2024. november 27., szerda

Enyhe napok február elsõ hétvégéjén

Érdekességek - Publikálva: 2011-02-09 19:01 | Becsült olvasási idő: kb 4 perc.

Január végén az addig Anglia felett található anticiklon fokozatosan dél-keletebbre helyezõdött, mely hatására február elejére Észak-Európában nyugati (zonális) áramlási helyzet alakult ki. Ebben egymást követték a ciklonok, frontok, melyek enyhe, óceáni levegõt szállítottak a kontinens belsõ vidékeire.

A Kárpát-medencét a hónap elsõ napjaiban még az anticiklon uralta, a frontok leginkább az északi területeket érintették, gyenge hatást kifejtve. Ennek ellenére fõként északkeleten többfelé elõfordult havazás, hózápor 1-jén és 2-án, néhány cm friss hóréteget hozva a már meglévõ 5-10 cm vastag hótakaróhoz. Az ország más vidékeit általában borult, ködös idõ jellemezte, de a Dunántúl egyes részein mindkét nap felszakadozott a felhõzet. 3-án este egy gyenge hidegfront haladt át felettünk, mely fõként az ország északi felén sokfelé okozott havazást, hózáport, számottevõ friss hó azonban nem hullott. A hõmérséklet ezekben a napokban jellemzõen országszerte fagypont alatt maradt. Ez alól kivételt a ködfelhõzetbõl kilógó magasabb hegycsúcsaink, valamint a naposabb idõt élvezõ dunántúli területek jelentettek.

 

Gyönyörû napos idõ a ködfelhõzet fölött (Bánkút, február 3. délután, Dom fényképe):

 

 

4-én már egy gyors mozgású melegfront haladt át az ország felett, mely az erõsödõ nyugati áramlás hatására a Dunántúlon már felszaggatta a hidegpárnát, keleten azonban még folytatódott a borongós, fagyos idõ, és ott helyenként gyenge hóesés is kialakult. Nyugaton ugyanakkor már +5 °C fölé melegedett a levegõ. A legenyhébb idõ Zalában volt, ahol a +8 °C-ot is elérte a maximum-hõmérséklet.

 

A 850 hPa-os légnyomási szint hõmérséklete és geopotenciálja (az adott légnyomási szint magassága dekaméterben megadva, a sûrûbben elhelyezkedõ vonalak erõsebb légmozgásra utalnak) 4-én délben:

 

 

Másnapra fõként északra egy hosszan elnyúló frontzóna jött létre, melynek déli oldalán nyugat felõl rendkívül enyhe, és száraz levegõ áramlott fölénk. A gyenge felszínközeli szél miatt erõteljes inverzió alakult ki, vagyis a hõmérséklet a magassággal emelkedett. 5-én nagyszerû példa volt erre a Bakonyban fekvõ Olaszfalu hõmérséklete, ahol Zafir nevû észlelõnk 14,3 °C-os maximumot mért, míg az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú észlelõhelyeken 13 °C körül szóródtak a csúcshõmérsékleti értékek. Ezen a napon már jelentõs hõmérsékleti kontraszt volt jellemzõ az ország keleti és nyugati fele között, ugyanis a Tiszától keletre, és az Északi-középhegység keleti felén egész nap felhõs maradt az ég, így ott még alig volt érezhetõ az enyhülés.

 

Maximum-hõmérsékleti térkép, február 5.:

 

 

A 850 hPa-os légnyomási szint hõmérséklete és geopotenciálja 5-én délben:

 

 

6-án hasonló idõjárási feltételek uralkodtak, mint az elõzõ napon, de a középsõ országrészben az erõsebb szél hatására a reggeli órákban már enyhébb idõ volt. Napközben a Dunántúlon hasonlóan alakultak a maximumok, mint 5-én, de a nyugati határszélen - a napközben a fõn hatására az Alpok felett képzõdõ lee oldali felhõzet miatt - kevesebbet sütött a Nap, így hûvösebb volt. A keleti országrészben azonban jelentõsen megenyhült az idõ, már csak kisebb körzetekben maradt 5 °C alatt a maximum-hõmérséklet. Az inverzió ezen a napon is fennállt, amit kitûnõen szemléltettek Hepi kõszegi észlelõnk merései, valamint az osztrák meteorológiai szolgálat (ZAMG) kõszegi-hegységi automatáinak mérései: míg Kõszegen 7-ére virradó éjszaka -3,1 °C-ig csökkent a hõmérséklet, addig a hegység magasabban fekvõ részein éjszaka is 10-12 °C körül ingadozott a hõmérséklet.

