettel. Forgásiránya tetszõleges, nem a Coriolis-erõ határozza meg, hanem a szélirány és az orográfia. Haladási sebességük elérheti a 70 km/h-át is, de elõfordulnak stacionárius példányok is.

 

Több porördögöt is észleltek ezen a napon Magyarországon, ezek közül az egyik Ötvöskónyi területén keletkezett. Sprinterx2 nicknevû tagunk már eddig is bizonyította, hogy aki nyitott szemmel jár útja során, az igen érdekes meteorológiai jelenségeknek lehet szemtanúja, s Õ gyakran videófelvételt is készít a látottakról. Íme az Õ felvétele:

http://www.youtube.com/watch?v=j5G02OrLp6A

 

Másik észlelõnk, Gabeee nagymamája Kaskantyún (Bács-Kiskun megye) figyelt meg ugyanilyen jelenséget. Elmondása alapján így történt az eset:

„… vasárnap délután 2 és 3 között furcsa hangokra lett figyelmes. Igazán nem tudta körbeírni, azt mondta, mint mikor valami óriás szél fúj, de nemigen tudta mire vélni, mert szinte egész nap csak gyenge légmozgás volt. Aztán kb. 10-15 mp múlva, nagy csattanás és zörej. Mire észbekapott és kiment, már csak azt látta, hogy a kis melléképületének a teteje a szomszédban landolt, valamint a góré tetejének egyik felét is levitte valami. A szomszédban a garázs teteje járt ugyanígy. Elmondása szerint mindez maximum 10-15 mp alatt forgott le, de mire kiment, szintén nem fújt a szél.”

Telapo nevû regisztrált felhasználónk fotón is megörökítette az érdekes jelenséget:

3. ábra: Telapo észlelõnk felvételei a porforgatagról

 

Ezen kívül videóval is rögzítette a látottakat:

 

http://www.youtube.com/watch?v=E4VCoRUAAUg

 

Az alábbi elbeszélésbõl és felvételekbõl is látható, hogy az imént taglalt jelenség különlegessége és szépsége mellett akár károkozásra is képes. Hazánkban egy esetben fordult elõ csupán, hogy emberéletet követelt volna egy portölcsér, nevezetesen 2007. május 2-án, amikor Budapest-Kõbányán egy gyermekek által használt légvárat emelt a magasba, majd dobott a földre. Egy kisgyermek életét vesztette, de hozzá kell tenni, hogy itt nem csak az idõjárás, hanem az emberi felelõtlenség is hozzájárult a tragédiához, hiszen a légvár sajnos nem volt szakszerûen rögzítve.

 

Az elkövetkezõ napokban továbbra is jó esély nyílik porforgatagok észlelésére, ehhez elsõsorban nagy harmatpont-depresszió (T-Td > 15 °C), gyenge vagy legfeljebb mérsékelt alapszél valamint száraz és napos idõ szükséges.

 

A cikket írta: Tordai János (tjanos88)

Forrás:

http://www.met.hu
http://www.wetterzentrale.de
http://www.weather.uwyo.edu