 

Maximum-hõmérsékleti térkép, február 6.:

 

 

A 850 hPa-os légnyomási szint hõmérséklete és geopotenciálja 6-án délben:

 

 

A meleg idõ 7-én, hétfõn érte el csúcspontját. A magasban ekkor tartózkodott felettünk a legenyhébb levegõ, valamint ekkor érvényesült leginkább a fõn hatása az Alpokalja alacsonyabban fekvõ vidékien. A többnyire fagyos reggelt követõen gyorsan emelkedett a hõmérséklet, és ezzel együtt többfelé jelentõsen lecsökkent a páratartalom is. Az ország egyes részein 30 % körül alakult a legalacsonyabb légnedvesség, de a hegységekben elõfordult 20 % alatti érték is. A magasan fekvõ helyek ismét jelentõsen felmelegedtek, Olaszfalun és a Kõszegi-hegységben is 18 °C-os csúcshõmérsékletet mértek. Az alpesi fõn miatt azonban az Alpokalján, és leginkább Vas megye nyugati határa mentén még ennél is melegebb volt. Kõszegen 18,5 °C-on tetõzött a hõmérséklet, Szentgotthárdon pedig 18,8 °C-os maximumot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az enyhe idõt azonban nem élvezhették az egész országban, északkeleten helyenként ugyanis tartósan megmaradt az éjszaka képzõdött köd, így ezeken a területeken mindössze -1, +5 fok közé emelkedett a hõmérséklet a legmelegebb órákban. Emiatt az országban ismét nagy hõmérséklet-különbség alakult ki.

 

A magyarországinál is enyhébb idõ volt Ausztriában, ahol Burgenland, Stájerország és Alsó-Ausztria tartományok fõnösebb vidékein 19, 21 °C közötti maximumok születtek. De ugyanekkor és elõzõ nap Szlovéniában is mértek 18, 20 °C-os csúcsértékeket.

 

Maximum-hõmérsékleti térkép, február 7.:

 

 

A 850 hPa-os légnyomási szint hõmérséklete és geopotenciálja 7-én délben:

 

 

8-án megmaradt a hõmérsékleti kontraszt az ország két fele között, de kis mértékben szinte mindenütt csökkent a csúcshõmérséklet. Egy közeledõ hidegfront elõtt ugyanis kissé hûvösebb levegõ áramlott fölénk a magasban, és a szél is gyengült, ami az elõzõ napokban az átkeverést, biztosította. A Tiszántúlon a front átvonulása után, szerdán sem oszlott fel mindenütt a köd, míg másutt a napos idõ ellenére 10 fok köré esett vissza a délutáni hõmérséklet.

 

Maximum-hõmérsékleti térkép, február 8.:

 

 

Az átlagosnál melegebb idõ az országban több helyen elõcsalta az elsõ tavaszi virágokat is, pl. a hóvirágot, a tõzikét, a téltemetõt, a nárciszt. Jelentõsebb virágzást, hajtást elsõsorban a dombokon, hegyeken figyeltek, meg, ahol a hõmérsékleti inverzió miatt éjszaka is enyhe maradt a levegõ. A korainak mondható virágzás és az enyhe idõ azonban még nem jelenti a tavasz megérkeztét, február harmadik hetében ugyanis lehûlés várható, és elõre láthatólag frontok is elérnek majd minket, aminek következtében ismét egyre többfelé számíthatunk felhõs, borongós idõre.

 

Virágzó téltemetõ és hóvirág (Becsehely, február 6., Floo fotója):

 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)

Vissza a hírek főoldalra